Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-04 / 3. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989 'ANUÁR 4. Tegeződünk Nehezen elfogadható élethelyzet Vita a munkanélküli segélyről Szakszervezeti vélemények a tervezett rendszerről Kérem szépen, mostanában azt veszem észre, hogy szándékom ellenére egyre több ismeretlen embertársammal kerülök tegező viszonyba — az üzletben, a piacon, az autóbuszon, üe különösen az utakon. Amolyan „csendőrpertu” kapcsolatba. Megfigyeltem, ha például beülök a kis Trabantomba, abban a pillanatban „te” leszek a közlekedés más résztvevői számára. Nem titkolom, hogy én általában a tegeződés híve vagyok. Szeretek tegeződni, számomra az egy bensőségesebb, bizalmasabb — nem bizalmaskodó — emberi viszonyt jelent. Megtisztelőnek érzem önmagam részéről a pertüságot, a kapott tiszteletet pedig igyekszem viszonozni és a világért sem élnék visz- sza vele. Sok ismerősöm van — idősebbek, fiatalabbak — akikkel tegezódöm, hivatalból, barátságból, kölcsönös szimpátiából, vagy csak egyszerűen úgy alakult. Pusztán ebből még soha sem származott semmiféle problémám és biz tos vagyok abban, hogy ezután sem. Ismerek notóri- kus tegeződőket és notórius magázódókat is. Ki ezért, ki azért alakította ki a kapcsolat ilyep, vagy olyan formáját. Megértem és tiszteletben tartom elvüket, mert tegeződésük, vagy magázódásuk mögött semmiféle hátsó indítékot nem érzek. A szóban forgó tegeződés, a „csendőrpertu” stilus azonban más. Nem látsz!? Tűnj már el! Vak vagy te...!? Az ilyen te- gezés lenéz, semmibe vesz, rosszindulatot, ag resszivitást takar, ami le bénit. elzsibbaszt, össz?- szorul tőle a gyomrom, megfájdul a fejem és egész nap levert a hangulatom. Ezekre hirtelen nem is tudok visszavágni. Gondolkodtam már sokat azon, hogy mit lehetne válaszolni. de sohasem sikerül a szituációkra kellően felkészülnöm. Irigylem azokat, akik már megtanulták. Egyszer vettem a bátorságot és viszakérdez- tem; bocsánat, de mikor ittuk mi meg a pertut? Zsebből megkaptam a választ: miért, ki vagy te? Kérem — mondtam magamban — én egy ember vagyok. Egy ember, akinek nincsenek különleges igényei, pusztán annyi, hogy emberként éljen és mások is tekintsék annak. Van nekem — és persze másoknak is — éppen elég bajom, gondolom. M'ért kell még ilyenekkel is bosszantanunk egymást? Tavaly, amikor a Tisza táncegyüttessel Japánban jártam — megint a japán példa, mondják most ismerőseim, akiknek már tele van a hócipőjük az összehasonlításaimmal — valami egészen mást láttam. A rendkívül fegyelmezett, hihetetlenül erősen hierarchizált országban bámulatos embertiszteletet. türelmet, megértést. belátást tapasztaltam. Persze Japán nagyon messze van. mi itt élünk kis hazánkban — de nem mindegy, hogyan. A parolázás nélküli pertu sajnos nemcsak egyszerűen az úgynevezett mindennapi kultúra valódi „hétköznapiságára” utaló jelenség. Emberi viszonyaink romlásának egyik megnyilvánulása, a durvaság, az erőszak terjedésének egyfajta útja. Haragszunk embertársunkra, mert utunkban van. netán ki is kell térni előle, haragszunk rá. mert egyáltalán létezik és létezése mozgással, ügyek intézésé vei és egyéb kellemetlenkedéssel jár. Pedig menynyi bosszúságtól kímélnénk meg magunkat és másokat, ha több tekintettel lennénk egymásra! Illúzióim nincsenek, de türelmes vagyok. Hiszek és bízom abban, hogy majd az emberi viszonyaink is jobbra fordulnak. Azt sem bánom, ha mindannvian teeeződni fogunk. Csak előtte igyuk mee a ner- tut! — ahogy az illendőség megkívánja. Berki Imre Néhány héttel, hónappal ezelőtt élénk vitát váltott ki a közvéleményben a kormány szakmai vitára bocsátott munkanélküli segély-tervezete, aminek — a végleges formának — a bevezetése -az új esztendőben várható. A vélemény-hullámok azóta elcsendesedtek, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban folyik a beérkezett javaslatok feldolgozása. V A szakszervezetek az elsők között nyilvánítottak véleményt. Ez érthető, hiszen a tagságukat keményen érintő kérdésekről van szó, amik mellett nem mehetnek el szó nélkül. A Tisza Cipőgyárban nyilÉlesen szóba került a szakmunkásképzés helyzete, mint egyik kulcsfontosságú kérdés. Ki a felelős azért — vetődött fel —, hogy rosszul mérik fel a képzési igényeket, és rosszul állapítják meg a képzési irányokat? a „képzési színvonallal” is bajok vannak persze, s ez még az előbbi Lénynél is erősebben sürgeti a változásokat e fronton. A legtöbben a munkanélküliséget, még a mai helyzetünkben — és a többször megkongatott vészharangok ellenére — is elkerülhetőnek tartják olyan „felületi kezelésekkel”, amilyen például a nyugdíjasok foglalkoztatásának megszüntetése. Ez azt jelzi, hogy a közvélemény jelentős része még miindig nincs pontosan tisztában gazdaságunk helyzetével, a strukturális változások következményével. A nyugdíjkorhatárt nem emelni szükséges — vélekedtek sokan —, hanem csökkenteni, s amíg a munkanélküliség fenyeget, addig fel kell számolni a többszörös munkavállalásokat is. A munkanélküli segély Érdemes tallózni a Szak- szervezetek Szolnok Megyei Tanácsának összegzésében is, ami a megyei vélemények csokorba gyűjtésével állt össze, s amit az SZMT megküdött a SZOT- nak is. Nem megnyugtató — tűnik ki az „összefoglalóból” — a pályakezdők, és egyáltalán a fiatalok sorsa; mivel őket a tervezet kizárja a vános vitákat, munkásgyűléseket szerveztek a hónap első felében, hogy a más — közvetett — csatornákon befutó dolgozói véleményeket közvetlen információkkal erősítsék meg. Nemcsak a tervezetről, hanem magáról a munkanélküliségről is. A munkásgyűléseken folyó vitákból érdekes — vagy természetes? — módon kiderült, hogy a munkanélküliséget az idősebb korosztály fogadja el nehezebben reális élethelyzetként. Közülük sokan megfogalmazták az igényt: mindenképpen meg kell oldani, hogy szakképzett emberek ne maradjanak munka nélkül, ne kerüljenek utcára. bevezetésekor, a jogosultság megállapításakor elsődleges — vagy legalább lényeges — szempont legyen a rászorultság. A martfűi munkásgyűlés felszólalóinak többsége azon a véleményen volt, hogy ne legyen jogosult a segélyre az, akit az utolsó munkahelye fegyelmi okokból elbocsátott, s általában, a munka- viszony megszűnésének módja fontos szempont legyen a jogosultság megállapításánál. Ezen a ponton találkozik a kormányzati álláspont a martfűi cipőgyári véleményekkel. Legtöbben élénken tiltakoztak az ellen, hogy a segélyezés forrását — bármilyen mértékben és formában is — a dolgozók keresetéből teremtsék meg. Ügy vélték ezek a keresetek már így ás végtelenül „leterheltek”, nemigen tűrnek több elvonást. Felvetődött a végkielégítés fizetésének lehetősége vagy kötelezettsége, arra az esetre, ha a munkáltató mond fel a dolgozónak. Érdekes, és a kormányzati tervezetben nem szereplő megoldás ez. jogosultak sorából. Pedig gondoskodni kell az ő anyagi biztonságukról is. E biztonság megteremtését szolgálhatnák olyan intézkedések, mint a részmunkaidős foglalkoztatás, vagy a nyugdíjközeli korosztályok korkedvezménye. Ha pedig ez sem jelent megoldást, akkor meg kell kapniuk a segélyt. Vitatja a szakszervezeti tagság azt, hogy munkanélküliség mellett vendégmunkásokat foglalkoztatnak az országban, ahelyett, hogy a munkaviszony nélkül maradók áttelepülésének, az országon belüli lakóhely változtatásának segítésére fektetne a kormányzat nagyobb súlyt. Az aktív dolgozók „álláshalmozása” is munkahelyeket vesz el másoktól — általánosítható az SZMT-hez tartozó szervezeti munkások véleménye is. A munkanélküliség okát egyénenként kell vizsgálni — mondja az SZMT összegzése. Nem engedhető meg, hogy a társadalom lumpen elemeinek ez a segély legyen a megélhetési forrása, ezért a jogosultság feltételeit úgy kell megállapítani, hogy visszaélésekre ne legyen mód. A jelek szerint a munka- nélküli segélyalap előteremtésének módja élénk vitát váltott ki. A helyi példaként említett martfűihez hasonló álláspontok — a dolgozók bérének további terheléséről — általánosíthatók. Ugyanilyen jellemző elvárás, hogy a biztosítási megoldások ne keveredjenek a segély rendszerével, hanem — ha valaki önszántából munkanélküli biztosítást köt -— ennek révén „szolgáltatásra” legyen jogosult. (Például a segély és a volt fizetés különböze- tére.) Az idén vizsgázik Ehhez hozzá kell persze tenni — nem a kormányzati tervezet védelmében, csupán a tényszerűség kedvéért —, hogy a biztosítási alapon működő segélyalap szerte a világban elterjedt megoldási mód. A terhekből a munkáltató és az állam is részt vállal, sőt gyakori, hogy a szakszervezetek is szerephez jutnak. Így a magyar megoldási javaslat voltaképpen nem idegen a nemzetközi gyakorlattól. Kérdés, hogy az a szűkös idő. ami a jogszabály alkotóinak rendelkezésére állt, elegendő volt-e a vélemények megfontolt összegzéséhez, s elegendő-e egy időtálló megoldás kidolgozásához. Az új esztendőben már „élesben” vizsgázik a kormányzat segélyprogramja, meglátjuk, miképp. L. M. L. Legyen elsődleges szempont a rászorultság Álláshalmozás kérdőjelekkel Öt körmöt fehérre, ötöt feketére Rendhagyó szakmához — rendhagyó kérés Foglalkozása: gyógypedikűrös Nagyné Mészáros Évának a szeme sem rebbent, amikor szilveszter előtt a Széchenyi lakótelepi üzlet ajtaján belibbent egy hölgy, és így szólt: mivel a ruhám fekete-fehér, arra kérem, 3 körmeimet is hasonlóra fesse! A kezemen is, meg a lábamon is, hogy ne legyen eltérés. A vendég szava szent- írás, és szűk félóra teltével elkészült az alkotás, majd az ismeretlen a fizetés után boldogan távozott daliás lovagja oldalán. Azért a teljességhez hozzátartozik, hogy főleg a meleg hónapok idején akadnak érdekesebb megrendelések, hiszen a strandszezon egyik szemmel látható női divatja betört Szolnokra is: a mind a húsz köröm másféle színben pompázik megjelenés formájában. Az is igaz, Nagyné Mészáros Éva szakmá ja ennél sokkal bonyolultabb, hiszen egészségügyi képesítés után komoly ortopédiai, bőrgyógyászati ismeretekből vizsgázott Pesten, majd nyitotta meg tavalyelőtt a műhelyt. A legtöbb betérő gombás, egybenőtt körmei miatt keresi fel. A teljes gyógyulás alfája legtöbbször az, hogy a gombás körmöt fájdalommentesen eltávolítja, és helyére amíg az újabb ki nem nő, a további fertőzés megakadályozása végett műköröm kerül. Az sem titok, hogy a gombásodás civilizációs betegség, a temérdek műszálas harisnya, zokni következménye. Bármilyen meghökkentő állításnak hat: ez a bai rendszerint a legtisztábbakat, legtöbbet mosakodókat sújtja. Hatásos otthoni ellenszere az, hogy egy liter vízhez egy evőkanál ecetet kell önteni, és abban áztatni a megtámadott bütyköket. Egyébként két év teltével annyira népszerű ez a szolgáltatás, hogy a bejutáshoz előjegyzés szükséges: még akkor is, ha mindössze néhány kínos helyen nőtt tyúkszemtől akar „megszabadulni a már bicegve .iáró. Igaz, a kezelés sem pillanatszerű, hiszen húsz perc áztatással kezdődik, ami köHazánk környezetállapotáért Kibontakozó mozgalom „Hazánk környezetállapotáért” elnevezéssel széles körű, 15 évre szóló társadalmi programot hirdetett meg a múlt év őszén a Magyar Környezetvédelmi Egyesület. A felhívás fogadtatásáról Kántor Sámuel, az MKE főtitkára az MTI munkatársának elmondotta: Eddig csaknem 50 intézmény, szervezet. iskola csatlakozott ehhez az összefogáshoz. Jelezték, hogy készek a közös cselekvésre, közreműködnek azért, hogy a honfoglalás 1100., valamint az államalapítás, illetve a kereszténység felvételének 1000. évfordulóján a mainál jóval esztétikusabb, gondozottabb lakóhelyi, munkahelyi környezetben emlékezhessünk meg. A programból az MKE az együttműködőkkel közösen minden évben kiválasztja az adott időszakban legfontosabb teendőket. Az. 1989-es feladatokról februárban döntenek. A MKE azt javasolja majd, hogy az általános rend, tisztaság megteremtése a lakó-. a munka- és a vendéglátóhelyeken minden évben meghatározó feladat legyen. Amikor kéznél van a láb, avagy a kezelés mindig a kellő érzéstelenítés után következik (Fotó: H. L.) Váci Duna-part Tájépítészeti pályázat vetkeztében nem csak a bőr puhul meg, hanem a fertőtlenítés is végbemegy. Sokan térnek be azért is, mert repedezett, csúnya a körmük a kezükön, mivel efféle panaszokkal is foglalkozik. Ilyenkor, ha siet az illető: melegen ajánlja az A vitamint tartalmazó étkeket: sült tököt, sárgarépát, ámbár ha az átkozott köröm erre sem hederít, akad körömerősítő lakkja is. Ez a kézen két hétig, a lábon egy hónapig védi a körmöket. Persze, az itteni várakozás sem teljesen felesleges időtöltés, hiszen időközben szót lehet itt váltani a férjekről éppúgy, akár a legújabb divatról, vagy a gyerek nem éppen dicséretes iskolai előmeneteléről. Az természetes, hogy a beszélgetés fonala módosul, ha netalántán férfi is adódik a várakozók között, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy az erősebbik nepa közül is egyre többen keresik fel kéz- és láb- panaszaikkal ezt a délutánonként nyitva tartó üzletet. Egy biztos, hangozzék el bármilyen óhaj., a lehetőségek ecsetelése után a kíváncsiskodó kérelme szinte mindig teljesül. D. Sz. M. Március 31-ig hosszabbítják meg annak a pályázatnak a jelentkezési határidejét, amelyet a Váci Városi Tanács és a Villányi Nemzetközi Szobrász Szimpozion hirdetett meg a váci Duna- part rendezésére. Az újszerű pályázat célja, hogy a jelentkező művészek ötleteiket, a váci Duna-parti sétány területére vonatkozó komplex tájépítészeti és szobrászati terveket közös alkotói szimpozion keretében dolgozzák ki. A munka első szakaszaként a művészeket a város vendégül látja: itt megismerkedhetnek a helyi adottságokkal. Ezt követően kerül sor a villányi szob- rásztelepen a három hónapos „kivitelezési szakaszra”. A Magyar Nemzeti Galéria képrestaurátor műhelyében Gulyás Gyula faszobrász-restau- rátor, a szállítások közben, a raktározásnál, vagy egyszerűen csak az időtől megsérült képkereteket speciális anyagokkal javítja, illetve egészíti ki (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter)
