Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUÁR 10. Változtak az áfa visszatérítésének feltételei Az építkezők jobban, a felújítók rosszabbul járnak Január 1-től Az egész akkor kezdődött, amikor november végén, december elején olyasféle hírek keltek szárnyra, hogy 1989. január elsejével változnak az általános forgalmi adó visszatérítésének feltételei. S mint ahogy ez már általában lenni szokott, a jól tájékozottak azt is tudni vélték, hogy természetesen a lakosság jár majd megint rosszabbul. Vagyis olyan hangok hallatszottak, hogy szigorúbbá válik a jogszabály, s például a magánlakás-építkezők is nehezebben kapják vissza az áfát. így aztán, aki tehette, megpróbálta menteni a menthetőt, s az év utolsó hónapjában valóságosan megrohamozták, ostrom alá vették az adófelügyelőségeket az ügyfelek. Vajon igazak voltak-e a hírek, módosultak-e az áfa visz- szatérítésének feltételei? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Dósa Imrét, a Szolnok Megyei Adófelügyelőség vezetőjét. — Elöljáróban csak any- nyit, — kezdte válaszát a szakember — hogy tényleg történt változás, de az érthetőség kedvéért az előzményekről is beszélnünk kell. Az eredeti, vagyis az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V-ös törvény például a magánerős lakásépítkezés és -bővítés esetén az alapterülettől függően még egy felső határban állapította meg az áfa-visszatérítés összegét. Mondjuk egy 100 négyzetméter alapterületű lakásnál a maximálisan visz- szatéríthető áfa összege 228 ezer forint lehetett. A lakáskorszerűsítés vagy közművesítés után pedig csak a 10 ezer forint feletti termékbeszerzésre és az ötezer forintot meghaladó szolgáltatási díj után kérhettek az ügyfelek áfa-visszatérítést. Ezt úgy értse, hogy a tíz-, illetve ötezer forint után sosem, csak az ezeket meghaladó összegre eső általános forgalmi adót kapták vissza az igénylők. — Ez volt a múlt. És a jelen? — Nos, az 1988. évi VII. törvény módosította az előzőt, melynek lényege, hogy a lakásépítés, bővítés és közművesítés esetén megszűnt a felső határ, vagyis a számlákon szereplő általános forgalmi adó teljes egészében visszatérítésre kerül. Ugyanakkor pedig bővült azoknak a termékeknek a köre, amelyek után az áfá-t megint csak visszakapják az ügyfelek, s ma már majdnem teljes a lista. Persze a luxustermékek után ma sem fizetjük ki az áfá-t. Mert, ha mondjuk valaki kígyóbőrrel akarja kitapétázni a szobáját, ezután hiába is igényli, ellenben a papírtapéta után minden további nélkül visz- szaadjuk a számlán lévő általános forgalmi adó összegét. — Az elmondottakból az következik, hogy a módosított törvény sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az építkezők számára. . — Így igaz. Valóban, akik építkeznek, illetve közműve- sítik lakásukat, ettől az évtől kezdve mindenképpen jobban járnak. Például, ha valaki bevezette otthonába a gázt decemberben, és csak most januárban keres meg bennünket az áfa visszatérítése miatt, akkor az új jogszabály alapján eleve átlagosan 3 ezer forinttal több pénzt kap vissza, mint ha még decemberben jött volna. Mondhatnám úgy is, hogy akik siettek, ehben az esetben rosszabbul jártak. Persze az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a módosított törvényben van egy szigorítás, amely a lakásokban egyéb munkákat végzőket — felújítókat, korszerűsítőket — sújtja. Ezekben az esetekben ugyanis csak a 10 ezer forint feletti általános forgalmi adót térítjük vissza. — Mondana rá példát? — Természetesen. Tételezzük fel, hogy valaki 40 ezer forint értékű felújítást végzett a lakásában és számlái 8 ezer forint áfá-t tartalmaznak. Nos, az illető nem kap visszatérítést, mivel az általános forgalmi adó összege nem haladja meg a 10 ezer forintot. Egy másik esetben viszont, ha a felújítás 80 ezer forintba került és a számlákon mondjuk 16 ezer forint áfa szerepel, akkor a 10 ezer forint feletti általános forgalmi adó, vagyis csak a 6 ezer forint adható vissza. —Végezetül még egy kérdés: 1988-ban hányán igényelték vissza az általános forgalmi adót, és milyen nagy összegről van szó? — Pontos adatokat mondhatok. Hatezer-kétszázki- lencvennégven kerestek meg bennünket ilyen ügyben és 174 millió forintot fizettünk ki részükre. — Köszönjük a tájékoztatást. NT Falugyűléseken Zöldért-tájékoztató A Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat képviselői ezekben a hetekben gazdagyűléseken, falugyűléseken tájékoztatják a kistermelőket a várható piaci kilátásokról és arról, hogy milyen zöldségféléket érdemes termelni. A Duna—Tisza közén egyes termékekből évről évre visszatérő túltermelés vagy hiány kivédése mellett a szerződéskötéseket megelőző eszmecsere a Zöldért idei terveinek megalapozását is szolgálja. A felvásárolni kívánt 100 ezer tonnányi zöldség-gyümölcs 40 százalékát szánják exportra friss áruként, további 5—6 százalékát pedig feldolgozva. Dízelmotorokhoz előmelegítő Dízelmotorokhoz újfajta előmelegítő berendezést készítettek a Békés és Csong- rád Megyei Állami Gazdaságok Szegedi Szakszolgálati Állomásán. A készülék kísérleti üzemeltetését a Pankotai Állami Gazdaság vál 1 a 1 ta; IFA -szere I vén yek - re ás Rába Steiger traktorra szerelték fel a berendezéseket. „Komfortos” lelkek "Bővül Szolnok üdülő- és horgászparadicsoma Az alcsi szigeti Holt-Tisza partján és környékén az idén tovább bővítik a szolnokiak kedvenc üdülő- és horgászparadicsomát, továbbá zártkertijeit. A terület gazdája a Héki Állami Gazdaság megrendelésére a SZOLNOKTERV elkészítette a városi tanács pedig jóváhagyta az Alcsisziget keleti oldalán kialakítandó zártkerti terület rendezési tervét. A Holt-Tisza-part mentén már kialakított több száz üdülőből, hétvégi házból álló övezet folytatásaként kis híján hétszáz telket vehetnek igénybe zártkert céljára, oly módon, hogy ott legfeljebb harminc négyzetméter alapterületű épülettel a hétvégi pihenés, szabadidő eltöltés is biztosítható legyen. A kettős hasznosítású hétvégi telkek „komfortosságát” azzal is növelik, hogy kommunális fejlesztéseket is eszközölnek, utat építenek, elvezetik a vizet, a villanyt. Az első ütemben tervezett 2’16 beépíthető. egyenként nyoLc- száz négyzetméteres telkek gazdára is leltek. A tavasszal megkezdődik a klasszikus üdülőterület harmadik fejlesztési ütemének előkészítése is, e program keretében 234 üdülőtelket hirdetnek meg az állami gazdaság szervezésében és irányításával. A közművesítés első szakaszában a víz- és csatornahálózat kiépítésére kerül sor. Hetven telek közvetlenül a víz közelében lesz, oly módon, hogy a vízparti terület mindenki számára szabad és megközelíthető legyen. Erre azért is szükség van, mert a horgászok százai, ezrei látogatják e halban bővelked- kedvenc horgászparadicsomot. LEVELEK A HAZÁBÓL A HONBA Arról, ami! takarni nehéz Pajtás, sokszor azon veszem észre magam, hogy igyekszem titkolni, leplezni, elhallgatni erdélyi menekült mivoltomat. Bizonyára furcsállod ezt, és nehéz is megmagyaráznom az okát. Kétségtelen, nem azért, mert szégyellem, s még azért sem, mert az egyre ingerültebb állampolgároknak érzékelhetően megváltozott irántunk tanúsított rokonszen- vük. Talán az ember természetéből fakad, hogy nem imádja, ha az ábrázatáról egyfolytában levirít, a viselkedéséből egykettőre kikövetkeztethető belső világa, gondolatai, bajai, örömei avagy az életrajza. Itt Stadinger István mondotta parlamenti elnökké választása akadozásakor, hogy az ő élete mindenki számára nyitott könyv, Staller Ilona is az abszolút nyitottságot vallja- vállalja-demonstrálja, nos, én nem szívesen vetkőznék meztelenre bárki előtt, s azért sem lelkesedem kifejezetten, hogy mindenki úgy „lapozzon” bennem, ahogy akar. Te tudod, nincs titkolnivalóm, de az életemet csak nagyon átvitt értelemben tekintem kuplerájnak, többnyire az intimitás biztonságos rácsai mögül szemlélném a világot. Ami státusomat illeti, amúgy sem titkolózha- tom kedvem szerint: a hivatalokban rögtön kiderül a lényeg, mert több mint másfél éves ittlétem után is személyi igazolvány helyett csak az ideiglenes tartózkodásra jogosító, rendszeres meghosszabbítást igénylő „bizonyítványomat” tudom csak felmutatni; ha az autómban ülök, minden világos, ha nincs is „származásom” a homlokomra írva, ott a rendszám; a munkahelyünkön mindenki tudja, honnan jöttünk, mert tudja. . .; nyilván, a barátok és ismerősök is felvilágosultak... Hát legalább az ismeretlenek szemében nem kellene rögvest hátrányos helyzetben feltűnni! Azaz: bizonyos alkalmakkor szeretnék elvegyülni, felszívódni, az itteniekhez hasonlatossá válni — a siker inkább kevesebb, mint több. Ruházatom nem árulkodhat, csak az romániai rajtam, ami ritkán látszik (trikó, alsónadrág, zokni), vásároltam itt magamnak egy nadrágot, egy kabátot, és cipőt, s ami még jobban összekenhetne az itteniekkel: van néhány kapitalista cuccom is, nyugatra emigrált ismerősök, barátok küldtek és hoztak „alig használt” ruhaneműt. Nyelvtudásom talán kielégítő (most már — tehetném hozzá, mert amint beszámoltam róla, néhány újdonságot el kellett sajátítanom), kiejtésem nem épp szolnoki, de magyarországinak szerintem elfogadható; beszédritmusom lassú — mondta egy pesti haver, de nem vehettem komolyan, mert ő viszont rettenetesen hadar, ráadásul a gondolatai állandóan elmaradnak a szájmozgása mögött. . . Hol lehet akkor a baj, mi az, ami minduntalan leleplez? Kedvenc költőnk, Székely János soraival kérdezhetném (aki odahaza írta a völgyekből a síkvidékre özönlő vesztesekről): „Hogy lehet az, Hogy a vesztesek azonnal elrongyosodnak, Gönceik elkoszosodnak, Korcukban tetű terem? Ugyan miért nyű a vereség Több csizmát, mint a győzelem? (...) Miért ütközik ki a vesztesek arcán Azonnal a ser te? Miféle szurkot izzad a bőrük? Szemük miféle kútba merül?" Annyira megduzzadt volna bennünk a hazulról magunkkal hozott búbánat, hogy mindegyre kilóg a dagasztóteknőre terített kendő alól? ... Figyelem, mi maradt otthoni reflexeimből, magatartásformáimból, melyek esetleg itt feltűnőek lehetnek. Nem éppen a költői a példa, de most már nem vásárolok egyszerre tíz tekercs vécépapírt, mint tettem az érkezésemet követő néhány hónapban, ugyanis — mint tudod, odahaza kéthavonként egyszer szerezhetted meg (sorbanállás után) ezt az élvezeti cikket... De még mindig halkabbra fogom a hangom, ha valamiről „véleményem van”; ha más fejti ki az övét, kapkodom a fejem, nézek hátra meg oldalra, nehogy valaki hallja, és lássa, hogy én hallgatom ; beleborzongok, ha egy nap kétszer találkozom ugyanazzal az ismeretlennel: uramisten, csak nem követ?! .. . Ügy tűnik, ez is lehet a kovász: a riadtságot, félelmeinket, rossz beidegződéseinket nem tudjuk levetni, itt gyanúsnak minősülő hallgatásainkat nem vagyunk képesek megtörni. Nemrég meghittnek ígérkező karácsonyi ünnepséget rendeztek a városi tanácsnál az „áttelepültek” gyerekei számára. Ajándék, jókívánságok. .., és hallgattunk komám, senki közülünk nem köszönte meg „ünnepélyesen” a hatóságnak a toleranciához mellékelt kedvességet. Én történetesen azért nem, mert még sírt a lelkem attól a tapasztalattól, hogy az állampolgár viszont — enyhén szólva — kevésbé tűrőképes velünk szemben (is). Névtelen levélben vetette szememre valaki, hogy jövetelem miatt kerül ő most még rosszabb helyzetbe. Odahaza fültanúja voltam annak, amikor egy mindenben jártas aktivista felvilágosított egy tantestületet, bármit lehetett kérdezni tőle. Mit ád a fennvaló, egy román tanárnőt az érdekelt a legjobban, mi az a csöves. A válasz: csöves az a magyar- országi tizenéves, aki szennycsatornában él,* és Erdélyt követeli. Egy itteni okos meghatározás szerint: erdélyi menekült azaz elromá- nosodoít magyar, aki azért jött ide, hogy elegyen minden finomságot az állampolgár elől. Sajnos, ezt is saját fülemmel hallottam. Nem is akárhol.. .Ha odaát ért sértés vagy bántalom, még értettük... És motyogtuk Székely Jánosunk „vigaszát”: „Nem válogat a győzelem, Mindegy neki, Egyformán felemel Hamisat és igazat. Ám a vereség, Tönkrejutás, megalázás Jogot ad, igazat ad. A győztes igaza meghal. A vesztesnek igaza lesz. Mióta világ a világ, Az nyer igazán, aki veszt.” Csakhogy még mindig keserűséggel nyeli ezt le komád, Lajos Bajnoki gyorsiró- és gépírőverseny Ismét vetélkedésre invitálja a szakma legjobbjait a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége: január 28-án, szombaton rendezi meg az idei bajnoki versenyt. A mestergyorsírók és gépírók három korcsoportban mérhetik össze tudásukat; a 20 évesnél fiatalabbak, a 20—25 év közöttiek és a felnőttek kategóriájában. A reggel 9 órakor kezdődő gépíróversenyen a feladat 30 perces sebességi és 10 perces hibátlansági másolás. A gyorsírók versenyén az A kategóriában 10 perces, 280-tól 460 szótagig fokozódó diktátumot írnak a versenyzők. A B kategóriában — ahol 20 évesnél fiatalabbak ülhetnek asztalhoz — 8 perces, 160-tól 300 szótagig fokozódó szöveget kell lejegyezni, majd kézírással áttenni. A 11 órakor kezdődő gyorsíró és gépíróversenynek egyaránt a VIII. kerületi Győrf.fy István utca 22—24. szám alatti Gépíró és Gyorsíró szakiskola ad otthont. A jelentkezéseket január 20-ig várják a szövetség címén: Bp. 1368. Pf, 181, Január virágai Fotó; T. K. L.
