Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-23 / 19. szám
1989 IANIUÁR 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Önmagunkból kizárva” címmel - pénteken délután a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ galériáján megnyílt Stanislav Troksiar és Kovács István pa- pírplasztikákból álló installációs kiállítása, melyet ferbuár 13-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. (Fotó: Hargitai Lajos) Magyar Filmszemle Korábban betiltott alkotások a programban Huszonnégy ősbemutató, közte öt elsőfilmes jelentkezése, s két korábban betiltott, dobozából most szabaduló alkotás — mindez a közelgő februári filmszemle ígéretes választéka. A 21. alkalommal megrendezendő filmes munstrának ezúttal is a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont február 3—8. között. Nagy várakozás előzi meg a két — ezidáig nem engedélyezett — film nyilvános vetítését. Jeles András Alombrigád című munkáját még 1983-ban forgatta. A kópia hosszú ideig vesztegelt a különböző utómunkálatok fázisaiban, s még a rendező elől is el volt zárva. Maga Jeles András egy interjúban erre utalva megjegyezte: „úgy bántak velem, mintha én lennék az utolsó kellemetlen akadálya szocializmus útjában”. Ugyancsak hat évig várakozott a filmtár mélyén Ember Judit Pócspetri című dokumentumfilmje. A több mint háromórás film a Szabolcs—Szatmár megyei községben 1948-ban történt — máig tisztázatlan — tragikus eseményeket térképezi fel, egyúttal megvilágítva az egyik első koncepciós persorozat hátterét. A korábbi filmszemléket figyelemmel kísérők már megszokhatták, hogy a seregszemle legerősebb mezőnyét a dokumentumfilmek jelentik. Várhatóan idén sem lesz ez másképp, hiszen — Ember Judit alkotása mellett — dokumentumfilmmel jelentkezik a Böszörményi— Gyarmathy alkotópáros, valamint a korábbi esztendők díjnyertesei, Sára Sándor és a Gulyás testvérek. Már a témaválasztások is érdekes műveket sejtetnek: a Gulyás testvérek Erdélyről készítettek filmszociográfiát, Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia pedig közelmúltunk történelme egyik fehér foltjának felderítésére vállalkozott, megszólaltatva a recski munkatábor egykori foglyait és ÁVH-s rabtartóit. Jancsó Miklós Jézus Krisztus horoszkópja címmel készítette el új filmjét, amelyet a versenyt záró díszelőadáson láthat a közönség. Mészáros Márta Piroska és a farkas meséjét ültette át a filmvászonra, mindezt utópisztikus színezettel töltve, hiszen a mesebeli történet 2000-ben játszódik. Jászsági táncosok a Budai Vigadóban A Jászsági Kamara Néptáncegyüttes a Budai Vigadóban vendégszerepei ma este hét órától. Az együttes néphagyományokon alapuló betlehemes műsorát mutatja be a főváros közönségének. A magyar és román néptáncokat tartalmazó előadással nagy sikerrel turnéztak a közelmúltban a Német Szövetségi Köztársaságban. A hetedik X körül Hajlékonyán, egészségesen Személyesen is találkozhatunk Kártyikné Benke Etelkával, akit az elmúlt évben Vitray Tamás műsorában láthattunk. Akkor a kamerák előtt testvérével, Császárné Benke Máriával különleges hajlékonyságukat és kiváló egészségüket bizonyították, 70 év körüli koruk mellett. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban holnap este 6 órakor a Életreform Klub szervezésében tartandó előadásában, saját tapasztalatai alapján beszél arról, hogy egészségügyi problémáink megoldása érdekében, bármely életkorban sokat tehetünk. Nevezetes épületeink nyomában A jászkiséri régi iskola Jászkisér központjában áll egy épület, amely szemmel láthatóan nem titkolhatja korát. A főbejárat fölött ugyanis római számokkal írva vagyon: MDCCCLVII. Az épület tehát 1857 óta áll itt, s kezdettől fogva iskolaként Ifunkoionál. Törtnetéről meglehetősen kevés adat áll rendelkezésünkre. A legmegbízhatóbb „forrás” most is — mint már annyiszor — Győri János nyugdíjas pedagógus, a helytörténet kiváló ismerője. írásos dokumentumok már 1601-ben megemlítik, hogy Jászkiséren négy tanító okította a nebulókat. Arról azonban nem maradt fenn adat, hogy hol folyhatott akkoriban a tanítás. Valószínűleg az évszázadok során a népesedés növekedése indokolta, hogy a település lakossága elhatározta egy új iskola építését. A református hívek adományaiból (tudni kell, hogy Jászkisér a Jászság egészétől eltérően jórészt református helység) a múlt század közepén megépülhetett a ma is látható iskolaépület. Az épületben két tanteremben tanulhattak a gyerekek, de helyet kapott itt két pedagóguslakás is. Később az oktatás menete úgy zajlott, hogy a délelőtti tanítás végeztével — szerdánként és vasárnaponként — a Keresztyén Ifjúsági Egylet a fiúk bevonásával tartott itt gyülekezetét. A klasszicista vonásokat őrző épületen 1957-ben, tehát az intézmény centenáriuma alkalmából, jelentős átalakítást végeztek. A Köjál szakemberei ugyanis kifogásolták a tantermek gyér megvilágítását. Ennek megfelelően kicserélték a régi ablakokat, de ez egyben azt is jelentette, hogy az épület veszített meghatározó stílusjegyéből, következésképp az Országos Műemléki Felügyelőség nem helyezte védettség alá. Üjabb harminc esztendő múltán, 1987-ben új tető- szerkezetet kapott az épület, falait pedig ismét fehérre meszelték. (A korábbi sárga volt.) — Nemrég veszélybe került az iskola — mondja Győri János. A Jászkisérről Pély felé vezető út miatt lebontás fenyegette az épületet, mivei a műút nyomvonala éppen itt haladt volna keresztül. Homonnai János építési előadóval, a környezetvédelmi bizottság titkárával kézzel-lábbal tiltakoztunk a terv ellen. Ügy tűnik, sikerrel. Az egyik oldalán oszloprendes, tornácos ódon iskola • (még ma is tanulnak gyerekek a falai között) talán megmenekül a pusztulástól. Kár volna feláldozni egy útért, amely ki is kerülheti az épületet... J. J. (Fotó: T. Z.) Mit szeretnének a gyerekek? Országjárást, táborozást, közösségi élményeket Beszélgetések az úttörőmozgalomról A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa Beszélgetések címmel eszmecsere-sorozatot indított a mozgalomról. A tanácskozásokra tavaly novembertől idén január 10-ig került sor minden megyében. A résztvevők megvitatták a mozgalom jelenlegi helyzetét, megújulási lehetőségeit, s a legutóbbi, 1986-ban megtartott, országos úttörővezetői konferencia határozatainak megvalósítását. A beszélgetések tapasztalatairól kérdeztük Görömbei Zoltán megyei úttörötit- kárt. — Kik vettek részt az eszmecserében? — A diákokon kívül ifjúsági vezetők, úttörővezetők, iskolaigazgatók, pedagógusok, szülők, helyenként a te- * lepülések polit kai társadalmi szerveinek képviselői, mindazok, akiknek közük van a mozgalomhoz. — A legérdekeltebbek, a gyerekek hogyan vélekedtek az úttörőmunkáról, milyen, mozgalomban éreznék jól vagy jobban magukat? — A diákok valós képet festettek a mozgalomról. Egy részük elégedett a jelenlegi helyzettel, módszerekkel, programmal, ök vannak azonban kevesebben. A többség azt szeretné, ha kívánságai, elképzelései teljesül- / nének, a raj, a csapat programjában érdeklődésének megfelelő rendezvényeket találna. Ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy a gyerekek elégedetlenek a helyi demokráciával, nagyobb beleszólást szeretnének a mozgalomba. — Milyen kívánságokat említettek? — A legtöbben kirándulásokra, országjárásra mennének szívesen, de ugyancsak sokan szeretnének eljutni táborokba. Mások több ba- rátkozásra, együttlétre, közös élmények szerzésére alkalmat adó rendezvényre vágynak. — Az utóbbi egy-két évben csökkent a táborban vakációzó úttörők száma, s valószínűleg az újabb áremelések miatt az idén is így lesz. — A táborozási költségek valóban egyre magasabbak. Megyei elnökségünk táborozási és turisztikai bizottsága éppen ezért egy programgyűjteményt állít össze a külöm böző táboroztatási lehetőségekről az úttörőcsapatok számára. Ebben szerepelnének városok állandó táborai mellett olcsóbb, egyhetes, tíznapos kirándulások, természetjáró túrák is. — Milyen tapasztalatokat hozott az úttörővezetők, csapatvezetők vitája? — A beszélgetések során ismét sokan sérelmezték, hogy megszűnt az órakedvezmény. A csapatvezetők — valamennyien pedagógusok — időhiányra panaszkodnak, többen úgy látják, hogy füg- getlenítésük lenne a megoldás. Szóba került az is, hogy nem megfelelő az úttörővezetők munkájának anyagi és erkölcsi megbecsülése. Többségük azonban a gondok ellenére sem válna meg szívesen a mozgalomtól, amelyet a diákok aktív közreműködésével szeretne megújítani. A kezdeményezéstől viszont sokan tartanak, attól félnek, hogy nem sikerül megvalósítani elképzeléseiket, kudarcot vallanak. — A szülők számára a népfronttal közösen szervezett ankétot a megyei elnökség. Milyen tanulságokat vontak le a beszélgetésből? — önkritikus hozzászólások hangzottak el. Sajnos a szülők egy részének nem jut elég ideje 1 gyermekére, s így a mozgalom céljairól vajmi kevés ismerettel rendelkezik, örvendetes viszont, hogy akadnak olyanok is, akik örömmel vállalnának valamilyen tisztséget az úttörő- csapatokban. A legfőbb tanulság ebből számunkra: adjunk lehetőséget a szülőknek, hogy részt vegyenek a mozgalomban. — Az eddig felsorolt tapasztalatok, a helyzetelemzés, a kívánságok, elképzelések tulajdonképpen „visz- szaköszönnek” az országos úttörő vezetői konferencia hat árözatai nak. — Igen, s ez azt jelzi, hogy sajnos sok minden nem valósult még meg az eltelt két év alatt. — Mi váltotta ki a beszélgetéseken a legnagyobb vitát? — Talán a tagfelvétel volt az, amiről a legtöbben mondtak véleményt. A gyerekek, s a felnőttek közi 1 is sokan bírálták a jelenlegi rendszert. „Aki úttörő akar lenni az bizonyítsa be, hogy méltó rá” — mondta sommásan egy kisdiák. Mások a létszám csökkentésétől azt remélik, hogy nagyobb rangja lesz a mozgalomnak. A szülők viszont úgy foglaltak állást , hogy a mozgalom nem mondhat le egyetlen gyermekről sem. A felvétellel kapcsolatban egyébként javaslat is született. A beszélgetéseken részt vevők többsége azt tartaná szerencsésnek, ha az általános iskola első három osztálya úgynevezett előkészítési- szakasz lenne. A három év után természetesen á mozgalomról szerzett kellő ismeretek. birtokában dönteni tudnának a gyerekek, hogy bekapcsolódnak-e vagy sem az úttörőcsapat munkájába. Negyedik, ötödik osztályos korukban kisdobosok, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályos korukban pedig úttörők lennének. — Mi lesz a sorsuk a javaslatoknak, egyáltalán a tapasztalatoknak ? — Az országos tanár. megvitatja, s összegzi majo, ezt követően pedig természetesen beépül a mozgalom programjába. A beszélgetések azonban hasznosak voltak az úttörőcsapatok szamara is, további munkájukhoz sek segítséget adnak az elhangzott vélemények, jobbí^ tó szándékú elképzelések. T. G. Biztos szövegtudás, értő versmondás, kiegyenlített mezőny Szakmunkástanulók megyei szavalóversenyo Első a nyolc kötetből Népköltészet A magyar néprajzkutatás, néprajztudomány nevezetes eseményét adta hírül az Akadémia Tudósklubjában Palá- di-Kovács Attila, a Néprajzi Kutatócsoport igazgatója — bemutatván a most megjelent Magyar Népköltészet című 900 oldalas könyvet. Ez a kötet ugyanis . első darabja a több mint négy évtizede folyó — sokszor nehéz utakat is megjárj — kutatómunkának. A tudományág nagy „leltárát”, a Magyar néprajzot egyébként az Akadémiai Kiadó nyolc kötetre tervezi. A munkát a folklór nagy nemzedéke kezdte — közöttük Ortutay Gyula, Tálasi István és Dömötör Tekla. Az ő nyomdokaikban járt, tőlük tanulva — és velük vitatkozva is — az új tudósnemzedék. Akiknek kutatásai, tanulmányai a néprajz kitaposott. hagyományos országútjairól — új ösvényekre is lépve — eddig csak sejtett, feltáratlan területeket jártak meg. Mint ebben, a nagy összefoglaló, elsőként Var- gyas Lajos szerkesztésében megjelent ötödiknek jelzett vaskos kötetében is. A tervek szerint talán idén. illetve a jövő évben megjelenik a hatodik kötet: Népzene, néptánc, népi játékok és a hetedik: Népszokás, néphit, népi vallásosság. Lehet, hogy ez tiszteletlen megjegyzésnek -tűnik egy akadémiai kiadvánnyal kapcsolatban, de el kell mondani: ez a Népköltészet című kötet a laikus — tehát a tudományág ..belső körein” kívülálló — olvasónak is tanulságos és szórakoztató olvasmány. A Szolnoki 633-as számú Petőfi Sándor Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet — folytatva a 605-ös számú iskola által megkezdett hagyományt — más szervekkel, intézményekkel közösen vers- és prózamondóversenyre hívja a megye szakmunkástanulóit, a névadó, a XIX. század halhatatlan költője emlékére. Az idei seregszemlét szombaton tartották meg a Helyőrségi Klubban. A versenyen huszonnégy diák lépett a zsűri és a közönség elé. A fiatalok Petőfi Füstbe ment terv című költeményét mondták el kötelező versként, majd szabadon választott művekkel is versengtek. Legtöbben Petőfi verseiből választottak, majd Váci Mihály következett a tanulók „népszerűségi listáján”, de hallhattunk Arany János, Ladányi Mihály, Örkény István, József Attila, Radnóti Miklós, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes műveiből is. Noha a Füstbe ment terv az egyik legismertebb Petőfi vers,, amellyel már kisiskolás korban megismerkedhettek a versenyzők is, nem sikerült igazán jól tolmácsolni. Talán mert kötelező volt? A szabadon választott művek viszont arról győztek meg, hogy a fiatalok értően, a költői gondolatokkal azonosulva képesek verset mondani. A korábbi évekkel ellentétben az idei versenyen nem érhette kifogás a diákok szövegtudását, s a szavak ki ejtését sem. Kiegyenlített élményt adó seregszemi volt a közönség, s a zsui számára egyaránt. Dönten. viszont mégis kellett bár mennyire nehéz volt. A zsűri pontjai alapja. Rostás Erzsébet, a Szolnok Egészségügyi Szakiskola ta nulójá (tanára Szekeres Fe rencné) vehette át az eis > díjat. A második helyei Zrupkó Mária, a szolnoki 633-as számú iskola tanuló ja (tanára Gajdos Jánosne végzett, míg a harmadik h. lyet Fejes Ildikó, a szóin kereskedelmi és vendéglőt ipari szakmunkásképző int zet diákja (tanára Csákvá. Sándorné) szerezte meg. közönség ugyancsak szolr ki versenyzőnek, Bor ónk-' Ferencnek, a 633-as isko’ tanulójának (tanára We... rauch Lajosné) ítélte oda díját.
