Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 18. A Néplap vendége: Dr. Mizsei Béla a lel nők Színre lépett a Független Kisgazdapárt „A Független Kisgazdapártot 1930-ban, a szabadság és a jobb élet után vágyódó nép alapította és a nép határozta meg a békési gyűlésen elfogadott programpontjait. Ezek többsége a mai napig időszerű. Így látták ezt azok a régi párttagok és az újonnan, spontán megalakult helyi szervezetek képviselői, akik a magyar történelem legdicsőségesebb napjait idéző Pilvax kávéházban 1988. november 18-án bejelentették, hogy a Kisgazdapárt folytatja működését.” (Részlet a Független Kisgazdapárt Ideiglenes Vezetőségének nyilatkozatából) A Kisgazdapárt elveiről, szándékáról, tevékenységéről beszélgettünk dr. Mizsei Bélával, a párt egykori parlamenti képviselőjével, mai al- elnökével, aki Szolnokon él.. — Mizsei úr! Decemberben ön egy rendezvényen a Kisgazdapárt nevében mint a párt alelnöke szólalt fel. Akkor még csak kósza híreket lehetett hallani arról, hogy a Kisgazdapárt újra él. Bevallom őszintén■ — hogy is mondjam —, hirtelen úgy éreztem, negyven évvel visz- szaforgott a történelem kereke. — Igen, megértem a kétségeit és az érzéseit. Tudni kell azonban, hogy a Kisgazda- pártot soha nem tiltották be. A negyvenes évek végén — az akkori politikai vezetéssel kialakult konfliktushelyzet miatt — a párt egyszerűen beszűkítette működését. A régi tisztségviselők viszont ezután is évente találkoztak. A pártot tulajdonképpen az ország nehéz gazdasági és politikai helyzete hívta újból életre. Ügy gondolta a régi vezetőség — Pártái Tivadarral, az 1947-ben utoljára megválasztott főtitkárral az élen —, hogy ismét színre kell lépni, segíteni hazánkat kivezetni a bajokból. Engem távollétemben, utólagos egyetértésemmel választottak meg országos alel- nöknek. A helyi szervezet pedig január 19-én jött létre Szolnokon — az alakuló ülést magánházban tartottuk. Negyven év alatt sok minden történt. Nem akarjuk visszaforgatni a történelem kerekét, számolunk a kialakult realitásokkal. A kontinuitás sem engedi meg a névváltoztatást és pillanatnyilag új pártot nem is lehetne alakítani. — A régi párt, negyven évvel ezelőtti vezetőséggel. Ne sértődjön meg, de kissé „porosnak” tűnik a dolog. Hol vannak a fiatalok? — A jelenkor majd új tartalommal fogja megtölteni a párt működését. Nem ott akarjuk folytatni, ahol negyven éve abbahagytuk. A programkészítés most folyik, az ideiglenes vezetőség irányelvei már megszülettek. Ezek közül néhány álláspontot, elképzelést felsorolok — a teljesség igénye nélkül. A Kisgazdapárt üdvözli és támogatja a Szovjetunióban zajló megújulási folyamatot, mert demokratikus fejlődésünk legfontosabb nemzetközi biztosítékát látja benne. A párt eszménye a politikailag semleges, minden nemzettel, különösen szomszédaival szoros barátságot fenntartó és velük együttműködésre törekvő Magyarország. A Kisgazdapárt az európai és nemzeti hagyományokon nyugvó korszerű jogállam megteremtését kívánja, valamint szabad választásokon és többpártrendszeren alapuló, állandóan ülésező Országgyűlést Önkormányzati-közigazgatási reformot szorgalmaz. A gazdasági élet területén szükségesnek tartja az egész intézmény- és szabályozási rend megváltoztatását. A hagyományokhoz híven vállalja az agrárérdekek, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók politikai képviseletét. A gazdasági megújulás alapfeltételének a tulajdon- formák garantált piaci esély- egyenlőségét tekinti. Szorgalmazza az állami tulajdon mesterséges túlsúlyának megszüntetését, valódi szövetkezeti és önkormányzati tulajdonná alakulásának lehetővé tételét. A fiatalokkal kapcsolatos kérdésére: éppen a fiatalok voltak azok, akik kezdeményezték a Kisgazdapárt működösének felújítását — egy szentendrei csoport. Egyébként úgy látjuk, a párt a fiatalok politikai tanműhelye lehet. — Kisgazdák hiányában ma kiket igyekszik hatókörébe vonni a Kisgazdapárt? — Hagyományos értelemben ma valóban nincsenek kisgazdák, de vannak — és a jövőben még többen lesznek — kistermelők, kiskereskedők, kisiparosok. Mindig is nyitottak voltunk irányukba, ez így van most is. A gazdaszemléletet akarjuk erősíteni. Ügy látjuk, annak hiányában eddig sok baj történt. — A Kisgazdapárt jelenléte szinte nem érzékelhető a politika hétköznapjaiban. Egyáltalán hány tagja van a pártnak? — Most zajlanak a szervező munkálatok, tehát pontos számot nem lehet mondani. Tudom, hogy a sajtóban már jelentek meg adatok. Ezek azonban nem hitelesek. Számításom szerint körülbelül háromezren vagyunk, de sok a „fontolgató” is. Van érdeklődés a Kisgazdapárt iránt, amit az is bizonyít, hogy engem az utcán lépten-nyomon megszólítanak ez ügyben. Azt is sokan mondják: „végre történik valami”. — Fogadjuk el hitelesnek a létszámadatot. Ez megerősít engem: a Kisgazdapárt nem számottevő politikai erő. — Kétségtelen, a most színre lépettek között a gyengébbekhez tartozunk. Nem is akarunk mások fölé kerülni. Ez a párt laza szervezet volt mindig, most ebben is követjük a hagyományokat. Taglétszámunkat sem akarjuk gyorsan növelni, egyik napról a másikra felduzzasztani. A Kisgazdapárt nem erőszakos, nem nagyhangú. A tárgyalások, az eszmecserék hívei vagyunk, és a jó cél érdekében mindenkivel beszélgetésre, együttműködésre készek, a dolgok békés elrendezésének szándékával. — Kérem, mondjon valamit a párt szervezeti életéről! — Az országos ideiglenes vezetőség ''havonta egyszer ülésezik Budapesten, a Hazafias Népfront központjában. A Politikai Bizottság is rendszeresen találkozik' — üléseinek helye változó, legutóbb például egy Köjálszékházban kaptunk helyet összejövetelünkre. A tagság különböző alkalmi találkozókat tart. A vezetőség levélben tájékoztatja a helyi csoportokat, tevékenységéről, szándékáról. A párt egyébként önfenntartó, a tagok a kiadásokra — posta- költség, terembérleti díj stb. — önkéntes hozzájárulást fizetnek. Saját újság kiadására anyagi fedezet hiányában eddig nem került sor, úgynevezett „szórólapokat” juttatunk el a tagsághoz. Tervezzük a Kis Űjság újbóli megjelentetését. , — Ez a Kis Űjság megint felkelti bennem a konzervativizmus gyanúját. Ma már nem tűnik „nyerőnek” — emlékszik még valaki erre a lapra? —- Lehet, hogy már kevesen emlékeznek rá. A Kis Újság annak idején olvasott, kapós lap volt. Újbóli megjelentetése véleményem szerint nem konzervativizmus. Majd a tartalom fogja eldönteni és igazolni szándékunkat. — Egyetértett velem, abban, hogy a Kisgazdapárt nem számottevő politikai erő. Nyilvánvaló, hogy befolyása növelésének egyik módja, ha kapcsolatokat épít ki. Hogy állnak ezzel? — Szoros és jó kapcsolatot eddig a Magyar Demokrata Fórummal alakítottunk ki. Együtt készülünk például a legközelebbi tanácstagi és képviselőválasztásokra, amelyeken saját jelölteket kívánunk állítani, vállalva a politikai vitákat is. Országos szinten — és néhány megyében — az MSZMP-vel is folytattunk párbeszédet. Ismétlem, mi jó cél érdekében mindenkivel hajlandók vagyunk együttműködni. A meghívásokat szívesen fogadjuk. Alapelvünk, hogy a jó szándékokat össze kell rakni, csak így tudunk a bajokból kilábalni. Az ország előrehaladását az újonnan értelmezett szocializmus keretei között képzeljük el. Meggyőződésünk, hogy aki jogot ad, áz tud jogot megtartani. — Programkészítés előtt vannak. Mely társadalmi problémák állnak a párt érdeklődésének homlokterében, milyen megoldási javaslatokon munkálkodnak? — Kiemelt, megnevezhető társadalmi probléma nincs a középpontban. Egy olyan szabadabb életforma kialakítását szorgalmazzuk, amelyben a dolgos emberek biztos egzisztenciát teremthetnek maguknak. Ezen keresztül oldhatók meg a ma feszítő társadalmi gondok. Példát mondok, hogy érthetőbb legyen. Ha a földbérlet a lakásbérlethez hasonlóan tartós, örökölhető lesz — ennek igénye is megfogalmazódik irányelveinkben — a bérlő gazdaságában tartósan biztonság- tudattal dolgozhat az idős szülő. Az önálló gazda pedig négy-öt gyermeket is tud nevelni, akik majd folytatják a gazdálkodást. Megoldódhatnak a népesedési gondok, a falvak sem néptelenednek el. — Bonyolultnak, ha úgy tetszik, túl egyszerűnek tűnik ez — de hát majd meglátjuk. Még egy kérdést engedjen meg. Pártok általában kimunkált filozófiai alapokon működnek. Megnevezhető az alap a Kisgazdapárt esetében? — Markáns, kötött filozófiai szabályzók nincsenek. Úgy mondhatnám, tisztes polgári elméleti alapokon állunk. Vezérlő elv a közgazdasági és a társadalmi érdek. A dogmatizmusnak nem vagyunk hívei. — Köszönöm a beszélgetést. Berki Imre Mit szólna az „úri banda”? Születésnapjára készül a Szolnoki szimfonikus zenekar Szolnokon /a századforduló táján alakult meg az első úgynevezett „úri banda”, amely komolyzenét játszott. Krinberger Ödön zenekara azonban nem sokáig ivóit fegyütt, p korabeli feljegyzések szerint „Rossz 'a szervezés, elégtelenek az anyagi erők, nem sokára feloszlik”. A második „úri banda” is rövid életűnek bizonyult, jnégy-öt éves fennállása után átadta helyét „az első életerős megmozdulásnak”, ahogyan Kele József ;és ;Káldor Andor zenekarát üdvözölte az egykori sajtó. 1 Az ’együttesben többek között tanító, tisztviselő, építészmérnök, ügyvédjelölt, árvaszéki ülnök, főhadnagy játszott együtt. Feltételes tagja volt az együttesnek jVaskuthy Antal törvényszéki bíró, aki elefántcsonttal díszített fuvolájával Icsak készült-ké-; szült ide sohasem vett részt az előadásokon. Az így valójában csak tíz tagú (zenekar légy fuvola (mellett csupán vonós hangszeren szólaltatta meg Mozart, Beethoven műveit. Az együttes azonban így is sikeres Ivóit, egy évtizedes fennállása alatt számos hangversenyt adott Szolnokon és más városokban. „Műsoruk többnyire klasszikus számokból állott, de a lámpák elé tapsolt banda magyar nótát is húzott ráadásul. Utána fjedig tánc ,volt piros hajnalhasad- táig. A kiadásokat á tisztviselő tagok elsejei fizetésükből fedezték.” — olvashatjuk a korabeli tudósításokban. i Az „úri banda” mellett hosszabb-rövidebb ideig működtek vonósnégyesek, diák- zenekarok. Vendégszerepeitek világhírességek is a Tisza partján. Többek között Jan Kubelik. Sasa Kolber- son. Hubay Jenő és Dohná nvi Ernő. Miközben alkalmi közönségként ülök a Szolnoki Szimfonikus Zenekar próbáján a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében, elképzelem az egykori úri bandát. Mit szólna Kele József és Káldor Andor az övékénél ötször nagyobb zenekarhoz, a próba idegfeszítő hangulatához? Ez utóbbi perszé lehet, hogy már akkor is ilyen volt. Amikor az ember már átadná magát a zenei élménynek. a karmester leinti a zenekart. Hol a hegedűsökhöz, hol a fúvósokhoz fordul. Hangosan elődúdolja a ritmust. a dallamot, magyaráz. Az első hegedűs parányi ceruzát húz elő, bejelöl valamit a kottán. A pillanatnyi szünetet kihasználva a csellista nagyot nyújtózd?, hogv meglazítsa izmait már-már megmerevedett testhelyzetéből. Amíg a hegedűsök újra meg újra eljátsszák ugyanazt a részletet az egyik kürtös fogja magát, kimegy, hogy elszívjon egy cigarettát. A próba harmadik órájának vége felé járunk .. . — Itt most egy zongoraszóló következik — mondja Báli József, a karmester. — a második oldal közepén vagyunk. Tízig számolunk. A zenekar tagjai félhangosan számolnak Nyolcnál már újra felemelik a hangszert, s ahogy kimondják: tíz. már ismét megszólal a zene. S aztán minden kezdődik élőiről. Mire a kürtös a helyéi e ér. újra elhallgatnak a hangszerek. újabb magyarázat, rövid utasítás ezúttal a dobosnak. Délig még marad annyi idő. hogv egv-egy nehezebb részt, ki tudia már hányadszor, ismét eljátszanak. — A próbán nem volt jelen Tatjana Surey. Hogy tudnak I így felkészülni a hangversenyre? — Elküldte a repertoárját a Filharmóniának, s kiválasztottunk belőle egy-egy Rossini-, Grieg-, Weber- és Csajkovszkij-művet. Mivel a zene nyelve az egész világon azonos, általában elég egykét közös próba az előadás előtt, hogy egyezségre jussunk az esetleges felfogásbeli különbségekben. — Gondolom, néha azért adódtak meleg pillanatok ... — Persze, de példákat nem mondott. Egyébként a A próba végén mindenki gondosan elteszi a hangszert, s közben kérdések özönével ostromolják a karmestert. Mikor érkezik a művésznő? Mikor lesz a főpróba? Mikor megyünk vidékre? Báli József apró cetliket húz elő az összes létező zsebéből, s ezekből „puskázza”. a választ. Van persze' olyan kérdés is, amire nem tud fe'sl- ni. — Én sajnos nem tudok mit mondani — árja szét a karját egy adóval kapcsolatos panaszra. Az egyik hegMűs határozottan állítja, hogy az útiköltséget is aoó terheli. Mátok szerint ez lehetetlen. A vita végül is azzal zárul, majd kiderül a bevallásnál. Vagy utána ... — Ha már úgyis pénzügyekről pan szó, mennyiből gazdálkodik a zenekar? — kérdezem a karmestert. — 1,7—1,8 millió forintot kapunk a megyei tanácstól. Ez az éves költségvetésünk. Ebből fizetjük a teremdíjat, a vidéki vendégszerepléseink útiköltségét, a zenekari tagok tisztelétdíját, ha tudunk, hangszereket vásárolunk. — Mennyi 'a zenészek tiszteletdíja? — Egyénenként változik. A szolgálati évektől és a *a- dástól függ. A legalacsonyabb próbadíj 160 forint, a legmagasabb körülbelül' a duplája. — És a vendégművészek gázsija? Hétfőn például Tatjana Surey jugoszláviai zongoraművésszel adnak hangversenyt iSzolnokon. — Mivel filharmóniai koncert a vendégművész gázsiját a filharmónia fizeti. Tudomásom szerint Tatiana Surey tiszteletdíia 10 ezer forint. Ha mi hívun,? vendégművészt, természetesen mi fizetjük a gázsiját. Ez azonban általában ielkéoes ösz- szeg. mivel olvan szólistát, karmestert hívunk, aki baráti alapon jön hozzánk. zenekar eddig nagyszerűen kivágta magát a nehéz helyzetekben. — Gondot