Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 18. 7 Ritka pillanat az előadóban Fotó: T. Z. » A Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Főiskola Szolnoki Tagozata idén ünnepli tize­dik születésnapját. Az intézmény az első években ha­gyományokat te­remtett, amelyek közül az egyik évenként ismétlő­dő rendezvényso­rozat a főiskolai napok, a hallga­tók vidám farsan­gi mulatsága. Az idei főiskolai napok csütörtökön délután kezdőd­tek. Illetve koráb­ban. hiszen a ha­gyományos koreo­gráfia szerint a hallgatók pártokat alakítanak, s egy jó héttel a rendez­Korteshad járaton vénysorozat előtt elkezdődik a korteshadjárat a szavazato­kért. A tét: a győztes párt át­veszi a „hatalmat” az iskola igazgatójától. Igaz csak rövid időre, péntek délutántól szombat estig. Nem akármi­lyen nap azonban a diákha­talomé. Táncház, teaház, szendvicsbár várja a hall­gatókat. vetélkedőkön „csip­kedik meg” kicsit természete­sen a jó ízléshatárain belül a szigorú oktatókat. Az idei három nap prog­ramjában is többek között vidám műsort adtak az év­folyam hallgatói, tombolát rendeztek, esténként, diszkó szórakoztatta a fiatalokat A főiskolai napok ma a Los Andinos együttes műsorával valamim a „régi rend” visz- szaállításával, azaz a hata­lom átadásával ér véget. Pusmognak az emberek Siker országos irodalmi pályázaton A Heves Megyei Mészöv, a Móra Könyvkiadó, a Könyv­értékesítő Vállalat és a Szö­vetkezet című újság szerkesz­tősége országos irodalmi pá­lyázatot indított iskolaszövet­kezetek és felnőtt szövetke­zeti tagok körében. Február 16-án hirdettek eredményt a hatvani Széchenyi István Szakközépiskolában és az Ady Endre Könyvtárban. A pályázaton 83 alkotó 176 munkája méretett meg, melyből általános iskolai, kö­zépiskolai és felnőtt kategó­riában versek és prózai mű­vek elismerésére húsznál több díjat osztottak ki. Két szép Szolnok megyei siker is született: Szabó Juli­anna pusztataskonyi kereske­dő a felnőtt prózai kategóriá­ban — Pusmognak az embe­rek című munkájával, melyet Czine Mihály irodalomtörté­nész külön is méltatott — el­ső díjat nyert. Fodor István Ferenc jászjákóhalmi pályá­zó, a jászberényi városi könyvtár munkatársa János bácsi vásárol című novellá­jával a legjobb szövetkezeti > ábrázolásért a Szövetkezet szerkesztőségének különdíját nyerte el. A díjazott munkákból az Egri Gárdonyi Géza Színház művészei műsort mutattak - be, majd a Hatvani Galériá­val,' a város irodalmi életé­vel ismerkedtek- az ország minden részéből érkezett pá­lyázók, érdeklődők. Kísérleti jelleggel Pedagógiai szakközépiskola létesül A következő tanévben pe­dagógiai szakközépiskolai képzés is lesz Zalaegersze­gen. Az első ilyen osztályt — egyelőre kísérleti jelleggel — a Deák Ferenc szakközépis­kolában szervezik meg és in­dítják. A kezdeményezés cél­ja — a Művelődési Miniszté­rium engedélye szerint — a pedagógiai pályára való fel­készítés mellett általános és szakmai alapképzés biztosítá­sa, amely a választott terüle­teknek megfelelően olyan szakembereket képez, akik alkalmasak lesznek az 1—14 éves gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatok önálló ellátására. A szakközépiskola öt éves. A tanulók a negyedik tanév után érettségi vizsgát tesznek, s jelentkezhetnek bármely felsőfokú oktatási intéz­ménybe. A • továbbtanulás szempontjából ez a szak kü­lönösen azoknak előnyös, akik óvónők, tanitpk, vagy magyar-, ének-, rajz-, peda­gógia-, történelemszakos ta­nárok szeretnének lenni. Azok a diákok, akik az érettségi után nem tanulnak tovább felsőfokú tanintézet­ben, az ötödik év végén töb­bek között csecsemőotthoni, bölcsődei, óvodai, diákottho­ni és gyógypedagógiai neve­lői, illetve szabadidőszerve­zői, családgondozói és okta­tástechnikusi képesítést sze­rezhetnek. Az általános iskolát idén befejező nyolcadikosaknak március 10-éig kell eljuttat- niok jélentkezési lapjukat a fogadó tanintézetbe. (8900 Zalaegerszeg, Göcseji út 16.) A jelentkezők felvételi be­szélgetésen vesznek részt, amelynek időpontjáról érte­sítést kapnak. Erdészek, vadászok, jogászok, fogorvosok Farsangi hétvége Itt az ideje egy kis kikap­csolódásnak. Így érezték a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságnál is. Tegnap — munkájuk értéke­lése után — a megyeszékhely Táncsics úti Helyőrségi Klub­jában töltötték Ttellemesen estéjüket. Ugyanakkor a kő­olajos vadásztársaság az ÁÉV Mártírok úti munkás- szállójában farsangolt, a jo­gászok báljának pedig a Ti­sza Szálló adott otthont. Ma a Pelikán Szállót a fogorvosok bálja foglalja le hajnalig — földszinti étter­mét és emeleti bárját egy­aránt, míg a Tisza Szállóban a KISOSZ szervezte bálon a kiskereskedők hódolnak Kar­nevál hercegének, áz Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat dolgozói pedig a vágóhí­di üzemi étteremben. Tisaa- földvárról kaptuk a hírt, hogy a Hangulat étteremben szintén ma este cigánybált rendez az áfész, ahová csak meghívóval lehet belépni. Rosszízű szelek kavarognak Gyors­és gépíróknak Egyszakos tanárképzés A gép- és gyorsírási tanítói oklevéllel rendelkezők a kö­vetkező tanévtől egyszakos gyors- és gépírás tanári ké­pesítést szerezhetnek a nyír­egyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsé­gének kezdeményezésére a képzést a Művelődési Minisz­térium az alábbi feltételek­kel engedélyezte: A főiskolára azok a leg­alább 10 éves tanítási gya­korlattal rendelkező, gyors- és gépírást, valamint levele­zést tanítók jelentkezhetnek, akiknek felvételét az iskola javasolja és sikeres felvételi vizsga esetén biztosítja a jogszabályban megjelölt ke-d vezményeket. A képzési idő hat félév; szemeszterenként 3x2, vagy 2x3 nap kötelező konzultációt tartanak. A képzés önköltséges, a tandíj félévenként mintegy 2500 forint. Jelentkezni — a többi to­vábbtanulóhoz hasonló mó­don — 1989. március 1-jéig lehet. Egy tanévben legfel­jebb 15-en kezdhetik meg tanulmányaikat. A felvételin a jelentkezőknek egy 3 per­ces, 150 szótagos, úgyneve­zett szabatos diktátumot kell leírniuk, s el kéll készíteni­ük írógépen egy hivatalos le­velet, szabványformában egy 150 szótagos diktátum szte- nogramjából. Bővebb felvilágosítást a a főiskola tanulmányi osztá­lya ad (4401 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.) Ha ötven a pont Elmarad a vizsga Hasonlóan több felsőokta­tási intézményhez, a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen is úgy döntöt­tek, hogy korszerűsítik a felvételi rendszert. A kohó- mérnöki karra jelentkezők közül az idén már nem min­denkinek kell felvételi vizs­gát tennie. A vizsga alól azok a diákok men­tesülnek, akik a középisko­lából legalább ótven pontot visznek magukkal és állami középfokú nyelvvizsgájuk van. Azok a jelentkezők, akik ezekkel a feltételekkel nem rendelkeznek, a mate­matika mellett fizikából vagy kémiából felvételiznek. Az egyetemen már az idén lényegesen több hallgatót akarnak fölvenni mint az előző években, mivel a vég­zett diplomások számánál négyszer-ötször több kohó­mérnököt keresnek a válla­latok. Ebben az ősz végéhez varrt tavaszban ki­számíthatatlan eredetű sze­lek kavarognak. Gyanakvó­nk vagyunk minden fuval­lattal szemben, hiszen nem tudni, havat hoz-e, avagy langyos óceáni ájert? A la­kótelepen a kismamák úgy viszik sétáltatni a kocsiban gügyögő apróságot, . hogy kéznél legyen a meleg pléd, de ha úgy fordul az idő, a napozáshoz is meglegyen minden kellék. Nincs arca ennek a meghatározhatatlan évszaknak. A naptár szerint tél — amúgy pedig bármi is lehet. Egv bizonyos: a panelhá­zak huzatos zegzugaiban so­ha nem ül el a szél. Jön és űzi, hajszolja, majd néha játékosan dugóhúzó formá­ban a magasba kapja a sze­metet, hogy néhány méter­rel odébb egy más alakzat­ban szétterítse. Mert hogy szemét is van. Az összetéte­lét illetően papír, a háztar­tásból kikerülő doboz, kita­posott cipő, fél harisnya és még most, február közepén is a karácsonyfa maradvá­nyaira lelhet a közelmúltku­tató. Gondolom, ' mindez azért, hogy a szélnek legyen mivel eljátszadoznia... A kismama csak tolja a csemetéjét át és át ezen a szeméttengeren. A nyilado­zó elme pedig rácsodálkozik a hulladékból kiemelkedő világra. Tudorok állítják, meghatározó jelentőségű, hogy mit lát ebben a korban a gyermek. Hát azt, amit mi: rendetlen szétszórt, gazdát­lannak tűnő világról tudósít­hatnak az érzékszervek fiz­nom szenzorai. Szomorú: ké­sőbb alighanem egy világ- szemlélet áll össze az élmé­nyekből. Ezért annyira életbevágó hát az első benyomások je­lentősége. A minap alig ti­nédzserkorú srácok beszél­getését hallgattam. Bizonyos videókazetták programját tárgyalták ki maguk között és a főszereplők sorában gyakran felemlegették Ciceo- lina nevét is. Igazi szakem­berként szóltak a tizenéves fiúk a látványról: olyan ru­tinos videókritikusként jel­lemezték a produkciót, hogy felcsigázták az én kíváncsi­ságomat is. Megnéztem hát magam is a szóban forgó kazettát. Hát kérem:.. Tessék most engem prűdnek, puritánnak, bigott erénycsősznek titulál­ni és elmarasztalni, ahogy az mostanában egy konzer­vatívval illik. Mindezt a vesszőfutást vállalom, de kérem tisztelettel: talán mégsem kellene a gyerek számára hozzáférhetővé ten­ni az olyan fajta pornót, amilyent az olasz szenátor­nő műsora „szolgáltat”. Hogy miért? Erre válaszolni sem tudok, mert azok a klasszikus érvek, melyeket felhozni szoktunk, amikor csemetéinket azon kaptuk, hogy az iskolapadba bicská­val bizonyos mértani idomo­kat véstek — mondom, azok az érvek mára nevetségessé váltak. Üj érvem az új kihí­vással szemben pedig nin­csen. Egyet azonban tudok: Ciccolinát azért mégsem! Valaki azt mondhatná, miért vagyunk úgy oda, hi­szen igen jól funkcionáló or­szágok vannak szerte a vilá­gon, ahol derűsen megfér egymás mellett a szabados­ság és a társadalom morális rendje. Alighanem így van ez, csakhogy az idézett tá­jakon generációkban épül ki egy ízlésbeli védelmi rendszer az ilyen kihívások­kal szemben. Készült erre már a kezdet kezdetén a család, az iskola és az egész környezet. Ránk szinte az egyik percről a másikra zú­dult ez a sokkoló áradat. Készületlenül ért bennün­ket, nem hiszem, hogy cse­metéink vértezete olyan erős mint amit e lelki kör- nyezetszennyéző hullám kí­ván. Nem is tudom, mit lehet majd szembeállítani a fel­növekvő generációk érték­rendjében e hallatlan kísér­tést jelentő ingerekkel szem­ben? Alighanem példaké­pekkel kellene benépesíteni utódaink valós — mesevilá­gát. Gonoszokkal, manókkal, sárkányokkal----és persze l ovagokkal, fényes kardú vitézekkel, hősökkel, olya­nokkal, akiket nem fog a golyó és a Vasorrú bába át­ka sem. Aztán „hét törpék­kel”, akik teszik a dolgukat lelkiismeretesen, úgy, ahogy az a mesében és a való élet­ben írva vagyon. Csak hát napjainkra kiderült, hogy az Árgyélus királyfi koronája trombitarézből van, Hófe­hérke erényei erősen meg- kérdőjelezhetők, a Vasorrú bába pedig? Csak arra ha­ragszik, akitől nem kap „ke­nőpénzt”. Az élményre vágyó gyer­meki lélek hát mi mást te­het, mint hogy befogadja azt, aki agresszívan követel he­lyet magának az érzésvilá­gában. A romantikus regé­nyek lélekemelő történései helyett jön a televízió nyo­mógombja és ugye, a kép­ernyőn vibráló kékes fény szugerál... Jobb eset ha a műsorújságban feltün­tetett programok közül vá­lasztanak gyerekeink. Ám ha kazettát dugnak a videó­lejátszóba — a következ­ményektől ki óvhat meg ben­nünket... — pb — Erdélyi rajzok Petőházáról Ötvenhat tus­rajzból álló gyűj­teménnyel gaz­dagodott a Csete Balázs-hagyáték, amely a jászkiséri Honismereti Mú­zeum anyagát gyarapítja. Pető­házáról 75 ezer fo­rintért sikerült megvenni a képe­ket, amelyhez a tanács, tsz és a vízgazdálkodás nyújtott anyagi' támogatást. A ter­vek szerint márci­us 14-én mutatják be a művelődési házban a széli raj­zokat, amelyet Csete Balázs jász­kiséri pedagógus 1941—43 között Kalotaszegen és környékén készí­tett. (Fotó: T. Z.) „Játszani is engedd” Főiskolai napok a megyeszékhelyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom