Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-24 / 20. szám
V Ára: 4.30 Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. évf. 20. sz., 1989. ián. 24., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Újabb természeti katasztrófa Földrengés Tádzsikisztánban Nem végleges, becsült adatok szerint mintegy ezer halálos áldozata van a 12 fokozatú Mercalli-skála szerint hetes erősségű tadzsikisztáni földrengésnek. Hatszázan hegyomlás következtében vesztették életüket; a rengés epicentruma közelében fekvő Sarora településre ugyanis a közeli hegyről egymilliárd köbméter föld zúdult, és maga alá temette a falu nagy részét; mintegy 60 ház van a leomlott földtömeg alatt — közölte az MTI moszkvai irodájával a TADZSIK- TA, tadzsik hírügynökség. A tadzsik hírügynökség megerősítette, hogy Dúsan- béban ötös erősségű rengés volt — több régi lakóépület rombadőlt, azonban nem követelt halálos áldozatot az elemi, csapás. Tádzsikisztánban kormánybizottságot hoztak létre a hétfő hajnalban történt földrengés következményeinek felszámolására. A katasztrófa sújtotta térségbe néh|ány órával a tragédiát követően 35 különleges or- voscsoportot küldtek a sérültek ellátására. Moszkvából baleseti sebészek egy csoportja indult a helyszínre. A dusanbei kórházakban jelenleg 104 sérültet ápolnak. A szovjet tv közlése szerint a hajnal öt órakor történt földrengés következtében megcsúszott talajrétegek hatvan házat temettek be, lakóikkal együtt. A mentésben markolók és más föld- munkagépek vesznek részt, s emellett önkéntesek is segédkeztek a betemetettek mielőbbi kiszabadításában. (Folytatás a 2. oldalon) , Hz OTP megkezdte az Eurocsekkek kibocsátását Az Országos Takarékpénztár megkezdte az Euiro- csekkekés az Eurocsekkéket igazoló kártyák kibocsátását deviza-, illetve utazási- számla-tulajdonos ügyfelei részére — jelentették be az OTP vezetői tegnap tartott sajtótájékoztatójukon. Elmondták, hogy.az Eurocsekk (földrészünkön a legnépszerűbb lakossági fizetési eszköz, 40 ország 15 ezer bankja és 211 ezer bankfiókja nyújt szolgáltatást csaknem 40 millió Eurocsekk, illetve -kártyatulajdonosnak. Az OTP hazai ügyfelei az utóbbi években mind nagyobb számban nyitottak deviza-, illetve utazási számlát. Számuk jelenleg megközelíti a 400 ezret. A deviza és utazási számlákat az országban 70 OTP-fióknál vezetik, s a takarékpénztár most látta elérkezettnek az; időt, hogy számlatulajdonos ügyfelei részére a széles kör(Folytatás a 3. oldalon) I . ——-------* M űhely Gutenberg szellemében Szitás József, kisújszállási könyvkötő-restaurátor műhelyébe kalauzolja olvasóinkat képes riportunk a lap 5. oldalán. Először januárban Megkezdődött a téli vásár A Magyar Gazdasági Kamara javaslatára sok évtized után először az idén már januárban, — pontosabban tegnap — megkezdődött a téli ruházati vásár. Nyilvánvalóan az érdek is vezette erre a ruházati vállalatokat, hiszen a kereskedelem készletei 7—8 százalékkal magsabbak mint tavaly ilyenkor voltak, s az enyhe téli, valamint az árak növekedése nem kedvezett a sze- zoneikkelknék. A Gazdasági Kamara javaslata volt iaz is, hogy az idén először megszűnt az úgynevezett tiltó Lista ; a vállalatok 'maguk dönthetik el, mit milyen mértékben áraznak le, s az is várható, hogy importcikkek • is szerepelnek majd a kedvezményes áruk listáján. Tegnap reggel 9 órakor a megyeszékhely 'központjában a legtöbb vásárló a Kristály oipőbalt előtt állt, — az utcáin. A szaküzletbe egyszerűen nem lehetett bejutni, a vásárlók szoros rendet tartottak maguk között. A szomszédiban, a Sztár Áruházban három és félmillió forint értékű engedménye? árualappal kezdték a téli vásárt. 30—40 százalékkal -olcsóbban kínálnak főleg férfi-, női és bakfis- kcnfekciót. Lehet, nem sok vásárló ismeri az Ideál Kereskedelmi Vállalat központja alatt lévő konfekcióüzletet a nevén. Az Inteirfer szaküzletben 900 ezer forint értékű téli ruházati cikket kínálnak 40 százalékkal olcsóbban-, néhány téli nadrágot féláron. — Mi tulajdoniképpen január 9—21 között már rendeztünk egy elő-tél'i vásárt — mondta Fodor Aladátrné, a Skála Áruház igazgatója. — Nem is tettük rosszul, mert mintegy 10 millió forint értékű árut kínáltunk vásárlóinknak, s ebből * a „hivatalos” téli vásár -idejére -mintegy 3 milliós készlet maradt. A vásárlóik nagy érdeklődése följogosít bennünket -arra, hogy a -most kezdődő téli vásáron véglegesen leértékelt árucikkeket is -kínáljunk. Ez azt ' jelenti, hogy nálunk 50—60—70 százalékkal . olcsóbban is vásárolhatnak. Például a 2150 forintos férfi csizmát -most (Folytatás a 2. oldalon) A téli vásár első percei; a Centrum Áruházba nehezen férnek be a vásárlók (------------------------------------------------E lzárkózás helyett felzárkózás Kapuvári József, a HDSZtitkára a hús- iparőná/lószakszervezeténekmega/a- kulásárólbeszél munkatársunknak, vázolva az okokat, amiért knrá/tak a korábbi szakszervezetből, és e/mondja, mi/yen célokért kívánnak küzdeni a következő időszakban./3. oldal/ Dr. Kapai Sándor, a Szolnok Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője arról beszél, miért több a betörés a magas házakban, kika lebukott kerékpártolvajok, és mit tehetnénk a lopások megelőzése érdekében. Interjúnk a4. oldalon Egymilliárd forintos költséggel, 23 hónap alatt teljes egészében megújította gyártás- technológiáját a Lenti Épületasztalos- és Faipari Vállalat. A lakásajtó készítésére szakosodott üzem termelőkapacitása évi 280 ezerről 350 ezer darabra nőtt, s az eddiginél jobb minőségű, tetszetősebb, így exportképes ajtókat állíthatnak elő. Képünkön: az üzemcsarnokban (MTI-fotó: Czika László) Exportúton a cipők A magyar cipőipar egyik meghatározó vállalata a Tisza Cipőgyár a termelési feltételek és a piac jó előkészítése után nagyobb zökkenők nélkül kezdte -meg 1989. évi tervfeladatainak teljesítését. A folyamatos termelés beindításához biztosították a megfelelő anyagkészletet, és az új év első munkanapjától teljes ütemben halad a termelés. A ki- szállllítás eddig megközelíti a féllmliilHió -párat. Az export- gépezet -már a hónap első felében megindult, január 20-ig 65 ezer pár férfi- és női cipő került szovjet exportra, 50 ezer pár utcai és sportcipőt pedig a doBárpia- c-okra szállítottak. Az új év új termékeiből a belföldi megrendelések teljesítése is nagy ütemben megkezdődött, ez ideig 300 ezer pár -lábbelit, köztük több új, a börzéken kiválasztott modellt szállítottak ki a nagykereskedelmi vállalatoknak. Ma már az országot szín-* te valamennyi táját behálózzák a vállalat saját illetve közös üzemeltetésű cipo- bdtjai. A hatvanegy kereskedelmi egységben a szokásos év végi leltározások befejezését követően megindult a bolti cipőkészleték fel,töltése. A gyár üzleteibe már 58 ezer pár cipő került. Ha megnézzük az 1989-es várható piaci helyzetet, a ;gyé|r ranideléaáilciménya az első félévre biztosítva van, gyártási -kapacitását a kész cipőket és a talpgyártásit illetően teljes egészében sikerült kitölteni. Az év első napjai b-an üzleti tárgyalásokat folytattak a vállalat második félévi munkájának -megalapozására i-s. A francia Adidas cég és az NDK Interpelz cég képviselőivel kötött megállapodás a vállalat második félévi sikeres gazdálkodására is garanciát jelent. Mint arról már hírt adtunk, az Adidas sportcég Biztató évkezdés a Tisza Cipőgyárban 30 százalékkal több sportcipőt rendelt,' mint az elmúlt évben, amikor már a 20 -milliomodik pár, Tisza Cipőgyárban -készült, sportcipőt adták át az igényes partnernek. A belkereskedelmi vállalatokkal február 8—9-én kerül sor az 1989. -második féléves börzére, mely gyakorlatilag befejező aktusa lesz az 1989. év-i jelentősebb üzleti tárgyalásoknak, A Tisza Cipőgyár tavaly a bérklubtagsággail járó szigorú -követelményeket többségében teljesítette, csupán a tőkés exportot nem sikerült. — -rajta kívül áliló oikok miatt — teljesíteni, noha a valutabevétel így is több vcllt az 1987. éviinél. Most azt tervezik, hoigy a múlt évben elért tényleges 580 millió forintos tőkés árbevétellel szemben 700 milliós forgalmat bonyolítanak le. Hz egészségügyi dolgozók központi bérrendezése Jászberényből Termények, élé állatok tőkés exportra Az elmúlt években. — hitelfelvétel nélkül — végrehajtott fejlesztései következtében tavaly kedvező körülmények között gazdálkodott ja Jászberényi Kossuth T!sz. Hárommillióval meghaladta 306 milliós árbevételi tervét és teljesítette 18 milliós nyereségtervét is. A 700 -férőhelyes tehenészeti telep rekonstrukciója után idén fejeződik -be a sertéstelepen is az átalakítás, és a költségtakarékos trágyakezelés megoldása. A jó közepes évben a 'növénytermesztési ágazat megtermelte a közös gazdaság ál- ilatáiUomáinya -részéire a takarmányt, azon belül1 jut elegendő a szövetkezet boltjaiba, keverőüzemeibe és - a háztáji gazdaságok részére is. Az állattenyésztés a ter- -vezettnél több bevételt ért el1 Az idén 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi dolgozók _ bérének emelésére — hangzott el az ÉDOSZ székházában tegnap tartott sajtótájékoztatón, melyen az egészségügyben dolgozók központi bérrendezésének idei feladatairól informálták a sajtó képviselőit. A bérpolitikai intézkedésekről szólva dr. Győrfi István szociális és egészségügyi miniszterhelyettes kijelentette: az egészségügyi dolgozók bérezésének javítását a minisztérium egy többlépcsős, szisztematikus elemzésre építkező folyamatnak tartja. Elmondta: az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetésőgé- nek a sajtótájékoztatót megelőző ülésén egyeztették az 1,7 milliárd forint felhasználásának módját. Ennek megfelelően január 1-jétől emelik az ügyeleti és a készenléti díjakat. Erre a célra összesen 300 millió forint áll rendelkezésre. A július 1-jei fizetésrendezés — összesen 1,4 milliárd forint — elsősorban a három műszakos egészségügyi fizikai szakdolgozókat és a mentőszolgálat szakembereit érinti. Az ápolónők és a szociális otthonok három műszakos gondozónői mintegy kétezer forintos bérfeljesztésben részesülnek. A mentésben részt vevők, vagyis a háromezer mentőápoló és men-tőtiszt, valamint a 2900 gépkocsivezető 2000 forintos, a kétszáz mentőorvos 4500 forintos béremelést kap. Az 1,4 mil- liárdból fennmaradó összeget — amely mintegy 10 százalékos bérfejlesztésre ad lehetőséget — a többi egészségügyi dolgozó bérének emelésére használják fel, ennek mértékéről az intézmények saját hatáskörben döntenek.
