Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-16 / 13. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19B9. JANUÁR 16. Huszonhat hónapi tanácskozás után A héten befejeződik a bécsi utótalálkozó Elhárult az utolsó akadály a bécsi utótalálkozó befejezésének útjából: a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak vezetői január 14-én, az osztrák fővárosban megállapodtak a hagyományos fegyveres erők csökkentésének következő tárgyalásairól. Képünkön Jurij Kaslev, a szovjet delegáció vezetője (J) és Stephan Ledoga, az amerikai küldöttség vezetője találkozik. (MTI—TELEfOTÓ) A bécsi utótalálkozón résztvevő küldöttségek vasárnap utolsó plenáris munkaülésüi- kön végérvényesen szentesítették több mint huszonhat hónapon át folytatott tanácskozásuk záródokumentumát és annak valamennyi mellékletét. A dokumentumban a Helsinki Záróokmány 35 aláíró állama — 33 európai állam, közöttük Magyarország, valamint az Egyesült Államok és Kanada — új, fontos kötelezettségeket vállal az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbfejlesztésére. Az egyik legjelentősebb melléklet a Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagállama által az európai hagyományos fegyveres erőkről folytatandó tárgyalások mandátumát tartalmazza, amelyet csak szombaton pa- rafáltak a két katonai szövetség küldöttségei, s amely nélkül a záródokumentum többi részét sem lehetett végleg elfogadottnak nyilvánítani. A vasárnapi plenáris ülésen megtörtént jóváhagyás után már semmi sem gátolja, hogy a bécsi utótalálkozó január 17—19-én a 35 állam külügyminisztereinek értekezletével befejeződjék. A záródokumentumban rögzített program szerint március 6-án, ugyancsak az osztrák fővárosban egyidejűleg és egymással szoros kapcsolatban megkezdődhet a helsinki folyamat két további jelentős rendezvénye: a 35 ország részvételével tartandó bizalomerősítési konferencia, valamint az európai hagyományos haderővel foglalkozó tárgyalás- sorozat. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet legközelebbi utótalálkozója 1992. március 24-én kezdődik majd Helsinkiben. Vajdasági Kommunista Szövetség Kizárások Újvidéken január 19—20-án megtartják a vajdasági Kommunista Szövetség rendkívüli konferenciáját, amely értékeli az autonóm tartományban a tavaly őszí tiltakozó tömegtüntetések nyomán kialakult politikai-biztonsági helyzetet, meghatározza a soron levő feladatokat és új vezetőséget választ. A tartományi pártbizottság a rendkívüli értekezlet előtti utolsó ülésén most kizárta a Kommunista Szövetségből Zsivan Beriszavl- jevicset. Jankó Drcsat, Tódor Gavrilovot, Rade Popo- vicsot. Györgye Radoszavl- jevicset, Mi lován Sogorovot és Györgye Sztojsicsot. akik az elmúlt években a legmagasabb vajdasági párt- és állami tisztségeket viselték, s mai értékelés szerint szeparatista. szélsőségesen autonómiára törekvő magatartásukkal a válság fő előidézői voltak. .eninakán faklármának bizonyult a „csoda” Nyilvánosan elnézést •kért a szovjet hírügynökség előfizetőitől, s rajtuk keresztül az olvasók millióitól, mert vaklármának bizonyult a leninakáni „csoda”. Mint kiderült, sajnos nem igaz a haí' ember csodaszámba menő megmeneküléséről csütörtökön világgá röppent hír. A TASZSZ hírügynökség jereváni tudósítói nem mentegetik magukat, hiszen ők is hatása alá kerültek annak a megrázó beszámolónak, amelyet a megmeneküli Ajkaz Akopján a televízió nyilvánossága előtt mondott el. Csehszlovák képviselet az EGK-nál Csehszlovákia február 1- től Brüsszelben állandó diplomáciai képviseletet nyit a Közös Piacnál — hozták nyilvánosságra szombaton Prágában. A diplomáciai képviseletnek az lesz a fő feladata, hogy koordinálja a Közös Piaccal mint egésszel, illetve a tagországaival kapcsolatos csehszlovák kereskedelempolitikát, különös tekintettel az EGK tervezett integrált piacára. Prágában hangsúlyozzák, Csehszlovákiának az a célja, hogy hosszútávú és sokoldalú. legalább tíz évre szóló kereskedelmi, gazdasági és ipari együttműködési egyezményt köthessen a Közös Piaccal. Banglades: Egy asszony siratja meghalt gyermekét, azt követően, hogy két, zsúfolásig megtelt expresszvonat frontálisan ütközött január 15-én. Százhúszan életüket vesztették, több mint ezren megsérültek. (MTI—TELEFOTÓ) KABUL Minden lehetőség adott arra, hogy békés úton rendezzék az afganisztáni problémákat, megszűnjék a vérontás, béke és nyugalom köszöntsön az afgán földre. Ezt állapították meg Nadzsi- bullah afgán elnök és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szívélyes, baráti légkörű kabuli megbeszélésein. A szovjet diplomácia vezetője munkalátogatáson tartózkodik Afganisztánban. TUNISZ William Waldegrave brit külügyi államminiszter, miután Tuniszban pénteken találkozott Jasszer Arafat- tal. a PFSZ VB elnökével, kijelentette: Izrael „lemarad”, amennyiben elhalasztja azt a lehetőséget, hogy a palesztinok jövőjéről tárgyaljon. SZÖUL Dél-Korea békeszerződésre törekszik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, és ennek a kérdésnek kíván elsőbbséget adni a Szöul és Phenjan közötti tárgyalásokon — jelentette be Szöulban Li Hong Ku dél-koreai nemzeti újra- egyesítési miniszter. MADRID A spanyol kommunista mozgalom egységének megteremtésére egyesülési kongresszusra ültek össze szombaton Madridban a Spanyol Kommunista Párt és az abból öt esztendeje kivált PCPE nevű szervezet küldöttei. Megfigyelők szerint a spanyol forradalmi baloldal számára az esemény meghatározó és utat mutat azoknak is, akik kommunistaként egyelőre az SKP keretein kívül végzik politikai tevékenységüket. BONN Az amerikai fél az Egyesült Államok és az NSZK titkosszolgálati szakértőinek Washingtonban most véget ért második találkozóján sem tudott előterjeszteni olyan adatokat, amelyek bíróság előtt is perdöntőén bizonyítanák nyugatnémet vállalatok tudatos részvételét egy állítólag Líbiában létesített yegyifegy- ver-üzem építésében. LONDON Kótay Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője a brit kormány meghívására január 9—14. között látogatást tett Nagy- Britanniában. Találkozott David Howellel, az alsóház külügyi bizottságának elnökével és a bizottság több tagjával. Fogadta David Mellor államminiszter. Tárgyalt. Sir John Fret well külügyi államtitkárral és David Ratford külügyminiszter-helyettessel. Reformok ígérete helyett tényleges reformlépések (Folytatás az 1. oldalról) tét, amelyet egyébként a kormány a közelmúltban a közvéleménynek is bemutatott. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak olyan terhes örökséget kell kezelnie, amelyet nem ő hozott létre, de az ország, a nép iránti felelősségérzetből vállalnia kell. A kormány szakítani akar a múlt hibásnak bizonyult gyakorlatával, és fel akarja számolni a következményeit, szembe nézve a konfliktusokkal is. Ilyen konfliktusnak nevezte a miniszterelnök a január 9-én életbelépett áremeléseket követő tiltakozási hullámot is. Kijelentette: a különböző szervezetek tiltakozásaikat a dolgozók érdekeinek védelmét hangoztatva fogalmazták meg. Ez áll a kormány stratégiai gondolkodásának homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi érdekeit, ha a pillanatnyi konfliktusok elkerü- lése^eéljából továbbra is takargatnánk súlyos problémáinkat. Ide sorolható, hogy az ország hosszú ideig lehetőségei feletti színvonalon is élt, amit nem lehetett máshonnan fedezni, mint külföldi forrásokból. Most. amikor a különböző ágazati és területi szakszervezeti szervezetek is kemény kritikával illetik a kormányt, és bérköveteléseket támasztanak, akkor emlékeztetni kell, hogy a már régóta esedékes határozott szerkezetátalakítást, a dolgozók érdekvédelmére hivatkozva. hosszú ideig nagyban hátráltatták a szakszervezetek is. Az áremelésekről szólva elmondta Németh Miklós, hogy az idei terv 12—15 százalékos áremelkedéssel számol. A SZOT vezetőivel tavaly novemberben folytatott tanácskozáson — a szociálpolitikai kompenzációra vonatkozóan — az infláció 12 százalékos mértékét alapul véve jött létre megállapodás. A kormány készen áll arra, hogy e megállapodás betűjének és szellemének megfelelően tárgyaljon. — A kormány most úgy ítéli meg — mondotta —, hogy a már bevezetett áremelések alapján egyelőre csak körvonalazni lehet az árszint éves emelkedését, a béremelkedés mértéke pedig még ennél is bizonytalanabbul ítélhető meg. Á gazdálkodó szervek az idén minden korábbinál tágabb lehetőséget kaptak arra, hogy teljesítményük és munkaerő-gazdálkodásuk függvényében növeljék dolgozóik bérét, illetve keresetét. — A kormány — jelentette ki —, a reformok ígérete helyett a tényleges reformlépések politikáját folytatja. Gyorsítja a piacgazdaság kiépítését, az ár-, bér-, költségvetési és elosztáspolitikai reform kidolgozását. Olyan szociálpolitikai fordulatot kezdeményez, amikor a szociális támogatásban növekszik azon intézmények és szervezetek szerepe, amelyek képesek arra. hogy a támogatásról differenciáltan, a konkrét helyzet ismeretében döntsenek. Ugyanakkor a kormány ellenzi és minden eszközzel korlátozza a teljesítménynövekedés nélküli béremeléseket, mert ezek újabb inflációs hullámot keltenek. A Minisztertanács állásfoglalása fl stabilizációs program végrehajtása közös érdekünk és feladatunk A január 9-én életbe lépett áremelések nyomán a Minisztertanács és annak elnöke címére számos tiltakozást, felháborodást megfogalmazó felhívást és nyilatkozatot juttattak el. A tiltakozások egy része az áremelések mértékét és körét elfogadhatatlannak minősíti. azok szélesebb körű kompenzálását. a bérek emelését követeli. A kormány tudatában van annak, hogy súlyos szociális következményekkel járó döntést hozott. A kialakult helyzetben más választás nem volt, mert a jelen súlyos társadalmi, gazdasági gondjaihoz vezető másfél évtizedes politikai és gazdaságpolitikai gyakorlat nem folytatható. A vezetés hosszú ideig a politikai stabilitás alapjának az életszínvonal emelését, a gazdálkodó szerveknek a piaci hatásoktól történő túlzott védelmét tekintette, de elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek alapot teremthettek volna a gazdaság megújításához. A magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban drágán termel, alacsony a termelékenység, a termelési szerkezet merev, világpiaci alkalmazkodásra csak részlegesen képes, a munka szervezettsége és a vezetés színvonala egyenetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy évek óta növekvő mértékű inflációval kell együtt élnünk. A kormány megérti, hogy a szakszervezetek fellépnek a dolgozók bér- és szociális helyzetének védelme érdekében, ugyanakkor határozottan felhívja a figyelmet arra. hogy a Minisztertanács az egész társadalomért, annak jövője alakulásáért visel felelősséget. A dolgozók érdekeinek védelme áll a kormány stratégiai gondolkodásának homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi érdekeit, ha a konfliktusok elkerülése céljából továbbra is elkendőzzük súlyos gondjainkat, elmulasztjuk az elkerülhetetlen intézkedéseket. A kormány az egész nemzet érdekeit azzal szolgálja, ha kialakítja az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődés szilárd feltételeit. Erre van következetességet igénylő programja, ami a reform- politika kereteibe illeszkedik. Az infláció, a szociális biztonság gyengülése nem a reform terméke, hanem a korábbi gazdaságpolitika hibáinak és a valódi reform hiányának következménye. A kormány az áremelések elodázásával a növekvő egven- súlyhiányt nem vállalhatja, mert az a társadalmi és életviszonyok hosszú ideig tartó, általános romlását idézné elő, és erősödne a dinamikusan fejlődő társadalmaktól való leszakadás mértéke. A gazdaság helzetéről és a szükségesnek tartott lépésekről a kormány több alkalommal részletesen számot adott az ország közvéleményének. A követni kívánt gazdaságpolitikai irányvonalhoz az Országgyűlés jóváhagyását kérte, s ennek birtokában kezdte meg a terv végrehajtását. A január 9-én életbe lépett és a meghirdetett további központi árintézkedéseket, valamint a szabadpiaci áralakulást figyelembe véve a terv 1989-re 12—15 százalékos áremelkedéssel számol. A SZOT vezetőivel 1988 novemberében folytatott konzultáción — a szociálpolitikai kompenzációra vonatkozóan — az infláció 12 százalékos mértékét alapul véve jött létre megállapodás. A tárgyalások azt is tartalmazták: ha az árnövekedés mértéke az év végéig ezt jelentősen — mintegy 2 százalékkal — meghaladná, akkor ismételten megbeszélést kell tartani a kompenzációról. A januárban bevezetett áremelések alapián még nem lehet körvonalazni az ár- szint éves emelkedését, a béremelkedés mértéke pedig ennél is bizonytalanabbul ítélhető meg. A gazdálkodó szervek az idén minden korábbinál tágabb lehetőséget kaptak arra. hogy teljesítményük és munkaerőgazdálkodásuk függvényében növeljék dolgozóik bérét és keresetét. A SZOT és a kormány közötti konzultáció alapkérdése a reálbér, illetve az annak alakulását befolyásoló két fő tényező, az árak és a bérek változásának éves mértéke ma tehát felelősséggel még nem ítélhető meg. A kormány elfogadja az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli összehívására vonatkozó javaslatot. A Minisztertanács ezúton is megerősíti: amennyiben a fogyasztói árak növekedése a kompenzációnál alapul vett éves szinten 12 százalékos mértéket ténylegesen 2 százalékkal meghaladja, kész a SZOT-tal új tárgyalásokat folytatni a szükséges intézkedésekről. A kormány megítélése szerint erre — a helyzet pontosabb ismeretében — legkorábban május- ban-júniusban kerülhet sor. A kormány gyorsítja a piacgazdaság kiépítését, az ár-, bér-, költségvetési és elosztáspolitikai reform kidolgozását. Olyan szociálpolitikai fordulatot kezdeményez, amikor a szociális támogatásban növekszik azon intézmények és szervezetek szerepve. amelyek képesek arra, hogy a támogatásról differenciáltan. a konkrét helyzet ismeretében döntsenek. A növekvő mértékű áremelések a jövőben kizárólag a gazdaság teljesítményének emelésével kerülhetők el, csak valós jövedelmek bővítésével mozdulhatunk ki a holtpontról. Gazdasági fellendülés csak eredményes szerkezetátalakítás és egyensúlyjavítás mellett hoz létre elosztható javakat. Ezzel összhangban a kormány egyetért a Magyar Gazdasági Kamara Ügyvezetőségének állásfoglalásával, amely szerint az életszínvonal-emelés feltétele elsősorban a nemzeti jövedelem, a termelés, a piaci értékesítés hatékony növelése. Ezért ellenzi és minden eszközzel korlátozza a teljesítménynövekedés nélküli béremeléseket, mert ezek újabb inflációs hullámot keltenek. A stabilizációs program végrehajtása közös érdekünk és közös feladatunk. A kormány épít a szervezett dolgozók megfontolt magatartására. és egyetért a SZOT Elnöksége állásfoglalása azon megállapításával, hogy a testület felelőssége tudatában sem most, sem a jövőben nem követel a kormánytól olyan intézkedést, amely fékezné a kibontakozást és veszélyeztetné az ország politikai stabilitását. A kormány azon munkálkodik. hogy következetesen, céltudatosan előrehaladva megteremtse a kibontakozás alapjait. Ehhez kéri a dolgozó emberek, minden magyar állampolgár cselekvő támogatását. (MTI) [Telexen érkezett
