Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 15. 5 [képernyője előtt ] A szik költészete Dr. Kovács Tibor orvos-festőművész képei Tanyaudvar Vannak programok, régi műsorok, amelyek a januári nagy szerkezetátalakítással, amely a televízióban végbement, egyszerűen rosszul jártak. Akár sajnálni is lehet őket, minthogy olyan műsoridőbe utasítattak, mely aligha mondható szerencsésnek. Ugyanis felnőtt nézők közül vajon hányán ülnek vasárnap reggel már 9-kor a készülék elé, hogy a televízió „házitanítóját” a Telemagisz- tert hallgassák? r------------------------------------T évémagiszter Pedig a művelődési főszerkesztőség műsora ebben az időben jelentkezik, ráadásul a kevésbé fogható kettesen, s tart három teljes órán át, ebédidőig. És kínál sok-sok okos és hasznos tudnivalót. Ezért is szólok róla. Van itt szociológia a legmagasabb fokon, egyetemi színvonalon, és van egészen gyakorlati tanácsadás, például a gyermekneveléshez, aztán agyfényesítő matematikai feladvány iskolásoknak, és érdekességek, emberiek és természetiek. Úgyhogy ha az ember egyszer belekóstol, aligha tudja abbahagyni, mert színes, változatos, érdekes, olykor izgalmas is. Nem titkolom, szeretnék kedvet ébreszteni iránta. Hisz még kellemes meglepetésekkel is szolgál. Ahogy az elmúlt vasárnap is tette, amikor néhány percben egy szinte világritkasággal rukkolt elő Juhász Árpád: húszmillió éves lábnyomokat és növényi levelek lenyomatait láthattuk a „palóc Pompei- ben” készült felvételeken — ős világnyomok Ipolytarnó- con, ahol akárcsak az itáliai városban, itt is az egykor kitörő vulkán lávatengere öntötte el a környező vidéket, s „konzerválta” többek között az említett nyomokat. (A filmet Rozsnyai Aladár fotografálta.) Igazi természeti csoda, de talán ennél is üdítőbben hatott az értelemre egy tudós jogászember világos beszéde arról, hogy a túlszabályozott társadalom hogyan nyomoríthatja meg az embert, hogy a túlszabályozottság dzsungelében milyen könnyen tévedhet el az állapolgár, ha nem talál magának járható ösvényt. A jogállamiság napjainkban épülő új rendjének „katonáját” hallhattuk, az igazságügyek miniszterét, aki végtelen egyszerűséggel, a lényeget megragadva tette kivételes élvezetté a vele eltöltött perceket. Csillogott az értelem, fénylett itt a szellem, semmi jognyelvi gubanc, semmi szaknyelvi zsargon, a gondolat tisztán és tömören vájta ki magának egyenes nyelvi medrét. Dr. Kulcsár Kálmán ragyogóan fejtette ki jog és politika olykor törékennyé váló viszonyának lényegét, ismertette meg velünk a jog mint eszköz jellegzetes tulajdonságait, s mutatta meg, hogy egyáltalán mire való és mire nem, mi fakad természetéből, s mi az, amit csupán ráerőltethetnek, hogy azután szerepében is megzavarodjék. Új fogalmakkal ismerkedhettünk meg, a túlvállaló állam, illetve a szerény állam fogalmával; az előbbi, mely mindent magára vállal, hagyományos, az utóbbi, mely csupán a szükségeset, a korszerűbb. S a miniszter nem rejtette véka alá, hogy ő ez utóbbinak híve. így tudási meggyőződése személyes varázst kapott szavaitól, a száraz tudomány fogyaszthatóan „édes” televíziós eledelünk lett. Ez a jogi ismeretterjesztés nekem öveges professzor varázslatos „fizikaóráit”, Mihály András elbűvölő televíziós zenés sétáit idézte. Csak megemlítem, a Tévé- magiszterben hallhattunk névmagyarázatot is, a Bálint név eredetét ismerhettük meg, s ráadásul Bálint nevű költőnk, Balassi egyik gyönyörű versét kaptuk Kozák Andrástól. A Tévémagiszter: remek kalandozás az ismeretek birodalmában! S bizonysága is annak, hogy televíziónk továbbra is komolyan veszi oktató szerepét, hogy az értékek népszerűsítője kíván maradni. Éppen ezért nem érthetünk egyet azokkal, akik kultúra- ellenességgel vádolják hazánk egyetlen televízióját, — ahogy ez a februári filmszemlén is történt, amelynek folytatásaképpen házivitát rendezett a tévé csütörtök este Nézőpontjában. Eredetileg a szemle díjazott filmjeiről szólt volna a vitaműsor, de épp az említett vádak miatt tárgyat változtatott a Nézőpont, s új szempontokat választott: a televíziósok igyekeztek válaszolni az őket ért súlyos vádakra. Nem volt nehéz dolguk. A-legfőbb vádra, hogy tudniillik a televízió szellemiségéből hiányzik a nemzeti tartalom, még pontosabban, hogy műsorában nem kellő súllyal szerepelnek nagy nemzeti értékeink, például Illyés, Németh László, Vas István stb., s egyáltalán, hogy szellemi életünk legjava csak ritkán jut szóhoz a képernyőn, Szinetár Miklós főrendezőnek ellenérvként elegendő volt felsorakoztatni magyar klasszikusok nevezetes televíziós bemutatóit, vagy éppen a Németh László drámáiból készült tévéjátékokat, épp most láthatjuk az Égető Eszter tévéfilmváltoza- tát. Magyar szerzők remekműveit juttatta, illetve juttatja el milliókhoz televíziónk ! Az viszont tény, hogy a dokumentumfilmek érdekében az eddiginél sokkal többet tehetne, hisz igazán értékes mai alkotások maradnak parlagon, szinte érintetlenül, mert se a mozinak nem kellenek — túlságosan hosszúak —, se pedig a televízió nem fogadja be őket. Így azután a nézőkhöz sem juthatnak el. Pedig a valóság feltárásában és megismerésében, embervoltunk tudatosításában és történelmi tudatunk erősítésében igen jó szolgálatot tehetnének — — a képernyőn sugározva. Minden országnak olyan televíziója van, — hangzott el a már említett filmszemlén —, amilyet megérdemel. Hozzáteszem, azért annál jobb is lehetne, s ebbe még nem is kellene beleszakadnia. Röviden Elbúcsúzott tőlünk kedd este az olasz bűnügyi tévéfilmsorozat, a Polip. De csak egy időre. Cattani felügyelő utolsó szavai ugyanis — „Visszajövök Santinelli” — nemcsak a tévéfilm folytatását engedte sejtetni, de mint a hírekből megtudtuk, ezúttal konkrét ígéret is, hisz képernyőnkön hamarosan az újabb folytatásait is láthatjuk. A kérdés: örüljünk-e a kilátásba helyezett folytatásnak? Vagy pedig elegünk van a felügyelő keserű, kegyetlen és reménytelen harcából, amit a maffiával vív az olasz városkában. Ha azt vesszük, mennyire jól van megcsinálva a film, akkor örülhetünk, a Polip kétségtelen a színvonalas szórakoztató munkák közé sorolható. S a felügyelőt játszó- Michele Placido is karizmatikus, vonzó egyéniség. Visz- szavárom a sorozatot, mert kíváncsivá tett: vajon lehet-e egyáltalán győzni e kiterjedt maffia ellen, győzhet-e végül is az igazság, sikerül-e a felügyelőnek elejtenie nemcsak a kis'vadakat, hanem az igazán nagyokat is? V. M. Reklámszakemberek részére Öt nyelven beszélő könyv A magyar reklámirodalomban már korábban is megjelentek értékes kézikönyvek, szakoktatási jegyzetek, elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozó tanulmányok. Ám mindmáig hiányzott egy olyan összefoglaló kézikönyv, amely címszavakban, illetve a szócikkek értelmezése útján tájékoztatja használóját. Éppen ez a tény vezérelte a Magyar Reklámszövetséget, amelynek megbízásából egy szakemberekből álló szerkesztőség több éven át dolgozott annak az ötnyelvű értelmező szótárnak a megalkotásán, amely a napokban a Képzőművészeti Kiadónál jelent meg. A szótár első része csaknem 3 ezer 400 betűrendbe szedett, a reklámszakmához és a hozzá szorosan kapcsolódó területekhez tartozó szócikket értelmez. A szerkesztők kétségkívül tömörségre törekedtek és a könyv megírásakor a legújabb külföldi szakirodalmat is felhasználták. A céljuk az volt, hogy a magyar reklám-szak- nyelv egységesítését is szolgálják. Erre példa, hogy a rokonértelmű szakkifejezések közötti tájékozódást, mintegy ezer utalás segíti. A szótár majdnem 22 ezer szópárt tartalmaz, számuk nyelvenként 4—6 ezer között változik. Az első rész a magyar címszavak angol, német, francia és orosz megfelelőjét tartalmazza, a második részt képező szójegyzék pedig idegen nyelvként, azok betűrendjében adja meg az idegennyelvű kifejezések magyar szakmai fordítását. A szerkesztők a szótárt elsősorban a marketing-szakemberek részére állították össze, de nem feledték, hogy a reklám több szakterülettel érintkezik. Kísérleti felvételi Kísérleti felvételi eljárást vezet be a Pénzügyi és Számviteli Főiskola azoknak, akik esti vagy levelező tagozatra jelentkeznek, és legalább 5 éves munkaviszonynyal rendelkeznek. Az új módszer lényege: a jelentkezők a matematika mellett olyan tantárgyakból tesznek felvételi vizsgát, amelyekből szakmájukban már gyakorlati ismereteket szereztek. A leendő hallgatók a főiskola ajánlása alapján maguk választják ki azt a tantárgyat — például könyvvitelt vagy programozást — amelyből felvételizni kívánnak. Megmentik az utókornak Karcag műemlékeit, népi építészeti emlékeit és ápolják szellemi értékeit — így foglalt állást tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. A Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában lévő és idegenforgalmi szempontból is egyre jelentősebb település klasszicista stílusú református templomát a közelmúltban felúj í- toltták, és terv készül híres orgonájának rekonstrukciójára. A nagykunsági táj egyetlen görög-keleti temploma építészeti, kultúr- és egyháztörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő jelenA magyar parasztság sokat hangoztatott „őserejét”, a paraszti életmódot idealizáló írók, költők egész sora igyekezett valaha a ■ tanyát a magyar valóság szentélyévé avatni. Maguk a nincstelen paraszti tömegek is táplálták ezt az illúziót, hiszen a tanya a megkapaszkodás első állomása volt. Tanyás gazdának lenni, már jelentett valamit: a tanya köré újabb holdakat lehetett vásárolni. Irodalmáraink, festőink legjava viszont benézett a piroscserepes vagy nádfede- les házikók parányi ablakán, s megláttatták a valóságot. Az elmúlt évtizedekben — legalábbis szűkebb hazánkban — a tanyák fölött meg- kondult a lélekharang. Ahogy öregedtek a tanyák gazdái, úgy érződött, elnehezülő tehetetlenségük a fundamentum nélküli építmények külső látványán is. Kortárs festészetünk néhány kiválóságát megihlette a pusztuló tanya, a letűnő életforma látványa a Kunságban is. A kunsági tanyákon sokkal mostohább volt minden, mint például a Nyírségben vagy a Duna—Tisza köze homokján. A szik megőrizte a múltját, legalábbis annyit, amennyit nem. vett el tőle a civilizáció. Fölösleges lenne a mennyi kérdését firtatni, az igazi választ akkor adná meg ez a föld, ha az ember levenné róla a kezét. Dr. Kovács Tibor a hegyes, dimbes-dombos Bódvaszila- son született, életében először akkor járt az Alföldön. mikor felvételizni ment a debreceni orvosegyetemre. Amikor először látogatott a „kun fővárosba”, félt a jövőtől. Aztán elment néhány év, lehetősége adódott, hogy máshol, talán " harmonikusabb közegben élje az életét, mégis maradt Karcagon. Akkorra már Tilalmas is a szívéhez nőtt. Patetikusan hangzik? Valószínűleg, de amikor már nem elég magyarázatul a racionális érvek ereje, a kötődéseinkkel próbáljuk megértetni cselekedeteinket. tőségű. A tanács és a magyar ortodox egyház közös támogatásával megkezdték a múlt században épült templom külső felújítását, és a későbbiekben a nagy értékű freskók és az ikonosztáz restaurálására is sort kerítenek. A népi építészet remekei közül eredeti formájában állították helyre a város határában lévő szélmalmot. Az építményt a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Malomipari Múzeumnak rendezi be. A hortobágyi természetvédelmi terület fogadókapujánál lévő Zádor-hidat, amely kiszáradt medret ível •A karcagi emberek iránti megbecsülés, szeretet, a ragaszkodás sok mindent megmagyaráz, de nem mindent. Dr. Kovács Tibor ugyanis néhány éve festeni kezdett. Nem előzmények nélkül, hi-> szén középiskolás korában, tanárai már észrevették tehetségét. a művészpálya irányába próbálták terelni, de az orvosi hivatás érzete erősebb volt. Ma is az, úgy tapasztaltam, amikor festészetéről beszélgettünk a karcagi házában. Az orvos rendje, kötelességtudata a legfontosabb számára, amely szinte a nap minden percében tett- rekészséget kíván meg. A háttér, amely karbantartja mindennapi harmóniáit, a festészet. Mennyire torzíthatnak azok a kategóriák, amelyek az „amatőr” és a „profi” között minőségi különbségre gondolnak. A dolog lényegét az dönti el aki vállalkozik arra, hogy értéket adjon, képes-e erre, vagy sem ... ? Alig két-három éve, hogy dr. Kovács Tibor a közönség elé lépett képeivel. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a debreceni egyetemen rendezett kiállítására igen jónevű kritikusok figyeltek fel, — ha úgy tetszik képei első nagyobb tárlatán már felfedezték. De ez a tény sem sarkallja azóta gyorsításra, váltásra; nem kell átélnie egzisztenciális görcsöket, ideje és türelme van, hogy át, már korábban felújították, a térség egyik idegen- forgalmi látványossága. Eredeti berendezéssel nyitotta meg kapuit a belvárosban a nagykunsági tájház. a Kántor Sándor Fazekasmúzeum, ismét vendégeket fogad a betyárok hajdani tanyázóhelye, a Morgó Csárda. Féltő gonddal óvják az északi temető maga nemében egyedülálló csőszházát. A Győr- ffy István Nagykun Múzeum műemlékjellegű épülete, a tájegység tárgyi és szellemi értékeinek, a múlt hagyatékának legnagyobb tárháza, most időszaki kiállítóteremmel bővült. a maga útját járja. Boldog ember. Ez minden festményén érződik. Mi teszi dr. Kovács Tibor festészetét izgalmassá, egyénivé? Egy sajátos, néhol még mindig zárt életformát hordozó táj művészi megjelenítése. Sokan sokféleképpen festették már a kun földet — természetesen élővilágát is — de olyan mikro- közelségbe még senki sem került a zsombékok torzsaihoz. a tócsák felhőket hordozó tükreihez, az ákácok- hoz, a széltől borzolt ízíkek- hez, a sár színanatómiájához, mint orvos-festőnk. Nekem olyan föld ennek a kietlenségnek egy-egy darabkája. hogy az ottani madarak csicsergéséből is panaszt érzek ki, — festőnknek meg ugyanez a szépségek ih- letője. Dr. Kovács Tibor művészete egyszerre dokumentatív és meseerejű is. De ne feledjük, minden mesének drámai magva van. így Kovács doktor kunsági képeinek többségén is ott feszülnek az ellentétek. A drámai sűrítésre talán a legjobb példa az a kép, amelyen néhány — az őszi betakarítás után — „künnfelejtett” kukoricaszár sorsokat tud megidézni. Már ezekkel az elvonatkoztatható jelzésekkel is túllépett dr. Kovács a hagyományos tájfestészeten, s képeinek költői emelkedettséget ad azzal is. ahogyan az embert vagy annak keze nyomát megjelenteti vásznain. Örömmel tapasztaljuk, hogy festői palettája menynyire színesedik, ez már maga is jelzi, hogyan halad választott témáinak felfedezésében. Nehogy egyoldalú művésznek vélje valaki is dr. Kovács Tibort! Nem csak — és ez a csak milyen sokat jelent! — avatott tájféstő, hiszen portréi, csendéletei is bizonyítják tehetségét. Tanfolyamok munkanélkülieknek Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a munkanélküliségtől leginkább veszélyeztetettek számára új képzési formák bevezetésén dolgozik. Az ÁBMH pályázatokkal támogatja az új képzési formákhoz szükséges oktatási tematikák, ’tananyagok kialakítását. A munkanélküliek sajátos helyzetéhez igazodó első oktatási programok elkészültek, s azok alapján több városban a képzés is megkezdődött. Így például Békéscsabán, Pécsett, Zalaegerszegen, Kecskeméten és Nyíregyházán nyújtanak érettségizett fiataloknak 6—18 hónapos egészségügyi, szociális, pénzügyi, illetve számítástechnikai szakismereteket adó képzést. Úr-' Elmúlás • Tiszai Lajos Megmentik Karcag műemlékeit Templom, szélmalom, tájház, csárda, időszaki kiállítóterem
