Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-26 / 22. szám
1989. JANUÁR 26 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Április elsejéig lehet jelentkezni Országos A Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja az idén meghirdeti az I. Szegedi Országos Diaporáma Fesztivált. A fesztivál helye: Forrás Szót Szálló, Szeged, Gyapjas Pál utca 14—16. Időpontja: 1989. május 5—7. A fesztiválon bárki részt vehet, az alkotások témája kötetlen, azonban egy-egy alkotás 10 percnél hosszabb nem lehet. Egy alkotó több művel is nevezhet. Nevezési díj: 200 forint művenként (MADIME tagoknak díjtalan). A művek bemutatásához a rendezők GAF és Aspecto- mat J—24 vetítőgépet, vetítőpultot, hangosításhoz szalagos (9,5 illetve 18 cm/sec. mono-stereó) és kazettás magnetofont, erősítőt biztosítanak. Saját technikával történő bemutatáshoz a rendezők hozzájárulnak. A pályamunkákat a diaporáma vetítéshez előkészített állapotban (szabvány diakeret, a diaporámában használt szabványos jelölések) kérik a rendezők. Mind a diatáron, mind pedig a magnószalagon szerepeljen a mű címe és az alkotó neve. A résztvevőknek önköltséges alapon szállást és étkezést biztosítanak. Nevezési és jelentkezési határidő: 1989. április 1. Cím: Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központja, 6701 Szeged, Pf.: 519. A fesztivállal kapcsolatosan felvilágosítást ad (és nevezési lap igényelhető) a Csongrád Megyei Tanács Művelődési Központjában Bogdán Lajos főmunkatárs, 6701 Szeged, Pf.: 519. (Közép fasor 1—3.) címen vagy a 62/53-144 telefonon. Budapesten Középiskolai jelentkezések Budaipesten idén a tavalyinál ötezerrel több gyermek végez az általános is-, kólák nyolcadik osztályaiban. Az oktatásügy felkészült a növekvő diáklétszám fogadásiéira; az elmúlt két éviben tíz új középiskolában kezdődött meg a tanítási, s az idén további két középiskola nyílik. Budapesten 9 ezren gimnáziumban, 12 ezren szak- középiskolában, csaknem 16 ezren szakmunkásképző intézetekben, 1400-an pedig szakiskolákban f oly tath a t jáik tanulmányaikat. Képünk Pócs Péter Kecskeméten élő és dolgozó plakáttervező otthonában készült, aki 1988-ban New York-tól Tokióig több plakátvilágverseny első díját kapta (MTI Fotó: Ilovszky Béla) Februárban bemutatkozik Kábeltelevíziós mozi Szolnokon A televíziózás születésekor sokan el siratták a mozit, mondván: ugyan ki hajlandó ezekután felöltözni; elmenni, fizetni a filmért, ' ha a lakásába úgyis eljön a mozgó kép. Aztán a mozikat mégsem kellett bezárni:, mert .— mint 'hasonló esetekben annyiszor 'bebizonyosodott —, erre is, arra is igény van. Hisz más a mozi és más a televízió. Ugyanakkor a televíziós műsorok egyik legnépszerűbb műfaja lett és maradt a film. Bár az eltérő iteéhinii- kai feltételek miatt a mozivászonra komponált film nyújtotta élmény a tv képernyőjén kissé szegényesebb, mégis öreg és fiatal, a művészi értékekre igényesek; vagy csupán szórakozni, fci- Ikápcsalódini vágyók milliói fogadják örömmel a televíziók műsorkínálatában a játékfilmeket. A televíziós mozi óriási népszerűségét jelzi, hogy a technikailag fejlett országokban szinte a televíziós kábelhálózatok kiépítésének: pillanatában olyan csatornák kezdték el kínálni szolgáltatásaikat, amelyeken tisztes előfizetési díj fejében kizárólag filmekéit sugároznak. Szolnokon a napokban fejeződött be a városi kábeltelevíziós rendszer kiépíté- isónék első üteme. Ma már több mint hatezer lakásba jut el jó minőségben 8 televízió — és több mint egy tucat rádióprogram jele az elektronikus „érrendszer” iközvetíitésével. A Szolnok Városi Televízió korábbi, kísérleteinek minősített adásaiban már Negyven forintért havonta .12—14 film rendszeresen műsorára .tűzött magyar és külföldi játékfilmeket. A vetítéseket a nézők szívesen fogadták, sőt a tapasztalatok szerint adás- napokon sokam elmentek a bekábelezett lakásokban élő