Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. FEBRUÁR 17. örményesen az Április 4. Gépipari Művek Hungarotherm Gépgyártó Leányvállalata az idén közel százhúsz millió forint értékben gyárt olaj- és gáztüzelésű generátorokat bel­földi megrendelésre. (Fotó: K. É.) Zárszámadás Cibakházán (Folytatás az 1. oldalról) ezekkel sajnos ellentétes országos helyzetről szólt. Elmondta, hogy az 1250 ha­zai közös gazdaság közül az 1988. évi gazdálkodási mu­tatók alapján 150-et várha­tóan szanálni kell, illetve felszámolni. Kétszázötven­re tehető azoknak a tsz-ek- nek a száma, amelyek egy­két milliós jövedelemmel éppen csak hogy talpon tudnak maradni, és nagyon sok nagyüzem tartalékai­nak, saját vagyonának fel­élése árán tudja fenntarta­ni magát. A mezőgazdaságban ■ az utóbbi években felerősödött feszültségek — folytatta a miniszterhelyettes — el­odázhatatlanná teszik az agrárpolitika új alapokra helyezését. Tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a párt Központi Bizottsága a jövő héten áttekinti az 1957- ben megfogalmazott agrár- politikai téziseket, számba- veszi a mezőgazdaság eddi­gi eredményeit, feltárja a hiányosságokat, és megtár­gyalja az ágazat napi gond­jait megoldó rövid távú, va­lamint a fejlődést hosszabb távon biztosító stratégia ki- Á dolgozásának lehetőségeit. A cibakházi szövetkezeti gazdák tavalyi munkáját értékelve elismerően szólt Raisz Gusztáv a szarvas­marha-ágazatban elért ' eredményekről, valamint a termelés biztonságát fokozó fejlesztési intézkedésekről. Biztatta a szövetkezet veze­tőségét — és ehhez felaján­lotta a MÉM támogatását —, hogy keresse a lehetősé­geket a tavalyi, első évét már 4 milliós nyereséggel záró tartósítóüzem termé­keinek önálló exportjára. A zárszámadás után Raisz Gusztáv a környékbeli tsz- ek elnökeivel találkozott Ci­bakházán, akikkel időszerű gazdálkodási, valamint ag­rár- és szövetkezetpolitikai kérdésekről váltott szót. Megkérdeztük a miniszterhelyettest A közgyűlés szünetében rövid beszélge­tésre kértük Raisz Gusztáv miniszterhe­lyettest. — Engedjen meg egy valamelyest sze­mélyes jellegű 'kérdést: a. nemrégen még ön által irányított tsz tevékenységét ho­gyan ítéli meg most, az országos helyzet ismeretében? — Ha jól emlékszem, éppen .önnek nyi­latkoztam a miniszterhelyettessé történt kinevezésemkor, hogy jó kezekben tudom a szövetkezet szakmai vezetését, és a tag­ság szorgalmát ismerve biztosítottnak lá­tom a gazdálkodás további javulását. A zárszámadáson most hallottak mindezt igazolták. Az ország közös gazdaságai kö­zött a jók kategóriájában tartja számon a tárca a cibakházi téeszt. Különösen el­ismerésre méltóak, országos összehasonlí­tásban is, az öntözésfejlesztésben a táp­anyag-gazdálkodásban és fajtapolitikában elért eredmények, a belső vállalkozási formák bővítésével kapcsolatos tervek. — Hozzászólásában említette, hogy az ágazatban jelentkező {feszültségek idősze­rűvé tették á tsz-törvény 'és a földtörvény megreformálását. A mezőgazdasági kor­mányzat milyen változtatásokat szorgal­maz? I — Ami az előbbi jogszabályokat illeti: a tárca is a termelőszövetkezetek és tag­jaik vagyoni kapcsolatainak korszerűsíté­se, a tulajdonosi szemlélet erősítése mel- • lett van. Javaslataink között szerepel töb­bek között a szövetkezeti vagyon teljes vagy részleges részjegyesítése, és annak alapján arányos osztalékfizetés a tagok­nak. A földtörvény módosításával kap­csolatban megemlíteném, hogy biztosítani kívánjuk a termőföld mobilizálását, úgy, hogy annak értékesítéséről akár magán- személyeknek, akár más gazdaságoknak, az eddiginél nagyobb önkormányzati ha­táskört kapó szövetkezetekben kizárólag a tagság dönthessen, közgyűlésen. El kíván­juk érni, hogy az . állami tulajdonú tarta­lékföldek, amelyeknek a területe tsz-ek esetében országosan mintegy 230 ezer hektár, díjtalanul átkerüljenek szövetke­zeti, illetve állami' gazdaságokban válla­lati tulajdonba. — Egy éve ilyenkor már-már a terme­lés biztonságát veszélyeztető pénzügyi, el­sősorban hitelgondokkal küzdöttek n me­zőgazdasági' nagyüzemek. Idén mi vár­ható? ) — A kormányzat figyelembe vette az ágazat kérését, és 4 milliárd forinttal na­gyobb hitelkeretet biztosít az idén a fo­lyamatos üzemvitelhez. ‘ Ezen kívül há­rom százalékos hitelkamat-engedmény enyhíti a pénzügyi terheket, hiszen 25 százalékos bankkamatok törlesztése mel­lett a MÉM szerint sem lehet eredmé­nyesen gazdálkodni. Mindent megtesz a tárca az agrárolló további nyílása ellen is. Éppen a napokban hiúsítottuk meg az ipar egy újabb műtrágya- és növényvédő­szer áremelési kísérletét. — Köszönjük a tájékoztatást. , T sz-konf erencia Megváltozott időpont, másik helyszín A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége úgy határozott, hogy az országos termelőszövetkezeti konferenciát, a korábban meghirdetett időponttól elté­rően február 24—25-én ren­dezi meg. A testület javasol­ta, hogy a tanácskozás helye is változzék. A helyszín az MSZMP Budapest XI. kerü­let, Villányi út 11—13. szám alatti oktatási igazgatósága lesz. Az elnökség azért dön­tött így, mert a több mint 500 küldöttnek a tanácskozás technikai feltételeit itt lehet megteremteni. A konferencián az orszá­gos tanács 125 tagja, minden megyei szövetség elnöksége és megyénként 3—5 szövet­kezeti meghívott vesz részt, küldöttként. Az országos tanácskozás résztvevői írásos előterjeszté­seket kapnak: elemzést a ter­melőszövetkezetek helyzeté­ről, a gazdálkodási feltételek javításának lehetőségeiről, a szövetkezetpolitika időszerű kérdéseiről, valamint állás- foglalásokat az érdekképvi­seleti munka megújításáról. Halszáz termák a brnái vásáron Tizenhárom magyar válla­lat — kilenc külkereskedel­mi és négy élelmiszer-feldol­gozó — szerepel a csehszlo­vákiai Brnóban március 1- től 7-ig tartó Salima nemzet­közi élelmiszeripari szakkiál­lításon, a Hungexpo rendezé­sében. A mintegy 270 négy­zetméteres kiállítási. terüle­ten csaknem 600-féle termé­ket mutatnak be a vállala­tok: számuk a négy évvel ezelőtt rendezett kiállításhoz képest csaknem mégkétsze­reződött. Több gond is nyomasztja a falut Cél a városi cím Falugyűlés Jászárokszálláson Nem kellett a falugyűlésre összegyűlt jászárokszállási­akat biztatni a hozzászólásra, egymás kezéből kapkodták ki az emberek a mikrofont. Mindenkinek volt véleménye a múlt év eredményeiről, elmaradt fejlesztéseiről. A szűnni nem akaró kérdéseknek, hozzászólásoknak még három és fél óra múltán is a levezető elnök zárszavával lehetett csak véget vetni. Nem mintha beléfojtották volna a szót a köz­érdekről vagy közös gondokról beszélni akarókba, hanem ekkorra már személyes vitákba fulladt a községi fúrum. Egész idő alatt * jellemző volt egyébként valami szét- esettség, rendezetlenség a falugyűlésre, kezdetektől érezhette az idegen is, hogy valami feszültség üli meg a művelődési ház termét. En­nek feloldását kísérelték meg az előadók, válaszolók, de úgy tűnt végül, hogy nem teljes sikerrel. Több gond is nyomasztja manapság a me­gye legészakibb településé­nek közérzetét, az általános problémákon túl a közel­múltban kavarta fel a han­gulatot egy orvosügy, feszült­ségek vannak az ellátásban, a településfejlesztésben, kese­rűen élték meg a község la­kói a nagy riválisuktól való lemaradást. Szikra Ferenc tanácselnök beszámolóját dr. Búzás Jó- zsefné országgyűlési képvi­selő tájékoztatója követte, majd a vb-titkár, dr. Wirt Ágnes válaszolt a fórumlá­dába szép számmal érkezett felvetésekre. És azután való­sággal elöntötte a termet a kérdések, kritikák özöne. A szenved^Jyes hozzászólások­ból az a kép rajzolódott ki, hogy a falu éveken keresztül élte világát, és most hirtelén megvilágosodott a lakók el­méje; a dolgosnak hitt hét­köznapok nem hoztak ele­gendő eredméyt. Az örök ri­válisnak számító Jászapáti lám városi rangot kapott, hol van attól Jászárokszállás. Keserűen jegyezte meg az egyik idős felszólaló: „A Verseny­semlegesség az idegen- forgalomban A magánszektor is része­sedhet ■ az Idegenforgalmi Alapból (IFA), s így ezen a téren is megteremtődik a versenysemlegesség, lehetősé­ge — jelentették be az Or-* szágos Idegenforgalmi Ta­nács tegnapi ülésén, amelyet az Atrium Hyatt Szállóban rendeztek. Az ülésen, ame­lyen Marjai József elnökölt, részt vett Beck Tamás keres­kedelmi miniszter. Czeglédi József, az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács titkára tájékoztatta a testüle­tet arról, hogy az IFA felosz­tásáról, kezeléséről ezentúl kormányhatározat rendelke­zik. Megszűnt az a korláto­zás, hogy csak jogi személyi­ségek részesülhetnek az Ide­genforgalmi Alapból nyújtott támogatásokból, a verseny- semlegesség érdekében ezen­túl egyéneknek is adott a lehetőség. Az idén összesen 1,3 milliárd forint az IFA összege, ebből továbbra is három fő területet támogat­nak, az idegenforgalmi inf­rastrukturális beruházásokat, a szállodai és vendéglátóhe­lyek kialakítását, valamint a nemzeti propagandát. Az IFA felosztására tett javaslat sze­rint összesen 170 millió fo­rint jut az idén a tájegysé­gi intéző bizottságok és a megyei idegenforgalmi bi­zottságok infrastrukturális feljesztéseire. Az idegenfor­galmi fogadóképesség fejlesz­tését döntően pályázati rend keretében kívánják támogat­ni, erre 300 millió forintot szánnak. Beck Tamás az ülésen be­jelentette, hogy a közeljövő­ben korszerűsíteni fogják az idegenforgalom szervezetét, úgy, hogy ne ékelődjék a minisztérium szervezetébe, és közvetlenül a miniszter felü­gyelete alá tartozzon, ám tel­jes önállósággal működjék. versenyt elveszítettük.” De rögtön folytatta, hogy annál inkább össze kell fogni. Bo­rítsanak fátylat a személyes vitákra, és álljanak az elnök mellé. Esély csak úgy van, ha egyet akarnak. Kritikából legtöbbet a ta­nács kapott, sokan pedig kérdőre vonták, hogy jogosan tölti-e be a tanácselnök a funkcióját. Második falugyű­lése volt ez Szikra Ferenc­nek, de több év gondját ol­vasták most a fejére. Ha nem ilyen kemény fából faragták volna, mondta végül, akkor ott rögtön visszaadja a megr bízatását, de érezte, hogy ténykedésétől függetlenül lett az általános vezetőellenes hangulat céltáblája. És ezt érezte, tudta a józan gondol­kodású többség is, ezért in­tettek nyugalomra, összefo­gásra. A húszegynéhány hozzá­szóló szinte egyike se hagy­ta említés nélkül a közel­múltban dr. Edelényi Béla körzeti orvos körül kirobbant ügyet. A fegyelmi vizsgálat lezárult, az utolsó figyelmez­tetést tudomásul vette az or­vos, a falu is. Ezt az újságot, rádiót megjárt ügyet bölcsen fnegoldották magukban az emberek. A falu most birkózik a kö­vetkező évek egyik legna­gyobb vállalkozásával, a csa­tornamű-társulat szervezésé­vel. A kereskedelmi ellátás javítása azonban még csak Sorban újították fel Jász­berény központjában, a Le­hel vezér tér jelentős épüle­teit. A volt Lehel Szállót (Déryné Művelődési Köz­pont) követte a városi ta­nács, a múzeum, a gimná­ziumtömb, az egykori bör­tön, a nagytemplom a pa­rókiával, és más jellegzetes középület. Egyedül a bíró­ság felett telt változatlanul az idő, sebhelyes homlokza­tával már régóta nem emelte, hanem rontotta a hangulatosan formálódó műemléki környezetet. Az épület belseje talán még rosszabb állapotban volt, mint amit kívülről lát­ni lehetett, A bíróság és az ügyészség dolgozóinak munkakörülményei messze elmaradtak a mai igényeké tői, a falak vizesedtek, do­hosak voltak, megoldatlan volt a csatornázás, a fűtés. Néhány éve az Igazságügyi Minisztérium felújíttatta a tetőszerkezetet, de akkor a munkák pénzhiány miatt nem folytatódtak. A kivite­lezést a gáz bevezetése gyor­sította meg, ami lényegében kikényszerítette a régóta húzódó teljes rekonstruk­ciót. . Tegnap délelőtt ünnepé­lyes átadáson vették birtok­ba a dolgozók a felújított egyik épületszárnyat. Dr. Déri Rezső, a minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy a jászberényi épület közel 30 milliós felújítása (ieaz több éven keresztül) felemészti a tárca éves fel­újítási-beruházási kereté­nek csaknem harmadát, de építészeti értékei, valamint a dolgozók munkakörülmé­napirendén sem szerepel a közeljövőben, s arra ígéretet az áfésztől sem tudtak kicsi­karni. Miért kellett akkor Berényhez csatlakozni, vetet­ték fel, ki szavazta meg? A színvonal miatt méltatlan­kodó kérdést egy másikkal ütötte el a Jászsági Áfész képviselője: „Eleddig mit nem szavaztunk meg?” Jobb híján magánkezdeményezé­sekre hagyatkozhat a falu, ha újabb boltot akar. Az egészségügyi ellátást, pontosabban a központi or­vosi ügyeletet sérelmezték sokan, és kérték a tanács eré­lyesebb közbenjárását a ko­rábbi állapot viszaállításá- hoz. A gáz bevezetéséről szó­ló felvetések nem érték ké­születlenül a - tanácsot, mert azon már régóta munkálkod­nak, de mint sok más javas­latot, pénzszűke miat ezt is félre kellett tenni. Talán azért van mindez a gond, el­maradás, mert rossz helyen fekszik a nagyközség, gon­dolta az egyik hozzászóló, és adta is az ötletét a bajok or­voslására: Jászárokszállást csatolják Heves megyéhez! Ott jobb az ellátás, lenne gáz, rendelőintézet is. (Elég, ha jelzésnek veszik az illetéke­sek ezt a javaslatot.) Bizonyosan értette is a cél­zást Bereczki Lajos, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese, mert sietett meg­nyugtatni a jelenlévőket. Árokszállás nem áll olyan rosszul, mint azt sokan gon­dolják. Igaz, van néhány nél­külözhetetlen dolog, amit meg kell oldaniuk, de a nagyközség képes lesz rá. És akkor eredményesen pályáz­hatnak a városi címre, ami­hez már ma is elég közel vannak. — lp — nyeinek javítása ezt a ki­adást már régen indokolttá tették. A barokk, rokokó stílus­ban 1780—-82-ben épült földszintes hármas kerületi székházat 1827-ben emelet­tel bővítették, majd az ak­kor nyert klasszicista jelle­gű homlokzatát száz éve (a bíróság használatába kerü­lésekor) előnytelenül átala­kították. Azóta ilyen nagy arányú építkezés az együt­tesen nem volt, az apróbb munkáktól, javításoktól eltekintve utoljára a 60-as években újították fel. A Szolnokterv tervei alapján a kivitelezést a múlt év májusában kezdte el a Szolnoki Szivárvány Építőipari Kisszövetkezet, és határidő előtt, az eredeti költségen, kiváló minőség­ben, hiánypótlás nélkül teg­nap átadta a használóknak. Az egyébként se könnyű műemléki munka mellett (teljes vakolat- és ajtó-ab­lakcsere, elektrozmotikus falszigetelés, fal- és padló- burkolatok) a kivitelezők a házigazda (bíróság és ügyészség) minden, építke­zés közben felmerült igé­nyét teljesítették. A két intézmény most át­költözik a felújított épület-, szárnyba, hogy átadják he­lyüket a kivitelezőknek, akik változatlan lendülettel folytatják az építkezést. A külső-belső átalakítás ere­deti határideje jövő év ok­tóbere lenne, de várhatóan már. az év végére befejező­dik a megye egyik legjelen­tősebb műemlékének hosszú ideje húzódó helyreállítá­sa. Eredeti állapotában, határidő előtt Felújítják a jászberényi bíróságot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom