Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

1989. JANUÁR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé „ ! képernyője előtt Ahogy telnek, múlnak a hetek, az új szerkezetben dolgozó televízió két prog­ramja közötti különbség is egyre inkább kitapinthatóvá válik. Ami azért is szeren­csés, mert így kissé köny- nyebben tudunk dönteni, ha választásra kényszerülünk. Most már egyértelmű: ha hagyományos értelemben szeretnénk szórakozni, ak­kor legjobb, ha az 1-es csa­tornán „keresgélünk”. Ha pedig inkább vonzódunk, vonzódik valaki az intellek­tuális érdekességekhez, ak­kor a 2-es program a kézen­fekvő választás. Jó útón a 2-es műsor Főleg az úgynevezett „Tv2” jelentkezése teszi jel­legzetessé a kettes műsorát, azok a 10—15 perces köztes stúdióbeli beszélgetések, ri­portok, melyek vagy egy-egy műsorhoz kapcsolódnak köz­vetlenül, vagy a nap vala­melyik eseményét járják kö­rül meghívott szakértők, oly- cor érdekeltek bevonásával. Néhány konkrét esetet is jmlíthetek, hogy tudniillik íemcsak beígérte a fokozott dőszerűséget és a határozot- abb gondolatiságot a Hor- /át János dirigálta második >rogram, hanem meg is va- ósítja a gyakorlatban. Csü- örtökön este a műsorvezető cettős férfi tagja, Ipper Pál i Minisztertanácsi Hivatal :gyik vezetőjét kérte mikro- onhoz, hogy frissiben tájé- :oztasson bennünket a rend­kívüli kormányülés tartal­máról: arról, amiről a szo- ástól eltérően szóvivői ma- yarázat sem hangzott el. A V2 jóvoltából viszont meg­adhattuk, hogy egy szűkebb abinet alakításáról döntött miniszteri testület, továb- á „elárulta” Raft Miklós, ogy mindenféle pletyka- úntű híresztelésekkel szem­en nem holmi válságstáb •trehozásáról van szó, ha­em egy szorosabb együtt- lűködést biztosító, straté- ai kérdésekben véleményt alakító testület megszülé­séről. Az ilyen és ehhez osonló negyedórákat a mrs, pontos és felelősség- ljes informálás mintája- ínt könyvelhetjük el a »pernyőn; hangsúlyozom, :m egyedülálló ez az eset. >t az sem ritka, hogy ma- ipság vitás kérdések tisz- zását is felvállalja a má- •dik program. Erre is volt :lda nem egy az elmúlt hö­rn Vehetjük akár a Re- rm-újság körül kirobbant >trányt, vagy a kétségtele- il nagy lélegzetű és nagy ényű hétfő esti Telesport- in a labdarúgás tárgyában ndezett vitát, amelyben a •mondott szövetségi kapi- ny. Mezei György és Tisza ászló, az MLSZ megbízott jzetője szembesült Vitray amás bölcs segédletével, isza gyáva megfutamodás- ü vádolta Mezeit, aki vi- :ont a labdarúgás berkei- an dívó rendetlenséget, mo- ilis züllöttséget nevezte ieg jogos távozásának elfo- idható okaként. Kinek van ;aza? Dönthet a néző. Pénteken este ugyancsak 2-es sugározta a párt tudós épviselőinek és a Demokra- i Fórum vezetőinek a Po- tikai Főiskolán megrende- ett vitájának összefoglaló­it is — ebben a nemben és árgyban az első televíziós dás —, amelyben a demok- ácia intézményesült formál­ói esett szó pro és kontra — iá nem is forró hangulatú szmecserében, de minden- éppen gondolatébresztő mó­lon. Az elmondottakkal egyéb­ént csak jelezni kívántam, logy miért is érzem egyre okonszenvesebbnek, a gon- lolgodó ember számára lasznosnak a kettes egyre narkánsabb programját, alakuló programját, hisz le- letőség van még a további gazdagításra. Bővebben le­hetne élni esetenként egy-egy vitatható tar­talmú műsor kritikus kom­mentálásával. Szombat este például egy svájci rövidfil­met láthattunk Video hála­adás- címmel, ismeretterjesz­tő filmet az Amerikában ki­alakult és igen divatos elektronikus igehirdetésről; prédikátorokról, akik a kép­ernyőről csiholják elő híve­ikből az áhítatot ügyes fogá­sokkal — teljesen üzletággá fejlesztve az igehirdetést. Megismerhettük a tévésztár Jim és Tammy Bakkert, férj és feleség mindkettő az er­kölcs felkent bajnokaiként hódít a hívők körében; a férj a szó mestere, a feleség zsoltáréneklésével bódítja a tévénézőket, s a PTL, azaz a Dicsérjük az urat szekta nagyüzeme tökéletesen mű­ködik, gyártelepnek is beil­lő hatalmas központtal, ílakkerék, láthattuk, már- már cirkuszt csinálnak a vallásból, jól kifundált üzle­ti megfontolások alapján. A földrészen egyébként se sze­ri se száma a hozzájuk ha­sonló hittérítőknek, akik kö­zött van, aki titokzatos nyel­ven érintkezik a túl világi erőkkel, vagy aki kézrátétel- lel gyógyít súlyos betegeket, vagy aki közvetlen telefon- kapcsolatban áll épp magá­val az istennel, s világvégé­vel fenyegeti meg a híveket, ha mondjuk nem fizetnek néhány milliót a szektának. A film azonban arról sze­mérmesen hallgatott, vagy amikor készült, akkor még nem volt köztudott, hogy a iBakikér-család bizony bot­rányba keveredett, a férfi kábítószeres, így tartja ál­landó ihletben önmagát, és több százezer dollárt fizetett egy csinos leánynak, aki ezért cserébe őt szerelemmel ajándékozta meg. S még en­nél vadabb hírek is elter­jedtek róluk, aminek az lett a vége, hogy ma már a szek­ta táborában is hiába keres­nénk őket, kiebrudalták on­nan mindkettőjüket. Okkal, hisz milliókat vágtak zseb­re kispénzű hívek adomá­nyaiból, ahogy ezt a Sztár Magazin dossziéja is ismer­teti. Luxusvillájukhoz ara­nyozott kutyaól tervét is neves építésszel terveztették meg. Ezekről nem esett szó a film kapcsán, de ezek fé­nyében alighanem teljesebb a valóság képe, s kevésbé félrevezető a látvány. Ami­kor a kommentárok szere­pét hangsúlyozom a kettes csatorna programjában, ak­kor ilyen kiegészítő, korri­gáló, helyreigazító magyará­zatokra gondolok. Röviden Jelentkezett ismét a Kor- társaink képernyője, két egyíelvonásos bemutatására vállalkozott a televízió. Egy olyan műfaj mellé állt, amely kihalófélben van, pe­dig valamikor virágzó ága volt drámairodalmunknak. Bächer Iván két színjátékát vitte képernyőre Horváth Tibor, két kétszereplős élet­képet, amely ha úgy tetszik modern látlelet. Az Oszkár­ban egy albérletben lakó, gyermekét egyedül nevelő értelmiségi fiatalasszony sorsába pillanthatunk bele, aki szinte hű lenyomata idegfeszültségekkel teli ko­runknak; nyugtalansága, bi­zonytalansága korunk tipi­kus jelensége. Hogy ez az ál­lapotrajz emberileg hitelessé vált, s nem maradt puszta illusztráció, az Udvaros Do­rottya nagyfokú, átélt já­tékának köszönhető, aki szinte sajátjaként éli meg'az apró-cseprő konfliktusokat. A New York-i párosban ugyancsak, nagyszerű színé­szi játéknak tapsolhattunk: a Törőcsik Mariénak és a Mensáros Lászlóénak. A két egyíelvonásos televíziós be­mutatója egyértelműen si­ker. Valkó Mihály Van-e lehetőség az együttmííködésre? Kell-e újabb Zalai kulturális kínálat Változatos lesz az idei kulturális program Zalában. A rangos rendezvények élé­re a keszthelyi Uelikon Kas­télymúzeum által szervezett nemzetközi Helikon Zenei Fesztivál kívánkozik, amely május 8-án kezdődik, és au­gusztus 21-ig tart. Ennek ke­retében mintegy félszáz hangverseny mellett — au­gusztus 10. és 20. között — kerül sor a világhírű vagyar származású zongoraművész, Cziffra György újabb keszt­helyi mesterkurzusára is Ebben az esztendőben újra Zala megye — Hévíz, Keszt­hely és Zalaegerszeg — lesz a házigazdája a Magyar Nemzetközi Sportfilmfeszti­válnak. amely jubileumhoz • érkezett, hiszen immár ti­zedszer rendezik meg. A további jelentősebb ren­dezvények: február 17—18- án olasz kulturális napokat rendeznek Zalaegerszegen. Szintén a jövő hónapban, 28-án kezdődik Keszthelyen a Nemzetközi Könyvtáros Egyesület háromnapos ta­nácskozása. Áprilisban az Irodalomtörténeti Társulat vándorgyűlését, május végén az Országos Diáknapok he­likoni ünnepségeit tartják ugyancsak Keszthelyen. Jú­nius 8-án nyílik meg Nagy­kanizsán a Hevesi Sándor Művelődési -Központban az „Életünk” című országos fo­tópályázatra beérkezett leg­jobb felvételek kiállítása. Júliusban Keszthelyen a nu­mizmatikai/, Zalaegerszegen a néprajzi nyári egyetem, Zalaszentgróton pedig az or­szágos amatőr színjátszó és rendezői tábor nyit kaput. Augusztusban — a már em­lített Cziffra György után — Onczay Csaba csellómű­vész tart mesterkurzust Keszthelyen. A < város szep­temberben a Nemzetközi Bibliofil Társaság konferen­ciájának résztvevőit látja vendégül. fórum az ifjúságnak, latol­gattuk fél évvel ezelőtt, mi­kor híre jött — a később Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa néven megalakult — új fórum kez­deményezésének. Az azóta eltelt idő alapján úgy tűnik, kell. Igaz, seregnyi gazdája, érdekképviselője, érdekér­vényesítője van enélkül is a fiataloknak, az Állami Ifjú­sági és Sporthivataltól az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságán át a társa­dalmi és tömegszervezetek ifjúsági tagozatáig s akkor még nem is említettük az egyre szaporodó klubokat, köröket, egyesületeket. A tálSZOT-ot épp ez utóbbi összefogására, koordinálásá­ra alakították meg. Ahogy Stumpf István, a Társada- tomtudományi Intézet mun­katársa. a MISZOT elnöke elmondta, szükség volt egy olyan intézményre, amely in­tegrálja az ifjúság mindin­kább differenciálódó cso­portjait, hogy az elkülönü­lést ne szétesés kövesse. A novemberben megalakult MISZOT melynek eddig is több tucat teljes jogú és megfigyelő státuszú tagja van, felvett tagjai közé — alapszabálya szellemében — minden olyan szervezetet és mozgalmat, melynek ' leg­alább ötszáz tagja van, mű­ködése országos kiterjedésű, s elsősorban a 35 éven alu­liakat mozgósítja. Legfőbb fórumuk a közgyűlés, ame­lyen minden tagszervezet egy-egy szavazattal rendel­kezik. Az említett hagyományos ifjúsági szervezetek, a fiata­lok érdekében, de nekik ér­demi beleszólási lehetőséget nem hagyva működnek. A MISZOT ugyan nem alulról jövő kezdeményezés hatásá­ra jött létre, tagjai mégis azt az esélyt látják benne, hogy velük, s általuk jön létre va­lami új. Nyilván ez is ma­gyarázza azt a nagyfokú bi­zalmatlanságot, érzékenysé­get, amely megnyilvánul minden — nyilvánosság előtt — elejtett szó, meg­jegyzés nyomán. Az eddigi, nem a MÍSZOT-ban szerzett tapasztalatok után minden tagszervezet átlátható, befo­lyásolható, demokratikus fó­rumra törekszik, s arra, hogy ne engedjen maga fölé nőni valami csúcsszervezetet, amely irányíthatná tagszer­vezetei működését, beleszól­va azok belső ügyeibe is. S éberen figyelik egymást, hogy egyikük se sajátíthassa ki a" MISZOT-ot. Az új fórum — mely nem akar szervezet lenni, s tilta­kozik e megnevezés ellen — eddigi rövid története is vi­tatkozások, ülésezések, kompromisszumok, néha győzelmek története. Egyben ezek — és a megalakulásuk — az eredményeik is. Ahogy több tagszervezet képviselői elmondták, egyelőre a má­sodlagos célok, a politikai szocializáció, a politikai kul­túra, az együttműködés, ta­nulása fontosabb, mint ma­ga az alapvető, az alapsza­bályban megfogalmazott cél. mely szerint a MISZOT a fiatalok érdekegyeztető fó­ruma, s e szervezetek közös állásfoglalásának képviselő­je állami, társadalmi szer­vek előtt. Ez utóbbi feladatának már csak azért is nehezen tehet eleget, mert egyelőre tisztá­zatlan a helye az intézmény- rendszerben. Nagyjából a MISZOT-ra is érvényes, hogy akkora szerepe lesz, amekkorát kiharcol magá­nak. S hogy harcolni akar helyéért, az az első, decem­ber végi közgyűlésük állás- foglalásából is kitűnik: mindnyájan szorgalmazzák, hogy képviselőik részt ve­hessenek az Országgyűlés if­júsági és sportbizottsága, vagy, ha a tárgyalt kérdés az ifjúságot is érinti, más parlamenti bizottság ülésén. Kérdés persze még, hogy részvételük befolyásolni tuc^- ná-e ezeknek a bizottságok­nak, közvetve a parlement- nek a munkáját. A MISZOT beilleszkedése a politikai in­tézményrendszerbe, azért sem lesz egyszerű, mivel en­nek számos eleme, kompe­tenciája híján, hatástalan. Ezek számát a MISZOT sem akarja gyarapítani, a hely­zet megváltoztatásához azon­ban önmagában kevésnek bi­zonyulhat. Másrészt viszont újra el kellene tűnődni azokon a közhellyé koptatott igazsá­gokon, hogy a fiatalokat leg­jobban szorongató problé­mák korántsem ifjúsági kér­dések, valamint hogy a fia­talság egyáltalában nem egy­séges kategória. Társadalmi kérdések megoldásáról van szó, s e megoldásokat a fia­talok is saját érdekeik, né­zeteik, műveltségük, tájéko­zottságuk, társadalmi helyze­tük, pártállásuk — nem pe­dig pusztán életkoruk — függvényében ítélik rpeg. Nem könnyíti meg a meg­egyezést az sem, hogy túlsá­gosan sokféle szervezetnek, mozgalomnak, csoportnak kellene közös nevezőre jut­nia: néhány száz fősnek és több százezres taglétszámú­nak, többé-kevésbé önállók­nak és nagyobb szervezetek ifjúsági tagozatainak, ame­lyek „anyagszervezetüktől” sem függetleníthetik magu­kat teljes mértékben. Elkép­zelhető-e így közös állás­pont? Egyelőre a tagok többsége bizakodó, de min­denképpen sokat dolgozik a megegyezésért. Azért, hogy összefogással, a paternalista „törődjünk többet az ifjú- sággal”-féle megközelítés helyett, maga a fiatalság ve­gye kezébe dolgainak inté­zését,- vagy legalábbis az ed­diginél sokkal inkább bele­szólhasson abba. Ami pedig, a közös álláspontot illeti: egyik tagszervezet képvise­lője tréfásan azt mondta, hogy a MISZOT olyan lesz, mint a Biztonsági Tanács. Ritkán jut döntésre, de ha' igen, annak súlya van. Rchák Aranka Vukán György zenéje Új táncdráma új rendezővel A tárgyi népművészet ágaiban ' ,. \ ? ■ ^ ■ . ? 3 Kettős szereposztásban pró­bálják a következő újdon­ságot az Erkel Színház szín­padán. Műfaja táncdráma, címe — Derby. Az egész es­tét betöltő, kétrészes balett egy világhírű regény és az abból készült film nyomán született .Müller Péter feldol­gozásában, Vukán György zenéjéből. Ám senki sem tartózkodik a zenekari árok­ban, Vukán muzsikáját ugyanis már korábban rög­zítették, s így hangszalagról szól. Ennek a táncdrámá­nak az eredetije McLoy A lovakat lelövik, ugye? című világsikert aratott munkája. A Mezőtúri Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezete jó közepes évet tudhat maga mögött. Népművészeti termék­skáláját mindig a piac igényeihez alakította, ezért szinte ha­vonta meg kcilett újulnia. Képűnkön Faragó Ágota gyertya­tartókat formáz. (Fotó: T. Z.) Pályázati felhívás A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, a Nép- művészeti Egyesület Szolnok Megyei Szervezete, az OKISZ, SZÖVOSZ, SZOT, TOT Szolnok Megyei Szerve­zetei pályázatot hirdetnek a tárgyi népművészet követke­ző ágaiban: hímzett-paraszti és történeti textíliák, gyap­jú- és vászonszövés, nemez, kékfestő, népi szabásvonala­kon, díszítésen alapuló öltö­zet és színpadi kosztüm, fa­faragás (használati tárgyak, bútorok és szobrok) játszóté­ri terv-plasztikák, makettek, csont- és szarufaragás, fa­zekasság, bőrművesség, ko­vácsmunkák, szalma-, csu­hé j-, gyékény- és vesszőfo­nás, gyöngyfűzés, tojásfestés, mézeskalács és népi gyer­mekjátékok készítése, egyedi tárgyak, tárgyegyüttesek al­kotására. Részvételi feltételek: a pályázaton részt vehet mindenki, aki pályamunkáit felnőtt, ifjúsági és gyermek­szakkörökben, stúdiókban vagy egyénileg készítette. A pályamunkákat 1989. április 28-ig kell elküldeni a Szol­nok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Szolnak, 5001. Pf.: 198 címére. (A pályamunkák -személyes át­vétele ugyanott május 2-án és 3-án 9—16 óra között.) A pályázat lebonyolításá­nak rendje: a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ a pályamunkákból május 7—28-ig megyei népművé­szeti kiállítást rendez. A megyei kiállításról a szak­zsűri által kiválasztott pá­lyamunkákat a rendező szer­vek továbbítják az országos népművészeti kiállításra, Nyíregyházára. Az országos kiállítás díjazott alkotásait októbertől Budapesten mu­tatják be a főváros közönsé­gének. A pályamunkákat három példányos leltári ív kíséreté­ben fogadják el a rendezők. A leltárív tartalmazza az alkotás tervezőjének és ki­vitelezőjének nevét, etnikai hovatartozását, méretét, a beküldő pontos lakcímét és áz alkotás értékét. A kiállí­tásra nem kerülő tárgyakat, pályamunkákat az alkotók kötelesek elszállítani Szol­nokról, a rendezők értesítése alapján. A kiállítás megnyi­tójáról minden pályázót ér­tesítenek. Az országos kiál­lítás megnyitójára, és a bu­dapesti bemutató megnyitó­jára különjáratú autóbuszt indít a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. A pá­lyázattal kapcsolatos továb­bi felvilágosítást a Megyei Művelődési- és Ifjúsági Köz­ponttól, Balogh Ferenc mű­vészeti csoportvezető ad. Te­lefon: 56 44-133. Telex :­23-657, Valamennyi népművészeti ágazatban a legkiemelke­dőbb pályamunkák alkotói a rendező szervek nívódíjaiban részesülnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom