Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 családi körben Házibuli—közös erővel Az idén a farsangi összejö- etelnek igencsak jól kell si- erülnie ahhoz, hogy néhány rára elhessentse a gondo­lt, nehézségeket. Ami azt Heti, ezekből a „kóstolót” nár jócskán fogyasztjuk a lyíltan vagy suttyomban melkedő árak .alakjában, gy aztán úgyszólván min- enkinek magátólértetődő, logy a népesebb baráti ösz- zejövetel eszem-iszomjának löltségeit az egybegyű'.ők ;özösen vállalják. Az ígérkezik leg^élszerűbb- íek, hogy a háziak csakis a rissen, forrón asztalra kerü- ő vagy a szállításra alkal- natlan falatok elkészítését vállalják magukra. A „szá- az takarmányt” a vendégek lordják össze előzetes egyez­etés alapján. Ilyen frissen sült, ital alá raló falat lehet a fogvájóra űzött — evőeszközt, tányért íem igénylő — mini fasírt. íz készülhet sovány sertés- lúsból, ledarált pulyka- 'agy csirkemellből, amit nem íztatott zsemlével hanem semlemorzsával, fűszerek- tel fél-félkiló húshoz 1-1 to­jást számítva) dolgozunk össze, és a legfeljebb 2 centi itmérőjű fasírtot bő, forró Hajban kisütjük, -tetejébe vékony uborkaszeletet téve, i fogvájóra tűzve tálaljuk, lehet a háziak kínálta friss alat lehajazott. bevagdalt, isetleg szelet Óvári sajtba göngyölt sütött virslidarab is. lehet káposztával töltött pa- acsiQta, ami kora este elké- zítve vígőzön forrón tartha- ó, vagy tálalás előtt öt perc- e forró sütőbe dugható. Egyébként, ha a nem túltöl- ött palacsintákat háromba rágva forrósítják át a sütő­ién, és minden darabba fog- ájót szúrnak, akkor egysze- űbbé válik az elfogyasztá- a.) útitok figyelmébe Settenkedők Eltűnt, mint szürke sza- nár a ködben — utal a nondiás a párás idővel járó átási nehézségekre, de minthogy régen született, arra még nem* ítész céllzást, iogy milyen , nagy szamár jz, aki ilyenkor nem kap- sdlja be a fényszóróját, íme itermészetes eredetű züirke • járművek ugyanis tiíncseinek fényszóróval ell­átva, nem úgy, mint mai géperejű társaik. A kellék tehát megvan, iok autós mégis gyakran el- eledlkezik a szabályok és a ózan ész diktálta kötelessé­géről, miszerint nemcsak sötétben, hanem párás, kö­dös időben, erős esőben és Hóesésben is kötelező a boimpftcítt fényszóró haszná­lata. Minden közlekedő gya­korlatból tudja, milyen nagy veszélyt jelent saját magára és a többiekre a ködben, világítás nélkül, settenkedő autós, akinek közeledtét ily módon példá­ul csak száz méterről ész­lelhetjük, holott bekapcsolt tompított fénnyel már 200— 300 méterről észrevehető lenne. A lámpa nélkül köz­lekedő aztán, amikor egy vele szembejövőt előzésben talál maga előtt, -gyors vil­logásba kezd, vadul' rázza az öklét, szidja a másikait, mindenféle .,jókívánságok” jutnak az eszébe. Pedig az is eszébe juthatna, hogy ■minderre esetleg nem 'ke­rüli vdlna sor, 'ha szabályo­san láthatóvá teszi -magát. Mégpedig tompított fénnyel, s nem a helyzetjelző bekap­csolásával, ami -amellett, hogy szabálytalan, nem is ér semmit, hiszen a -pislá­koló kis lámpa fénye nem képes áttörni a ködöt Többen csak azért csipe­getnek valamit, mert akkor jobban csúszik az ital. Erre a célra remek — a dobozban könnyen szállítható — túrós­pogácsa. Nagy adag lesz a következő összeállításból: 30 dkg lisztet 25 dkg mar­garint, 25 dkg áttört tehén­túrót, 20 dkg parmezánjelle- gű vagy Óvári reszelt sajt kétharmadát kevés sóval si­ma tésztává dolgozzuk össze és ezt legalább egy éjszakán át pihentetjük. Másnap fél centi vékonyra kisodorjuk, tetejét a többi sajttal meg­szórjuk, nem nagyobb, mint 2 centi átmérőjű kiszúróval kiszaggatjuk, és előre jól be­melegített sütőbe tesszük, de a lángot rögtön kisebbre vesszük, hogy legyen ideje megemelkedni. Tíz percig a sütő ajtaját ki sem nyitjuk. Akkor vesszük ki. amikor érett aranysárgára sült. Édesség? Aki restellné, hogy gyári vagy cukrász ké­szítményt tegyen a közösbe, az készíthet diós gombócká- kat. 25 deka háztartási kekszet és 10 deka diót ledarálunk, hozzáadunk 3 evőkanál por­cukrot, rummal meglocsol- juk, és annyi málna vagy baracklekvárral gyúrjuk össze, hogy kemény golyócs­kákat lehessen formálni be­lőle. Ezt kristálycukorban vagy kakaóporban meghem- pergetjük. vagv „meztelenül” hagyjuk és kifagyasztjuk. Megbeszélés szerint lehet helye a házibuli kínálatában a gyümölcssalátának is, ami lezárt üvegben baj nélkül szállítható. Korlátlan mennyiségben szokott fogyni a tálakba ké­szített ropogtatnivaló, a dió, a földimogyoró. Ezek szállí­tása is bízvást lehet az egyik résztvevő hozzájárulása. Érti m onlziót7 Kis népi meteorológia — febroárra A „csízió" a kalendárium édestestvére, a naptár régi neve. Abból az időből, amikor versikókben foglalták össze a nevezetesebb napokról való, főként gazdasági és időjárási tudnivalókat. Barangoljunk kicsit a népi meteorológia, az- időjárás megfigyelések világában, hiedelmek és tévedések — és találó megfigyelések között! Február itt a küszöbön, lássuk, mit ígér: „Jeget olvaszt Böjt-elöhó déli szelekkel Az mezőre ganéjt hordj búzatermésre" Xantus János A természet kalendáriuma című könyvé­ben egy erdélyi meteoroló­gusi is idéz: „Vannak a döntő napokhoz fűződő szo­kások között olyan szabá­lyok is, amelyek mélyén igazság rejtőzik, bár nem olyan kizárólagos formában, mint azt a népi szabály ki­mondja. Például a Gyertjö- szentelő Boldogasszony nap­jához (február 2.) fűződő néphitnek egész Európában igen sok _ megfogalmazása van és mindegyik azzal a következtetéssel zárul, hogy ha ezen a napon enyhe az idő, később még visszatér a hideg és hosszú lesz a tél” — természetesen nem nap­hoz kötötten, , de tény, hogy ha február első napjai eny­hék, általában a hónap vé­gére és márciusra visszatér a tél. Február 6.: Dorottya. „Ha Dorottya még szorítja — Ju­lianna tágítja” — tartja a szólás. Vagyis, hideg Do- rottya-napot tartós hideg követ. Ugyancsak Xantus Jánostól tudjuk, hogy egy meteorológiai statisztika sze­rint 25 igen hideg Dorottya- nap után mindössze 7 meleg és 5 átlagos középhőmérsék­letű Julianna-nap (február 16-a) következett. Február 19.: Zsuzsánna. Ennek az ószövetségi, jám­bor fiatalasszonynak viszont az a meteorológiai feladat jutott a népi kalendárium­ban, hogy vigye el végre a havat, s szólaltassa meg a pacsirtát újra ... vagy, ha ő meg nem teszi, tegye meg Mátyás, öt nap elmúltával. Február 24.: Ezt a napot Jégtörő Mátyás néven őrzi a néphagyomány. Az úgyneve­zett ellentétes negyvenes na­pok közül való, mert: „Má­tyás jeget, ha nem talál — csinál.” Ha pedig keményen fagy ezen a napon, közel van a melegebb tavasz. Férfi kozmetika Sok férfi nem is gondolja, mi­lyen vonzó lehet, ha jó -illata van. Nem kell, hogy szép tegyen, csak me legyen ápolat­lan! Amióta sor­ira nyílnák a fér­fi-kozmetikai sza- Ionck, az a ta­pasztalat, a férfi­ak se szégyelil ik a szépítkezést. Persze, -vani, aki­inek mines ideje,-vagy pénze koz­metikusra. Az ápoltság házii- szerei-hől jut a férfiaknak is. A kaimiiillás gőzölés az ő arcbőrüknek is használ. Ha iped'iig 20 percre ledőlnek, arcukon élesztőből, Langyos tejjel pépes ítélt 'masszából kreált .maszkkal: -megújul, felfrissüli a bőrűik. A masz­kot mindig -borotválkozás után kell felvinni — elég •ép legyen hetemként, kéthetenként egyszer. »Huszonöt éves kor után — náluk is — csökkenni kezd a bőr ellenállóképessége, és élőtűnnek a fáradtság első jelei, a ráncok. Olvastuk, hogy a Hélia—D kirémcsia- lád férfiaknak szánt váltó­zata (biológiailag tiszta napraforgókivönatot tar­talmaz,) .lassítani képes a bőr öregedési foyamatát. Enyhíti a krémben lévő.ter- miészetes -növényi hatóanyag a beír víz- és vitamiinház- 'tartásiíiban jelentkező za­varóikat, normálizálja a sej­tek anyagcseréiét. Bőrnyug­tató anyagai alkalmassá te­szik gyulladásra hajlamos bőr ápolására-, sok-sok férfi örökös gondja-, a borotvál­kozás után jelentkező kelle­metlen, égető-húzó érzés megszüntetésére. Ajánla­tos a gondosan megtisztított, még nedves bőrre (borot­válkozás után, vagy attól függetlenül is), naponta 1—2 alkalommal f elkenni, majd vizes kézzel körkörö­sen besimítani. Gyorsan fel­szívódik, de mégsem tűnik el -nyomtalanul — visszafo­gott, férfias illata megma­rad. Nem kell Ceglédre utazni Gyógyvizekről, ásványvizekről szólva Több cOvasánk is szóvá tette, hogv nem jutnak -hoz­zá ParácH vízhez a megyé­ben. Kapható a szénsavval dúsított, zöldcimkés ásvány­víz, de a belgyógyász ivó­kúrára a másikat, a kék- oijmkés Parádiit, a kénes, természetes állapotában nyert alkali kus gyógyvizet javai!ja. Ceglédre járnak át érte, ott bármikor -hozzájut­nak, a gyógyszertár nem győzi -rendelni, annyira -megnőtt a forgalma. Körülnéztünk a szolnoki Fitotékábem, a Gyógyszerté­ri Központ szaiküzletében a Ságvári körúton, és meg- n»ugrathatjuk az érdeklő­dőket, -nem kell Ceglédre -utazniuk az .ivókúra érdeké­ben. A gyógynövényboltként ismerős Fitotékában leg­alább 1200 palack gyógyvi­zet tartanak raktáron. Mindkét Parádi.bó! bősége­sen-, de egyebekből is, -még vagy négyféléből. A hashaj­tó hatásúak közül Igmándi keserű-vizet, a megyéből, Ti- szajenőről eredő Mira glau- bersós gyógyvizet, Ferenc József keserűvizet találnak a rászorulók. A bükkszéki «Ikaliku-s termál-gyógyvíz, a Salvus .pedig — a Parádi- -ként ismert Csevice I. -for­rásból származóval egye­temben, — a gyomor- és ibéihu-rut, gyomorfekély gyógykezelését, a diétával együtt kiegészítő ivókúrá­hoz ugyancsak rendelkezés­re á lil foly amat osan . A gyógyvizekkel történő kezelés pontos diagnózisra és orvosi javaslatra épül, .bár vannak olyan gyógyvi­zek, amelyeket a -legtöbb ember előírás .nélkül is -fo­gyaszthat, legalábbis -kisebb mennyiségben. Lehetőleg langyosan, las­san, .kis kortyokban kell a gyógyvizeket inni. Azt is szokás aiánila-n.i. hogy köz­ben a beteg sétáljon, tegyen néhány lépést. I>—'" ^ Számtan — logikával Mester Attila: A tarka kiskutya meséje Egyszer egy tarka kiskutya beballagott a faluba, s mindenkinek, ki szembejött, mint illik, előre köszönt. S mint illik, megkérdezte ö, akad-e ház, őrizhető, most elszegődne maga is, bár kicsi még és nem hamis. Ebbe a furcsa faluba nem is kellett hamis kutya, így hát a tarka, s nem hamis kutya ott él 'azóta is. Legfeljebb néha észrevétlen hozzádszökik, hogy heverésszen öledben nyújtózzon kicsit, simogassák, kik elhiszik. Nézzétek meg jól az áb­rát. Ha helyesen tudtok kö­vetkeztetni, akkor arra vá­runk -választ, .milyen szám­tani műveletet -kell elvégez­ni. hogy a kérdőiéi .helyére a beküldendő számot .meg­kapjátok? 9t=9+SxSi :so)fajS0IM Futólépés Ha egy meghatározott betűből kiindulva a sakkjáték futólépésének szabályai szerint ha­ladva az ábra betűit összeolvassátok, Radnóti Miklós egyik versének címét kapjátok eredmé­nyül. Mi a vers címe? •jciszejeA utas ‘^apua uiag : sst(j|Sin Bent a szobában Ha kint hideg szelek fúj­nak, akkor sem szabad ab­bahagyni a játékot. A szo­bai játék is izgalmas lehet, ha olyanokat találunk ki, amelyeket eddig nem is­mertünk. Az alábbiakban ilyenekkel ' ismerkedhettek meg. Naptárosdi Bármennyien játszhatjá- tok. Az a lényeg, hogy min­denki előtt legyen naptár (például: zsebnaptár, fali­naptár, úttörő-zsebkönyv naptára és így tovább) és egy üres füzetlap tollal vagy ceruzával. Máris kezdődhet a játék. Mégpedig azzal a megálla­podással, hogy mondjuk no­vember hónap névnapjai hány híres embert juttatnak az eszetekbe. Ilyen nevek kerülhetnek a füzetlapra: Bolyai Farkas, Madách Imre, Bilicsi Tivadar, Szent- Györgyi Albert, Szilágyi Er­zsébet, Mikes Kelemen, Tak­sony fejedelem, Sütő And­rás. Akinek a legtöbb név jut az eszébe, az lesz a győztes. Nehezebbé válhat a játék azáltal, ha negyedév, vagy félév keresztnevei nyomán írjátok fel a híres embere­ket. Akkor válhat igazán ér­dekessé, ha az egész évet végigböngészitek. Mégpedig úgy, hogy előbb a történe­lem hírességeit írjátok fel, azután jöhetnek a színészek, focisták és így tovább. Az a lényeg, hogy mindenki bizo­nyítani tudja — akár a lexi­kon segítségével is —, hogy valaha élt, vagy korunkban él az illető személyiség. Betű-begyűjtés Ennek a társasjátéknak lehetőleg a könyvtár vala­melyik kis szobája legyen a színtere. Itt ugyanis annyi Petőfi, Arany, Vörösmarty, Ady, József Attila kötetet kaphattok kézhez, ahányan vagytok. Válasszatok játék­vezetőt is magatok közül. Vegyük először is a Pető­fi könyvet. Keressétek meg benne az Anyám tyúkja cí­mű verset. Számoljátok meg, hogy hány kettős más­salhangzó (cs, gy, ny, stb.) van benne. A győztes az lesz, aki mindegyiket a leggyorsab­ban találja meg. A játékve­zető ugyanis másodperces órával figyeli a betű-begyűj­tést. Ezután egy másik versből mondjuk az „e” betűt gyűjit- sétek be hasonló módon. És így tovább. Nehezebb a játék, ha a feladat ez: Arany János Családi kijr című versének betűiből a folyamatosságot tekintetbe véve, hányszor állíthatjátok össze a költő nevét. (Az első két szakasz­ból egyszer és így tovább.) Természetesen ennél a já­téknál is számít a gyorsa­ság. Változatosabb a játék, ha például Ady Endre Fölszál­lott a páva című versében saját nevetek és lakóhelye­tek nevének a betűit keresi­tek meg, József Attila A Du­nánál című versében pedig folyónevek betűit rakjátok össze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom