Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-19 / 16. szám
\ I 1989. I/MMUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP X 3 „Besegít” a varroda Fennállása óta a legeredményesebb évet zárta a Törökszentmiklós és Vidéke Áfész tiszapüs- pöki varrodája. Az üzem ötmillió forinttal járult hozzá a szövetkezet múlt évi nyereségéhez. Fotó: TKL Tervező mérnökök fogtak össze Önálló termékkel is megjelennek a piacon Közös vállalat de nem túrós a hata Három vállalat, kihasználva a társulási forma adta lehetőségeket két évvel ezelőtt közös vállalatot hozott létre olyan területen, afjol ma igen mostoha körülmények uralkodnak. Ez a mezőgazdasági műszaki fejlesztés. Nyilvánvaló, hogy az alapítók pénzüket gazdaságos vállalkozásba akarták fektetni, nem pedig elherdálni szándékozták. Hogyan alakul, s mit ér el a vállalat? Erről kérdeztük Rácz Lászlót, az Agroplan Mezőgazdasági Műszaki - fejlesztő és Tervező Közös Vállalat főmérnökét. — A cégtábla szerint ez egy közös vállalat. Kik hozták létre és milyen szándékkal ezt a társulási formát? — Vállalatunk 1987. január 1-vel alakult meg, és a MÉM Műszaki Intéze (Gödöllő), a szolnoki Mezőgép Vállalat továbbá a cegiéd Vegyesipari Szövetkezet hozta létre. Az új vállalat a k >- rábban már a gödöllői Intézet szolnoki irodájánál levő tervezőgárdára támaszkodott, kihasználva a dolgozók műszaki, szellemi tudását. A Mezőgép-nek már régebb óta dolgoztunk, így csatlakozott, a ceglédi szövetkezet pedig villamosipari termékeit akarta rajtunk keresztül is értékesíteni. Az alapítók tehát azt a szándékukat valósították meg, a gazdasági helyzetet felismerve, hogy egy könnyen mozgó vállalati forma hamarabb tud alkalmazkodni a piaci felételekhez. — Mennyire vált be az alapító szándéka? Milyen eredményt értek el szakmai és gazdasági téren.? — A mai gazdasági helyzet ellenére, az alapítók véleményem szerint meglehetnek elégedve, mert rendkívül rugalmasan tudunk alkalmazkodni minden igényükhöz, s a továbbiakban is azon leszünk, hogy elvárásaiknak megfeleljünk. Gazdasági téren önfenntartód vagyunk, nem kell igénybe venni hiteleket, szakmai téren pedig elismertet vagyunk. Eddigi munkáink főleg á Mezőgép-nek készültek, kezdve az aprómag betakarító adaptertől^ szemestermény szárító berendezésig, de terveztünk és üzembe ál Ütöttünk a Borsodnádasdi Lemezárugyár megrendelésére egy lemezmegmunkáló gépsort is, ami azt mutatja, hogy nemcsak konkrét mező- gazdasági eszközöket tudunk kifejleszteni. — Talpon lehet-e maradni a gépészeti kutatás fejlesztés területén, ma megvan-e a megfelelő szakmai gárda a feladatok ellátására? — Nagyon nehéz talpon maradni, mert a megbízóknak sincs pénzük, a műszaki források elapadtak. Ezért vállalatunk vezetése olyan stratégiát dolgozott ki és alkalmaz, miszerint nemcsak tervezünk, hanem kivitelezést, generál bonyolítást is végzünk, mind gép és üzem tekintetében, tehát tervezünk, kiviteleztetünk. üz :- meljük be a gépeket. A szakmai gárda mint már fent utaltam a sokrétűségre, az elvárásoknak megfelel, tizenkét fős a létszám, de ha ennek ellenére erőnket meghaladó feladatot kapunk, akkor külső speciális szakembereket is tudunk alkalmazni, menedzselni. — ön szerint egy ilyen kis létszám mellett mennyire meghatározó az egymás közötti kapcsolat, a vezetés és alkalmazottak között. — A kis létszám összehozza az embereket, nem is nagyon beszélhetünk főnök-beosztott viszonyról, segítünk egymásnak a feladatok megoldásában. — 1989. évi terveikről szeretnék hallani. — A legfontosabb, hogy követjük az 1988-ban kidolgozott stratégiánkat miszerint nemcsak tervezünk, hanem kivitelezünk, sőt a továbbiakban önálló termékekkel kívánunk megjelenni. Ezáltal akarjuk nyereségesebbé tenni válla’kozásu lkat. T. A. Közelképben a vb-teg A döntés vitákban születik Válaszol Zsembeli József, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja Dr. Zsembeli Józsefet, a karcagi kórház igazgató főorvosát az 1988. október 7-i megyei pártbizottsági ülésen választották a végrehajtó bizottság tagjává. Megkérdeztük Zsembeli Józseftől: — Hogyan lett a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja? Mi a véleménye a megváltozott összetételű testület munkájáról? Titkok tudójává vált? Milyen módszerrel készül az ülésekre? Az egészségügyet képviseli? A testületi üléseken vannak viták? Az érvek győznek, vagy a tekintély? Várható, hogy nyilvánosabb fesz a testület ülése? Zsembeli József válaszai: — Nem tudnám pontosan megmondani, hogyan lettem a végrehajtó bizottság tagja. Akkor a pártbizottság személyi megújítását megelőzően rendkívül széles körű beszélgetések zajlottak le. Ennek során megkeresték a kórház pártalapszervezetét, a városi pártbizottságot, majd velem is kétszer elbeszélgettek. Így utólag visszagondolva: az az érzésem, hogy a második beszélgetés döntött, a szakmai dolgokban kifejtett álláspontom alapján. Engem egyébként a városban mindenki ismer, de a megyében is sokan. Több társadalmi tisztséget viselek, így többek között tanácstag vagyok Karcagon, tagja a városi tanács végrehajtó bizottságának, a megyei egészség- védelmi tanácsnak. Nincs tehát semmi titokzatos abban, hogy beválasztottak a megyei párt-végrehajtóbizottságba. Egy megváltozott összetételű végrehajtó bizottság új tagja lettem — többekkel együtt. Mondanom se kell, ez növeli az amúgy is nagy felelősség- érzetem. Testületi tagságomat nem valamiféle kiváltságnak tekintem, hanem szolgálatnak, kötelességteljesítésnek. Mindössze három testületi ülésen vettem részt megválasztásom óta. Komoly tapasztalataim még nincsenek, de arról már meggyőződtem, hogy a végrehajtó bizottság „jól összejött”, nagyon jó- száftdékú, kreatív emberekből áll. Ötvöződnek az új tagok és a tapasztalt régiek. Talán még nem csiszolódott teljesen össze a testület, de- hát ez végül is az idő rövidsége miatt természetes. Az új embereknek még le kell küzdeni az induló hátrányt, alaposan megismerni a párt belső életét, tájékozódni az érvényben lévő határozatokról. Személyes gondom: nagyobb bátorságot kell kialakítani magamban és már az ülések elején leszögezni álláspontomat. Most még sokmindent a szakember szemével nézek, ezen is túl kellene lépni. — Tudom, többekben felmerül: a végrehajtó bizottság tagja „titkok tudója”. Nincs erről szó, kevés az úgynevezett „titok”. Persze előfordul, hogy egy-egy kérdéssel — például személyi üggyel — hamarabb találkozom, mint mások. Megmondom őszintén, míg csak papíron van, kicsit zavar. Ha megtárgyaltuk, akkor már nem. Egyébként környezetemben még senki nem próbált meg „előzetes információkért” megkörnyékezni. A végrehajtó bizottság üléseire igyekszem gondosan felkészülni. Minden anyagot kétszer elolvasok. Ha valamit nem értek pontosan, igyekszem tájékozódni. Mint intézményvezető széles körű kapcsolatokkal rendelkezem, sok beszélgetésen részt veszek. Tulajdonképpen ezek adják az információs bázisaimat. Félreértés ne essék, nem amolyan előzetes „kis végrehajtó bizottsági ülést” tartok, csak tájékozódom egy- egy témában . Könnyít a helyzetemen, hogy az anyagok egyre közérthetőbbek, világosan, egyértelműen fogalmaznak. Mindent összeadva több órát vesz igénybe a felkészülés. Döntés után hasonló módon — beszélgetések alkalmával — igyekszem „propagálni” a testület álláspontját, természetesen pártszerű keretek között. Ezt el is várja tőlem a környezetem. — Az üléseken nem a szakmát képviselem, persze orvosvezető vagyok, említettem, hogy ezen nehezen tudom túltenni magam. Ott politizálni kell és nem szakmai kérdéseket boncolgatni. Ha egészségügyről van szó, akkor természetes, hogy várja a véleményem a testület és a döntésnél „sokat nyom a latba”. Azt hiszem, ez így van rendjén — más területek esetében is. — A vitákról: vannak kemény nézetütközések, amelyekben az érvek döntenek Az úgynevezett feltétel nélküli tekintély-tiszteleten már az élet más területem is túl vagyunk. Abszolút értelemben persze van — a tudás, a tapasztalat tisztelete —, de ezzel senki nem él vissza. Téved az, aki úgy gondolja, hogy egy-két ember dönt, a többi csak asz- szisztál hozzá. Egy-egy ülés szinte egész napos. Vita nélkül nem tarthatna olyan sokáig. Fárasztó, de élmény részt venni ezeken. — A végrehajtó bizottság tevékenységéről valóban viszonylag keveset tudnak az emberek. Van ebben előrelépés, hiszen a Néplap közreadja az alapvető információkat. Biztos, hogy lehetne még a nyilvánosságán javítani, erről már beszéltünk is. Vannak erre reális lehetőségek. Még nincs kidolgozod koncepció, de biztos vagyok benne, hogy néhány hónap elteltével — a módozatok kimunkálása után — lesz ebben változás. Berki Imre Pro és kontra Órákig a szabad ég alatt TÜDÖSZÜRÉS RÁKÓCZIFALVÁN Szakadék helyett elmélyülő párbeszédet (Folytatás az 1. oldalról) számolóhoz kapcsolódva azt tette szóvá, hogy az úttörőmozgalomról miért nem esik szó benne. Dr. Mészáros Mátyás, a városi ügyészség KISZ-tatkára hiányolta az okfeltárásokat a beszámolóban. Ezt követően pedig arról szólt, hogy a KISZ-munkát teljesen új alapokra kell fektetni, ellenkező esetben az alternatív szervezetek egyszerűen „elorozzák” a fiatalokat. Sonkoly Zoltán, a Palotási Állami Gazdaság KlSZ-titká- ra arra hívta fel a figyelmet, hogy a fiataloknak nincs p )- litikai kultúrájuk, s a KISZ- hek igen kicsi a hatalma; az üzemi négyszögben voltaképp a perifériára szorult. Dedics Gábor, a városi KISZ-bizottság titkára hozzászólásában kifejtette, hogy a beszámolóban mindenképp külön fejezetet kell szentelni az ifjúságpolitikai kérdéseknek. A? említett dokumentummal kapcsolatban számos hibát tárt a vitafórum elé, egyebek mellett azokra az ellentmondásokra utalt, amelyek megingatják a beszámoló hitelét. Például az als'i bekezdésben azt taglalja az állásfoglalás, hogy a vá ősi pártbizottság „összességében eredményesen valósította meg programját”, maii kivetkezik — mintegy éü cáfolatként — a nehézségek, hibák felsorolása. Az ifjúságról szólva kiemelte, hogy e népes rétegre rábiggyesztik az „alacsony közéletiségú” jelzőt, pedig a jelenség egyenes következménye az elmúlt évtizedek hibás politikai gyakorlatának. Tóth Róbert, a megyei KISZ-bizottság tagja szerint olyan program kell, amely konkrét feladatokat .lelöl meg, s nem pedig általánosságokat fogalmaz meg. Ehhez kapcsolódott Urban Ignác, a Járműjavító KISZ- titkára, aki rámutatott arra, hogy a tervezet tele van homályos megfogalmazásokkal (például a pártbizottság „támogatja, bátorítja, szorgalmazza”). Dr. iPalatinusné Gál Anna, a pedagógus KISZ-bizottság titkára a KISZ-ből való kilépés rendezetlenségét hozta szóba. Utolsó felszólalóként Papp László, § Jászkun Volán KlSZ-titkára úgy fogalmazott, hogy a beszámoló csupán szavak gyűjteménye marad, ha nem lesz mögötte cselekvésre buzdító szándék. A bíráló megjegyzésekkel kísért, vitafórum Zsilka Sándor összegezésével ért véget, amelyből kicsengett, hogy a párt igyekszik maid figye lembe venni az ifjúság elképzeléseit, s megerősítette a hallgatóságot arról is, hogy a jövőben növelik az ilyen jellegű találkozók számát, amelyek érezhetően hozzájárulhatnak a párbeszéd elmélyüléséhez, — jurkovics — „Kötelező tüdőszűrésre kaptunk idézést. A falu főterén áll az autóbusz, oda négy-öt ember jut be egyszerre, a többiek az utcán várakoznak ebiben a ködös, nyirkos időben, még a ihet- ven-nyolcvan évesek is. Nem egy félóráról van szó. előfordul két óra is. Sokan otthagyják ...” A bejelentés Rákóozifail- váról érkezett. Nyomban megkerestem a nagyközségi tanács elnökét, Berónyi Józsefnek hogy mit tud erről? — A település lakói értesítést kaptak, hogy a tüdőszűrés január 3-tól 24-ig tart. kedden, csütörtökön és pénteken reggel héttől 13 óráig, hétfőn és szerdán 13 órától este hétig. Hangosbemondón keresztül is felhívtuk rá a figyelmet, de az csak a központban hallatszik. Az iskolából a tanulókat szervezetten vitték a szűrésre, akkor a lakosságot nem idéztük. — Most, hogy ilyen rossz az idő és sókat kell várakozni, sokan otthagyják-e? — A szűrés folyamatos, van, amikor kevesebben vannak, van amikor többen ... — Nem lehetett volna megoldani, hogy olyan helyre álljon a szűrőautó, ahol zárt helyiségben tudnak várakozni az emberek? — Jött a Tüdőgondozó Intézet kocsija, nem mi kértük erre. Alkalmasabb hely nem volt. — Önöknél nem tettek még panaszt a szabad ég alatti várakozás miatt? — Még nem — közölte a tanácselnök. A szolnoki Tüdöbeteggon- dozó Intézetnél dr. Szeredai Ildikó főorvos elmondta, hogy öt kocsival egész évben járják a megyét, ezek csak tüdőszűrésre alkalmasak. Négyévenként a komplex szűrésnél és kétévenként a tüdő- és nőgyógyászati szűrésnél az egészségházban kapnák helyet Rákóczifal- ván, mert akkor nagyobb felszereléssel és nagyobb stábbal telepszik ki a brigád. — Amikor program szerint egy-egy településre odaér a vándorkocsi, a falu kihirdeti a tüdőszűrést. Nem órára beosztva idézik . az embereket, így ha odamegy egyszerre ötven, akkor (bizony jócskán Ikéll várakozni. Nyáridőben nincs probléma emiatt. A helyet a tanács jelöli ki, hogy hova álljon a kocsi... — Nekünk ott áramforrásra van szükségünk — jegyezte meg Gesztesi Károly főcsoportvezető, — hiszen villany kell a műszerekhez és a fűtéshez is. A fogorvosi rendelő és az anya- és csecsemővédelmi rendelő (vagyis az egészségház) lett kijelölve. A Titász segítségével áramot az utca túloldalán kapunk, így az autó nem az épület udvarán, hanem a kijárat előtt áll. Tőle körülbelül 15 méternyire a várószoba, ahol védett helyen megvárhatja bárki, hogy sorra kerüljön. Igaz, időnként ki kell nézni, mert nem látnak rá a kocsira. Majd szólok, hogy mindig legyen nyitva. Furcsa, paradoxon helyzet állt elő. Az egészségügyinek törvényszabta feladata az egészségügyi szűrővizsigála- tok elvégzése, ehhez a szakmai feltételek biztosítása. Az egyéb feltételekről a tanácsok feladata gondoskodni, hiszen az ő érdekük a lakosság egészsége fölött őrködni. Remélhető ezek után, hogy találnak megoldást Rákóczi- falván, és eredményes lesz az idei tüdőszűrés.(?) — rónai — Gyümölcsládák, ládaelemek, valamint export szállításra az európai szabványnak megfelelő raklapok gyártásával foglalkozik a Nefag abádszalóki fagyártmány üzeme. Export rendelésük mintegy 30 ezer raklap, belföldre pedig 350 ezer ládát szállítanak. Fotó: TKL
