Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

Két "tiszás" a 130 éves kikötővárosból Mit irt Saigo Michikazu, Jokohama főpolgár­mestere december 24-én a szolnoki városi tanács elnökének? Erről is szól a két japán "tiszással" készített Interjúnk az 5. oldalon. KI a felelős, ha rosszul mérik fel a képzési Igé­nyeket? Mire jók a felületi kezelések mint a nyugdíjasok foglalkoztatásának megszünteté­se. A keresetek nem tűrnek több elvonást. És a végkielégítés? Nehezen elfogadható élethelyzet című írásunk a munkanélküli segélyről szóló vitáról a 4. oldalon. egyes és kettes programja. A két Igazgatóság külön stábbal kezdte meg működését. A "2"-es szerkesztőségnek egyik vezetőjével, PETÁK ISTVÁNNAL készült Interjúnk lapunk 5. oldalán olvasható. f Becsengettek *, astimko/ákban Mint lapunk­ban hírül ad­tuk, január másodlkától ketté vált a televízió a,, «oRSZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Roham a világ- útlevélért Kacsa volt a magasabb illeték! Nem akármilyen ro­hammal kellett az év végén szembe nézni az útleveleket kiállító ha­tóságoknak. A világút­levél egyik percről a másikra olyan kapós lett, hogy hosszú sorok álltak még a kapitány­ságok épülete előtt is. A nekibuzdulás oka alighanem egy rémhír lehetett, miszerint öt­száz forintról legalább kétezerre emelik a be­fizetendő illetéket. A tegnapi Népszabad­ságban a pénzügymi­nisztérium egyik főosz­tályvezetője igaz lelké­re állította, hogy erről szó sem lehet, ám alig­hanem későn érkezett a megnyugtató informá­ció. Amint Fazekas Má­ria rendőrőrnagy el­mondta, Szolnokon az egész év során 48 141 világútlevél kérelmet adtak be, s ebből no­vemberben 5822-t, de­cemberben 7789-et '— egyszóval az év utolsó két hónapjában az egész évi mennyiség egyharmadát! Még olya­nok is folyamodtak vi­lágútlevélért, akiknek a személyi száma 4-gyel kezdődik, ez pedig köz­tudottan azt jelenti, hogy az illető a múlt században született. Ha egy kíváncsiskodó világutazót köszönthe­tünk a 90 év körüli idős emberekben, úgy ennek csak örülni le­het, ám a határőrök és a vámhatóság emberei néhány történettel ala­pot adnak arra, hogy sanda gyanúval is él­jünk. .. Az év első munka­napján már jelentősen, lecsökkent a forgalom, mindössze 91-en for­dultak meg az útlevél osztálydh, de a dere­kasan dolgozó ügyinté­zők prognózisa szterinlt a tegnapi forgalom sem haladja meg a 100-at. Hogy mennyi igény­lőre kell még számítani a hátralévő időben? Fazekas Mária szerint Szolnok vortzáslkörzeté- nek 120 ezer lakosából a kétharmad — 80 ezer ember — dönthet úgy, hogy világútlevelet igé­nyel. A baj nem ez az elképesztően magas szám, hanem az, ami­kor elözönlik a kapi­tányságot. hiszen az út­levélkérőlapok kitöl­tése csak az első lépés a határ felé. Az ablakon benyújtott irományt nyújtott műszakban dolgozzák fel az ügy­intézők és igazán nem marasztalhatok el az­ért, hogy még csak december 12-nél tarta­nak.- Pb ­Tegnap az 1989-es év első tanítási napján — bár a téli szünet most kissé rövidebb volt a megszokott­nál — a diákok és tanárok jókedvű­en, pihenten kezd­ték el újra a mun­kát. Felvételünk a szolnoki Költői Anna Üti Általá­nos Iskola II. a osztályában nyelvtan órán ké­szült (Fotó: K. É.) Szorgos kezek szabják az anyagot, berregnek a varrógépek, készülnek a szövetnadrágok, ballonkabátok, bőr­dzsekik. Ez utóbbi termékek a leg­divatosabbak, nyugati exportra gyártják. Tavaly a ruhagyár szolno­ki gyáregységében is több volt a munka, mint az elmúlt években, de az igyekezet és a 200 millió forintos árbevétel ellenére nyereséget a piaci változások miatt nem sikerült elérni (Dede Géza felvételei) XL. évf. 3. sz.. 1989. jan. 4., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A szolnoki gyárban Száznapos kampány, 60 ezer fonna cukor Amint arról az esztendő első Néplap-számá­ban már hírt ad­tunk, december 31-én a reggeli órákban érke­zett meg az utol­só répa szállít­mány a feldolgo­zás finiséhez ér­kezett Szolnoki Cukorgyárba. Az­óta az úgyneve­zett gyári készlel is elfogyott, teg­nap reggel hat órakor az utol­só kilónyi „új cukor” is a rak­tárakba került, hivatalosan is be­fejeződött a kam­pány. A tavalyinál öt nappal hosz­szabb, összesen 100 napos sze­zonban öt megye negyvennégy me­zőgazdasági nagyüzemeiben termett 510 ezer tonna ré­pából gyártottak cukrot. Az alapanyag beltartalmi minő­sége elmaradt a tavalyi kampányban feldolgozot­tétól. Száz kilogramm ré­pából átlagosan 11.27 kilo­gramm cukrot nyertek, mintegy 40 dekával keve­sebbet, mint egy éve ilyen­kor. Ennek elsődleges oka, hotgy december elején az ideiglenes lerakó helyeken prizmában tárolt gyökér megfagyott, majd a későb­bi enyhe időjárás hatására kiengedett. Ez mintegy 0,4 százalékos károsodási vesz­teséget okozott a gyárnak, ami viszont nem rosszabb az iparági átlagnál. A répát termelő nagy­üzemekben a feldolgozási idény végéig — 70 száza­lékban váltóval — ki tud­ták fizetni a szerződés sze­rinti átvételi árat. A 100 napos kampány végered­ménye 60 ezer tonna cu­kor, aminek a gyártása az említett veszteségek ellenére is gazdaságosabb volt, mint tavaly. Ez jó­részt annak tudható be, hogy az energia-, anyag- és bérköltségek közismert drá­gulása ellenére sem növeke­dett a szolnoki feldolgozó üzemben a cukorgyártás ön­költsége. Nem volt gond (Folytatás a 3. oldalon) helyzete nem ad okot elégedettségre Magyar felszólalás a bécsi utótalálkozón II. . János Pál pápának a kisebbségek jogaival foglal­kozó újévi üzenetét méltat­ta és az erre vonatkozó ma­gyar álláspontot ismertette Erdős André nagykövet a bécsi utótalálkozó keddi ple­náris ülésén. A magyar kül­döttség vehetője volt az utó­találkozó első idei teljes ülé­sének első felszólalója. Erdős André kiemelte, hogy a pápai üzenet szerint a kisebbségek kérdése az ál­lamoknak mind belső életét, mind nemzetközi kapcsola­taikat érinti. Mint mondta, ez ugyanúgy összhangban van Magyarország álláspont­jával, mint a római katoli­kus egyházfőnek az a meg­állapítása, amely szerint a kisebbségeknek joguk van a kollektív önazonosságra, s azt védeni kell. A diplomata idézte az üze­net arról szóló részét, hogy a kisebbségi jogok tisztelet­ben tartása az állam és in­(Folytatás a 2. oldalon) Az áremelések előtt Leltároznák a gyógyszertárak jöuo szerdáig Napok óta kígyózó sorok kanyarognak megyénk het- venhárom gyógyszertárában. Sokféle mendemonda kering a várható áremelésekről, a drágulás mértékéről. Vajon mi az igaz mindebből, kér­deztük dr. Kapitány Istvánt, a Szolnok Megyei Gyógy­szertári Központ igazgató­ját. — Bevezetőben elmonda­nám: a mendemondából sok minden igaz, hiszen január 9-én reggel 8 órától többféle módosulás lesz a gyógysze­rek árában. A számok nyel­vére lefordítva azt jelenti, hogy a drágulás a lakosság gyógyszerekre fordított ki­adásait az új, az idei évre — feltéve, ha ugyanennyi lesz a fogyasztás, mint ko­rábban — mintegy 80 szá­zalékkal növeli. Mindennek az a magyará­zata, hogy a korábbi térí­tési díjas rendszer nem tük­rözte a termelési értéket, és ez vezetett a hihetetlenül magas gyógyszerfelhaszná­láshoz. Mondván, elég ol­csó, és nem árt ha van ott­hon belőle bőven. Más do­log. hogy ezen gyógyszerek egy része végül is szemét­be. hulladékba került. A változtatás lényege olyan fo­gyasztói ár kialakítása, amely a termelői áron kí­vül tartalmazza a forgalma­zási költséget, sőt mintegy 20 százalékos haszonkul­csot is. (Folytatás a 3. oldálo i) Napi nyolc órás műszakban két géppel 32 tonna cukrot töltenek egy ki­logrammos tasakokba az asszonyok. A kampányban gyártott 60 ezer tonna cukor egyharmadát a gyár rak táraiban, a többit a fotón látható gyűjtőzsákokban és bérelt tárolókban helyezték el Befejezték a répafeldolgozást, készülnek a 75. jubileumra Máj us 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom