Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-19 / 16. szám
Ara: 4,30 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. évf. 16. sz., 1989. jan. 19., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mérföldkő a helsinki folyamatban Várkonyi Péter felszólalása a bécsi utótalálkozőn A bécsi utótalálkozó háromnapos k ül ügy m in iszteri szakaszának szerda délelőtti ülésén öt felszólalás hangzott el. A csehszlovák, a lengyel, a spanyol és a dán iküll- ügytmfnászter után tartotta meg beszédét Vánkonyi Péter. A magyar külügyminiszter aiz ülés megkezdése előtt az utótalálkozó színhelyén, a bécsi nemzetközi konferenciaközpontban találkozott Alois Mock osztrák alkarn- cell árral, külügyminiszterrel. Megbeszélésükön közösen értékelték a most záruló utó találkozó munkáját, s méltatták annak jelentőségét, hogy március elején ugyancsak Bécsben párhuzamosan megkezdődnek a VSZ és a NATO 23 tagállamának az európai hagyományos haderővel foglalkozó tárgyalásai és a helsinki folyamat mind a 35 országának bizalom- és foiztonságerősítési konferenciája. Mindkét miniszter kiemelkedően jónak ítélte a magyar—osztrák kapcsolatokat, s szó volt arról, hogy ezek keretében hamarosan további magas szintű találkozókat és külügyminiszteri tárgyalásokat is tartanak. Várkonyi Péter külügyminiszter mindenekelőtt köszönetét nyilvánított Ausztria kormányának és Bécs városának vendégszeretetükért, a találkozóhoz nyújtott kitűnő körülményekért. — Külön örömünkre szolgád — mondta —, hogy a bécsi találkozó sikere érdekében folytatott magyar—osztrák együttműködés hagyományosan jószomszédi kapcsolataink értékes részévé vált. Kijelentette: a találkozó megfelelt a több mint két évvel ezelőtti megnyitásakor megfogalmazódott várakozásoknak;, mérföldkővé vált, s minőségi fejlődést hozott az európai földrész biztonságának és együttműködésének feltételeiben. A sikeres befejezést nagy mértékben ösztö(Folytatás a 2. oldalon) Lesz-e részvénytársaság Mezőtúron? Híre kelt az utóbbi Időben, hogy Mezőtúron, az Alföldi Téglaipari Vállalatnál a részvény- társasági formára való áttérés gondolatával kacérkodnak. A cél — s a dolgok haszna — nyilvánvaló: ilyen módon tőkecrőssebbé tehető a vállalat, ugyanakor az új irányítási forma új lehetőségeket új energiákat hozhat a felszínre azáltal, hogy új felelősségi viszonyokat teremt. A hír nyomán Holczk- necht Gyula vállalati igazgatónál érdeklődtünk a kilátásokról, s az elképzeléseikről. Megtudtuk, hogy az elvi döntés az átalakulásról még a múlt esztendőben megszületett, ám az ügy, s a szervezés egyelőre áll. Bár a január elsején hatályba lépett, új társasági törvény pontosan szabályozza e társasági forma minden fő kérdését, nem megoldott az, hogy az állami tulajdont miként lehet teljes egészében társasági vagyonná átalakítani. Mezőtúron így most jogszabályra várnak, ami az átalakulás menetét pontosan rögzíti. Változatos nagyságban, színösszetételben készülnek a népművészeti jellegű háziszőttesek Keviben. A Cent/Cent Túrkevei Háziipari Kisszövetkezetnek 15 millió forint termelési értéket jelent ez a termékcsalád. (Fotó; T. Z.) Közelképben a vb-tag Hogyan lett a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja? Mi a véleménye a megváltozott összetételű testület munkájáról? Titkok tudójává vált? Milyen módszerekkel készül az ülésekre? Az egészségügyet képviseli? A testületi üléseken vannak viták, az érvek győznek vagy a tekintély? — ezekre a kérdésekre válaszolt munkatársunknak dr. Zsembeli József, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja. Interjúnk a 3. oldalon. Pro és kontra Kötelező tüdőszűrésre kaptak idézést A falu főterén áll az autóbusz, oda négy-öt ember jut be egyszerre, a többiek az utcán várakoznak ebben a ködös, nyirkos időben, még a hetven-nyolcvan évesek is. Nem egy félóráról van szó— Vajon miért kell így várakozniuk oly hosszú ideig? — válasz a Tüdőszürés Rákóczifalván című, Pro és konra feleimet viselő írásunkban a 3. oldalon. Nemcsak gyártja Fogyasztókat importál a Jászberényi Lehel A vásárlók gyakran hiába keresik az üzletekben a Lehel háztartási hűtőszekrényeket, fagyasztókat, nem kapnak. Ezért arra kényszerülnek, hogy világútlevéllel a zsebükben Ausztriába, Jugoszláviába utazzanak készüléket vásárolni. A Jászberényi Hűtőgépgyár illetékesei elmondották, hogy 1989-ben sem várható lényegesebb javulás«, a Lehel hűtő- és fagyasztógép ellátásban, a tavalyival azonos megnnyiségű, 620 ezer darab készüléket gyártanak. Ebből a belföldi forgalomba körülbelül 260 ezer háztartási hűtőszekrény és fagyasztó kerül. Ezenbelül változik viszont az arány a keresettebb fagyasztók illetve a kombinációs hűtőszekrények javára, 10—15 százalékkal több kerül forgalomba. A két fajtából a fagyasztó illetve kombinációs szekrényekből, ládákból 175 ezret kap a kereskedelem. Termelési beruházásra, bővítésre nincs pénzügyi lehe- tősége a vállalatnak, a rendelkezésre álló fejlesztési forrás ugyanis csupán a termelési technológiákat, gyártmányokot korszerűsítő beruházásokra elegendőek. Az exportot sem mérsékelhetik mivel a tőkés valutabevételre szüksége van az országnak, továbbá a kétmilliárdos export közel feléért olyan alkatrészeket kap a vállalat amelyek nélkül nem tudna korszerű jó minőségű, energiatakarékos hűtőszekrényeket, fagyasztókat gyártani. A készülékek béleléséhez és szigeteléséhez szükséges műanyag egészét, a hőfokszabályozók és kompresszorok jelentős részét a fejlett ipari országoktól kapják késztermékért. A gyár egyéb módon is próbálkozik a belföldi hiány egyhítésére, saját vállalkozásában fagyasztók import behozatalával. Tőkés cégekkel megkezdték a tárgyalásokat kiváló minőségű energiatakarékos fagyasztók importálásáról, hogy mikor és mennyit sikerül lekötni az a további tárgyalások folya- mán derül majd ki. _______ K ilencmilliós beruházás az árokszállási faipari üzemben Újabb munkahelyek is! Központi támogatást is kapnak- Fiatalok a Vencel téren Külpolitikái tudósításunk á z. oldalon. Munkahelyteremtő beruházásként bővíti az idén jászárokszállási faipari üzemét a Jászsági Építőipari Szövetkezet. A fejlesztendő részlegben, amelyet már évek óta eredményesen működtet a szövetkezet, elsősorban speciális igények kielégítésére gyártanak kis tételben különböző faipari termékeket. Ezek között NSZK- beli és osztrák megrendelők számára vendéglátóipari bútorok. valamint a hazai piacra szánt garázspolcok, tapétázó asztalok és más egyedi áruk szerepelnek. A kereslet növekedése adta meg az alapját a mostani [bővítésnek, amelyre a Jászsági Bp- szöv kilencmillió forintot fordít. A [beruházásra szánt összegből főként univerzális faipari gépeket vásárolnak, hogy azok a piac kedvezőtlen változásai esetéin más területeken is (hasznosíthatók legyenek. Az új berendezések üzemeltetése, kiszolgálása természetesen több munkáskezet kíván, ezáltal harminc zömében háztartással foglalkozó asszony juthat majd rendszeres pénzkereseti lehetőséghez. A jászberényi központú cég a munkahelyteremtő beruházás megvalósításálhoz az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalhoz pályázatot nyújtott be, s az elbírálás után hárommillió forint támogatás tan részesült. A martfűi sörgyár Rf-nél Legnagyobb részvényes a kőbányai gyár A Kőbányai Sörgyár lett a legnagyobb részvényese a Martfűi Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt-nek. A Kőbányai Sörgyár, 250 millió, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 150 millió forintért vásárolt martfűi részvényekét, amelyek fölött eddig a részvénytársaság alapító gesztora, a Me- zőhéki Táncsics Tsz rendelkezett. (A termelőszövetkezet nehezebbé vált anyagi helyzete miatt kényszerült az értékpapírok eladására.) A sörgyár 935 millió forintos alaptőkéjéből 153 millióval továbbra is a tsz, csaknem 100 millióval a szolnoki Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat, a Kisújszállási Nagykun Tsz részesedik, a fennmaradó részvényekkel változatlanul a részvénytársaságot alapító mintegy 20 környékbeli tsz, ÁG és áfész „gazdálkodik”. Az évente 260 ezer hektoliter, különféle jóminőségű sört gyártó üzem részvénytársasági közgyűlése döntött arról, hogy a Kőbányai Sörgyár megkapja a martfűi sör nagyobb részének áz értékesítési jogát. Ezt a jogot a társaság egy korábbi közgyűlési határozata alapján eddig az ugyancsak részvényes Kunság Füszért gyakorolta. A közgyűlés visszavonta korábbi határozatát, és a továbbiakban az igazgatóság körébe utalt minden döntést, amely a sör nagykereskedelmi értékesítésére vonatkozik. Debreczeny István, a Kőbányai Sörgyár vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondotta: jelenleg közvetlen tárgyalást folytatnak a Kunság Füszérttel, és valószínűleg az ital közös forgalmazásáról állapodnak meg. A martfűi gyárban egyébként évi mintegy 120 ezer hektoliter Gold Fassl sör készül osztrák li-cenc alapján. Ezen kívül a Kőbányai Jubileumi 125 és a Korona sör gyártására is vállalkozik a részvénytársaság üzeme. MIT KÍVÁN A KISZ? Szakadék helyett elmélyülő párbeszédet Vitafórum a városi pártértekezlet előtt Tegnap délután az MSZMP szolnoki székházában aktívaértekezletet tartottak a városi KISZ-vezetőknek. A rendhagyó fórum célja az volt, hogy a szolnoki városi pártbizottság az ifjúság bevonásával olyan programot fogadjon el a közelgő városi pártértekezleten, amely találkozik az ifjúság, a KISZszervezetek törekvéseivel. A városi KISZ-alapszervezeti titkárok közreműködésével megrendezett vita alapját a Néplap január 5-i számában megjelent állásfoglalás-tervezet «anyaga jelentette. Bevezetésképp Zsilka Sándor, a városi pártbizo.ösag titkára szólt az összejövetel jelentőségéről, vázolta az aktuális ifjúságpolitikai kérdéseket, majd azzal nyitotta meg a beszélgetést, hogy leszögezte: egyetlen egy mozgalom, párt sem mondhat le arról, hogy megnyerje magának az ifjúságot. Katona Lászióné városi úttörőelnök a január 5-én megjelent be(Folytatás a 3. oldalon) Arcok a vita hevében (Fotó: T. Z.)
