Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
Am 4.30RSZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜUETEKI XL. évf. 11. *z., 1989. jan. 13., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nagyközségekből városok Ülést tartott a Minisztertanács Gyorsítják a belkereskedelmi törvény felülvizsgálatát A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást kapott az új Alkotmány szabályozási koncepciójáról. A Minisztertanács úgy határozott, hogy felgyorsítja a belkereskedelemről szóló törvény átfogó felülvizsgálatát. A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak egyes városok megyei várossá, és egyes nagyközségek várossá nyilvánítását. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatairól, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozásának elveiről. A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Marosán György bevezetőben elmondotta : a kormányülés mintegy folytatta a parlamenti programot, hiszen először Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot az új Alkotmány koncepciójáról. Ezt követően a kormány előterjesztést hallgatott meg a belkereskedelmi törvény módosításáról. A kormány arra készül, hogy a belátható jövőben a bel- és a külkereskedelemre egyaránt hatályos, átfogó törvényjavaslatot terjesszen az Országgyűlés elé. Addig is a kereskedelmi miniszter az érintett tárcákkal együttműködve a deregulációs program során átvizsgálja azokat a rendelkezéseket, amelyek akadályozzák a versenysemlegesség és a piaci esélyegyenlőség érvényesítését a kereskedelmi tevékenységben. A kormány javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy egyes városokat megyei várossá, egyes nagyközségeket pedig várossá nyilvánítson, összesen 41 nagyközség nyújtotta be várossá nyilvánítási igényét. A kormány gondosan mérlegelte a kéréseket, s úgy döntött, hogy valamennyi pályázó település várossá nyilvánítását javasolni fogja az Elnöki Tanácsnak. A kormány elhatározta: előterjesztéssel fordul az Elnöki Tanácshoz, hogy a minden szempontból eredményesen fejlődő Kecskemétet, Nyíregyházát és Székes- fehérvárt nyilvánítsa megyei várossá. Az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztéssel kapcsolatban a Minisztertanács megállapította: tavaly jelentős változások következtek be a turistaforgalomban, Az új útlevéltörvény hatására egymillióról négymillióra emelkedett a Nyugatra kiutazók száma. A gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozására vonatkozó irányelveket megtárgyalva a kormány úgy döntött, hogy ezeken a területeken a jogi rendezés új törvény megalkotását teszi szükségessé. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Marosán György. Az MTI tudósítója emlékeztetett arra, hogy több megye szakszervezeti tanácsa tiltakozó levelet juttatott el Németh Miklóshoz, a Minisztertanács elnökéhez az áremelésekkel kapcsolatban. Arról tudakozódott, hogy mi a kormány véleménye az áremelés lakossági visszhangjáról. A témához kapcsolódva a Népszava munkatársa megkérdezte: késleltetik-e a további ár- és díjemeléseket addig, amíg a béremelések ügyében is valamilyen lépést tudnak tenni a vállalatok. Válaszában a szóvivő elmondta: ezekkel a kérdésekkel a mostani ülésén nem foglalkozott bővebben a kormány, ezért csak a reflexióit adhatja közre. Hangsúlyozta: az országnak elfogadott népgazdasági terve és tör(Folytatás a 2. oldalon) Közzétették az SZKP KB választási Választási programját közzétéve a Szovjetunió Kommunista Pártja biztosít minden szovjet embert, hogy továbbra is töretlenül halad az átalakítás útján, s minden erejét, a kollektív gondolkozást és a közös akaratot a társadalom forradalmi megújítására összpontosítja. A párt reméli, hogy minden szovjet ember aktív részese lesz a kijelölt tervek megvalósításának. így összegezhető az SZKP KB választási programja, amellyel a szovjet társadalomhoz fordul. A párt vezető testületé keddi ülésén a párthoz, az egész szovjet néphez szóló felhívást