Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-05 / 4. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ff 1989. JANUÁR 5 % Bemutatkozik az ország legnagyobb bányavállalata: a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat A szolnoki központú Nagyalföldi Kőolaj- és Földgázterme- lö Vállalat a kitermelt szénhidrogének fütöértéke alapján az ország legnagyobb bányavállalatának tekinthető. A NKFV adja a hazai energiatermelésnek több, mint negyven százalékát, az ország évi kőolajtermelésének 75 százalékát. Évenként hatmilliárd köbméter földgázt bocsát a fogyasztók rendelkezésére. Ezért irányul - különösen a téli időszakban - megkülönböztetett figyelem a vállalatra, amely az idén is megfelel az iránta támasztott követelményeknek. Hosszú, heorikus küzdelem eredménye a vállalat mai helyzete. A központ épületének falán elhelyezett márványtáblán sorakoznak azoknak a nevei, akik munka közben életüket adták a vállalat, a közvetve az ország boldogulásáért. Ez a szakma minden lehető gondoskodás, óvintézkedés ellenére mindig veszélyekkel van teli. A munka mellett megköveteli a biztonsági előírások maximális betartását és magas fokú szakmai hozzáértést követel. Hosszú és küzdelmes út vezetett tehát az NKFV 1951-ben történt megalakulásától kezdve a szénhidrogénipari szempontból korábban perspektívátlannak ítélt Alföldön az új szénhidrogénmezők felfedezésével, feltárásával és termelésbe állításával az ország energiaellátásában kiemelkedő szerepet betöltő nagyvállalat kialakításáig. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelö Vállalat szénhidrogén-termelési tevékenységét a Dunától keletre eső országrészen végzi. Alaptevékenységébe tartozik a földgáz kitermelése, szállításra való előkészítése, a cseppfolyós kondenzátumból propánbután, gazolin és pentánféleségek előállítása, kőolaj, földgáz és gáztermékek értékesítése, a földgáz tárolása, valamint az összes hazai és import eredetű földgáz forgalmazása. Az alaptevékenységen kívül is sok mindennel foglalkozik ez a nagyvállalat. így például megyei viszonylatban kiemelkedő nagyságrendű beruházással, szállítási és karbantartási tevékenységgel, bértárolással, thermálenergia- szolgáltatással, valamint egyéb, a termelés biztosításához szükséges tevékenységgel. Feladata minél jobb teljesítése érdekében a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelö Vállalat területileg és szerkezetileg is decentralizált. Az egyes mezők termelését irányító, egymáshoz kapcsolódó, földrajzilag jól elhatárolható üzemekre - a szegedire, az egrire, a hajduszoboszlóira és az orosházira - tagolódik. Közöttük a koordináló, szervező tevékenységet, az egész vállalat irányítását a szolnoki központ végzi. A vállalat fejlődési üteme a '60-as években gyorsult fel. A legnagyobb mezőt, az algyőit, 1965-ben fedezték fel. A termelés felfutása a következő, fontosabb mezőkhöz fűződik: Demjén, Battonya, Pusztaföldvár, Mezőhegyes, Hajdúszoboszló, Üllés, Ásotthalom, Kelebia,' Ferencszállás, Szeged-Móraváros, Kaba, Ebes, Kisújszállás-Kelet, KisJól sikerül a "hidegpróba" 1,2 milliárd köbméter gáz a földalatti tárolókban Nem lesz lakossági gázkorlátozás marja, Endrőd, Szeghalom, Biharkeresztes, Körösszegapáti, Füzesgysymat, Komádi, Kaba-Dél, Martfű és Penészlek. Ezeknek a mezőknek termelésbe állításával az ország szénhidrogénbázisa a Dunántúlról az Alföldre tolódott. A kőolaj termelést pedig háttérbe szorította a földgázé. A gázüzemi berendezések gazdaságos, hatékony kihasználásához az egyenletes termelés lenne az ideális, viszont nyáron jóval kisebb az igény földgázra, mint télen. Ezt a konfliktust oldja meg a földalatti gáztárolás. Ennek lényege: a már letermelt gáztelepbe visszasajtolják az akkor éppen felesleges, valamint a Szovjetúnióból érkező földgázt és télen, az igényeknek megfelelően, nagy ütemben termelik onnan ki, és táplálják az országos hálózatba. Az NKFV középtávú tervében a beruházásokra előirányzott összeg megközelíti a 18 milliárd forintot. Mivel egyre több kútfúrásra, átképzésre és kútjavításra van szükség, erre a célra 1986-1990 között 14,5 milliárd forint felhasználását tervezték. A vállalat egyre szélesedő tevékenységi területéről említjük, hogy az Alföldön már 1987-ben 67 produktív szerkezetet, azaz szénhidrogénmezőt ismertek és ez a szám gyarapodik azóta is. Sajnos, inkább kisebb nagyságrendű PB tarályok a vállalat hajdúszoboszlól üzemében Részlet az NKFV egri üzeméből A battonyal gázüzem mezőket tárnak fel a kutatók, ami szétszórtságuk miatt is növeli a kitermelési gondokat. Az energia iránt hallatlanul megnövekedett igény szükségessé teszi a szénhidrogén-bányászatban a végső kihozatal iránti tevékenység fokozását. Ezért az NKFV is több korszerű eljárást alkalmaz ennek érdekében. Kiterjesztette például a vízelárasztásos módszert. Ez a technológia mintegy negyven százalékos kihozatali arányt biztosít. Emellett nem ismeretlenek vállalati berkekben az egyéb korszerű eljárások - így az etándús- gáz-besajtolás, a föld alatti elégetés, a gözbesajtolás - sem. 1988-ben az NKFV hű maradt korábbi jó termelési hagyományaihoz. Évi 1,6 millió tonna kőolajtermelését az első háromnegyed évben időarányosan 106 százalékra teljesítette. Földgázból volt ugyan valami kis lemaradása, de az a viszonylag enyhe időjárás számlájára írandó, mivel ezáltal csökkent a fogyasztói igény. Az értékesítésben nagy szerepet játszó föld alatti gáztárolókat a nyáron zökkenőmentesen feltöltötték. A betárolt készlet eléri az 1,2 milliárd köbmétert. Ez lehetővé teszi, hogy a téli csúcsidőszakban napi 14 millió köbmétert biztosítsanak onnan. Jelentőségének érzékeltetésére említjük: a napi földgázigény 53-55 millió köbméterre tehető. A 230 ezer tonna PB gázt előirányzó éves tervet is túlszárnyalták időarányosan az első háromnegyed évben. Gáztermékeik exportja lényegében kétszerese az előirányzottnak. Mindennek következtében várhatóan a vállalati eredmény is meghaladja a tervezettet. 4. Ami pedig a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat 1988 évi beruházási tevékenységét illeti: az Alföld mintegy húsz területén, több mint három milliárd forint értékben építettek új létesítményeket, megteremtve ezáltal az idei kőolaj- és földgáztermelés jobb feltételeit. A novemberben váratlanul beköszöntött hideg próbára tette a vállalatot. Valamennyi gázforrása nyitva volt. Bebizonyosodott, hogy a biztonságos téli szolgáltatás érdekében minden tőle telhetőt megtett az NKFV. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy rendkívüli és hosszan tartó hideg esetén ne legyen gázkorlátoz, de az csak a nagyfogyasztókat érintheti, a lakosságot semmiképpen. /x/ A hajdúszoboszlól gázüzem Orosházi gázüzemi részlet Olajtartályok Battonyán
