Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-27 / 23. szám
1989. JANUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 tj béléstűző gépet kapott a martfűi Tisza Cipőgyár mezőtúri gyára. A négytűs Mauser Lock gyártmányú gép termelékeny és minőségileg Ijobb elődeinél! Műszakonként 550 pár csizmaszár bélését tudja megvarrni (Fotó: T. Z.) Szakszervezeti árellenörzések A szakszervezetek a hivatalos statisztikáiktól függetlenül, maguk is végeznek árs zí n vona 1-szárn í t ásókat, s ettől az évtől külön is vizsgálják, hogy az árak alakulása miként befolyásolja a társadalom egyes rétegeinek életszínvonalát. Az árszínvonal emelkedéséről a népgazdaság egészére a szakszervezetek már tavaly is végeztek önálló számításokat. Mind differenciáltabb társadalmunkban azonban az átlagszámok egyre kevésbé alkalmasak arra, hogy érzékeltessék a lakosság életszínvonalának tényleges változását. Vitatott annak a bizonyos fogyasztói kosárnak a tartalma, amelynek alapján a hivatalos szervek az áremelkedések hatásait elemzik. Ezért a szakszervezetek most kialakítják saját fogyasztói kosarukat. Az átlag mellett itt is többféle variációt készítenek, hiszen eltérő mennyiségben, másféle termékeket vásárolnak a városi és a falusi lakosók, az aktív dolgozók és a nyugdíjasok. _________ K özéppontban a veszélyes hulladék (Folytatás az 1. oldalról) ját és a „zöldek” önszerveződését azonosítani, hiszen egészen njás az indítékuk. Hogy milyen pénzből akarja a KVM a környezetvédelmet finanszírozni? A kárt okozóé a felelősség, neki kell tehát fizetni, egyébként a miniszterhelyettes véleménye szerint egy olyan hatalmas üzemnek, mint a TVM nagy-nagy felelősséggel kell óvnia környezetét. Az előadás végén villám- interjút kértem dr. Perczel Györgytől. — A környezetszennyezés már-már a terrorcselekmények elvetemültségével folyik: gondolok itt az Apaj- pusztán elásott hordókra, vagy a monori erdő szennyezésére. A harcra hogy készültek fel a környezetvédelem szakemberei? — Emberileg megértem, hogy szélsőségesen fogalmaz, de vegye figyelembe, h,ogy Magyarországon a termelő- szervezetek többsége nagyon tisztességesen dolgozik. Ha nem is tudja a veszélyes hulladékát újra hasznosítani, kellően elhelyezni, vagy elégetni, legtöbbjükben a jószándék megvan. — Én ezek szerint a kisebbségről beszélek... — Ök viszont a társadalom ellen bűncselekményt követnek el, amit saját véleményem szerint, a jogrendszerünk nem szankcionál kellő eréllyel. Hogyan harcolunk a drasztikus szennyezés ellen? Ajánlom, hogy dr. Nagy Istvánt, a KÖTIKÖVIZIG igazgatóját keresse majd meg, és ő megmutatja a „ fegyvertárukat”. A haviárak elhárítására felkészültek, elrejtett, nagy tömegű veszélyes hulladékot eszközeikkel fel tudnak kutátni, az anyag összetételét megállapítják, majd ki tudják termelni, és biztonsággal el tudják helyezni. — Kétpón közeli fúrások igazolták a rétegszerkezet el- helyzekedését? — Mint előadásomban említettem, a földtani szolgálat adatai alapos kutatásokra támaszkodnak. Semmi okunk nincs arra, hogy ezt ne bizalommal fogadnánk el. — Ügy hírlik, februárban országos aláírásgyűjtési kampány indul Bős-Nagymaros ügyében. Tudnak önök erről? — Feltehetően ön jobban tájékozott, mint én vagyok. Biztosan elolvashatom ezt is az újságból, mint a fővárosi akciók hírét. A minisztérium véleményét mindenesetre nem kérték ki. Egyébként azokat kellene megkérdeznie, akik gyűjtik az aláírásokat, hogy mit kívánnak azokkal tenni és elérni? — ön említett az előadásában egy ötmilliárd forintos levegőtisztasági programot. A megyeszékhely közkedvelt „kutyagyára” belefér ebbe a programba? — Erre a helyi igazgatási szakemberek tudnak válaszolni. Ök a helyszínen válaszoltak: — Igen.- pb B Letelepedési Blap felhasználása A Genfi Menekültügyi Egyezményhez való csatlakozással egyetért a Magyar- országon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság. A testület — amely Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes vezetésével csütörtökön ülésezett — tájékoztatást hallgatott meg a Letelepedési Alap 1988. évi felhasználásáról. Eszerint tavaly 74 millió' forintot fordítottak a Romániából menekültek segítésére, ellátására. Ebből 64 millió 420 ezer forintot a tanácsoknak, 9 millió 580 ezer forintot pedig más állami szerveknek, valamint az egyházaknak juttattak. A tanácsok az összeget átmeneti szállások fenntartására, rendszeres és rendkívüli segélyezésre, családosoknak az egyszeri letelepedési' segélyre, a menekültek egészségügyi eMátásáira, szállások, lakások kialakítására, valamint, a bölcsődei, az óvodai és az iskolai költségek fedezésére fordították. Sokaktól vállalták át bérleti, albérleti díjaik résziben! kifizetését. Számos gyermek ikapott karácsonyi ajándékot. A Duna vize ne károsodjék A bős-nagymarosi ad hoc bizottság idei programjából Elkészült az Országgyűlés által tavaly életre hívott bőn-nagyimarosi ad hoc bizottság idei programja, amely a vízierőmű építésével kapcsolatos ökológiai feladatok megvalósítását hivatott nyomon követni. A húsz tagú társadalmi bizottság, mint ismeretes, akikor alakult meg, amikor a Parlament tudomásul vette az építkezés folytatását, ám ezt a következő szigorú feltételekhez kötötte: teljes nyilvánosság mellett élvezzenek elsőbbséget az ökológiai szempontok, s az erőmű csúcsrajáratása csak a térséget érintő szennyvíztisztítási program megvalósítása után indulhat. E szempontok érvényesülését kíséri figyelemmel a bizottság, s tapasztalatairól időről időre beszámol a Parlamentnek. Amint dr. Berdár Béla országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke Kruppa Gézának, az MTI munkatársának elmondta: a testület a beruházással kapcsolatban biztosítja a parlamenti nyilvánosságot. ami garanciát jelenthet, hogy a vízierőmű a lehetőség szerint a legkisebb mértékű környezeti károsítás árán épüljön fel, illetve működjék. Ennek érdekében a bizottság idei feladatai közé tartozik a szennyvíztisztítási program megvalósulásának vizsgálata is. A bizottság felkérte a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, állítson össze jelentést e program végrehajtásáról, s vegye föl ez ügyben a kapcsolatot a csehszlovákiai építőkkel, hogy tájékozódhassák az ottani munkákról. Mindezek a kérdések a bizottság februárban sorra kerülő első idei ülésén szerepelnek majd a napirenden. Nyáron a testület Győr-Sop- ron megyében kihelyezett ülést tart, hogy a helyszínen ellenőrizze, milyen hatással van az Öreg-Dunára az építkezés. Fontos feladat ugyanis, hogy a Duna ezen a szakaszán megőrizze határfolyó jellegét, s a vize ne károsodjék. A vizsgálat kiterjed majd a Szigetközre, illetve arra, milyen módszerekkel óvják e tájat a környezetkárosító hatásoktól. Ellenőrzi a bizottság azt is, hogy az infrastruktúra fejlesztése mennyire áll összhangban a beruházással^ A v'zsgálatók kiterjednék a munkálatok pénzügyi hátterére; ellenőrzik, milyen ütemezésben mennyi anyagi forrás áll rendelkezésre a környezet megóvását szolgáló járulékos beruházásokra, A sült galamb nem repül Feledékeny vezeték Falugyűlés Pusztamonostoron önarcképet fest a falu minden falugyűlésen. A megalapozott avagy oktalan indulatok által feszített viták, az értelmes szófűzés, a mosolyt fakasztó történetek, az egyéni sérelmek tarka kavalkádja mindig felkelti a lakosság érdeklődését. Így volt ez tegnapelőtt este Pusztamonostoron is_ ahol a lakosság megtöltötte a művelődési otthon nagytermét. Az elhangzottakból — mint csöppben a tenger — nagy vonalakban tükröződik a falu arculata. íme néhány epizód a pusztamonostoriak eszmecseréjéből. Kályha kontra hűtőpult talpraesettségén. A Városgazdálkodási Vállalat képviselője például elmondta ezen a fórumon, hogy mérlegelés tárgyává teszik a szemét- szállítási díj elengedését • a nehéz anyagi körülmények között élő nyugdíjasok számára. Annakidején a vállalat első vezetősége döntött ebben. Ügy látszik a ki tudja hányadik vezetőség egy kicsit feledékeny. A tanácstagoknak ilyen esetben is résen kell lenniük. — Pénz vagy ész kérdése az, hogy az ABC-ben a közösség pénzéből vásárolt hűtőpult mellé egy nagy teljesítményű kályhát állítottak? — kérdezte egy fiatalember. — Csoda, hogy az egyszerre hűtött-fűtött tejtermékektől még nem betegedett meg senki. Az áfész képviselője egyből előállt a megoldással: „Hőterelő lemezeket állítunk oda”. Egyszerű és gyors megoldás. Csak az a kérdés: miért kellett rá eddig várni? De ez legalább elintéződik, nem úgy, mint a kutyaember eledel. Ne csodálkozzon a kedves olvasó, pusztán kronológiai sorrendről van szó. A boltok nyitása előtt ugyanis az ajtó elé — szó szerint az ebek harmincad- jára, a kóbor «macskák örömére — lerakják a pékárut és a tejterméket. Nem először szerepelt most a falugyűlésen az a javaslat, hogy ládákba kerüljön az áru, úgy nem rágcsálhatják-piszkolhatják, esetleg fertőzhetik az állatok. Az áfész képviselője ötlettelinek bizonyult. Azt javasolta, hogy a boltosok rakjanak az ajtó elé papírdobozokat, a szállítók meg tegyék azok tetejére az árut. Ügy látszik, nem látott még macskát a háztetőn. Valaki közbe is szólt: „A százötven centis cingár eladónők hogyan emeljék le a terhet?” Bizonyára erre is lett volna javaslata az áfész képviselőjének. Kár, hogy nem fejtette ki. No, de félre a tréfával, tűrhetetlen hogy konkurren- cia hiányában senki sem törődik a kulturált élelmiszer- szállítással. Pénzhiányra hivatkozva az áfész a sütőiparra és a tejiparra mutogat, azok meg visszaintenek. Pedig mindegyikük a lakosságból él, abból húz hasznot. Ideje volna, hogy összefogjanak, és megoldást találjanak. Majd az isten? Derék nép lakja Puszta- monostort. Szorgalmas, igyekvő, faluját szerető. Társadalmi munkával — például a ravatalozó építésénél — nem egyszer tanújelét adta ennek. De azért köztük is vannak, akik Pató Pál módjára gondolkodnak. A Dózsa György útra például még a nyáron kivitette a tanács a járdalapokat és a homokot, az utcabeliek mégsem rakták le. Ugyanez vonatkozik az átjárókhoz hordott vasúti betonaljzatokkal. Várják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön. Nem gondolnak arra, hogy a tanács sem mindenható. Különben is régi bölcsesség szerint: Segíts magadon, s az isten is megsegít. A falusiakat joggal inger- li, hogy a központban lévő, állami tulajdonban lévő lakások környéke gondozatlan. A lakók jószerével arra sem képesek, hogy a félrecsúszott cserepet megigazítsák. Ezért született javaslat ezen a falugyűlésen arra: ajánlják fel megvételre nekik a lakásokat. Nemcsak a resteket marasztalták el, hanem a tu- tyimutyi tanácstagokat is. A közelgő választásokra hivatkozva hangzott el: olyan tanácstagokat kell választani, akik mozgósítani tudj.ák az embereket. Utóvégre a falut legközvetlenebbül érintő dolgok többségét helyben ke;y intézni. Esetenként pedig szembeszállni hibás „felsőbb” döntésekkel. Dr. Csabai Tibor állatorvos például évek óta közmegelégedésre végzi munkáját a községben, a „megyénél” mégis úgy döntöttek, hogy Jászberényből járjon ki helyére egy másik. A falugyűlés tiltakozott ez ellen, helybenhagyva az egyik felszólaló megállapítását: „Már megint fent akarják eldönteni, hogy nekünk mi a jó”. Sok múlik a tanácstagok Népszavazás kicsiben Más közös tanácsokkal ellentétben úgy látszik, hogy ők megtalálták az összhangot Jászfényszaruval és Jászfelsöszentgyörggyel. Ezt ki is fejtették a felszólalók. Nagy szavak nélkül a közös ügy szolgálata vezérli őket, — ez csendült ki a felszólalásokból. Vegyük például az új iskola építését. A nagyközségi pártbizottság titkára nemcsak azt mondta, hogy „az iskola folyamatos és zavartalan működéséhez a pártbizottság minden segítséget megad”, hanem konkrét javaslatot is tett. Nevezetesen azt, hogy a pártbizottság épületébe költözhet a községi könyvtár és az iskola is igénybe veheti az építkezés idején a párt- bizottsági termet. Az új iskola építését — a lakosság nagy mérvű segítségére számítva — még az idén elkezdik. A2t, hogy hol építik, a szakemberek véleménye és a lakosság állás- foglalása dönti el. Voltaképpen helyi népszavazás lesz ebben a kérdésben. Egyéni panasz kevés hangzott el ezen a falugyűlésen, de azért volt ilyen.* Az egyik felszólaló sérelmezte, hogy a közműfejlesztésre befizetett kétezer forintját az egyik özvegyasszonynak írták jóvá a tanácsnál, majd reklamációjára tőle kérdezték: mondja már, mi köze magának ahhoz az asszonyhoz? — Csak az, — felelte —, hogy ugyanabban a községben lakunk. Igaz, hogy én ezen, ő meg a másik végén. Nos, ha valaki a cikkben érintettek közül megkérdezné, hogy mi közünk mindehhez, akkor kölcsönöznénk a választ: csak az, hogy ugyanabban a megyében lakunk. Igaz, hogy mi a másik szélén, de gondjaink közösek.. Simon Béla Az öntözési idény befejezése után megkezdődött az öntözőgépek karbantartása a Tiszamenti Regionális Vízműveknél. A* munkálatokat hét ipari műhelyben végzik, Nyíregyházán, Debrecenben, Tiszabőn, Tiszaföldváron, Tiszavárkonyban, Gyomán (ahol képünk készült) és Hódmezővásárhelyen. A munka az üzemeltető vízgépészek feladata, mégpedig úgy, hogy mindenki a saját gépét javítja. Így aztán magára vethet, akinek a jövő évben gondja lesz az általa kezelt géppel. Az alkatrész- ellátás a motoroknál biztosítottnak tekinthető, a szivattyúk esetében azonban ez nem jelenthető ki ennyire egyérielmű- cn. A CSK—80 típusú szivattyúhoz például szinte semmit nem lehet kapni. Az elképzelések szerint ezeket a típusokat folyamatosan le is cserélik. A vállalati szinten elvégzendő gépjavítási munkák együttes értéke 6 millió 300 ezer forint. — nzs —.
