Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI RÁRTBEDTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LARJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. évf. 24. sz„ 1989. január 28., szombat Vita vagy vagdalkozás? A viták hónapjait éljük, ami önmagában is örvende­tes, hiszen a viták felszínre hozzák a különböző nézete­ket, és okkal remélhetjük, hogy a nézetek megismerésé­ből és ütköztetéséből végül- is sikerül valamilyen meg­egyezésre jutni. Miután el­szoktunk a nyilvános polé­miától, az éles megfogalma­zás meghökkentést vált ki. így is lehet, így is szabad? Nemegyszer sértegetéssel, személyeskedéssel? Miért ne. A közéletben megjelenő valamennyi új szerveződés, érdekképviseleti vagy poli­tikai szervezet, mozgalom célként fogalmazza meg, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozást szolgálja. Megnyilvánulásaik központi kérdése azonban a több­pártrendszer, jogállamiság, a Parlament szerepe, másszó­val a politikai intézmény- rendszer gyökeres átalakítá­sa. S persze a múlt bírálata. Miközben a párt ugyancsak meghirdette az intézmény- rendszer reformját, ennek jogi szavatolását immár több új törvény megalkotása és továbbiak előkészítése jelzi, formálódik az új Alkotmány, az Országgyűlés téli üléssza­kán az igazságügyiminiszter a párttörvény-tervezetének augusztusig történő kidolgo­zását ígérte. Azt a fölismerést, mely szerint a gazdasági reform kiteljesedését gátolta az in­tézményrendszer megcsonto­sodása, illetve a kívánatos­nál kisebb módosítása, gya­korlati lépések követték. A párt a múlt mélyreható, hi­teles elemzését határozta el, mert el akar határolódni mindattól, ami hibásnak bi­zonyult. Maga a pártmozga­lom is változóban van, ennek is ismertek a tényei. Azaz: számos kapcsolódási pont kí­nálkozik a politika színterén. A versenyhelyzet nyilvánva­ló. De lehet-e csak a politi­kai pluralizmus érvényesülé­séért, a társadalmi demokrá­ciáért versengeni? Mozdul-e, változik-e csak ettől a gaz­daság? Javulnak-e általa az élet- körülmények? A múlt bár­milyen alapos elemzése sem mentesít a múlt gazdasági következményeitől. Hosszan vitázhatunk a terhek meg­oszlásáról. Bizonyos, hogy a lakosság és az érdekképvi­seleti szervezetek az életszín­vonal romlását tapasztalják, a terhek megosztásának mai gyakorlatát igazságtalannak érezvén. A gazdálkodó válla­latok jelentős része ugyan­csak a terhek növekedését oanaszolja a költségvetés viszont mind szűkebb erő­forrásokat birtokol. Az el­lentmondás, a feszültség aligha tagadható. De van-e feloldására mód? A kor­mányzat kinyilvánította kö­vetkezetességét. Bármilyen jogosak is a követelések, en­gedékenységre, meghátrá­lásra nincs lehetősége. ,.A kormánynak nincs hová hát­rálnia” — mondta a minisz­terelnök. Csak a termeléstől, a hatékonyságtól remélhe­tünk pótlólagos forrásokat. Vitáinkban mintha erről kevesebb szó esne. Félő, hogy az eszmecserék illúziót táp­lálnak. a gazdasági bajok or­voslására arra alkalmatlan terápiát hirdetve. A jogos követelések puszta ismétel­getése — a gazdasási reali­tások figyelmen kívül hagyá­sával — patthelyzetet te­remt. Végül is hitelüket vesztik a követelések képvi­selői. és gyakorlati támoga­tás nélkül marad a gazdasági kibontakozás is. Marad a parttalan vita. vasöalkozás- sal tarkítva, ami lehet rop­pant izgadimas. persze de ju­tunk-e előbbre általa? M. D. Fontos lépéseket tettünk európai kapcsolatrendszerünk fejlesztésében Várkonyi Péter nemzetközi sajtótájékoztatója A magyar diplomácia rendkívül aktív, események­ben gazdag, eredményes évet tudhat maga mögött — ösz- szegezte 1988 tapasztalatait Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki pénteken a Du­na Interkontinental Szálló­ban tartott nemzetközi sajtó- értekezletet. Várkonyi Péter — az idei feladatokról szól­va, a magyar külpolitika céljait összegezve kiemelte: két- és többoldalú kapcso­latainkban egyaránt a Ma­gyarországon zajló megúju­lási folyamat külső feltétele­it kívánjuk javítani, vala­mint — lehetőségeinkhez mérten — hozzá akarunk já­rulni a nemzetközi enyhülés térhódításához. A külügyminiszter emlé­keztetett Grósz Károly nagy jelentőségű külföldi látoga­tásaira, valamint kiemelte, hogy tavaly fontos lépéseket tettünk európai kapcsolat- rendszerünk fejlesztésében, így felvettük a diplomáciai kapcsolatokat és együttmű­ködési egyezményt írtunk alá az Európai Gazdasági Kö­zösséggel, valamint — első­ként a Varsói Szerződés tag­államai közül — kapcsola­tot teremtettünk az Európa- tanács. az Észak-Atalanti Közgyűléssel és az Európai Parlamenttel. Európa mellett nagy figyelmet fordítottunk a délkelet-ázsiai országokra. Ebbe a térségbe tavaly két­szer is ellátogatott a magyar külügyminiszter. A diplomácia mozgástér­kiszélesedését a nemzetközi viszonyok kedvező alakulása tette lehetővé — mondta Várkonyi Péter, és megálla­pította: a szovjet—amerikai párbeszéd tartóssá válása, a két nagyhatalom viszonyá­nak normalizálódása a nem­zetközi politika meghatározó Itényezője. Bízunk abban, hogy ez az irányzat fennma­rad. A bécsi utótalálkozó most végétért záróülésén ta­pasztalható volt, hogy a hel­sinki folyamatban részt ve­vő országok együttműködé­(Folytatós- a 2. oldalon) ÚJABB VÁROSAINK: Jászapáti, Kunhegyes, Martfű Községek várossá nyilvánításáról határozott tegnapi ülésén az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület törvényere­jű rendeletet hozott a taka­rékbetétről és módosította a takarékszövetkezetekről szó­ló, 1978. évben alkotott tör­vényerejű rendeletét. Á magyar állampolgárság megszerzésére irányuló ké­relmeik jelentős többségét a Romániából áttelepültek nyújtották be. Az állampol­gári kötelékből való elbo­csátási kérelmek az előző évhez viszonyítva csaknem tíz százalékkal csökkentek. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott megyei várossá nyilvánításról, valamint egyes községek várossá nyil­vánításáról. A testület 1989. április 1- jei hatállyal megyei várossá nyilvánította Kecskemétet, Nyíregyházát és Székesfe­hérvárt. A továbbiakban az Elnöki Tanács elrendelte több köz­ség várossá nyilvánítását, közöttük megyénkből Jász­apáti, Kunhegyes, Martfű. A várossá szervezés vég­rehajtásának időpontja 1989. március 1., s arról a megyei tanácsok végrehajtó bizott­ságai gondoskodnak. A továbbiakban a testü­let kinevezéséről határozott, bírákat mentett fel és vá­lasztott meg és kegyelmi kérelmek ügyében döntött. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Udvari Lászlót 1989. február 1-jei hatállyal közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi ál­lamtitkárrá kinevezte. Termékbemutatóra készül a Tisza Cipőgyár A Martfűi Tisza Cipőgyár évente két al­kalommal rendez termékbemutatót a hazai kereskedelmi vállalatok részére, amelye­ken felkínálja új termékeit. A legközeleb­bi találkozóra február 8—9-én kerül sor, ahol az 1989-es év őszi-téli modelljeit lát­hatják majd a szakemberek. Eddig mint­egy 300 új modell van készen, ám a hátra­lévő 'időben még újabb száz születik a rajz­asztalokon, illetve a kísérleti műhelyben ahol nyolcféle gyártási technológiát alkal­maznak. A fogyasztási igényeket figyelem- bevéve, több olcsóbb cipő gyártására ren­dezkednek be. Növelik a pvc direkt- fröccsöntött sport- és szabadidő, illetve ut­cai cipő gyártási kapacitásukat; gyermek- és kamasz méretekben új, vízlepergctős, mintázott, textilszárú, pvc fejű csizmák gyártását kezdik el, s több műbőr felső­résszel készülő fél és szárascipőt, valamint csizmát hoznak forgalomba az idén. Fotó; TKL Mai lapszámunkban nyolcoldalas Magazm TARTALMÁBÓL: Hitelből épül a házunk; Öreg torony, mi lesz veled? "Mentsétek meg Edelényi doktort"; Akik rajzban beszélnek legszívesebben; Könnyű lányok nehéz sora; A Tabán — visszhangok; Az abádi parasztgyerek csodálatos története. Grósz Károly Svájcba utazik Grcsz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra a Világgazdasági Fórum elnevezésű nemzetközi alapít­vány meghívására szombaton Svájcba utazik. A szervezet davon tanácskozásán előadást tart a kelet—nyugati kapcso­latok, az európai együttműködés fejlődéséről,, s találkozik több nyugat-európai politikussal. Az éveleji áremelések hírére keletkezett felvásárlási láz kiürítette a Tiszamenti Vegyiművek csomagolt mosópor készleteit is, holott a Szolnokon gyártott mosóporok ára mindössze 3—4 százalékkal emelkedett. A gyártóüzem jelenleg a raktárkészletek feltöltésére termel. Fotó: TKL r t Állásfoglalás az Uj Márciusi Front felhívásáról r Álláspont a sztrájk jogi szabályozásáról Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A tes­tület előterjesztést vitatott meg a további érdekegyezte­tő tárgyalások témáiról. En­nek során kialakították az országos érdekegyeztető ta­nács február elejére terve­zett ülésén képviselendő szakszervezeti álláspontot. A tanácskozáson elfogadott előterjesztést megküldik az. iparági-ágazati szakszerve­zeteknek azzal a kéréssel; hogy tárgyalják meg, javas­lataikkal egészítsék ki a té­matervet. A SZOT elnöksé­ge az észrevételeket figye­lembe véve fogalmazza majd (Folytatás a 2. oldalon) Boróka, Kaviár, Koktél és az Alföld Divatosabb konyhabútorok a szolnoki gyárból Újdonságok házgyári lakásokba is Új termékekkel jelent meg a piacon a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyára, s ezzel egyidejűleg három di­vatjamúlt — csaknem húsz éve gyártott — konyhabú­tortípusának a gyártását fe­jezte be. Az újdonságok szebb kivitelűek a korábbi­aknál, de azokhoz hasonlóan az olcsóbb kategóriába tar­toznak. A Boróka, Kaviár és Koktél fantázianevű kony­habútorok 13 és 20 ezer fo­rint közötti áron lesznek megvásárolhatók. Változott a házgyári lakásokba beépíten­dő típus is, az Alföld névre keresztelt bútor szintén sok­kai tetszetősebb elődjénél. A szolnoki gyárban a ter­mékek fogyasztói ára — az előzetes hírekkel ellentét­ben — mindössze 4,8 száza­lékkal emelkedett. Ez elke- lü'iietetlen volt, miután a szükséges alapanyagok és tartozékok alaposan meg­drágultak. A költségnöveke­dést teljes egészében így sem hárították át a fogyasz­tókra,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom