Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

10 Nyugdíjasok fóruma 1989. JANUÁR 21 Nem tartunk jubileumi ünnepséget — ugyan ki is tartana ilyesmire igényt —, csak csendesen szóvá tesszük: tíz éve már, hogy öt-hathetenként, de évente legalább kilencszer-tízszsr megjelenik a Nyugdíja­sok fóruma, a Néplap egészoldalas összeállítása azoknak, akik megérdemelt nyugdíjukat élik (sajnos nem élvezik, egyre inkább nem), s elvárják, hogy na­pilapjuk külön szóljon hozzájuk is, nekik is adjon hírt az idős korosztályról, s valamiféle kis biztatást is arról, hogy lehet még, lesz még szebb is a vi­lág ... 1979 óta ma kilencven- kettedszer szerkesztjük az idős olvasók oldalát. Saj­nos, nem mondhatjuk, hogy várakozásaink, állí­tásaink valóra váltak, év­ről-évre könnyebb lett a nyugdíjasok élete. Sajnos épp az ellenkezője, dehát erről épp úgy nem tehet a szerkesztő, mint az az idős ember, aki jó esetben há­rom és fél, négyezer fo­rintjából egyre nehezeb­ben bírja e lap előfizeté­sét is, — vagy éppen most mondott búcsút á drá­gaság miatt az újságnak. Reméljük, ovasókban azért nem szegényedünk, az idősek klubjaiban fölla­pozható ezután is az újság. Azoknak, akik rendsze­res, hűséges olvasóink, a tízéves jubileumon mi mást kívánhatnánk: erő­ben, egészségben maradja­nak velünk ezután is. Hát­ha megérjük sorsunk jobb­ra fordulását. Sóskúti Júlia alapszervezetben a járműs nyugdíjasok Január 24-én alakuló ülés Oszidő Sók nyugdíjasa van a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzemének,, s az ő kezde­ményezésükre az üzemi szakszervezeti bizottság ön­álló nyugdíjas-alapszervezet létrehozásáról döntött. Ed­dig az állomási csomóponti alapszervezethez tartoztak az idősek, most a nyitottság jegyében alternatív lehető­séget toptak; maradhat ott aki akar, vagy választhatja az újat, s így üzemiközeibe kerülve remélhetőleg — a lehetőségek jobb kihasználá­sával — nagyobb figyelmet fordítanák rájuk. Mintegy négyszázan igazolták visz- sza, hogy az új alapszerve­zetet választották, nekik névre szóló meghívót kül­dött az szb a január 24-én délelőtt 10 órára kitűzött alakuló ülésre, a Jármű Művelődési Központjának mozitermébe. A posta azon­ban a hiányos címzés miatt nem tudott minden meghí­vóit kézbesíteni. Ezúton is a járműs nyugdíasok figyel­mébe ajánljuk tehát, hogy az alakuló ülésen azokat is szívesen látják,, akikhez nem jutott el a meghívó. A héten jelent meg az első évfolyam első száma. Címlapján, mint láthatják a Szomszédok című telere- gény kedves hőse, az egyéb­ként nyugdíjas színész, Zenthe Ferenc nevet. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában Cserhalmi Imre főszerkesztésében je­lent meg a magyar nyugdí­jastársadalom első folyó­irata. Á ra 19 forint, — s a szerkesztőség azt ígéri, ad érte sokat az ötvenen felü­li korosztálynak. A mostani ínséges idők­ben, amikor a napilapok árának emelkedése miatt mi is szomorkodunk előfi­zetőink egy részének elvesz­tésén, mégis ajáljuk olva­sásra idős embereknek ezt az új folyóiratot. Talán jó lenne, ha a megyében mű­ködő sok-sok idősek klubjá­ba járna az Öszidő egy-egy példánya. így sokan elol­vashatnák, ' örömüket lel­hetnék benne. A mosüni első számban elolvashat­ják, mennyi nyugdíjas él hazánkban, s hogy eshetnek nemzedékek is kéz a kéz­ben, s természetesen egész­ségügyi tanácsokat, vásárlá­si tanácsadó kézimunto-le­írásokat és sütés-főzéshez recepteket is találnak az öszidőben. Amikor visszafelé számolják az idő múlását — Valamikor régen, ha összejöttek a bajok, vagyis kevés, vagy túl sok volt a munka, azzal vigasztaltam magamat, hogy majd csak letelik egyszer a hosszú szolgálat. Számolgattam is, hogy hány év van még a nyugdíjig. Mostanában újból számoláson kapom raj­ta magamat, de már fordít­va teszem. Azt kalkulálom, hány év telt el azóta, hogy nyugdíjba mentem. Másban is különbözik az akkori és a mostani számo­lás. Közvetlenül a nyugdíj előtti időben örültem min­den letelt esztendőnek. Most — talán ez a felfordított vi­lág teszi •— nem érzek vá­gyat arra, hogy megköszön­jem az ajándékba kapott éveket. Jászberényben Inges Já­nos, egykori cipészmestc az, aki a dolgos és a pihenés éveinek hordalékából ösz- szetákolt „számtanregulájá­val” méri az idő múlását. Teheti, hiszen 79 évesen már le tudja mérni mekkora utat tett meg 1926-tól — akkor szegődött inasnak — nyug­díjba vonulásáig, amit 1970- ban jegyeztek be a munka­könyvébe. Az is eszébe jut nagyon gyakran, hogy a pihenésre áldozott időből is eltelt már csaknem két év­tized. — A jászberényi inas­évek után Budapesten kezd­tem el a cipészmesterséget. Volt úgy, hogy évekig egy helyen dolgoztam, de úgy is, hogy egyik műhelyről a má­sikba vándoroltam. Akkor' ban ugyanis a cipészmester­nek is csak addig kellett a segéd, míg jól ment a bolt. Azokban az években is sű­rűn változott a világ, vele a cipész szakma. Az a cég, amely az év elején még el-. dicsekedhetett, hogy műhe­lyéből csak vadonatúj és mindig a legdivatosabb ci­pő vagy szandál kerül ki, az év végére már rákénysze­rült a babramunkára”, tajlpalásra, flekk-szögelésre, fejelésre vagy sarkalásra. Amikor pedig a javítási munka is fogyóban volt, az addig kedves segéd úr fog­hatta a batyuját, hogy elin­duljon új munkahelyet ke­resni. Jó oldala is volt a hely­cserének. Több munkahe­lyen megfordulva, több mes­teritől lestem el a szakma fogásait. Megtanultam; hogy a cipész ne azon füstölög­jön hogy őt suszternek hív­ják, inkább igyekezzék tel­jesíteni odaadással a kun­csaft kívánságét. Azét, aki egy sarkaié sért tér be a műhelybe éppúgy, mint azét, aki parádés, úi cipőt rendel. Hasznát vettem en­nek azután is, hogy a Jász­sági Cipőipari Szövetkezet­ben vállaltam munkát. Pályafutásom utolsó másfél évtizede ott telt el, onnan mentem nyugdíjba. Hogyan kezdődtek a nyug­díjasévek? Csendben, fel­hajtások, kiruccanások nél­kül és lemondásokkal. Csendben, mert az akkori 1054 forint nyugdíjból ugye nem hangoskodhattam. A felhajtás számomra valójá­ban nem is hiányzott. Meg­lett korban szinte ésírevéi- lenül szegődtem a szövetke­zethez, és öreg fejjel, ugyancsak észrevétlenül tá­voztam. A nyugdíjasévekre tartalékolt tervekből se lett semmi. Az „aprópénzből” nem futotta utazásra, még a moziról vagy színházról is le kellett mondani. Ami a kiruccanásokat illeti 1972 . óta élek egyedül — elváltam — a nagy dínom-dánomok- ra soha nem vágytam. Amíg szőlőm volt, nem a bor volt a fontos, inkább a különle­ges csemegefajtákat ter­mesztettem, és az ültetéstől a szüretelésig mindent ma­gam csináltam. Most, hogy a 80. életévem küszöbe felé lépek, abbahagytam az egyébként kedvemre való kertészkedést, ami megma­radt, az a horgászás. Három éve vagyok tagja az idős­korúak klubjának. A klub­társakkal, amikor pedig nem vagyok itt, a vízparton érzem igazán magamat jó'. Illés Antal Szerkeszti: Sóskúti Júlia Érvényes: 1989. január l-től II nyugdijak emeléséről, a pótlékokról A Népszava január 14-i számában az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigaz­gatóság szakembereinek ösz- szeállítását adta közre a nyugdíjak, pótlékok és szö­vetkezeti járadékok idei vál­tozásairól. Ügy gondoljuk, jó ha az egész oldalas tájékoz­tató minden nyugdíjast érin­tő részét mi is közöljük. Re­mélhetőleg senki nem csa­lódik, s az év első nyugdíját már a tájékoztató szerint számolja minden nyugdíjas kezébe nálunk, Szolnok me­gyében is a postás. fl nyugdíjak emeléséről 1989. január 1-jétől — a korábbi évek százalékos mértékű emelésével szemben — a nyugdíjak egységesen havi 360 forinttal emelked­nek. Az intézkedés alapján a már megállapított és ebben az évben — 1990. január 1-je előtt — megállapításra ke­rülő nyugdíjak is emelked­nek. Milyen ellátások emelked­nek 1989. január 1-jétől? — Az öregségi (szolgálati) nyugdíjak, — a rokkantsági nyugdíjak, — a baleseti rokkantsági nyugdíjak, — a baleseti járadékok, — a hozzátartozói nyugellá­tások (özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátá­sok), — a baleseti hozzátartozói nyugellátások, — a mezőgazdasági szövet­kezeti járadékok, és — a mezőgazdasági .szövet­kezeti özvegyi járadékok emelkednek. Havi 360 forinttal emel­kednek a megváltozott mun­kaképességű dolgozók rend­szeres pénzellátásai is. Ezek az ellátások a rendszeres szociális járadék, amely egy­ségesen havi 3290 forint, és az átmeneti járadék. Ez utóbbi ellátás összege egyé­nenként változó. Hogyan emelkednek a „nyugdíjminimumok”? Havi 360 forinttal emel­kednek 1989. január 1-jétől a nyugdíjak legkisebb össze­gei, és a meghatározott ösz- szegű nyugellátások. Meg­határozott összegű nyugellá­tás a mezőgazdasági szövet­kezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, az özvegyi járadék, a szak­szövetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munka­képtelenségi járadékának alapösszege, és a növelt ösz- szegű özvegyi járadék leg­kisebb összege. Az öregségi nyugdíjmini- njum egységesen havi 3340 forint. Korábban — hasonlóan az öregségi nyugdíjhoz — a rokkantsági nyugdíj össze­gek is eltérőek voltak. 1989. január 1-jétől a rokkantsági nyugdíjminimumok is egy­ségessé váltak, eltérés az összegben csak a rokkantság mértékéből adódik. A rokkantsági nyugdíjmi­nimum a III. rokkantsági csoportban havi 3340 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 3636 forint, az I. rok­kantsági csoportban havi 3671 forint. Az özvegyi (szülői) nyug­díj legkisebb összege havi 3140 forint. Az árvaellátás legkisebb összege havi 2940 forint. Mit kell tudni a minimum alatti nyugdíjak emeléséről? Általános szabály, hogy a nyugdíj nem lehet több az átlagkeresetnél, így a társa­dalombiztosítási rendelkezé­sek nem biztosítanak „mi­nimum” összegű nyugdíjat olyan esetben, ha a nyugdíj alapját képező átlagkereset nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot — 1989­ben a havi 3340 forintot. Ezek az ellátások 1989. ja­nuár 1-jétől havi 360 forint­tal emelkednek, és a külön­böző egyéb kiegészítésekkel emelt összege sem haladhat­ja' meg a minimum-nyugdíj- összeget. Milyen összegűek a * minimum” baleseti, rokkantsági nyugdíjak? A baleseti rokkantsági nyugdíjak legkisebb összegei 1989. január 1-jétől a követ­kezőképpen alakulnak: a III. rokkantsági csoportban havi-3380 forint, a II. rok­kantsági csoportban havi 3706 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 3766 forint. Hogyan emelkednek a szövetkezeti járadékok? 1989. január 1-jétől a mezőgazdasági szövetkezeti tagok járadékai a következő összegekre emelkedtek: — öregségi járadék havi 3008 forint; — munkaképtelenségi járadék havi 3500 forint; — az utóbb igénylő házastárs öregségi járadéka havi 2799 forint; — az utóbb igénylő házastárs munkaképtelenségi járadéka havi 2968 forint; — az özvegyi járadék havi 2905 forint; — a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi járadékának alapösszege havi 3110 forint; — a szakszövetkezeti tagok növelt összegű munkaképtelenségi járadékának alapösszege havi 3500 forint; — a növelt összegű özvegyi járadék legkisebb összege havi 2930 forint; Egyéb, meghatározott összegű ellátások A rokkantsági járadék ösz- szegét -a 83/1987. (XII. 27.) MT. rendelet havi 2200 fo­rintban határozta meg. Ez az ellátás is emelkedik ha­vi -360 forinttal, így ez az összeg 1989. január 1-jétől havi 2560 forint. Ugyancsak havi 360 forinttal emelkedik a rendszeres szociális jára­dék, amelynek összege 1989. január 1-jétől havi 3290 fo­rint. Milyen támogatást kapnak az időskorúak és a súlyosan rokkantak? A havi 360 forint emelésen kívül további kiegészítés il­leti meg az időskorú (70. életévét mér betöltött, vagy 1989-ben betöltő) nyugdíja-*- sokat, a súlyosan rokkanta­kat (I—II. rokkantsági cso­portba tartozó rokkantság címén ellátásban részesülőt, továbbá a vakok szociális ellátásaiban, a hadigondozási járadékban és a központi szociális segélyben részesü­lők közül azokat, akiknek el­látása emeléssel együtt nem éri el a havi 3500 forintot. Az ő ellátásukat a havi 360 forint emelésen felül havi 3500 forintra kell kiegészíte­ni. Nem vonatkozik ez a ki­egészítés az ellátás jellegé­ből adódóan a rokkantsági és baleseti járadékra, arra, aki kizárólag kivételes ellá­tásban részesül, továbbá a mezőgazdasági szövetkezeti járadékos ilyen ellátást utóbb igénylő házastársára. A havi 3500 forint összeg­határ meghatározásánál nem veszik számításba a nyug­ellátással, baleseti nyugellá­tással együtt folyósított Emlékkönyvbe való Se szeri, se száma annak a sok, nyugdíjastálálkozónak, amiről tíz év alatt rendre beszámolt a Nyugdíjasok fóruma. Ezúttal egy tavalyi találkozót örökítünk meg, emlékeztetőül. Az OTP me­gyei .igazgatója évről-évre összehívja nyugdíjasait — lassan százan lesznek a meghívottak — s baráti ta­lálkozón érdeklődik tőlünk: hogy tetszenek lenni? Nos, a tavaly december 18-án megtartott nyugdíjastalálko­zón nemcsak baráti beszél­getésen, vendéglátáson, kis karácsonyi' segélyek átadá­sán vehettünk részt, hanem egy nevezetes eseményen is. Dr. Scherman Imre nyugdí­jas jogtanácsost gyönyörű tortával köszöntötték; 75. születésnapja alkalmából. Ez is szokás, fölköszöntik a 70, 75 éves volt régi kollé­gákat. Képeinken ezt a születésnapi köszöntést és Szűcs Ferenc igazgató min­den nyugdíjasnak szóló tájé­koztatóját örökítettüK meg a Tisza Szállóban megren­dezett találkozóról. (Fotó: Korényi) — házastársi pótlékot, — családi pótlékot, — gyermek utáni jövede­lempótlékot, — a nem társadalombiztosí­tási ellátásokat (pl. lak­bérhozzájárulás, szociális támogatás). Beszámít azonban a kivé­teles ellátás, a továbbdolgo- zásra ösztönző nyugdíjpót­lék, továbbá a nyugdíjazás után elszenvedett üzemi bal­eseten alapuló baleseti jára­dékok. Milyen összegű a házastársi pótlék? A házastársi pótlék teljes összege havi 900 forint. Ez az összeg nem emelkedett. Ehhez az összeghez azonban 1989. január 1-jétől további 360 forint kiegészítés jár. A házastársi pótlékhoz folyósí­tott kiegészítések együttes összege így 650 forintról 1010 forintra emelkedett. Bármi­lyen összegű házastársi pót­lék mellett a kiegészítések és jövedelempótlék teljes egészében folyósításra kerül. Nem változott a házastárs utáni jövedelempótlék ősz- szege, ez továbbra is havi 390 forint. 1989-ben történő igénybejelentés ese­tén a házastársi pótlék az öregségi, rokkantsági, bal­eseti rokkantsági nyugdíjban részesülőt abban az esetben illeti meg, ha — ellátása nem éri el a ha­vi 4240 forintot, — házastársa az öregségi nyugdíjra jogosító kor­határt betöltötte, vagy rokkant, és — a házastárs nyugellátása, baleseti nyugellátása, ke­resete, jövedelme a havi 3140 forintot nem haladja meg. (A 3140 forint az özvegyi nyugdíj legkisebb összege.) Milyen összegben folyósítható együttesen a saját és az özvegyi nyugdíj? Az az összeghatár, amed­dig saját jogú' nyugellátás, baleseti nyugellátás mellett az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj folyósítható, 1989. január 1-jétől havi 3590 forint. Mikor folyósítják az emelt összegű nyugdíjakat? A nyugdíjasok a posta ál­tal előre jelzett januári nyugdíjfizetési napon már az emelt összegű ellátást kapják kézhez. Az ellátás emelését tehát kérni nem kell. Az emelt összegű nyug­díjjal együtt kapják meg az érintett nyugdíjasok a ki­egészített házastársi pótlé­kot, és ha a nyugdíjjal csa­ládi pótlékot (jövedelempót­lékot) folyósítanak, azt is emelt összegben utalják ki, Tíz eure mar

Next

/
Oldalképek
Tartalom