Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-30 / 25. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUÁR 30. 5 4 hét filmjeiből Anglia alkonya Derek Jarman angol film­rendező eddigi munkáiból is kitűnt, hogy képi világát képzőművészeti igénnyel komponálja, s hogy a legki­tűnőbb „látnokok” egyike. Vagyis le sem tagadhatná a múltját, hogy festőművész­nek készült, de vonzotta a színházi láttatás világa, így díszlettervező lett, majd vi- deoklippeket is készített, — méghozzá igen sikeresen. Az Anglia alkonya című filmjének már kevésbé volt sikere a szigetországban, sőt :gyes kritikusok szerint csak azért nem zuhant nagyot, mert nem volt honnan lees- lie! Ez a megállapítás már a mkott kritikák Parnasszusán /an, ugyanis a londoni, bot- ányszagú bemutató után — alig tíz napig volt az angel nozik műsorán —. De; ek Farmam filmje világkarriert 'ütött be. „Felfedezését” az umerikai nézőknek köszón- vette, s csak a tengeren túli liadalmenet után hozták át íjra a filmet Európába és izóta mint extravagány va- amit az öreg kontinensen is licsérik. Ez utóbbi nemcsak z amerikai közönség kiszó- níthatatlanságát bizonyítja, anern az ó-világ sznobériá- áról is mond valamit. Az Anglia alkonya konzer- atív értelmezésben nagyon i szabálytalan alkotás, vantgard megközelítésből leg maradinak tűnhet. Sok­ai inkább nagyon egyedi, rjátosan egyéni. Jarman mozija olyan, 'intha a gyanútlan polgár ogy hogynem betéved- e egy ökölvívó ringbe, s lielőtt érzékelné, hogy-m is ásson ki a nem neki való helyről, már jobbról, balró;, alulról, felülről, innen is on­nan is akkora — olykor övön alatti — ütéseket kap, hogy szédeleghet tőle. A film igen gyors és pon­tos képi hatásokkal knockou- tol, szinte „odavarrja” a né­zőt a székébe. A rendező mindent tud arról - a világ­ról, amely elborzasztja az embert, amitől menekülni és menekíteni akar. A képzu- hatagban teljes irracionalitás közepette követik egymást a dolgok, egyik vízió szinte el­viselhetetlenné teszi a mási­kat, csupa olyan dolgok egy­másutánja pereg a néző előtt, amiről a szegény magamfaj­ta nem tudja eldönteni, mi­ért is kell ezt néznie, mit akar az extrém asszociációk­kal a rendező. Mitagadás, jólesik kijönni Derek Jarman mozijából, bár érezzük, magunkkal hoz­tunk valamit. Csak akkor tudjuk meg, hogy mit, ami­kor megszűnik szédületünk, vagyis rendeződnek bennünk a látottak. A világ torzulásait, az esz­mék és az eszmények szét­esését tárja elénk Jarman apokaliptikus filmje, olyan bizonyítványt állít ki az em­berekről, amely egy erőszak- tömeg feltartóztathatatlan el­jövetelét vetíti elénk. Nem csodálom, hogy Derek Jar­man látleletét nem szívesen nézték a magas civilizációs fokon élő, kényelmes ango­lok, de attól még igaz, amit mond. Sajnos, teszem hozzá. Nagyon nyersen, nagyon szó- kimondóan fogalmaz Jarman, — s talán éppen ettől ennyire hatásosan. — ti — Rz egri vár védői napjainkban Jelentős értékű nemzeti műkincsekkel gyarapodott az utóbbi években az egri Dobó István Vármúzeum. Ennénk /állandó védelmét, őrzésed polgári fegyveres őrség látja el. A vár husza­dik századi védői a köz­rendre, közbiztonságra is felügyelnek <MTI fotó: H. Szabó Sándor) Például angolból és németből Rkar ön Szolnokon nyelvvizsgázni? Mint arról már korábban hírt adtunk, alapfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamot indít február közepétől a TIT Szol­nok Városi Szervezete. A 108 órás tanfolyam előtt szintfel­mérő tesztlapokat kell kitölte­niük a jelentkezőknek. E vizs­gára február 3-án délután fél négytől kerül sor a városi szer­vezetnél. A tanfolyam elvégzé­se után a hallgatók Szolnokon tehetnek nyelvvizsgát. A városi szervezet hagyomá­nyos kezdő angol és német nytlvtanfolyamára, az angol fel­sőfokú nyelvvizsgára előkészí­tő, valamint a titkárnők né­met kurzusára február 2-ig még jelentkezhetnek az érdeklődők. E tanfolyamok ugyancsak feb­ruár közepétől indulnak. Ptnav*l»azt6k Uj szakok - lépcsőzetes felvétel - minden osztályzat számít 4 szülőknek is elé kell írniuk gyermekük jellemzését Nagy a forgalom mosta­nában a középfokú oktatási intézményekben. Telefonon vagy személyesen szülők érdeklődnek a felvételi le­hetőségekről. A napokban tanúja lehettem egy ilyen beszélgetésnek a kisújszál­lási gimnázium és szakkö­zépiskolában. Az édesanya és nyolcadikos lánya szinte egymás szavába vágva kér­dezte Kiss Géza igazgatót, a speciális tantervű testne­velés osztályról, az igazga­tás-ügyvitelről, az elhelyez­kedési lehetőségekről, a kollégiumról, A kérdések­ből hamar kiderült, hogy a gyerek se, a szülő se tud sokat a kiszemelt középis­koláról! Az igazgató kész­séggel válaszolt, majd az iskoláról szóló írásos tájé­koztatóval búcsúzott az ér­deklődőktől. A pályaválasztási tanács­adó csoport is készített egy összeállítást a megye közép­foké oktatási intézményei­ről, az induló első osztá­lyokról, amelyet elküldték az általános iskolákba. Nyilván korlátozott szám­ban, s a gyerekek, szülők vagy nem is tudnak róla, vagy nem jut el hozzájuk, így aztán biztos ami biztos, első kézből, az iskolák ve­zetőitől próbálják megtu­dakolni a felvételi esélye­ket. Érthető, hogy szeretné­nek biztosra menni, hiszen bizonyárja sokan emlékez­nek még rá, hogy tavaly a megyében százötven-két­száz nyolcadikost sehova sem vettek fel. Az idén ezerrel több diák végez a megye általános iskoláiban, mint egy évvel ezelőtt, nem indul azonban annyival több első osztály a közép­fokú .intézményekben, amennyi fogadni tudná a 7700 körüli végzős nyolca­dikost. így várhatóan az idén is lesznek olyan tizen- négyévesek, akik hely hiá­nyában kimaradnak a kö­zépfokú oktatásból. A pályaválasztással kap­csolatos tárgyi feltételbeli hiányoságofcatj tovább fo­kozza, hogy a gyerekek és a szüleik döntését gyakran nem a tényleges adottságok, leheltőségek határozzák meg, hanem egy-egy iskola híre vagy a szakmában sze­rezhető jövedelem nagysá­ga. így aztán amíg főleg vi­déki gimnáziumokba, s ke­vésbé ismert és népszerű szakmákat oktató iskolák­ba kevesebben pályáznak, mint amennyit fel tudná­nak venni, más intézmé­nyekben 2—3-szoros a túl­jelentkezés. Ugyancsak ta­valy nem kis bonyodalom származott ebből. Több esetben is az történt, hogy az első helyen .megjelöli középiskola mire elküldte az elutasító felvételi kérel­mét a másodikként megpá­lyázott iskolába, már elké­sett a pályázó, hiszen ott már betelt az úgynevezett keretszám. Ennek elkerülé­sére, illetve csökkentésére a megyei tanács vb művelő­dési osztálya lépcsőzetes beiskolázási útmutatót dol­gozott ki. Eíszerint az általános is­kolákból február 10-ig kell továbbítani a tanulók je­lentkezési lapjait a speciá­lis tantervű gimnáziumi osztályokba, valamint a szakmai alkalmassági vizsgát tartó szakközépis­kolákba. Matematika, an­gol és orosz speciális tan­tervű osztályokat indít a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium, testnevelésből a kisújszállási és a kunhe- gyesi gimnázium és szak- középiskola, németből a jászberényi és a tiszaföld- vári gimnázium, ének-zené­ből pedig a szolnoki Tisza- parti és a jászberényi Le­hel vezér Gimnázium. Fel­vételi illetve alkalmassági vizsgát kell tenniük azok­nak a fiataloknak, akik Ti- szaföldvárra, az óvónői szakközépiskolai, illdtve a pedagógiai- és humán szolgáltatások osztályba; a Szolnoki Kereskedelmi és iVendéglátóipari Szakkö­zépiskolába, a szolnoki köz- gazdasági szakközépisko­la számítástechnikai folya­matszervező szakára pá­lyáznak. A szolnoki gép­ipari szakközépiskola ugyancsak vizsgához köti a felvételt. Az intézmény egyébként két új szak, a gépgyártástechnológia és számítástechnika, vala­mint épületgépész oktatást indít a jövő tanévtől. Új profillal bővíti kínálatát a kisújszállási középiskola is, a számítástechnikai szak­emberképzéssel. Végül fel­vételizniük kell a szolnoki vegyipari és műszeripari szakközépiskola villamos és mechanikai szakcsoport­ját választó nyolcadikosok­nak is. A felvételről illetve elu­tasításról a fenti iskolák március 6-ig értesítik az érdekelt szülőket, általános iskolákat, s tovább küldik a jelentkezési lapokat a má­sodik helyen megjelölt in­tézménybe. A felvételi il­letve alkalmassági vizsgát nem tartó középiskolákban március 20-ig döntenek, s küldik tovább az elutasítot­tak lapját a második hely­re, onnan március 30-ig a harmadik, majd negyedik helyre. A mindenhol siker­telenül pályázók továbbta­nulási lapját április 13-ig juttatják vissza az általá­nos iskolának. A szakmunkásképző in­tézetekben és a speciális szakiskolákban március 31- től május 5-ig döntenek a felvételekről. A középis­kolákba és szakiskolákba sikertelenül pályázók má­jus 8-ig, a szakmunkáskép­ző intézetekből kimaradot­tak május 31-ig fellebbez­hetnek a megyei tanács művelődési osztályára. Fontos tudnivaló még a pályaválasztó diákok és szüleik számára, hogy a je­lentkezési lapon ötödik osz­tálytól kezdve minden év végi és a nyolcadik félévi érdemjegyet fel kell tüntet­ni. S az új oktatási törvény értelmében a szülőknek alá kell írniuk a gyermekeikről készült jellemzést. — tg — Ízelítő a cigányfolklórból Bemutatkoztak az Ifjú csillagok evezetes épületeink nyomában Hajdan tömlőé — ma „műemlék” A kunszentmártoni helytörténeti gyűjteményt is befogadta A Körös partján 207 éve l egy későbarokk épület, ütéséről, történetéről vaj- i kevés adat mairadt fenn. legmélyebb búvárkodás is ekély eredménnyel járt. serencsére él Kunszent- ártonban egy lelkes, ak- irátus helytörténet-kuta- i, akinek sorsa — talán am is véletszenszerü — be- fonódiik az épület újabb- jri történetébe. Józsa Lász­tanár háttérmagyarázat- d is szolgál: — Kunszentmárton 1719- i újratelepítése után ro- amos fejlődésnek indult a ilu. Nem kellett hozzá száz iztendő, 1807-ben városi mgot kapott, s bár a Nagy­im kerület székhelyének arcag számított, amolyan lásod székhelyi minőséget ívott ki magának a telepü- ís. Bizonyos értelemben özigazgatási központ lett, hol természetesen működött irvényszék is. Levéltári datok bizonyítják, hogy az 782-es tömlöc megépülése lőtt is volt már börtön a faluban. Például 1776-ban egy bizonyos Tóth József nevű atyafit tartottak itt fogva halálos ítélete miatt. Másutt az olvasható, hogy a börtönt meg lehetett válta­ni bizonyos összeg fejében. Az „áristomváltsághelybeli­ektől egy, külsőktől két márjás lészen — elhatároz­tatott” — írták 1767-ben. Te­hát az óvadék fogalma már akkor is ismert volt. A település fejlődésével együtt járt, hogy 1782-ben a Körös partján felépült a Nagykun kerületi ház és a hozzá tartozó tömlöc. Bár az épület jelenlegi külső homlokzata kevéssé emlé­keztet barokk formára, be­lül jól láthatók a boltíves szobák. Helyet kapott itt egy két szintet átívelő, ba­rokk börtönkápolna, amely­nek szép kétszárnyas ajtaja ma is reprezentálja az épü­let átlagosnál magasabb gazdagságát. Belülről szinte érintetlen maradt a tömlöc; ma is bejárható az alagsori nyolc zárka, illetve a négy­öt ráb számára kialakított földszinti négy cella. A töm­löc utcai frontján rendezték be a porkoláb lakását. Az épületet a Körös irányában egykorú, boltíves téglakerí­tés övezi. A börtön 1959-ig funkcio­nált ebbéli minőségében, majd lomtár lett. Amikor Kunszentmártonban Józsa László és lokálpatrióta társai népművészeti ritkaságok gyűjtésébe kezdtek, felme­rült a gondolat: mi lenne, ha a gyűjteményt egy pati- náns épületben helyeznék el. így esett a választás 1968- ban a volt börtönre. Miután közelgett Kunszentmárton újratelepítésének 250. év­fordulója, felújították belső­leg az épületet, amely 1969- ben, a jubileum évében, már fogadta a helytörténeti gyűj­temény iránt érdeklődőket. A nyolcvanas évek közepe óta önálló helytörténeti mú­zeum lett az egykori töm­löc. J. J. Szombaton délután Szolnokon, a MÁV Járműjavító Művelődési Házában bemu­tatkozó előadást tartott a szolnoki Ifjú csillagok és meghívott vendégként a bonyhádi cigányegyiittes. A két újonnan alakult csoport a cigány folklórból adott ízelítőt a közönségnek. Képeink néhány pillanatot villantanak fel játékukból (Fotó: T. Z.) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom