Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­sága január 24-én, kedden ülést tartott. A testület meg­tárgyalta a politikai nyilvá­nosságról és a tájékoztatási törvény politikai irányelvei­ről szóló előterjesztést. Meg­állapította, hogy a nyilvá­nosság kiteljesedése az utób­bi hónapokban egybeesett új társadalmi szervezetek, pár­tok, alternatív tömörülések jelentkezésével, amelyek ter­mészetes igénye, hogy véle­ményükkel megjelenjenek az országos nyilvánosság és a tömegtájékoztatás fóru­main. Az MSZMP-nek is határozott törekvése és érde­ke, hogy nyilvánosságot kap­janak az Alkotmánnyal és a törvényekkel nem ellentétes nézetek. A Politikai Bizottság meg- vitatta.az MSZMP sajtópoli­tikájának elveiről és a párt­sajtó fejlesztéséről szóló ál­lásfoglalás-tervezetet, s e napirendhez kapcsolódva foglalkozott a Népszabadság helyzetéről, a lap feladatai­ról szóló jelentéssel, vala- raint a . Társadami Szemle fejlesztési elképzeléseivel. A pártsajtö a politikai nyilvá­nosság kiteljesedésével erő­södő versenyhelyzétbe kerül. Az MSZMP befolyását — az új tájékoztatási törvény alapján — az állami irányí­tásban, illetve a szerkesztő­ségekben dolgozó kommu­(Folytatás a 2. oldalon) Ónnál legyen, aki a legjobban ért hozzá Befejezüdött a cukorgyártás A cukorgyárakban befeje­ződött a tavalyi termés feldolgozása; a szezon az előző évinél- valamivel to­vább, 101 napig tartott. A cukoripar tizenegy vállaila- ' tának 12 gyára 107 ezer hek- • táron termelt, 4 millió 200 ezer tonna répát dolgozott fel, és ebből összesen 476 ezer tonna cukrot állított elő. Ez a mennyiség mintegy 14 ezer tonnával kevesebb az előző szezonban termelt cu­kornál, ez azonban a hazai fogyasztók ellátását és az élelmiszeripar gyárainak alapanyag-utánpótlását nem zavarja. A cukorgyárak a mezőgazdasági nagyüzemek­től az előző évinél 200 ezer tonnával több répát vásárol­tak fel, ám — az aszály és a kora őszif novemberi fa­gyos időszak következtében — a répa minősége rosszabb, cukortartalma kisebb volt. A gyárak a cukor előállí­tásához szükséges anyago­kat, eszközöket időben be­szerezték. A feldolgozási idényben sikerült megolda­niuk az iparág sokéves gond­ját: a Papíripari Vállalat csepeli és nyíregyházi gyára — szovjet cellulóz felhaszná­lásával — elegendő meny- nyiségű zsákot bocsátott rendelkezésükre. területek tulajdonának át­adásáról lehet szó. A termelőszövetkezeteik földjeit széles körben hasz­nosítják kistermelők. Egy év alatt 60\.százalékkal nőtt az általuk .részes művelésre átadott fcldterület. Ennek szabályai az idén megvál­toztak, a részes művelés egyetlen termelési ciklusra szólhat, ds ha annak csak egy részét érinti, akkor bér­munkának számít és -a sze­mélyi jövedelemadó alá esik. Magának a földnek az ér­tékelése jelenleg nem te­kinthető megáldottnak. Igaz, a termőterületnek van használati értéke, amit azonban még mindig a meg­lehetősen elavult mérték- egység, az aranykorona ha­tároz meg, ez pedig már nem fedezi ki a lényeget; fő­képpen azt hogy milyen jö­vedelem származik a terü­letről. A föld újraértékelé­sének a rendszerén dolgoz­nak; ökológiai és ökonómiai elemzéseiket, végeznek, s re­mélik. hegy ezek után or-, szegesen kialakítható lesz .a valódi értékrendszer. Jelen­leg a forgalmi érték .tekint­hető meghatározónak, ám ez területemként, tájanként, termelési áganként, igen el­térő. Munka közben az új gépek egyike, egy számi tógép-vezérlésű fúrógép, amely sorosaiban és nagy pontossággal teljesíti a programban meghatározott feladatokat (Fotó: Korányi) Üj termékekkel jelent meg a piacon évkezdetkor a Ti­sza Bútoripari Vállalat szol­noki gyára. Az elsősorban hazai igények kielégítésére hivatott cég három, divatja­múlt konyhabútortípusának gyártását fejezte be, búcsút mondva ezzel Ginának, Kristának, valamint a BHK névre hallgató, házgyári la­kásokba való típusnak. A közel húsz évig készült búto­rokat díszesebb, színesebb garnitúrák — a Boróka, a Kaviár és a Koktél — vál­tották fel. Ezek. hasonlóan elődeikhez az alacsony ár­fekvésű kategóriákba tartoz­nak, megvételükkor 13 és 20 ezer forint között'kell fizet­ni. Ha már a pénznél tar­tunk, minden előzetes kósza hír ellenére a szolnoki gyárt­mányok ára átlagosan mindössze 4.8 százalékkal emelkedett. Mint elmondták, ezt is csak a szükség miatt tették, miután a nélkülöz­hetetlen alapanyagok és sze­relvények alaposan megdrá­gultak. A költségnövekedést teljes egészében így sem há­rították át a fogyasztókra, annak tetemes fészét' saját nyereségükből fedezik. A gyárban egyébként cáfolják, hogy 1989-ben nagyobb mér­tékű .áremelkedés várható. Ha az árcédulákat módosít­ják, annak csupán a faanya­gok illetve műanyagalkatré­szek beszerzési költségeinek újbóli változása lehet az oka. A bútoripari újdonságok az idei évre tervezett 367 mil­lió forintos termelési érték egynegyedét teszik ki, a töb­bit közkedvelt, keresett bú­toraikból produkálják. Ezek közé tartozik a Nikoletta és az Anikó, az utóbbi némi módosítással, mert a vásár­lói panaszok orvoslására az ajtókeretek a repedezésre hajlamos tölgyfalap helyett préseléssel kialakított fur­nérozott betétet kapnak. Jól „futó" termékük még a T- modul számítástechnikai bú­torcsalád, amelyből 30 mil­lió forint értékben készíte­nek,'főként vállalatoknak és intézményeknek. A 36 elem­ből álló családot 1986-ban kényszerűségből ötlötték ki a tervezők, ellensúlyozva az akkoriban visszaesett kony­habútor-keresletet. Azóta el­adása minden várakozást felülmúl, népszerűsége első­sorban praktikusságában és esztétikus megjelenésében keresendő. A termékskálá­ban természetesen gondol­nak a tehetősebbekre is, szá­mukra a BNV-nívódíjas Cé­liát és a Capri Sztárt kínál­ják. Igaz, ezek ára is a sztár-kategóriában van, de a tapasztalatok szerint évek óta változatlan, nem is kis mennyiségben találnak ve­vőre. Ami az összképet ille­ti: a bútorok alig-alig pi­hennek a raktárakban, s ez egyértelműen bizonyítja, hogy értékesítési gondjaik jelenleg nincsenek a bútor- gyártóknak. Ugyancsak kellemes év- eleji esemény a könnyűipari üzemben, hogy korszerű gé­pek érkeztek, amelyek a dol­gozók monoton fizikai mun­káját hivatottak könnyíteni. Az Olaszországból beszer­zett berendezések a gyártá­si műveleteket az emberi kéznél jóval gyorsabban és jobb minőségben képesek el­végezni. L. J. Ez a levegőfúvó a győri Szeszipari Vállalatnak készül. Percenként 400 köbméter levegőt szállít. '»»SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA L, évf. 21. sz., 1989. jan 25., szerda Vadvízországi anzix A Tisza-tó egyre inkább mint hor­gászparadicsom válik ismertté ha­zánk határain belül és kívül. Ripor­tunk ilyen szempontból mutatja be a Tiszafüred környéki partszakaszt. (4. oldal) Többdimenziós (zár)számadás A termelőszövetkezeti zárszámadások ürügyén a szerző sorra veszi azokat a pénzügyi, termelési értékesítési gon­dokat, amelyek jelenleg legjobban foglalkoztatják a mezőgazdaság dol­gozóit. (3. oldal) Jól zárta az elmúlt és jól kezdte az új eszten­dőt a Zagyvarékasi Bé­ke Tsz ipari főágazata. Árbevétele tavaly 100 millió forint volt, vár­hatóan az idén megha­ladja ezt az értéket. A szövetkezet öt fő tevé­kenységéből négy önálló termékkibocsátó: a vas­ipari, poliurctán-, az elektronikai és a szerviz­ágazat. Tavaly új ter­mékcsalád, a fúvó komp­resszor sorozatgyártását kezdték meg. A kompresszor vezérlő automatikáját Tóth Jánosné szereli Gondban a fejlesztőmérnökök, Dósa Ferenc és Debreczeni Lajos Fotó: Tarpai Zoltán Takács Gyula a terminá­lok beszabályozását végzi A földhasznosítás és a földvédelem időszerű kérdé­seiről tájékoztatták az új­ságíróikat tegnap a MÉM- ben. Raisz Gusztáv mező- gazdasági és élelmezés ügyi miniszterhelyettes elmon­dotta: a földtörvény, illetve a szövetkezeti törvény mó­dosítása várhatóan szélesíti a földhasználat tehetőségeit, és az agrárpolitika megújí­tása is hozzájárulhat ehhez. A következő időszakban az Országgyűlés több bizottsá­ga tekinti át a főddel kap­csolatos valamennyi kér­dést. A MÉM álláspontja az, hogy az agrárpolitikát a be­vált nagyüzemi formára és a inam',gazdaságok áltat in­tegrált kistermelőikre kelt alapozni a jövőben is, ám nem zárható ki, hogy újabb szervezetek, magán- és tár­sas vállalkozások kapcso­lódjanak be az agrárterme­lésbe javítva ezzel is a föl­dek kihasználását, a tenme- ilésii. érték növelését. Elmon­dotta, hogy növekszik az ér­deklőié» a mezőgazdasági vállalatok áltál bérbe adott és az úgynevezett részes művelésű területek iránt. Ez bizonyítja, hbgy az 1981. évi 30 ezer hektárral szem­ben jelenleg 113 ezer hek­Földhasznosítás, . földvédelem tárnyi területet bérelnek kistermelők. A bérleti formának ima már nincsenek kötelmei a terület nagyságát, az időt és a bérleti díjat illetően, mindez a két fél megállapo­dásán múlik. Külföldi ér­deklődés is van a földbér­let iránt, ennek sincsen akadálya, ám szükséges a devizahatósági engedély be­szerzése. A magánvállalko­zásnak és a társaságoknak is nagyobb teret engednek, ki­indulva abból az elvből: a föld legyen annál, aki a leg­jobban ért hozzá, és bizto­sítja a magasabb hasznot. A tulajdoni viszonyok is meg­újultak; a társadalmi tulaj­donban lévő földeknek a nagyüzemi partnerek közöt­ti adása, vétele ma már tel­jesen szabad. és részben könnyítették az állami és a szövetkezeti tulajdonú föl­dek magánszemélyeknek va­ló eladását is. Ez hárem hektárt érinthet, és egyelőre csakis a gyengébb, inagyüze- mi művelésre alkalmatlan Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Napirenden a nyilvánosság, a tájékoztatási törvény irányelvei ás a mezőgazdaság helyzete Gina és Krista „megöregedett” Új bútorok a konyhákba Szolnokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom