Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-16 / 40. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. FEBRUÁR 16. Hz MSZMP KB állásfoglalása a politikai rendszer reformjának néhány időszerű kérdéséről (Folytatás az 1. oldalról) gazdasági rendszeren kell alapulnia. Az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági reformnak, az ezredforduló szerkezeti-minőségi követelményeihez való igazodásnak feltétele a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ebben az esetben a reform gazdasági és politikai elemei felerősítik egymást. 3. A szocialista társadalom működésének eddigi gyakorlata minden korábbi erőfeszítés ellenére sem tudta megteremteni Magyarországon a demokrácia olyan intézményrendszerét, amelyben az érdekek sokfélesége kifejeződhet és képviseletet nyerhet. Az egy- pártrendszer körülményei nem tették lehetővé a szükséges döntési alternatívák kialakítását, ezek megmérettetését, a széles körű társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést. Mindez nagy tömegeket fordított el a politikától, és bizalmatlanságot szült a kialakult intézmény- rendszerrel szemben. A pártértekezlet megfogalmazta a demokratikus hatalomgyakorlás igényét, a politikai pluralizmus megteremtését. Ennek útját a politikai intézményrendszer mélyreható átalakításában jelölte meg, amely „lehetőséget teremt a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére, politikai akarattá formálására”. Az e döntés nyomán kibontakozó tudatos fejlődési folyamatok és a társadalomban megjelenő szerveződések együttesen azt mutatják, hogy kialakulóban vannak árfeltételek az egypárt rend szer körülményeinek megváltoztatására. A Központi Bizottság javasolja, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás a társadalom által ellenőrzötten, a közvetlen és képviseleti demokrácia révén a többpártrendszer keretei között is érvényesüljön. Kezdeményezi, hogy ennek feltételei létrejöjjenek, és alkotmányos garanciát kapjanak. 4. A többpártrendszerre történő kiegyensúlyozott átmenet csak szerves társadalmi folyamatok eredményeként mehet végbe. Ezeket nem lehet pontosan megtervezni, de a bennük résztvevő politikai mozgalmak, tényezők együttműködése befolyásolja alakulásukat. A Központi Bizottság megítélése szerint a társadalom jelenleg nincs felkészülve a többpártrendszeren alapuló politikai struktúra gyors és spontán „berobbanására”. Komoly társadalmi veszélyt jelenthet a folyamatok destabilizálódása, ellenőrizhetetlenné válása, anarchikus viszonyok kialakulása. Ez sem a nemzetnek, sem pedig az ország sorsáért felelősséget érző egyetlen politikai erőnek sem állhat érdekében. Fokozatos átmenetre, a politikai folyamatok kiszámíthatóságára, a bizalmatlanság oldására van szükség. Egyaránt kárt okozhat az események kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges fékezése. A társadalomban megjelent politikai mozgalmaknak a helyzet megkívánta felelősséget és önmérsékletet kell tanúsítaniok. Az ország előtt álló feladatok megoldásához úgy tudnak hozzájárulni, ha a kritikai megnyilatkozások mellett reális programokat képesek felmutatni. A nemzet abban érdekelt, hogy a különböző politikai tényezők között a kibontakozást szolgáló reális alternatívák kidolgozásában legyen verseny. 5. Az MSZMP kinyilvánítja, hogy kész két- és többoldalú megbeszéléseket folytatni a hatalom gyakorlásának új módjáról minden törvényes keretek között működő szervezettel. Az együttműködés feltétele az Alkotmány, a törvények megtartása, a társadalmi fejlődés szocialista útjának elfogadása, nemzetközi szövetségi kötelezettségeink tiszteletben tartása, törekedve a két katonai tömb egyidejű felszámolására. A megbeszélések előkészítésére a Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg. Az előkészítő megbeszéléseken az MSZMP ajánlja az együttműködés tartalmi, szervezeti, ügyrendi kérdéseinek megvitatását. Az érdemi megbeszélések tárgyköréül pedig javasolja: az új Alkotmány előkészítésével és tartalmával összefüggő vélemények egyeztetését, a választási rendszer kidolgozásával és a választásokon való együttműködéssel kapcsolatos kérdések megvitatását, valamint a gazdaság stabilizálására és a szociális biztonság megteremtésére vonatkozó nézetek összehangolását. A megbeszélések elvezethetnek egy állandó kon1. A Központi Bizottság üdvözli az Üj Márciusi Front „Az egypártrendszer- től a képviseleti demokráciáig” című kezdeményezését. Egyetért a benne foglalt általános politikai célokkal. Támogatja azt az alaptörekvést, amely a demokratikus jogállam teljes körű kiépítésére irányul. Fontosnak tartja, hogy az átmenet az abban részt vevő társadalmi-politikai szervezetek bizalmát erősítse, és ne veszélyeztesse az ország rendjének és gazdaságának stabilitását. A Központi Bizottság egyetért azzal is, hogy az MSZMP-nek az eddigieknél aktívabb kezdeményező szerepet kell játszania a demokratikus átmenet feltételeinek alakításában. Meggyőződése azonban, hogy a reform és a demokratizálás korábbi folyamatai és a pártértekezlet óta eltelt események is bizonyítják a demokratikus megújulás iránti elkötelezettségét. Elutasítja az Űj Márciusi Frontnak azt a véleményét, miszerint most kellene megváltania erkölcsi belépőjegyét a képviseleti demokráciába. 2. A pártértekezlet állásfoglalása a szocialista pluzultációs fórum létrehozásához. Mindez megteremtheti annak lehetőségét, hogy megalapozódjon a nemzeti összefogás, s hogy koalíciós partnerként különböző politikai tényezők részt vehessenek a hatalom gyakorlásában. Ugyanakkor létezhetnek alkotmányos keretek között ellenzékként megjelenő mozgalmak, pártok. Az MSZMP ezekkel is párbeszédre törekszik, vitázik, és amiben szükséges, politikai harcot folytat. 6. A többpártrendszerre történő átmenet során az MSZMP nyíltan hirdeti, hogy társadalmunkban meghatározó szerepet kíván betölteni. Ehhez alapot ad politikai ereje, a demokratikus szocialista fejlődés képviselete, társadalmi, bázisa, történelmi tapasztalata. Az MSZMP meghatározó szerepét politikai eszközökkel, mindenekelőtt programjával, meggyőzéssel, tagjai személyes munkájával, magatartásával kívánja biztosítani. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi változások élén haladjon, mindenekelőtt önmagát kell megújítania. Ez csak a politikai versenyhelyzetre való felkészüléssel lehetséges. Ennek érdekében világosabbá kell tenni hosszabb távra szóló stratégiai céljainkat, és ki kell munkálnunk egy rövi- debb időszakot felölelő politikai, választási programot. E program körül kell vitákban kialakítanunk és megerősítenünk a párt. politikai centrumát, szervezeteink akcióegységét. Tovább kell fejlesztenünk a párt ralizmus mellett nem tekinthető csupán elvi deklarációnak: megindult a politikai intézményrendszer pluralizálódása, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb a nyilvánosság, a sajtó, a tömegtájékoztatás, a politikai közélet néhány hónap leforgása alatt jelentős mértékben átalakult. Újabb fontos lépéseket tettünk az ország nemzetközi nyitottságának erősítésére. Az MSZMP álláspontja szerint e változások iránya — a számos nem kívánatos kísérő jelenség ellenére — kedvező és előremutató. A Központi Bizottság támogatja egy olyan politikai egyeztető, konzultációs fórum létrehozását, melynek alapvető feladata, hogy folyamatos politikai párbeszéddel segítse az új Alkotmány és a választásokról szóló törvény kidolgozását. Lehetségesnek tartja, hogy az előzetes konzultációk eredményeként létrejövő egyeztető tanácskozás résztvevői az előzőeken túlmenően is közös álláspontot alakítsanak ki egy-egy nagy jelentőségű kérdésben. 3. A Központi Bizottság álláspontja szerint semmi sem indokolja az alkotmányozási folyamat gyökeres működésének és döntéshozatalának demokratizmusát. A párt konstruktívan, a társadalomban jelentkező törekvések iránt nyitottan, társadalmi és történelmi felelőssége tudatában kíván szerepet vállalni a nagy horderejű változásokban, a fordulat végrehajtásában. 1. A politikai intézmény- ményrendszer mélyreható átalakulásában meghatározó szerepe lesz az új Alkotmánynak és a választójogi törvénynek. Ezekkel kapcsolatban a Központi Bizottság a közeljövőben kialakítja álláspontját, azt nyilvánosságra hozza és pártvitára bocsátja. A Központi Bizottság- bizonyos abban, hogy kezdeményezései a politikai pluralizmus folyamatos kiépülésére egész társadalmunk érdekét, a kibontakozás lehetőségét, nemzeti céljainkat szolgálják. Ebben nagy nemzetközi felelősség is hárul az MSZMP-re. Pártunk felhívja tagjait és felkér minden cselekvésre kész erőt az országban, hogy felelős vitákkal, tettekkel, társadalmi összefogással legyenek részesei társadalmunk megújulásának. * * * Az MSZMP Központi Bizottsága felkéri a párt tagjait és szervezeteit, hogy vitassák meg az 1989. február 10—11-ei ülésén elfogadott és most nyilvánosságra hozott állásfoglalás- tervezetét. átrendezését. Az új alkotmány tervezetét széles körű társadalmi vitára támaszkodva kell előkészíteni. Biztosítani szükséges annak intézményes feltételeit, hogy a társadalmi vita tapasztalatai hasznosuljanak A törvényesen megválasz- * tott Országgyűlés jogosult az Alkotmány elfogadására. A Központi Bizottság támogatja,. hogy az új Alkotmányt — a parlamenti jóváhagyás után — népszavazás erősítse meg. 4. Az . Új Márciusi Frönt felhívása szerint a társadalom olyan Alkotmányt és választójogot vár, amelyről saját szervezeteinek és mozgalmainak küldöttei állapodnak meg a nyilvánosság előtt. Az MSZMP maga is a demokratikus cél megvalósításán munkálkodik, s együttműködésre törekszik a konstruktív erőkkel a megújulási folyamatban. Folytatni kí-/ vánja a már megkezdett konzultációkat az újonnan alakult politikai szervezetekkel és mozgalmakkal. A kölcsönös bizalomra építő párbeszédek során formálódhatnak ki azok a tartalmi és szeryezeti keretek, melyek közös célunkat, a demokratikus és szocialista jogállam kiépítését szolgálják. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának válasza az Új Márciusi Front felhívására Grósz Károly látogatása Prágában (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta, hogy e tekintetben kulcsszerepe van a gazdaságnak. Jakes egyébként lehetségesnek nevezte a háromoldalú együttműködést, akár kapitalista ország bevonásával is. A CSKP KB főtitkára, emlékeztetve arra, hogy a közelmúltban Budapesten átadták a csehszlovák kulturális és tájékoztatási köz-, pont új épületét, kijelentette: hasonló lépéseket akarnak tenni a Csehszlovákiában működő magyar kulturális központok tevékenységének kibővítésére. Jakes ezzel összefüggésben megjegyezte: Jó a kulturális együttműködés, de vannak még tartalékok. A CSKP KB főtitkára megerősítette Grósz Károlynak azt a kijelentését, miszerint rendkívül fontos, hogy a nemzetiségi kérdésben teljes az egyetértés. Jakes hangsúlyozta: A két fél mindent megtesz országaikban a nemzetek és nemzeti kisebbségek jólétéért. Grósz Károly és kísérete tárgyalásai befejeztével hazautazott Budapestre. (A látogatásról kiadott Közlemény lapunk 3. oldalán olvasható.) Afganisztán, pápai üzenet Latin-Amerika A Külügyminisztérium szóvivőjének értekezlete A magyar kormány őszinte megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Afganisztánról szóló genfi egyezmény előírásait teljesítve a Szovjetunió február 15-ével minden csapatát kivonta az Afganisztáni Köztársaság területéről. A genfi egyezmények következetes végrehajtása jelentős mértékben hozzájárult egy csaknem ,10 éve meglévő nemzetközi válsággóc felszámolásához, a nemzetközi sajtóértekezleten Ko- értés erősítéséhez.— hahgsú- lyozta tegnap délelőtt tartott tájékoztatóján a Külügyminisztérium szóvivője. A nemzetközi sajtóértekzleten Ko- moróczki István rámutatott arra,hogy maga Afganisztán is fontos kezdeményezéseket tett a genfi egyezmények végrehajtása, és a nemzeti megbékélés kibontakoztatása érdekében. Az MTI tudósítója a közlemény kapcsán arról érdeklődött, hogy a ka- buli magyar diplomáciai képviselet működésének a múlt hét végén bejelentett ideiglenes szüneteltetése a szocialista országokkal egyeztetett döntés volt-e. Komoróczki István mindenekelőtt emlékeztetett arra. hogy e döntést kizárólag biztonsági megfontolások tették szükségessé, s a magyar nagykövet a térségben maradt, Üj-Delhiből kíséri figyelemmel az események alakulását. Kizárólag az afgán belső körülmények alakulásán múlik, mikor térhet vissza állomáshelyére. A döntés egyébként a magyar diplomácia önálló, független lépése volt, ezt előzetesen nem egyeztették a szocialista országokkal, de természetesen tájékoztatták partnereiket. A szocialista országok közüL egyébként eddig csak Magyarország hozott döntést diplomáciai képviseletének ideiglenes szüneteltetéséről. A szóvivő értékelte azt a nemzetközi visszhangot, amelyet a pápa béke világnapi üzenetére adott ország- gyűlési állásfoglalás váltott ki. Mint emlékezetes, a pápai üzenet a nemzeti kisebbségek helyzetének jobbításával, jogaik garantálásával, illetve az (államok ezzel kapcsolatos- kötelezettségeivel foglalkozott. Magyar részről ezt a dokumentumot nagy jelentőségűnek tartották, mivel korunk egyik legfontosabb problémájával foglalkozik, több millió, kisebbsé- ki sorban élő ember sorsát érinti. Hazánk, mint Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének anyanemzete, különösképpen üdvözöl minden olyan lépést, amely az emberi jogok mind teljesebb megvalósítására, illetve szavatolására irányul. A szóvivő végezetül Julio Londono Paredés kolumbiai külügyminiszter szerdán kezdődő magyarországi látogatása kapcsán a dél-amerikai régió helyzetével foglalkozott. Elmondta: hazánk nagy rokonszenvvel figyeli a La- tin-Amerikában történő demokratikus változásokat, amelyek nyomán a kontinens országai növekvő szerepet vállalnak a nemzetközi együttműködés erősítésében, a problémák békés rendezésében. Az MTI tudósítója, utalva arra, hogy Magyarország külkapcsolatait értékelve a külföldi sajtóban mind gyakrabban bukkan fel a Dél-Afrikai Köztársaság neve, arról érdeklődött: megváltozott-e a hivatalos magyar álláspont a fajüldöző rezsim megítélésében. A szóvivő határozottan leszögezte: Magyarország az apartheid-rendszert elítélő valamennyi ENSZ-határoza- tot megszavazta, s következetesen betartja azok előírásait. Dél-Afrikával semmiféle kapcsolatai nincsenek a nemzetközi fórumokon, így érről szóló hírek minden alapot nélkülöznek. A magyar—amerikai kapcsolatok várható alakulására vonatkozó kérdésre Komoróczki István elmondta: Grósz Károly Egyesült Álla- mok-beli látogatása nyomán erőteljes fejlődés tapasztalható kapcsolatainkban. Az újonnan hivatalba lépett Bush-adminisztráció is kedvezően értékelte hivatalos nyilatkozataiban a két ország közötti viszonyt és annak fejlesztési lehetőségeit. A szóvivő megerősítette: George Bush — aki alelnöki tisztében már járt hazánkban — érvényes meghívással rendelkezik Magyarországra, s csak rajta múlik, mikor tesz eleget annak. Az IBUSZ ajánlataiból Fekete-tengeri hajóút Június 13-20-ig Budapest-Odessza-Budapest repülő- vel.Odessza-Jalta-Szocsl-Szohumi -Batumi üdülőhajóval. Részvételi díj 4 ágyas kabinokban: 11100-11400Ft/fó Ellátás: teljes panzió Csehszlovákia Kirándulás a Magas-Tátrába autóbusszal. Időpont: Június 6-8. Részvételi díj: 2 200 Ft Félpanziós ellátás Berlin-nyugat-berlini 'kirándulás Utazás repülőgéppel és autóbusszal. Időpont: július 13-17. i Részvételi díj 6 650 Ft. Költőpénz: 8 00 Ft. Félpanzlósellátás. Ausztria Kirándulás autóbusszal Fladnitzba Időpont: május 10-12. Részvételi díj: 3600 Ft. Költőpénz: 3 000 Ft. NSZK BaJor-tenger-München Utazásautóbusszal Időpont: június 18-21. TISZTELT UTASAINK JELENTKEZÉSÉT VARJUK A MEGYE IBUSZ-IRODAIBAN FEBRUÁR 28-IG! i travel Részvételi díj: 8 300 Ft. Költőpénz: 3 200 Ft. Félpanziós ellátás Nőnap a Magas-Tátrában márclus5-8-ig Utazásautóbusszal Részvételi díj: 3 400 Ft. Félpanzlósellátás.
