Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-05 / 4. szám
1989. JANUÁR 5. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP IA tudomány világa I Együttműködés magyar és amerikai kutatók között Az emlékezés egyszerű biokémiai folyamat Parányi csomag érkezett a New York-i orvostudományi egyetem orvosi központjából nemrégiben repülőpostával az MTA szegedi Biológiai Központja Enzimoló- giai Intézetébe. Amerikai kutatók egy negyed csepp vízben küldtek olyan speciális fehérje-gént amellyel csak ők rendelkeznek a világon. öt évi munkájuk eredményét osztották meg magyar kutatókkal, akikkel együttműködnek. Az egérből kivont fehérjegént beviszik az ecetmusl» cába és olyan törzseket nevelnek fel, amelyek sejtjeiben ez jelen lesz majd. Ezeket az állatokat vizsgálva kutatják a tanulás és a leiejtés folyamatát. Az örökléstan klasszikus kísérleti állatánál ugyanis éppen úgy ki lehet alakítani a feltételes reflexeket, mint például a kutyánál. Ezek az apró lények is alkalmasak a memória molekurális mechanizmusának tanulmányozására. A génállományukba beavatkozva kifejlesztenek olyan törzseket, amelyeket vizsgálva igyekeznek megismerni az elemi tanulás folyamatát, a soklépcsős reakcióso- rozat elemeit. Ugyanezt kutatják az Amerikai Egyesült Államok három, az NSZK és Izrael egy-egy tudományos intézetében. Kutatási eredményeikről rendszeresen tájékoztatják egymást, kölcsönösen hasznosítják tapasztalataikat. Az Enzimológiai Intézetben újabban arra a köve;- keztetésre jutottak, hegy az emlékezés egyszerű biokémiai folyamat, csaknem mindenféle sejtben végbemehet, azonban az állati ás az emberi szervezetekben az idegsejtek specializálód' 3k arra, hogy ezeket a biokémiai reakciókat emléknyomok formájában rögzítsék. A memória mechanizmusban a biológiailag aktív fehérjék sejten belüli elrendeződése játszik döntő szerepet. Ügy tűnik tehát, az elemi tanuláshoz nem szükségesek bonyolult idegsejt hálózatok, akár egyetlen sejt vagy sejtrészlet is képes olyan feltételes reflex kialakítására, mint a Pavlov kutyájáé. Ez a felismerés ellentmond annak a nézetnek, amely szerint a memória speciális molekulák, fehérjék és nukleinsavak szintézise. Az Amerikából küldött fehérje-génnek feltehetően szerepe van az emléknyom kialakulásában, ezért használják kísérleteikben a magyar kutatók. Ha jobban megismerik, az emlékezés miként alakul ki és a felejtés, akkor beavatkozhatnak ezekbe a folyamatokba a magasabb rendű állatoknál, esetleg az embernél is. A muslica életfolyamata, energiatermelése, öröklődési mechanizmusa ugyanis sok tekintetben, idegsejt-kapcso- latai szerveződésének módja fő vonásaiban az emberéhez hasonló. A különbség persze nagy: a muslicának százezer, az ember központi idegrendszerének százmillárd idegsejtje van. A kutatóknak nem az a céljuk, hogy elősegítsék a gyorsabb tanulást, vagy a hosszabb ideig tartó emlékezést. Az ember idegrendszere rendkívüli teljesítményekre képes, felejteni is tud, ezért, hogy lehetővé tegye újabb információk befogadását. Vizsgálataikkal az emlékezetromlás, a túl gyors felejtés okait kívánják feltárni, és ezek megszüntetéséhez hozzájárulni. Egyébként nagyon sokat tudnak már a magasabb rendűek idegrendszerének működéséről. Hazánkban is igen fejlett az idegtudomány, a neu- robiológiai iskolák kutatási eredményei világszerte ismertek. Ezek azonban elsősorban az idegrendszer nagyobb alaktani egységeinek összefüggéseit kutatják. Az Enzimológiai Intézet munkatársai a molekurális elemi folyamatok megismerésével kívánják előmozdítani az idegrendszer működésének megértését és befolyásolásának módjait. (MTI) Buddha földre hullatta szempilláit Oldás és átok Egy legenda szerint az ópium azután jelent meg a Földön, hogy Buddha — álmának elűzésére — kitépte és a földre hullatta szempilláit. Ezekből nőttek ki a mákvirágok. (Történelmi tény viszont, hogy az ópium termelése idősebb a buddhizmusnál.) Az ópium történetében az az érdekes, hogy előbb volt gyógyszer, s csak később lett kábítószer. Amióta ember él a Földön, ismeri a fájdalmat, és megkísérli úrrá lenni rajta. Ez a küzdelem még ma is tart. A fájdalomcsillapító gyógyszerek történetét az ópium, pontosabban a mákfej fájdalom- csillapító hatásának megismerésétől számítjuk. Kis- Ázsiából került át Egyiptomba, ahol a XII." dinasztia idején terjedt el. A régi görögöknél a mák gubóját a Halál isten szimbólumának tekintették; erre utalnak az időszámítás előtti 1400 körüli időkből származó szobrocskák. A középkor egyik több, mint 140 receptet tartalmazó gyógyszergyűjteményében negyvenben fontos alkotóelem az ópium. Az európai orvostudományban Paracelsus volt az, aki a 16. században az ópium fájdalomcsillapító hatását mindenek fölött állónak tartotta. A 17. századtól kezdve Európában a legtöbbet használt fájdalomcsillapító az ópium lett, de az is igaz, hogy a vele visszaélőket romlásba taszította. A visszaélés pedig egyre jobban elharapózott, mert az orvosok nem ismerték fel az ópiumkezelés veszélyeit, sőt a kor nagy orvosegyénisége, T. Sydenham, akit a belgyógyászat megalapítójának tekintettek, azt mondta: „Mit sem ér az orvos ópium nélkül”. Fájdalomcsillapító hatásán kívül ismerték altató hatását is, hiszen kábult állapotban csökken a fájdalom iránti érzékenység. A 18. században azonban már felismerték a hozzászokás, a függőség veszélyét, azt, hogy az ópium lassan ölő méreg. Az ópium gyógyászati alkalmazásában fordulópontot jelentett, amikor 1806-ban Sertürner gyógyszerész máktokból előállította az ópium fő hatóanyagát, egy rendkívül erős fájdalomcsillapító és bódító szert, Ez volt az első alkaloida! Mivel az altató hatást tartotta elsődlegesnek, az anyagot 1811-ben a jó álmok istene, Morpheus után morfiumnak nevezte el. Az orvosok gyorsan rájöttek, hogy az ópium hatása összetett: csillapítja a fájdalmat, oldja a simaizmok görcsét, van altató hatása, sőt bizonyos esetekben és bizonyos értelemben izgató hatású is. A morfiumot ma már a száraz máktokból közvetlenül vonják ki. Az eljárás kidolgozása egv magyar gyógyszerész, Kabay János nevéhez fűződik, ő alapította a tiszavasvári Alkaloida gyógyszergyárat is. (MTI—Press) VISSZATEKINTŐ 40 éves a Polaroid- fényképezőgép Dr. Edwin Land 1937-ben az USA-ban alapította meg azt az üzemet, amelyben saját találmányát, a fénypolarizáló anyagot kezdte gyártani. 1948-ban ez a cég forradalmasította a fényképezést a Polaroid fényképezőgép és -film létrehozásával, amely a felvételt követő egy percen belül kész fekete-fehér képet szolgáltatott. A szakértők ezt a teljesítményt szerves kémiai bravúrnak minősítették, hiszen olyan fotokémiai anyagot kellett kidolgozni, amely sokáig tárolható, s magas érzékenységű. Ugyanakkor a felvételt követően a fény hatására elveszti érzékenységét és önmaga előhívja a képet. A kész fotónak pedig állandónak kellett maradnia, s mérgező anyagokat nem tartalmazhatott. Mindezt tehát sikerült megoldani, sőt 1963-ban már megjelent az első színes Polaroid gép, amely rögtön ki is adta az elkészült képet. A Polaroid cég mai, legújabb termékei már a mikroelektronikát is teljes mértékben alkalmazzák. (MT) Az eszéki híd kezelője, Bernhard Antal, 1817-ben építette a saját tervei alapján a Dráva partján az első dunai gőzhajót, a Carolinát. 1817. márciusában bocsátották vízre és május 2-án már az ár ellenében felhajózott vele a feltaláló Becsbe, ahol bemutatta hajóját a bécsi polgároknak. A mai szemmel nézve nevetségesen kicsiny jármű volt: 42 láb (13,57 méter) hosszú, 10 láb (3,16 méter) széles és 24 lóerős gőzgéppel volt ellá'.t- va. A Carolina megjelenése mégis az ipari forradalom nyitánya volt a dunai közlekedésben és arról sem feledkezhetünk el, hogy az első magyar gőzhajó 10 esztendővel azután hajózott a Dunán, hogy Fulton híres találmánya, a Clermont 1807-ben indul-t el sikeres oróbaútjára. K. A. A Carolina, az első magyar dunai gőzhajó. (A bécsi városházát díszítő korabeli festmény után) M TESZ-HlREK A Magyar Elektrotechnikai Egyesület már évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy a jó mesterséges megvilágításnak milyen fontos szerepe van életünkben. Ezek ismérvei a kellő megvilágítási erősség, a káprá- zat mentesség, a térbeli és időbeli egyenletesség, a megfelelő árnyék- és színhatás, — amelyeknek az együttes megléte nem csak műszaki-, gazdasági vagy esztétikai kérdés, — hanem jelentősen kihat az adott helyen tevékenykedő ember teljesítményére, sőt egészségére és a végzett munka minőségére is. Rossz világítás mellett a szem hamarabb elfárad, romlik a közérzet, s ez balesetekhez, hibás munkához és a látás romlásához vezet. A jó megvilágítás megvalósulására ezért indította el az egyesület már korábban az iskolavilágítás korszerűsítési mozgalmat — amelynek megyénkben is szép sikerei voltak —, majd ezt követte a közvilágítás-, a lakás- és munkahely-világítás korszerűsítési akció. Az egyesület szolnoki csoportja e mozgalom keretében végezte el — a Keviterv megrendelésére — a tervező vállalat vízügyi irodaházában lévő helyiségeinek a megvilágítási ellenőrző méréseit. összesen 62 helyiségében műszerekkel mérték meg a megvilágítási értékeket. Ezek közül 14 helyiségben — főként a rajztermekben — volt kisebb az átlagos megvilágítás, mint a szabványban előírt érték. (Minimum 300 lux az irodákban, s min. 750 lux a rajztermekben.) A mérés, s az azt követő kiértékelés szerint a rossz megvilágítás fő oka az volt, hogy a beépített 879 fénycső egyharmada nem működött, s vegyesen alkalmazták a rossz színhőfokú és fényáramú F 7-es fénycsöveket a magas fényáramú F 33-asokkal. E hibák kiküszöbölésével az előírt megvilágítási értékeket minden helyiségben elérték. A MEE Szolnoki Csoportja ugyancsak megbízásos munka keretében készítette el a Szolnok Városi Tanács számára a Ságvári krt—Költői út keresztezésében lévő gyalogátkelő helyek megvilágítási tervét. Egyúttal megvizsgálták az ide betorkolló utak közvilágításának korszerűsítési lehetőségeit is. összesen 26 higanylámpát kell ehhez a jobb hatásfokú nátrium lámpára cserélni. Az ezzel elérhető 5,8 kW-ot teljesítmény csökkenés évente 23 050 kWh megtakarítást, azaz 114155 forintot jelent. A tervezett korszerűsítés 150 ezer forintba kerül, s a beruházás így nem egészen másfél év alatt megtérül. E példák is bizonyítják, hogy a megvilágítás ellenőrzése, illetve korszerűsítése mennyire fontos és kifizetődő, hiszen kisebb teljesítménnyel a legtöbbször 4 óval nagyobb megvilágítást lehet elérni. Ezért célszerű a tervezést, ellenőrzést és az üzemeltetést megfelelően képzett szakemberekre bízni. Rákvizsgáló robot Japánban Kató Icsiro,. a Waseda Egyetem professzora egy bábun mutatja be a mellrák megállapítására kifejlesztett robotot, amelynek négy, nyomásérzékelővel ellátott fémrúdja a 3 milliméter átmérőjű daganatot is felismeri, és azt számítógép segítségével képernyőn jeleníti meg. A gyakorlott szakorvosnak az 5 milliméter alatti átmérőjű daganat érzékelése már problémát okoz. MTI Külföldi Képszerkesztőség A Prágai Katonai Kórház orvosa, Ján Lesták által kifejlesztett számítógépes műszerrel vizsgálják egy páciens szemét. A beteg szemhéja alá apró fémlemezt ültetnek be, amely a számítógéphez kapcsolódik. Egy képernyő rövid ideig tartó nézése Különleges ultraszűrő hártyát fejlesztettek ki Ausztráliáiban. Előállítása nagyon egyszerű. Nejlont oldanak fel savban, így pép keletkezik, amelyet üveglapra visznek fel, majd vízbe merítenek, ahol azután megszilárdul. Minthogy az újfajta ultraszűrő rendkívüli után a műszer — diagram kivetítésével — nagy pontossággal, a beteg szubjektív érzéseinek teljes figyelmen kívül hagyásával állapítja meg a kórismét. A diagnosztikai eszköz alkalmas a szemtumor kezdeti stádiumának felismerésére is, amire eddig nem volt mód. mértékben sav- és lúgálló, a nagyon agresszív anyagok szűrésére is felhasználható, például a cserzőműhelyek hulladékainak szűrésére. A fémiparban elválasztják vele az olajat a víztől, és az olajat ismét felhasználhatják a szerszámok és gépek kenésére, Sokat tudó ultraszürö A máktokból készül „Morpheus isten itala” Számítógépes szemvizsgáló műszer