fogadott el. Ennek szövegét csütörtök este hozták nyilvánosságra. A terjedelmes dokumenprogramját tűm bevezetőjében megvonja az átalakítás első esztendeinek mérlegét, s felvázolja a pártnak a következő időszakra vonatkozó programját. Az alapot a pártnak az átalakítás kezdetét jelentő 1985 áprilisi KB-ülésén, majd a XXVII. kongresszuson, illetve a tavalyi 19. országos értekezleten elfogadott határozatai képezik. Megváltozott a társadalom légköre: a tétlenség és a társadalmi közöny helyébe az állampolgári tenniakarás, kezdeményezés lép, nő a dolgozók vállalkozó kedve, gazdatudata. A pártnak meggyőződése — mutat rá a felhívás —, hogy az átalakítás csak akkor lehet sikeres, ha (Folytatás a 2. oldalon) Palesztin felszólalási jog Szavazott a BT Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán megadta a PFSZ-nek azt a jogot, hogy képviselője — a világszervezet rendes tagállamaihoz hasonlóan — saját kezdeményezésre, közvetítők nélkül szólalhasson fel a testület vitáin. Az erről szóló döntést a BT tizenegy tagja támogatta, az Egyesült Államok ellenezte, Nagy-Britannia. Francia- ország, Kanada pedig tartózkodott a szavazásnál. Az Egyesült Államok ellenszavazata nem akadályozhatta meg a döntést, mivel a BT állandó tagjai eljárási kérdésekben nem érvényesíthetik vétójogukat. A PFSZ ezzel újabb diplomáciai győzelmet aratott a palesztin állam nemzetközi elismertetésében. Palesztinát eddig mintegy 50 állam ismerte el. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szolnoki malomüzemében tizenhárom hengerrel három műszakban napi 50,4 tonna búzát őrölnek. A lisztet folyamatosan szállítják a Landler Jenő úti kenyérgyárba, a korpa a keverőüzembe kerül. Felvételünkön Varga Ferenc molnár az első töretét ellenőrzi Fotó: KÉ A január 1-től életbe lépett új vámszabályok miatt várhatóan növekedni fog a nyugati márkájú gépkocsik behozatala. Ezek szervizelésére és javítására készül fel a Hungaro- szerviz fővárosi és vidéki hálózata, amely elsősorban az Opel, a Fiat és Volkswagen típusokat részesíti előnyben (MTI-fotó: Pataki Zsolt) Szabadabb vállalkozási feltételeket igényelnek a téeszgazdák Sajtótájékoztató a szövetkezetpolitika megújításáról A szövetkezés alapelveiben hazánkban továbbra sincs lényeges változás. A szövetkezetek változatlanul az állampolgárok önkéntes személyi és vagyoni közreműködésén alapuló, a közös tulajdonra és az önkormányzatra épülő gazdasági, szociális, kulturális vállalkozásai — jelentette ki a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tegnap tartott sajtótájékoztatóján Zsoltár András főosztályvezető, aki a szövetkezetpolitika megújításának időszerű kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat. Mint mondotta: a szövetkezés elveinek újbóli tisztázása azért merült fel, mivel mostanában a közvélemény, a szövetkezeti tagság és gyakran a vezetők is bizonytalankodnak, hogy a jelenlegi mezőgazdasági szövetkezeti forma továbbra is alkalmas-e. Nem látják tisztán, melyek a mozgalom megőrzendő értékei, illetve a megújulás útjából elhárítandó akadályok. A TOT-ban — az üzemekben, a vezetők körében és az érdekképviseleti szervezetekben . a megújulásról eddig folytatott viták alapján, valamint számos tanulmány tapasztalatainak összegzéseként — az a vélemény alakult, ki hogy a szövetkezeti reformra szükség van. A mozgalom megújulása azonban nem előzheti meg a társadalmi, gazdasági reformokat, és nem is maradta!, el azoktól, csakis velük kölcsönhatásban mehet végbe. A szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos elbizonytalanodást erősíti, hogy az új társaságok — részvénytársaságok, kft-k — működését ma már kevésbé szabályozzák bürokratikus előírások, mint a téeszekét. A tagság például tiltakozik az ellen, hogy a felhalmozott vagyonnal nem rendelkezik olyan mértékben sem, mint más gazdálkodó szervezetek. A szövetkezetek jövedelmét aránytalanul nagy elvonások terhelik, így a közösségeknek évek óta nincs lehetőségük a termelési eszközök kívánt mértékű pótlására, cseréjére. Az elvonásokat, a kedvezményeket illetően is csupán egyenlő elbírálást akarnak. A szövetkezetek tagsága — még a fölszámolás alatt lévő gazdaságoké is — el(Folytatás a 2. oldalon)---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------K ezdetben volt a Szaloki- és a Major-csoport A szövetkezeti mozgalom indulásának 40. évfordulóját ünnepelték Jászla-, dányban. Ebből az alkalomból munkatársunk beszélgetett az utolsó alapítóval a régi időkről és a nyugdíjasok mai megbecsüléséről. 