ismerőseikhez egy kis tévénézésre. Ez arra bátorította a városi televízió munkatársait, hogy megpróbál k ózzanak egy helyi mozicsatorna elindításával. Milyen is lenne ez a mozi- csatorna? Hetente három film szerepelne a műsorán, és három, az előző napokban vetített film megismétlése. Az ismétlésekre az eredeti vetítéstől eltérő napszakban kerülne sor, hogy a különböző időbeosztású nézők is megtekinthessék az őket érdeklő alkotásokat. De miért a feltételes mód? Hamar kiszámítható, hogy évente 156 film vetítési jogát kell megvásárolni a mo- ziicsntorna számára, nem beszélve a működtetés egyéb költségeiről. Mivel a jogdí- jat a trendszerre csatlakozó lakások száma alapján állapít jók meg, és ez a szám Szolnokon, az elmúlt hetekben csaknem megháromszorozódott, a városi televízió szűkös költségvetéséből az eddig megszökött 'havi két film bemutatásához szükséges anyagiakat sem tudná a jövőben önerőből biztosítani. A mozi csa torna tehát csak a nézők anyagi hozzájárulásával működhet, vagyis előfizetési díjat kellene fizetni érte.. Lakásonként havi negyven forint lenne az egy hónapra eső 12—14 film, ismétlésekkel 24—28 vetítés ára. Hogy megéri-e? Lehet rajta gondolkozni. Megkönnyítendő a döntést érdemes-e bérletet váltani ebbe a házi videó-moziba,, februárban bemutatkozik a mozi csatorna. Több szolnoki vállalat és intézmény támogatásával a városi televízió előteremtette 12 film bemutatásának költségeit; melyeket január 30. és február 27. között a tervezett mozicsatorna működési elképzeléseinek megfelelő műsorrendben tekinthetnek meg a nézők. Az összeállításiba iker ült filmek kiválasztásával a szerkesztők igyekeznek ízelítőt nyújtaná abbéi a választékból, amelyet a mozicsatorna hónapról-hónapra kínál i tudna a nézőknek. 'Néhány cím és alkotó: Antonioni Egy nő azonosítása, Makk Károly Egymásra nézve, Steno A rendőrnő, Bacsó Péter Titánda, titánja, Elio Petri A tizedik áldozat, Dobray György Szerelem második vérig, Paul Aaron Halálos erő. A városi televízió január 30-i adásában. 18 órától fórum jellegű műsort tart a kábeltelevíziós rendszer és a városi televízió jelenlegi helyzetéről, a közeljövő terveiről. Ebben a mozicsaitor- náról is bővebb információt kaphatnak a nézők, ha kérdéseiket személyesen vagy a 34-637 számú telefonon eljuttatják a stúdió munkatársaihoz. Nagy-Kunság* Jász-Kunság, Tiszavidék— Tallózás szükebb hazánk sajtótörténetében Februárban újabb két városi lap jelenik meg a megyében. Ügy tűnik, a helyi információknak változatlan a „kereslete”, — rádió ide, té- . vé oda. Persze aggályoskodó megjegyzéseket is hallunk; minek annyi újság. A sajtótörténeti statisztika ennek ellentmond: 1868-tól napjainkig csaknem 350 féle-fajta újság, hetilap, folyóirat jelent meg szűkebb hazánkban. Száz évvel ezelőtt például tíz újság jelent meg a megyében: Jászapátin, Jászberényben, Karcagon* Kun- szentmártonban, Tiszafüreden, Mezőtúron kettő is, Szolnokon pedig három. Az első újságot — valójában „vegyestartalmú hetilapot” — a mai megye területép 1868. január 5-én adták ki Jászberényben, Jász-Kunság címmel. A későbbi megye- székhely első lapja — „Társadalmi, kereskedelmi és ismeretterjesztő hetilap” — a Külső-Szolnok volt, amely 1873. február 9-én jelentette meg első számát, majd 1874. július 6-án megszűnt. Nem akarom keseríteni a szolnoki lokálpatriótákat, de az igazság, az igazság: a Jászjákóhalmán megjelent Jász-Kürt egy jó hónappal megelőzte a szolnoki kiadványt. Igaz, csak egy félévig, élt a Jászvidéki Ifjak Köre adta ki, valószínűleg ők is írták, mégpedig szó szerint, „gyöngybetűkkel”, kézírással. A megyeszékhelyé avanzsált Szolnok legelső, rangos újságja a 48-as érzelmű Tiszavidék volt, amely 1880. november 25-én került az utcára és 1884. december 25-én szűnt meg. A találó, tömör szép hangzású címről azonban a különböző laptulajdonosok nem mondtak le. 1888- ban Kisújszálláson jelent meg Tiszavidék címmel — „Társadalmi . heti közlönyként”, de néhány hónapon belül „megfojtották”. Ügy látszik azonban, hogy 1896-ban — a Millennium éve — megerősödött a megyében az ellenzék, mert újságja a Tiszavidéki Ellenzék nevét vette fel. Ez a lap fejrészében is „vallotta’” hogy a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei függetlenségi 48-as párt közlönye. A Tiszavidéki Ellenzék három évet élt, 1899-től újra csak Tiszavidék, de még abban az évben kiszorul az újságárusstandokról. A laptulajdonos a haladó szellemű újságot csak 1907-ben tudja újra megjelentetni. de akkor már Tisza,^ vidéki Újság címen. Mindenesetre ebben az utódlaoban is — amely független újságként jegyeztette magát — nagy szópárbajokat vívtak neves újságírók a kormánypárttal. 1915-ben különben ezt a lapot is betiltották. Nem csoda, hogy csak 1936— 37-ben jelenhetett meg Tiszavidék címmel lap Török- szentmiklóson, de már csak gazdasági, ipari, kereskedelmi és hirdetési folyóiratként. A felszabadulás után a Tiszavidék koalíciós lappá vált, 1948-tól a kommunista Tisza József szerkesztette. Ez az újság volt lapunk közvet- lén jogelődje. Jó tudni, hogy valaha még humorunk is volt. Már 1890- ben megjelent Szolnokon a Kamukóró, ezt követte 1897- ben ugyancsak a Tisza partján a Paprikás, majd 1903- ban Jászapátin a Faluszája című „humorisztikus” hetilap. A Kópé című „Héti élc- lap” 1912—1913-ban Kisújszálláson nevettette a várost, a Kiskacsa pedig — Ku.i- szentmárton—Öcsöd — 1931— 1936 között szórakoztatta a környékbelieket. A Jászkun Kakas 1953-ban kukorékolt először, utoljára pedig az 1970-es években. Se szeri se száma a megyében megjelent színházi lapoknak. Szinte mindegyik vándortársulat tekintélykérdésként — persze „üzlet” is volt — kezelte, hogy önálló lapja legyen. Érdekes, hogy Karcagon 1886—1887-ben Színészeti Közlöny címmel „A vidéki színészek érdekeit képviselő heti szaklap” jelent meg. A századfordulót követő évtizedtől Szolnokon — folyamatosan — 13 különféle, alkalmi és rendszeresen kiadott színházi újság, hetilap csalogatta színházba a nézőket. ; Nem érdektelen talán az sem, hogy 1932—1940 között „Dal és zenei folyóiraf’-a is volt a megyének, amely főleg a kórusmozgalommal, a hangversenyélettel foglalkozott. Az irodalmi, művészeti újságok, folyóiratok közül — napjainkig 61 jelent meg — csak a Szandai Szabó Sándor szerkesztette Irodalmi Kurír — Szolnok, 1931—1932 — nőtt országos hírűvé és a Magyar Irodalmi Társaság Vándortűz című, 1947-ben megjelent 4„ szolnoki száma. Az olvasónak bizonyára feltűnt, hogy az említett lapoknak szinte kivétel nélkül mennyire kifejező, találó, jól hangzó címük volt. Ezt a véleményüket csak tovább erősíthetjük: Alföldi Szemle (1911), Figaró (1912), Jazz Hírlap (1919), Jászok Lapja (1932), Jóbarát (1936), Kisgazdák Lapja, Lehel-Kürt (1876), Földműves (1914), Mező-Túr (1878), Nagy- Künfág (1878), Negyvennyolcas (1904) Szolnok és Vidéke, Szolnoki Tükör (1933), Tiszántúl (1926), Túri Élet (1936), Üzenet (1936), Világosság (1907). Sajnálatos, hogy 1949 ben, amikor a megyei napilapokat átszervezték, a „keresztapának” bizony szegényes volt a fantáziája, így kaDták címüket az ország különböző pontjain megjelenő iVép- Iap-ok, Népújság-ok, Napló-k különböző megyék neveihez toldva. Vagy talán a mindenáron való újat akarás húzta rá az uniformist a megyei lapokra? Lehetséges bár ez semmit sem magyaráz. Nemcsak címválasztásból, de gyorsaságból is könnyen leckét adhatna a mai, nene- zen mozduló szerkesztőségi, nyomdai apparátusnak a régi újságok egyike másika. 1910-ben valami robbanás történt a kunszentmártoni községházán, ezért a Csépán megjelenő Tiszazug című lap aznap — szeptember 18-án — kétszer jelent meg! Ráadásul Szolnokon, Róth Dezső nyomdájában nyomták a lapot. Nem tudok „rájönni”, hogy csinálták: mindkét lapszám ott van az Országos Széchenyi Könyvtárban. Tiszai Lajos
