Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-14 / 12. szám
«TV XL. évf. 12. *z., 1989. jan. 14., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Sevardnadze Kabulba utazott Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere pénteken munkalátogatásra Kabulba utazott. Moszkvai megfigyelők Sevardnadze kabuli útját összefüggésbe hozzák azokkal a felgyorsult eseményekkel, amelyek a közelmúltban jellemezték a szovjet diplomácia munkáját az afganisztáni rendezés érdekében. Emlékezetes, hogy a szovjet vezetés tartani kívánja magát a tavalyi genfi egyezményhez, amelyet Afganisztán és Pakisztán kötött a rendezésről, s amelynek nagyhatalmi kezese a Szovjetunió és az Egyesült Államok. E megállapodás értelmében a múlt év májusában elkezdődtek a szovjet csapatkivonások, amelyeknek az eredeti menetrend szerint 1989. február 15-ikéig le kell zajlani uk. A moszkvai és a kabuli vezetés a csapatkivonás kezdete óta többször felhívta a figyelmet arra, hogy a szerződés mindkét félre egyaránt kötelezettségeket ró, de azoknak a jelek szerint csak Afganisztán és a Szovjetunió tesz következetesen eleget. Sevardnadze mostani kabuli útjától remélhető, hogy eszmecseréi előrelendítik a rendezés megtorpanni látszó ügyét. , Bécsi utótalálkozó Előzetes megállapodás A bécsi utótalálkozó pénteki plenáris ülésének első részében, a déli órákban mind a harmincöt áLlam képviselője bejelentette, hogy előzetesen elfogadják a záródokumentumnak a semleges és el nem kötelezett országok által kidolgozott legújabb tervezetét. A küldöttségek megállapodtak, hogy e jóváhagyás akkor válik majd véglegessé, ha az okmány jelenlegi szövege kiegészül az európai hagyományos haderőről tartandó VSZ—NATO tárgyalások mandátumának szövegével. flrszágos konferenciára készülnek a termelőszövetkezetek Határozott igény a megújulásra Küldöttközgyűlést tartott a Teszöv Megyénk szövetkezeti pa- -asztsága is nagy várakozással tekint a mozgalom február végére tervezett országos konferenciája elé. A ermelőszövetkezetek két éve negtartott V. kongresszusán ■lfogadott határozatok többsége ugyanis nem valósult neg. Ugyanakkor a szövetkezeti mozgalom által mára kongresszus megtartása előtt s sérelmezett, túlzott álla- ni beavatkozás, az agrárol- ó további nyílása, valamint íz ár, adó- és jövedelemsza- lályozás erősödő elvonó ha- ása következtében Jovább •omlott a közös gazdaságok íatékonysága, csökkent a vállalkozási lehetőségük. A mindezekkel kapcsola- . tos megyei tapasztalatokat vették számba tegnap délelőtt a Teszövnek az országos konferenciára készülődés jegyében megtartott küldöttközgyűlésén. A tanácskozáson — részt vett és felszólalt Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagja, és jelen volt Ze- lenyánszki András, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai titkára is — megvitatták az előre kiadott írásos anyag és Szegő Lászlónak, a Teszöv elnökének szóbeli előterjesztése alapián a mozgalorn megújításával kapcsolatos megyei javaslatokat. Ezekhez kapcsolódtak a tanácskozás vitájában elhangzott hozzászólások is. Lengyel Zoltán, a Kunhegyes! Kunság Népe Tsz elnöke kifejtette, hogy csak a végeredmény tényével tudja minősíteni az országos érdekképviseletet. Éppen ezért nem tudja annak színvonalától, hatékonyságától elvonatkoztatni a magyar mezőgazdaságban mostanra kialakult kedvezőtlen helyzetet. Szükségesnek tartja a • szövetkezeti törvény újrafogalmazását, és abban meghatározni a valós érdekvédelem iogait. A mozgalom jövőjéért aggódva Fekete Ti(Folytatás a 3. oldalon) A küldöttközgyűlés résztvevői „Bizalmas” — volt! Vannak a párt működésének olyan területei, amelyekről eddig nem beszéltünk. így például nem illett, vagy nem mertük — de lehet, hogy nem is voltunk rá igazán kíváncsiak, egyáltalán fel sem vetődött — megkérdezni; A megyében mennyi a párt vagyona? Honnan származnak a költségvetés bevételei, a befolyt összegek „mire mennek el”? A sokakat érdeklő és foglalkoztató kérdésekre Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára és Magyar Béla, a pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetője válaszol „Bizalmas” — volt! című írásunkban a 3. oldalon. Ide csak egy út vezet: befelé A hátrányos helyzetű nagyrévi művelődési házban újra életre kel a már halottnak hitt kulturális élet. Mindezt fél év alatt érte el a ház új vezetője, akinek nincs is „köze” a közművelődéshez. Ide csak egy út vezet: befelé című írásunk a 7. oldalon Áprilisban KISZkongresszus A KISZ Központi Bizottsága pénteken kezdődött ülésén, — az Országos KISZ-értekezlet határozata alapján — az április 21— 23 közötti időszakra összehívta a KISZ XII. kongresszusát. Az ifjúsági szövetség vezető testületé tanácskozásának első napján zárt ülésen döntött azokról a személyi kérdésekről, amelyeket a legutóbbi ülésen elhalasztott, majd megtárgyalta és módosítással elfogadta a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége költségvetését. Utólag az álláspont elfogadtatott Miért nem előzte meg testületi ülés az áremelésekről a kialakított álláspontot? — kérdeztük Fenyvesi Józseftől, az SZMT vezető titkárától. Interjúnk a lap 5. oldalán Határozat Az MSZMP megyei bizottsága 1988. december 21-én határozatot hozott a megyei pártbizottság és szerveinek 1989. évi feladataira, a gazdaságban végzett pártmunka megszervezésére és ellenőrzésére. A határozat lapunk 2. oldalán található A Magyar Állami Földtani Intézet szolnoki laboratóriumában talajtani térképezéshez szemcseelemzést végeznek. 1985-ben fejezték be a Nagyalföld talajának lazaüledékes vizsgálatát, azóta a Kisalföld különböző részeiről érkező mintákat vizsgálják. Az eredményeket tavaly óta már számítógéppel rögzítik és rendszerezik, majd a budapesti központba küldik feldolgozásra Fotó: KF. Az anyagi erők koncentrálása enyhíti a feszültségeket A megyei tanács elfogadta idei költségvetését Tegnap délelőtt ülést tartott Szolnok Megye Tanácsa. A tárgysorozat első napirendi pontjaként Mohácsi Ottó tanácselnök tartott tájékoztatót a végrehajó bizottság tevékenységéről, illetve az előző tanácsülés óta történt fontosabb eseményekről, majd a megyei tanács idei költségvetésére, a helyi tanácsok költségvetési szabályozóira és kötelező előirányzataira kidolgozott javaslat vitája következett. A tanácstagoknak már korábban megküldött írásos dokumentumhoz Boros Lajos, a megyei tanács tervosztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Az előadó először az 1988-at jellemző folyamatokról szólott. Az elmúlt évben az állami támogatások szokásos csökkenésén s az árszínvonal növekedésén kívül főként fejlesztések és felújítások terén az általános forgalmi adó alkalmazása nehezítette a gazdálkodás feltételeit. A tanácsok e kedvezőtlen hatások ellensúlyozására növelték érdekeltségi bevételeiket és igyekeztek mind jobban hasznosítani a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségeket. A fejlesztési feladatok ösz- szességükben megvalósultak, sőt több területen az előirányzatokat meghaladó eredménvek születtek. Megépült közel 2300 lakás. A tanácsok 190 millió forintot fordítottak a magánlakás- építők. főként a fiatal házasok támogatására. Ez közel 800 család lakáshoz jutását tette lehetővé. A tanácsok és intézményeik pénzellátása alapvetően zavartalan és folyamatos volt. Ezt az 1987 évinél nagyobb hitel igénybevételével is segítette. Ennek következtében a múlt év végi hitelállomány az 1987. végi 180 millió forintról 380 millió forintra emelkedett. Az intézmények működtetését nehezíti, hogy az ez évi áremelések nyolcszázalékos mértékben és csak az egészségügyi, szociális ellátás, oktatási-kulturális szolgáltatás területein kerültek központilag elismerésre. Ennek hatására általában az intézmények működési színvonalának j-omlása várható. hálózat, kiépül a megyék közötti számítógépes munkaerő-nyilvántartás. A megyében történő új munkahely létesítésének támogatásához a megyei tanács lehetőségei szerint pénzügyi forrásokat biztosít. A pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében ez évben is több tanácsnál és a megyeközpontban válik szükségessé, megközelítően további 100—110 millió forint fejlesztési hitel felvétele. A szóbeli kiegészítőt követő vita során a megyei tanács tagjai közül először Szekeres László kért szót. Beszámolt a számvizsgáló bizottságnak az előterjesztett költségvetési javaslat kidolgozása során szerzett tapasztalatairól, elmondta, hogy a tervező munkát az eddig megszokottnál jóval több bizonytalanság tette bonyolulttá, hogy a tanácstagok által megismert javaslat mellett töb.b variáns megvalósíthatóságának mérlegelése után döntöttek. Szembetűnő a feszültség — mondotta a felszólaló — a mostani ötéves terv eredeti céljai és az idei megyei és helyi tanácsi tervek számai között. A különbség értékeléséhez feltétlenül figyelem.- be kell venni, hogy a tanácsok 1986-ban éppen a tervciklus közepe után — főként 1989-től — a feladatok megoldását szolgáló pénzügyi források bővülésével számoltak. Ehelyett az 1989-re ütemezett feladatokra még az 1988-asnál is kevesebb pénz áll rendelkezésre. Ennek az ellentmondásnak az enyhítésére csak akkor van remény, ha a meglévő anyagi eszközöket a legtöbb feszültséget hordozó területekre koncentráljuk. Fenyvesi József először arról szólott, hogy a Szak- szervezetek Szolnok Megyei Tanácsa megtárgyalta a költségvetési javaslatot, ám az írásos anyag kézhez kapása és az SZMT-ülés közötti idő túl rövid volt ahhoz, hogy a testület tagjai megismerjék és összegezzek a dolgozók széles rétegeinek a véleményét a javaslatról. A felszólaló a tanácsülés elé tárta a szakszervezeti testületnek a költségvetési iavas- lat néhány fontosabb kérdéséről kialakított álláspontját: A feladatokat sikerült ésszerűen. társadalmilag, gazdaságilag indokoltan rangsorolni — helyesen élvez elsőbbséget az intézményi működtetés feltételeinek biztosítása, majd a megkezdet* beruházások befeiezése, a lakáshoz jutás feltételei(Folytatás a 3. oldalön) Az idei terveket a tanácsi gazdálkodás feltételeinek lényeges romlására számítva kellett elkészíteni. Ezért növekszik az elhalasztásra kerülő és a csak alacsonyabb színvonalon megoldható feladatok száma. Szükségszerűen növekednek a segélyezésre történő kiadások, összegük eléri a 130 millió forintot Romlanak a kommunális, településüzemelési feladatok megoldásának pénzügyi feltételei. Több településen a közvilágítási költségek fedezetének a megteremtése is jelentős gondot okoz. Bővül a közhasznú munkavégzés lehetősége. Január 1-től bevezetésre került a munkanélküli segély: a munkahelyet keresők segítése érdekében bővül, illetve teljes körűvé válik a munkaerőszolgálatiiroda-