13. oldal/ _ V__________________________________________________________________________________________/ J ászdózsai Tarnamenti Tsz-ben Kényszer szülte pehelytáp A Jászdózsai Tarnamenti Tsz is bekapcsolódott az import fehérjetakarmányok helyettesítésére 1987-ben meghirdetett kormányprogramba. A jászdózsai szövetkezet belépett a Mezőkövesdi Állami Gazdaság gesztorságával alakult gazdasági társaságba, amely takarmány- pelyhesítésse] és forgalmazással kívánt foglalkozni. Még abban az évben a TAKEFT (Takarmánykutató Intézet) közreműködésével, — az olasz Bocchi cég tapasztalatait hasznosítva — öt pelyhesítő üzemet hoztak létre az országban. Jászdó- zsán a lízing formájában beszerzett 12,5 millió forint értékű gépsoron novemberben kezdődött meg a próbaüzem. A következő évben 320 vagon termény pélyhesítésére készültek fel, az ehhez szükséges alapanyag biztosítása érdekében pedig termeltetési szerződéseket kötöttek a környékbeli téeszekkel. Á li- zingdíjat a szövetkezet hat éven keresztül borsópehely- lyel kívánta fizetni, vagyis éves termelésének a felét szállította volna Olaszországba. Számításai szerint már az első évben a pelyhesítő üzem 22 millió forint árbevételt és mintegy két és fél millió forint nyereséget adott volna, így remélték, hogy a kiadások három év alatt megtérülnek. Jobban hízik a jószág Számításukat azonban keresztülhúzták a világgazdasági változások, vagyis a nagy amerikai szárazság. Az aszály kedvezően hatott az export-fehérjetakarmányok áraira, a Tarnamenti Téeszt ugyanakkor ez kellemetlenül érintette. A jó közepesnek ígérkező termést — központi döntés alapján, a termeltetői szerződéstől függetlenül — mindenki szabadon értékesíthette. Szemes termény formájában ugyanis, a hirtelen megnövekedett exportárak miatt, többet kaptak érte a gazdaságok. Feldolgozott állapotban azonban elmaradt volna a többletbevétel, ezért a pelyhesített borsót nem is lehetett exportálni. Elesett így a tsz az áruval történő törlesztéstől, ami évenként több mint 3 millió forint lizingdíj visszafizetését jelentené. Arra törekedtek azért, hogy ha valutában nem lehet, akkor forintban termeljék meg a váratlanul rájuk szakadt kiadást. Már évek óta üzemel a szövetkezetben egy nagy teljesítményű takarmánykeverő üzem, így jött az ötlet pelyhesített tápkeverékek előállítására. A pelyhesítés lényege, hogy a szemes terményt 120 fokos gőzben megfőzik, majd hengerek között szétla: pítják és szárítják. Az így nyert takarmánypehely jobban emészthető, és az egészségre ártalmas anyagok hatástalanná válásával az addig takarmányozásra alkalmatlan magvak (szója, csillagfürt) is felhasználhatók. A pelyhesített takarmánytápokat saját jószágállományukon próbálták ki. Malacoknál és hízósertéseknél a 6 hónapos etetési kísérlet kedvező eredménynyel járt. Azonos súlygyarapodást 25 százalékkal kevesebb takarmánnyal értek el, és radikálisan csökkent a kísérleti állománynál az elhullás is. A jobb hasznosulás a könnyebb emészthetőség miatt történt, de jó az is, hogy a kemény abrakfélék gyakorlatilag csíramentesen kerültek az állatok elé. A pe- helytápok tehát, a szokásos premixek (ásványok) mellett, állatgyógyszert nem is igényelnek. A keverőüzem újfajta kínálatát a kényszer szülte, de a kísérletek alapján Jászdó- zsán bíznak a belföldi forgalom növekedésében. A Gazdálkodás gmk közreműködésével pedig további tápfajták kikísérletezésén fáradoznak. — lp —