jelent az utánpótlás? — Jelen pilanatban egészen jól állunk, csak két brácsás és két csellista kellene. — Milyen a zenekar hangszerállománya? — Közepes. Az idén feltétlenül vennünk kell egy kürtöt, amelynek az ára a minőségtől függően 50—250 ezer forint körül van. A hegedűsök szerencsére saját hangszereiken játszanak. Egy-egy elpattant húr terheli csak a költségeket. A hangszerek javíttatása viT szont már jóval többe kerül. — Sokan úgy vélik, a zenekar most éli fénykorát. Egyetért ezzel? — Igen. A zenészek valamennyien hivatásosak. a színházban játszanak, illetve zenetanárok. A zenekarban másodállásban dolgoznak. A próbák, a hangversenyek jó lehetőséget teremtenek az állandó gyakorlásra, s a megmérettetésre. Évente 40—45 koncertet adunk, a felét diákoknak. Ennél többet lelki- ismeretesen nem tudunk vállalni. Nem kis erőpórba ez, iöieg ha hozzátesszük, hogy a hivatásos zenekarok 70—80 koncertet adnak évente. A Szolnoki szimfonikus zenekar különben jövőre ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Az első hangversenyük műsorán 1966. január 30-án Mozart, Schubert és Haydn művei szerepeltek. A következő évben az Országos Filharmóniával kötött szerződés alapján már ifjúsági hangversenyeket tartották, a megye városaiban. Az eltelt több mint két évtized alatt diákok tízezreit ismertették meg Vivaldi, Bach. Beethoven. Mozart. Csajkovszkij. Brahms, Kodály Zoltán, Bartók Béla zenéjével. S ki tudja hányán váltak azóta közülük rendszeres zenehallgatóvá. A szolnoki szimfonikusok fontos feladatuknak, küldetésüknek tartják az ifjúság zenei nevelését, de hangversenyeik fele a felnőtt közönségnek szól. Az eltelt évek során számos emlékezetes élményt, nyújtottak koncertjeikkel. vendégművészekkel vagy önmagukban. Fellépett a szolnoki zenekarral Gregor József. Ötvös Csilla, Tusa Erzsébet. Kiss Gyula, Rozsos István, Szendrey-Kar- per László. Szenthelyi Miklós. Onczai- Csaba. Jandó Jenő. vezényelte az együttest. Kóródi András, Hans Reiner, Förster (NDK). Wilfred Koch -(NSZK), Gulyás Béla (Svájc). A névsor persze korántsem teljes. A zenekar az utóbbi években vendégszerepeit külföldön is. Több alkalommal játszottak Ausztriában, koncerteztek Olaszországban. Az NSZK-ban Münchenben az ottani zeneművészeti fő - iskola tanáraival, hallgatóival léptek fel. Az idén áprilisban pedig Tallinnha u*a- zik a zenekar. Öntevékeny profik A külföldi utakat persze csak akkor tudják vallalm, ha a meghívó fél í'zeti a költségeket. Ez is abból a furcsa kettősségbői fakad, hogy a zenekar miközben „szakmai” szemoT.itból ugyan profi, működési feltételeit tekintve öntevékeny együttesnek számít. Báli József, aki alapítótagja. friss diplomásként szervezője volt a zenekarnak, mégsem panaszkodik. Úgy érzi, a nehéz gazdasági helyzetben hiába is remélnének nagyobb támogatást. Meg aztán volt már nehezebb helyzetben is a zenekar. Az első öt évben próbadíj nélkül játszottak, megfelelő helyiség sem volt a műhelymunkára. Tizenöt éven k>- resztül egy olyan tanteremben próbáltak vasárnap délelőttönként. ahol esernyőt kellett tenni a kotta.? fölé Megérte azonban az áldozat, a szolnoki szimfonikusokat ma már egyre nagyobb ««elismeréssel illeti az Országos Filharmónia, s persze legalább ennyire fontos, hogy ugyanígy vélekedik a közönség is. Jól startolhat tehát a zenekar a következő negyedszázad küszöbén. Tál Gizella Meleg pillanatok Világhfrességek a Tisza partján
