Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-19 / 16. szám
1989. JANUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Főleg a továbbtanulni szándékozóknak ad óriási segítséget a számítógép. A Rákó- cziújfalui Általános Iskola két éve saját erőből három gépet vásárolt. A 1—8. osztályosok két szakkörben tizenöten tanulják a programozás alapismereteit, önállóan tudnak programokat készíteni. Főleg matematikai, fizikai feladatok megoldásában segít a számítógép. (Fotó: T. Z.) Nem makutyi du Tudtam, hogy N. Bécsbe észül, ezért hetekkel ké- őbb — már csak merő ud- ariasságból is — megkér - eztem tőle, hogy milyen olt a császárváros. Ne cukkolj,, légy szíves, érte lehangoltan, nagyon jól tdod, hogy jártam. Istenem-, ; nem tudom, szabadhoz7.' im, Isőt vedd úgy, szóba te óztam. Dehogynem tudod. Szén mindenki tudja, az 'ész város, a fél ország! De 1 neked jólesik ezt tőlem illani, akkor elmondom, íbuktam, le bizony! Se ;nz, se Bécs, sőt várom, >gy mire büntetnek! Mit ináltál, ébred fel ekkor már kíváncsiságom. Mit, mit, it! Volt szaros 400 dollá- m dugiban, azon buktam Megmotoztak, megtalálsz? — kérdeztem. Nem, zta a fejét! Hát akkor? — íozódott a kíváncsiságom, it akkor, hát akkor, mér- lődött, hát akkor a hatá- 1 a vámos kezébe nyomni Hogyhogy? Csak úgy egyszerűen! Kér- . zte a vámos, hogy mennyi nzem van. Mondom neki ) forint, a szabályos. Eri ? kérem, mutassa meg. Erén benyúltam a bal zsenibe és kezébe nvomtam a llárt. Egy pillanat műve It, zavaromban összeks- rtem, hogy a forini a jobb- lali zsebemben van, a dol- a bal oldaliban ... Amióta meghallottam ettől a hirtelen pánikba eső, hétköznapjaiban nagyon is szórakozott embertől ezt a történetet, azóta peckesen járó száz-, ötszáz- és ezer- forintosok jönnek képzeletemben felém az utcán. Meg is értem, hogy ennyire kihúzták magukat, hiszen nem mindennapi, hogy valaki is * dollárrá léptesse elő őket ... osztán sokáig molesztálták-e az agyukat a reklám elkészítői, amíg aztat a micsodát kifundálták? Egy olyasmi szerkentyűt reklámoz az a fránya televízió, amely kitisztíjja aztat, amit a földre terítünk, hogy ne a meztélábonkba merje.) s parkett szákája. Ennyi illik — így — a képernyőn látható jelenet elé. Az okos városi, jól érzékelhető felsőbbséggel. a szőnyegtisztítógép kölcsönzését ajánlgatta. Buta paraszt jő. kérdezi: — Mi ez, betakaritógép? — Nem, kitakarítógép. A buta parasztnak tetszik az ajánlat: — Hogyéaggya? Megveszem! — és már nyúl is a bukszája után. Göre Gábort se szerettem. Durbincs sógort se. Azokat se, akik az emberek esetleges tájékozatlanságát, járatlanságát nem szeretett el'es. okos szóval próbálják feloldani. Viszolyogva nézem, a ..betakarítógépes” hirdetést is. nedig tudom, hogy a valósághoz semmi köze. De a kérdés bennem van, hogy Góbé természetű ismerősöm néhány héttel ezelőtt nevetve mesélte, hogy kifogott a lehetséges betörőkön! Kiszögeitem a lakásom ajtajára egy zománctáblát, magyarázta amelyen egy acsarkodó kutyafej van, nagy betűs felirattal: Vigyázz, hamis kutya, harap! De ez még semmi, folytatta, esténként amikor hazamegyek, nem gyújtom fel a villanyt a lépcsőházban, és minden emeleten elugatom magam. S most jól fogódzkodj meg, mert a múltkor egy lakó már látta is a kutyát! Szájkosár és szíj nélkül, gazdátlanul, zsákmányra éhesen ugatva szaladgált a lépcsőházoan! Hatalmas, vérbenforgó szemű, acsargó. morgó boxer, a legvérengzőbb fajta, hadartam vissza valakitől, hogy milyen veszedelmes állat tartja rettegésben a lépcsőház lakóit. Nem baj, az ilyesminek híre megy, hozzám nem törnek be, az biztos! Amikor legközelebb újra összefutottam góbé természetű ismerősömmel, nagyon mérges volt. Talán mégiscsak betörtek hozzá? A. dehogy, mondta, képzelje, följelentettek. hogy vérebet tartok a lakásomban! — ti — Szakmunkástanulók versenye Kötelezi vers a Füstbe ment terv Több évtizede már, hogy a szolnoki 605-ös számú szakmunkásképző intézet — annak idején még a Petőfi Sándor úton volt az intézmény — először hívta meg az év első napjaiban vers- és prózamondóver- senyre a megye szakmunkástanulóit. Az iskola ezzel a, már hagyománnyá vált versennyel is tisztelgett Petőfi Sándor emléke előtt. Az intézet később új épületbe költözött, s régi helyén a 633-as számú iskola talált otthonra. A hagyomány természetesen nem szakadt meg, a 633-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola felvette Petőfi Sándor nevét, s más intézményekkel közösen minden évben megrendezi a megyei vers- és prózamondó versenyt. Az idei seregszemlére január 21-én 9 órától kerül sor Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. A versenyen az iskolai döntők legjobbjai — a tizenhat szakmunkásképző harminc tanulója — mérik össze tudásukat. A fiatalok a kötelező Füstbe ment terv című, vers mellett szabadon választott művel szerepelnek a versenyén. Legyen minden évben a magyar kultúra napja! Ezen a napon, 1823. január huszonkettedikén irt:» Kölcsey Ferenc szatmárcse- kei magányában azt a költeményét, amelyet nem törvény, hanem a nemzet közakarata emelt a maga imádságává, Himnusszá. Szívszorító és fölemelő ez a költemény, önvizsgálatra és a jövöépítő szent elhatározásra egyaránt késztet. A Hazafias Népfront — a nemzet jövője és a magyar művelődés, műveltség eleven léte iránti felelősségét tudva és érezve — arra kéri ma a magyar kultúra valamennyi barátját és művelőjét, éljen bár a határokon innen vagy túl, vesse tekintetét ezeréves kultúránkra. Nyújtson hát kezet e napon lélekben és elhatározásban köztünk élő s az emlékezetben élő egyaránt, itthon és mindenütt a világban, különféleképpen -gondolkodók, eltérő korúak, nyújtson kezet a nemzeti kultúra elismerésében, támogatásában és abban, hogy erejét, tudását az egész emberiség érdekében Ljthesse ki. Kultúránk megbecsülése önvizsgálatra és önbecsülésre nevel, segít számba- venni jót és rosszat, mérlegelni múltat és jelent. Gon- dökkal és feladatokkal teli •ma az ország, ám nem titkolhatják : a nemzeti sőre- kérdésekkel felelősen vívódva okkal aggódha tunk a magyar művelődés és műveltség, művészet és tudomány egyre nehezedő gondjai miatt. Meggyőződésünk és történelmi tapasztalatunk, hogy jóbb jövendő csak kiművelt emberek cselekvésével lehetséges. Hisz- szük és valljuk, hogy erre építésre készen a kövünk; tesszük ezt abban a reményben, mi több: tudatban, hogy a nemzeti műveltség .hazai és másutt élő művelői készek az összefogásra és együttműködésre, de számítanak arra, hogy a súlyosbodó körülmények között munkájuk nem nehezedik, hanem az értékek megtartásában és újabb értékek teremtésében köny- nyebbé válik. A magyar kultúra napjának megünneplése segít bennünket egy erkölcsileg megújult Magyarország építésében. Hazafias Népfront Hat iskolának már van tornaterme Karcagon II kiskulcsosinak csak a falai állnak Egy nemes kezdeményezés megtorpanása Lassan csordogálnak a forintok Karcagon hét általános iskolában folyik ma oktatás, közülük egy kivétellel — valamennyi rendelkezik tornateremmel. A kedvező arány elérésében nagy szerepe volt az elmúlt években a városi tanácsnak, a Hazafias Népfront és a KISZ karcagi szervezetének. Négy évvel ezelőtt indult az az akció, amely hangzatos jelszavak nélkül azt tűzte ki célul, hogy minden karcagi általános iskolának legyen tornaterme. A kezdeményezők felhívással fordultak a Metszéspontok A világon a dolgok szigorú össze- ggésülkiben léteznek. Több példát lehetne mondám i, de én csak egy dogról beszélnék, a sairok és a pók jpcsolatárói. Talán meglepő, de ma- om ás sok közük van egymáshoz, issük hát sorjában! Bizonyított tény, hogy a végtelen - in eredő egyenesek találkozási untjai alkotják a sarkot, ami ha "Idául a kőműves is úgy akarja, erőlegesre sikerül. Jellegzetes fogalmak alakultak ki sarokkal kapcsolatban: sarki inő, irfci Közért, sarki eredetű hideg- ont; vagy babonás hiedelmek, mi- eráint egy háziban az új lakának ég kell számolnia a sarkakat, be ill kenni a ház 'sarkát szalonnával, nynak nem szabad az asztal sarká- yz ülni, stb. Életünkben‘ma is fon- s a sairok, osak mi nem figyelünk i: ott lehet johbra és balra, vagy gysizerűen sarkonforduilni. Szóval iámtalan dologban lényeges, fontos ssizetevő a sarok. Ml emberek »zónám 'utáljuk, gondoljunk csak a gye- akkori sarokba állításokra, vagy a matematikára, amikor a koordiináta- endszerrel kapcsolatban szóba ke- ült, mint origó. Ez egyébként a leg- adományosabb elnevezés a sarokról. Ez a hely viszont lakóhelye egy fölénynek, ez pedig a pók. A pók rnhelyt hajdanán betette lábait a házba, csak a sarokban érezte jól magát, neki nem voltak kifogásai ellene. Mii jó ebben neki? Hiszen egy fia légy vagy szúnyog sem repül sarkosan a lakásban, tehát igen ritka .lehet a fogása. A pók viszont ura a helyzetnek, mert úgy tudja, hogy ő köti össze a lakás falait, minden rendes háziasszony sajnálatára és utálatára. Ahogy a sarakról vannak .babonák, úgy ebből a pók sem marad ki. Így aztán a hiedelmek szereplői jól egymásra találtak. Szegény pók, mindennek ellenére nem tehet semmiről sem. mégis gyűlöljük bélkés hálószövögetéséért. A póknak, látszólagos semmittevése ellenére, nagy ellensége, az emberen kívül, a Che- motox és a porszívó, mert ezeknek nem tud ellenállni. A pók a tudósok véleménye szerint .hasznos állat, viszont nem tekintjük háziállatnak, nem adunk neki vacsorát, ebédet, például nem dobunk a hálójába jó húsos legyeket. Egyenesen utáljuk, mert nem hízeleg nekünk, nem dorombol, mint a macska, s nem dobja égnek lábait, mint a kutya, hogy vakarjuk meg a hasát, hogy a füle tövéről ne is beszéljek. Hasznát sem látjuk, mert nincs ízletes, ran tani - va'ló combja, füstölnivaló sonkája. Békés állat, s esze ágában sem lenne az embert bántani, jobban' fél az tőlünk, mint mi tőle. Nagyon ügyes, mert még véletlenül sem a ház külső sarkára szövi hálóját, hanem megtalálja a számára kedvező belső sarkot. Nemcsak az ösztöne hajtja, hanem tudatos is, mert ahol egyszer már bepoirszívózták vagy kisöprűz- ték, oda már képtelen visszamenni. A sairok viszont örökre befogadta a pókot. A hosszú idő során összeszoktak. Mit mondjak, 'kénytelenek voltak ezt tenni. Ez a barátság aztán oda vezetett, hogy elmondható róla: a pókból a sarok csinált háziállatot. A sarok és a pók tehát kölcsönhatásban vannak egymással. A sarok otthont adott a póknak, háziasított», a pók pedig hálából megpróbálja eltüntetni az éles sarkot, beszőve azt hálójával. Ezt a történelmi folyamatot csak az ember zavarja meg állandó zaklatásával, mert ő nem szereti egyiket sem, csak magát és a pókhálót eltüntető partvisát, azt a fegyvert, ami a békés kapcsolatokat megszünteti. önző, buta az ember, aki nem éli át tudatosan a dolgok szoros egymásra utaltságát, összekapcsolódását. Lehet, hogy ez majd egyszer végletes hibáinak hizonyul, és a pók és a sarok túl fogja élni az emberiséget?! TA munkahelyekre — elsősorban a szocialista brigádokat megcélozva —, hogy ki-ki lehetősége, bukszája vastagsága szerint tegyen pénzbeli felajánlást a létesítményért. Ezzel párhuzamosan a KISZ- esek társadalmi munkára mozgósították az alapszervezeteket. (A készpénz egyébként csak az anyagra kellett, a többi — beleértve a tervezést és a kivitelezést is — társadalmi munkában zajlott.) Elsőként a Zádor úti iskola tornaterme épült fel, amely még hozzávetőlegesen 1,5—2 millióba került csupán. Aztán a Berekfürdői Általános Iskola következett, amelyet 1987-ben adtak át — ezúttal már hárommillió forintért. Az akció sikeréhez most már csak a Kiskulcso- si Általános Iskola tornaterme hiányzik, ha elkészül, akkor — úgymond — teljes lesz a kép. Itt meg kell állni egy pillanatra, ugyanis e tornaterem építése nagy lendülettel kezdődött 1987-ben; annak rendje és módja szerint meg- öntötték az alapokat, majd felrakták a falakat. Ekkor azonban leállt az építkezés, a falak ma csonkán meredez- nek. Mi történt? — Tulajdonképpen még a tél beállta előtt szerettük volna a tetőszerkezetet ráhelyezni az épületre — mondja Nagy Lajos, a Karcagi Városi KISZ-bizottság titkára —, hogy ne menjen tönkre a tégla, de az állagmegóvási szándékunk égető pénzhiányba üktözött Egyszerűen a nehéz gazdasági helyzet miatt csökkent az adakozási kedv. Nemrég a kórház művese részlege is belépett a „képbe”, ugyanis az ottani szocialista brigád a részleg javára ugyancsak elindította saját gyűjtési, felajánlási akcióját. Persze, kell a művese részleg, hogyne kéne! Gyorsan le is szögezem: félreértés ne essék, mi nem ítéljük el a kórházat a kezdeményezéséért. Nekik is jogukban áll pénzt gyűjteni. Az elmúlt években jócskán emelkedtek az építőanyag- - árak. Ennek köszönhetően a két-három évvel ezelőtt tervezett épületek mai áron számolva szintén a duplájába kerülnek. A KISZ-hez különféle forrásokból lassan csordogálnak a forintok. Leginkább a városi dolgozók a kommunista szombatok béreit utalják át az építkezés számlájára. De kapott a KISZ is egy sajátos lehetőséget a városi tanácstól, mégpedig olyan módon, hogy a jelenleg épülő crossbar rendszerű telefonközpont helyén lévő két házat lebontásra átadták a fiataloknak. Az üzleten voltaképp mindenki jól járt; a tanács tetemes költ' séget takarított meg, a fiatalok pedig társadalmi munkában nekiláttak az épületnek, s a bontott anyagot értékesítették. Az így befolyt mintegy 230 ezer forint ugyancsak a tornaterem javára vándorolt. Meg kell még említeni a Kiskulcsosi Általános Iskola szülői múnkakö- zösségének hozzáállását is az ügyhöz; jelentős anyagi támogatással fejezték ki a lelkesedésüket. — Ügy voltunk vele, hogy két év alatt készen lesz az épület — mondja Nagy Lajos, de most már teljesen bizonyos, hogy az elképzelésünk füstbe ment terv marad. Nem tudjuk tartani a határidőt, jóllehet dátumot nem írtak nekünk elő. De valahol az ilyen jellegű munkáknál mégiscsak létezik egyfajta morális határidő... Sajnálom a gyerekeket, mert bár jobb idő esetén az udvaron tornáznak, ilyentájt a tantermekbe kényszerülnek. Ha belegondolok, hogy há- romszázötvennégy nebulóról van szó... Ha egyszer végre tető alá kerül az épület, a számítások szerint már legalább 4,5—5 millió forintra rúg majd a teljes költség. Most kétmillióra lenne szükség ahhoz, hogy befejeződjenek a munkálatok, s ne maradjon tornaterem nélkül Karcag utolsó általános iskolája, a kiskulcsosi. — jurkovics — Január 22
