Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-27 / 23. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. JANUÁR 27. Erdélyi fiatalok magyar középiskolába? Elíkészítií-karrekciés tanévet vállalnak v * Tiszaföldvári pedagógusok kezdeményezése A levelet Pozsgay Imre államminiszternek, Czibere Ti­bor művelődési és Horváth István belügyminiszternek ír­ták. A kézbesítésükre Király Ferenc országgyűlési képvi­selő vállalkozott. „Tisztelt Miniszter Űr! A közelmúltban egy Erdélyből menekült kislány ér­deklődött válunk áriról, hogyan jelentkezhetne 1óvónői szak- kdzérpiskolánkba. Ennek kapcsán fogalmazódott meg tantestületünkben az, hogy jó lenne, ha nemcsak esetlegesen, hanem szervezett keretek között is biztosítanánk, ajánlanánk az Erdélyből me­nekülő 13—15 éves gyerekeknek a jövőjüket megalapozó alábbi lehetőségeket. Iskolánk a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola rendelkezik egy korszerűen felszerelt gyakorló óvodával 'és kollégiummal. Itt jelenleg is van tíz ■ üres hely. Erre az ígért -jó 'feltételrendszerre alapozva bizto­sítani tudnánk 'a következőket: 1. Ismerve az Erdélyből érkező tanulók tudásszintjét, megoldanánk égy élőkészítő-korrekciós •tanév lebonyolítását. 2. Ezután a tanulók óvónői -szakképesítést szerezhetné- nefc (ha erre ‘szükség van külön csoportban is), vagy a gim­názium '„sima” osztályában, illetve speciális német tanter­vű iosztályában érettségizhetnének. Bennünk nagy a tenniakarás. s végre szeretnénk kisza­badulni a tehetetlenség és tettnélküliség állapotából. Tisztelettel: a testület nevében Huszár László igazgatói" Levél a minisztereknek I tantestület teljes egyetértésével Túl a kőtelező óraszámén A Mezőgazdasági Múzeum által védett traktor- és eke-fejlődéstörténeti gyűjteményt láthatnak az érdeklődők Gödöllőn a kihelyezett múzeumban. A régi földművelő eszközök hűen tükrözik az 1900-as évek elejétől az akkori kor technikáját. MTi-fotó: E. Várkonyi Péter Február 1-jétöl drágábban utazunk A levél előzményeiről — most már élőszóban — az alábbiakat mondja a közép­iskola igazgatója: — Békés megyei lányok is tanulnak nálunk, úgyhogy élő a kapcsolatunk az ottani városi tanácsokkal is. A Gyu­lai Városi Tanács Művelődé­si Osztálya irányított hoz­zánk egy erdélyi menekült kislányt. Elkísérte őt egy re­formátus lelkésznő, aki vala­mikor itt, Tiszaföldváron teljesített szolgálatot. A kis­lány kérését méltányoltam, s mindjárt behívtam az ének- tanárnőt, ítélje meg, hallása, hangja alapján megfelel-e majd nálunk az alkalmassá­gi vizsgán. Kellemes ének­hang töltötte be az igazgatói irodát, ám az is kiderült, hogy a jelentkező egyetlen magyar népdalt sem tud, a magyar történelmet nem is­meri, csak a románt. Javasoltam, a szeptemberig hátralévő időben mindenkép­pen pótolják ezt az űrt. hogy a kislány valóban esélyesen vághasson neki az óvónői szakközéoiskolának. — Aztán dem hagyta nyu­godni te dolog. — Elmondtam a tantestü­letnek. Nem telt bele két nap, jöttek a kollégák; mi lenne ha az Erdélyből mene­kült, nyolcadik osztályt vég­zetteknek megszerveznénk egy olyan tanfolyamot, egy olyan tanulóévet, amelyben pótolhatnák hiányosságaikat. Tennénk ezt annak érdeké­ben, hogy itt, Magyarorszá­gon nyugodtan beiratkoz­hassanak akár ide, hozzánk, akár bármely másik középis­kolába. Magam is egyetértet­tem az ötlettel. — Es |tanácsot kért a me­gyei tanács művelődési osz­tályától. : — Örömmel fogadták el­képzelésünket, egyetértettek. Ez történt december végén. Mivel a megoldás módját mi magunk nem ötlöttük ki, s Szolnok megyében nincs olyan szervezet, amelynek feladata az erdélyi menekül­tekkel foglalkozni — úgy mint Békésben, Csongrádban vagy Hajdú-Biharban —, le­velet írtunk a miniszterek­nek. — Tehát nem egyszerű, kéthetes tanfolyamra, nyá­ri táborra, hanem egész tanévre gondolnak. Belefér ez \az Iskola profiljába? Az erdélyiek oktatása, kollégiu­mi elhelyezése nem válik e.z Itteni magyar fiatalok hátrá­nyára? ' I — Nem. Iskolánkban ko­rábban két párhuzamos óvó­női osztály indult, az idén már csak egy. így maradt 10 üres hely a kollégiumban. De lehet, hogy szeptembertől en­nél is több marad. — Ügy tudom, most is van­nak externisták, olyan ta­nulók, akik fez iskolában ét­keznek, Ide nem laknák a kollégiumban. \ — Igen, és nem is akarnak bejönni. A legkülönfélébb okból, Mert jól érzik magu­kat a házinéninél, mert szü­leik is nagyobb biztonságban tudják ott gyermekeiket, s valljuk be; valóban kényel­mesebb egyedül külön szobá­ban tanulni, senkitől sem za­vartatva. Úgyhogy amelyik szülő pénztárcája ezt megen­gedi, az nem adja kollégium­ba csemetéjét. — Hány erdélyi fiatalt tudnának ezek szerint szep- temberber ‘fogadni? — Ezt az akkori kollégiu­mi jelentkezések fogják el­dönteni. Annyi látszik előre, hogy továbbra is megmarad a 10 üres hely, vagy még több is lesz. Az igazgató a tantestület nevében írta alá a levelet. Joggal, hiszen megkérdezte kollégáit; vállalják-e az elő­re kiszámítható plusz felada­tokat? Kérdezzük meg mi is Marton Istvánné magyar- történelem és Erdős Mihály- né magyar—ének szakos ta­nártól. — Amikor igazgatónk be­számolt az erdélyi kislány látogatásáról. Kalóz Sándor a történelem munkaközösség vezetője és Kis István ma­gyar—német szakos kollé­gánk beszélt először az ötlet­ről. Mindannyian egyetértet­tünk abban, megpróbáljuk. Valóban számítunk arra, hogy ha megvalósul elképze­lésünk, többet kell majd dol­goznunk, hiszen így is, most is megvan mindannyiunknak az úgynevezett kötelező óra­száma. Fiatal a tantestüle­tünk, bírni fogjuk. — Azt gondolom, éppen önöknek, magyar, történe­lem, ének szakosoknak lesz a legtöbb dolguk. — Nézze eddig sem csinál­tunk mást, azért lettünk pe­dagógusok, hogy tanítsunk. Hogy — középiskolai tanár­ként — felkészítsük az ér­telmiségi pályára a fiatalo­kat. Természetesen az Er­délyből menekülteknek leg­nagyobb óraszámban a ma­gyar nyelvre és az irodalom­ra, illetőleg a történelemre lesz szükségük. Azzal együtt is vállaljuk, hogy tudjuk, ne-/ künk talán még kollégáink­nál is többet kell majd ve­lük törődnünk. A tiszaföldvári pedagógu­sok kezdeményezése mindez- ideig egyedüli az országban. Minősíteni aligha kell, hi­szen elképzeléseik önmaguk­ért beszélnek. A tanulók — az esetleges majdani diák­társak — egyelőre csak ta­náraik beszélgetéseiből, leg­feljebb osztályfőnöküktől tudnak a dologról. Mert a pedagógusok úgy gondolják, amíg a három levélre nem érkezik meg a válasz, tulaj­donképpen nem érdemes ala­posabban forszírozni a dol­got. Maid ha olyan válasz jön, amilyet szeretnének ak­kor kezdődik csak iskolájuk életének úi szakasza. fLánykollégjumról van szó. úgyhogy' természetesen kizárólag lányok jelentkezését fogadják majd el. Ezt az eset­leges szülői aggodalmak el­kerülése érdekében fontos máris, jóelőre tisztáznunk.) Retkes Istvánné, a Szolno­ki MÁV állomás pénztárfő­nöke elmondta, hogy a köz­ponti bejelentés szerint a vasúti menetjegyek egysége­sen 30 százalékkal drágul­nak február 1-jétől. A vasút­állomásokon előreláthatólag ma már kifüggesztik a hiva­talos menetdíjjegyzéket, hogy ki-ki tanulmányozni tudja az őt érintő változást. Elmondta azt is, hogy a nem­zetközi jegyek ára nem vál­tozott, jelentősen emelkedett viszont néhány vasútszolgál- tatás díja. Így például bel­földi forgalomban a pogy- gyászviteldíj 30 százalékkal emelkedett, a ruhatári díj 10 forint, terjedelmes cso­mag esetén 20 forint napon­ta. Változnak a dolgozók fél­havi és havi utazási jegyei­nek árai is, a vasútállomáso­kon a kijelölt pénztárak már január 27-től árulják a feb­ruári bérleteket. A koráb­ban bélyegző nélkül elővé­telben váltott jegyek márci­us 31-ig érvényesek. Máté János, a Volán igaz­Telefax Közigazgatás szolgálatában A korszerű információát­vitel újabb eszközeként a távmásoló — telefax — berendezéseket is a köz- igazgatás szolgálatába ál­lítják Somogy megyében. A megyei tanács dönté­se értelmében első lépésként még az idén minden olyan városi és nagyközségi taná­cson üzembe állítják a tele­fax készüléket, amely — a kétlépcsős közigazgatási rendszer folytán — közvetlen kapcsolatba került a megyei szervezettel. gatója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a közlekedési vállalat felké­szült a február elsejétől ér­vényes változásokra. Az ár­emelés mértékéről úgy a he­lyi, mint a távolsági közle­kedést illetően az autóbu­szokon és a szolgálati helye­ken részletes tájékoztatáso­kat függesztenek ki, hogy az utazó közönség jól értesült legyen. A megyében vala­mennyi városunkban és he­lyi közlekedési lehetőséggel rendelkező községben egysé­gesen 6 forint lesz egy vonal­jegy ára. Ezzel egyidőben változaltanul megmarad a hetven éven felüli utasok kedvezménye, helyi járato­kon ök jegy nélkül utazhat­nak. Üj a kedvezmények kö­zött, hogy díjtalanul utaznak helyi járatokon az egyenru­hás sorkatonák is. Távolsági járatokon félárú jegyet ve­hetnek (40 kilométeres tá­volságra utazó) általános-, közép- és felsőfokú tanul­mányokat folytató tanulók a tanévet követő szeptember Szolnok megyében széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki a Szigligeti Színház felújításáért. A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága a múlt évben ho­zott határozatot arra, hogy a több mint hetven évvel ez­előtt épült, és ma már kor-, szerütlen, helyenként már- már életveszélyes épületet fel kell újítani. Levélben, fordult a gazdálkodó egysé­gekhez, a lakossághoz, hogy ladományaikkal segítsék a Thália otthonának, a megye jeles kulturális intézményé­nek a-megújulását. Miként azt Bugán Mihály- tól, a megyei tanács e társa­dalmi mozgalmat koordiná­ló elnökhelyettesétől meg­tudtuk, a Tiszamenti Vegyi­művek, a Szolnak Megyei Tanáccsal kötött támogatási szerződés alapján a kiviteli költségek fedezéséhez, közér­dekű kötelezettség vállalás formájában három éven ke­resztül együttesen hatmillió forint támogatást nyújt. A • Szolnok Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat ugyancsak hároméves időtartamra más­30-ig. Természetesen ezt ér­vényesített diákigazolvány­nyal vagy személyi igazolvá­nyukkal kötelesek igazolni az ellenőrzés esetén. Emelkednek a távolsági autóbuszok menetdíjai, és azzal együtt a kedvezményes és napi munkába járáshoz használatos bérletek díjai is. A bérletjegyek ára Szolno­kon egy vonalra 120 forint, összvonalra 180 forint. A ta­nuló- és nyugdíjasbérletek ezentúl a megye városaiban (Kunszentmártont illetve né­hány nagyközséget kivéve) egységesen 45 forintba ke­rülnek. A Volánnál megtud­tuk azt is, hogy február el­sejétől kizárólag átárazott helyi vonaljeggyel lehet utazni, s az előre megváltott régi, 4 forint értékű menet­jegyeket a Volán szolgálati helyein február 28-ig visz- szacserélik. A diákigazolvá­nyok érvényesítését illetve átárazását 1989. február 1— 24. között szeretnék lebonyo­lítani. félmillió forint befizetését ajánlotta fel. Részt vállal a költségekből egyebek között a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyára, a szolnoki Áfész, a Tejipari Vállalat, a Vidia Kereskedelmi Vállalat és több mezőgazdasági üzem. A Szolnoki Papírgyár márci­us 8. Szocialista Brigádja társadalmi szerződésben vállalta, hogy kommunista műszakok és egyéb külön munkavállalások bérét fel­ajánlja a színházi rekonst­rukcióra, és példájuk köve­tésére a többi szocialista bri­gádot és a lakosságot is fel­kérték. A színház felújítási munkáit még az év első fe­lében megkezdik. Az első ütemben a színpadot, a mű­szaki kiszolgálórészt, az öl­tözőt, a raktárai újítják meg, korszerűsítik. Az 1992- ig tartó munkálatokra a Középület Tervező Vállalat korszerű, de takarékos ter­vei alapján 200 millió forin­tot irányoztak elő. A színház javára adományozott pénz rendeltetésszerű felhasználá­sának ellenőrzésére társadal­mi bizottságot hoznak létre. Időközben megérkezett a válasz a Belügyminisztéri­umból : „Tiszteletre méltó (ajánlatát \közöltem valamennyi me­gyei tanács pb .titkárával '(ók foglalkoznak a romániai át­települtek ügyeivel), valamint a JFővárosi Tanács VB Bu­dapest, V. 1kerület, Tanács Ikrt. 28. alatti ugyancsak a romá­niai áttelepültekkel foglalkozó ügyfélszolgálati irodája ve­zetőjével, dr. Németh Ferenccel. Valószínű azonban, jhogy b’övid .időn belül nem sikerül mind a tíz üres helyet betölteni, mivel nem mindig találkozik az igény és a lehetőség. Kérem, hogy ön közvetlenül is vegye fel ia kapcsolatot dr. 'Németh Ferenccel. A romániai menekültek (sorsáért ér­zett felelősségét és tettrekészségét köszönöm. dr. Albrecht László az áttelepültek ‘ügyeivel foglalkozó Tárcaközi Bizottság titkára” Egri Sándor Űj diszpécserköz­pont teszi bizton­ságosabbá a mun­kát a Mecseki szénbányák Kom­ló Bányaüzemé­ben. Az új disz­pécserrendszer speciális érzé­kelők segítségével valamennyi bá­nyatérségből fo­gadja a metán- mérő-rendsze- rek jelzéseit, va­lamint regisztrál­ja a CO-értékeket is. Vészhelyzet esetén a térségben dolgozó bányászo­kat riasztja* és irányítja a mene­külést. MTI-fotó: Kálmándy Ferenc A megyei tanács ösztönzésére • * Társadalmi összefogás a Szigligeti Színház felújítására i

Next

/
Oldalképek
Tartalom