Szolnok Megyei Néplap, 1989. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

«TV XL. évf. 12. *z., 1989. jan. 14., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Sevardnadze Kabulba utazott Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere pén­teken munkalátogatásra Kabulba utazott. Moszkvai megfigyelők Sevardnadze kabuli útját összefüggésbe hozzák azok­kal a felgyorsult esemé­nyekkel, amelyek a közel­múltban jellemezték a szov­jet diplomácia munkáját az afganisztáni rendezés ér­dekében. Emlékezetes, hogy a szovjet vezetés tartani kí­vánja magát a tavalyi genfi egyezményhez, amelyet Afganisztán és Pakisztán kötött a rendezésről, s amelynek nagyhatalmi ke­zese a Szovjetunió és az Egyesült Államok. E meg­állapodás értelmében a múlt év májusában elkez­dődtek a szovjet csapatkivo­nások, amelyeknek az ere­deti menetrend szerint 1989. február 15-ikéig le kell zaj­lani uk. A moszkvai és a kabuli vezetés a csapatkivonás kezdete óta többször felhív­ta a figyelmet arra, hogy a szerződés mindkét félre egyaránt kötelezettségeket ró, de azoknak a jelek sze­rint csak Afganisztán és a Szovjetunió tesz következe­tesen eleget. Sevardnadze mostani ka­buli útjától remélhető, hogy eszmecseréi előrelen­dítik a rendezés megtorpan­ni látszó ügyét. , Bécsi utótalálkozó Előzetes megállapodás A bécsi utótalálkozó pén­teki plenáris ülésének első részében, a déli órákban mind a harmincöt áLlam képviselője bejelentette, hogy előzetesen elfogadják a záródokumentumnak a semleges és el nem kötele­zett országok által kidolgo­zott legújabb tervezetét. A küldöttségek megállapod­tak, hogy e jóváhagyás akkor válik majd végleges­sé, ha az okmány jelenlegi szövege kiegészül az euró­pai hagyományos haderőről tartandó VSZ—NATO tár­gyalások mandátumának szövegével. flrszágos konferenciára készülnek a termelőszövetkezetek Határozott igény a megújulásra Küldöttközgyűlést tartott a Teszöv Megyénk szövetkezeti pa- -asztsága is nagy várakozás­sal tekint a mozgalom feb­ruár végére tervezett orszá­gos konferenciája elé. A ermelőszövetkezetek két éve negtartott V. kongresszusán ■lfogadott határozatok több­sége ugyanis nem valósult neg. Ugyanakkor a szövet­kezeti mozgalom által mára kongresszus megtartása előtt s sérelmezett, túlzott álla- ni beavatkozás, az agrárol- ó további nyílása, valamint íz ár, adó- és jövedelemsza- lályozás erősödő elvonó ha- ása következtében Jovább •omlott a közös gazdaságok íatékonysága, csökkent a vállalkozási lehetőségük. A mindezekkel kapcsola- . tos megyei tapasztalatokat vették számba tegnap dél­előtt a Teszövnek az orszá­gos konferenciára készülő­dés jegyében megtartott kül­döttközgyűlésén. A tanács­kozáson — részt vett és fel­szólalt Szabó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizott­ság tagja, és jelen volt Ze- lenyánszki András, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai titkára is — meg­vitatták az előre kiadott írá­sos anyag és Szegő László­nak, a Teszöv elnökének szóbeli előterjesztése alapián a mozgalorn megújításával kapcsolatos megyei javasla­tokat. Ezekhez kapcsolódtak a tanácskozás vitájában el­hangzott hozzászólások is. Lengyel Zoltán, a Kunhe­gyes! Kunság Népe Tsz el­nöke kifejtette, hogy csak a végeredmény tényével tudja minősíteni az országos ér­dekképviseletet. Éppen ezért nem tudja annak színvona­lától, hatékonyságától elvo­natkoztatni a magyar me­zőgazdaságban mostanra ki­alakult kedvezőtlen helyze­tet. Szükségesnek tartja a • szövetkezeti törvény újrafo­galmazását, és abban meg­határozni a valós érdekvéde­lem iogait. A mozgalom jö­vőjéért aggódva Fekete Ti­(Folytatás a 3. oldalon) A küldöttközgyűlés résztvevői „Bizalmas” — volt! Vannak a párt működésének olyan területei, ame­lyekről eddig nem beszéltünk. így például nem illett, vagy nem mertük — de lehet, hogy nem is voltunk rá igazán kíváncsiak, egyáltalán fel sem vetődött — meg­kérdezni; A megyében mennyi a párt vagyona? Honnan származnak a költségvetés bevételei, a befolyt összegek „mire mennek el”? A sokakat érdeklő és foglalkoztató kérdésekre Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára és Magyar Béla, a pártgazda­sági és ügykezelési osztály vezetője válaszol „Bizalmas” — volt! című írásunkban a 3. oldalon. Ide csak egy út vezet: befelé A hátrányos helyzetű nagyrévi művelődési házban újra életre kel a már halottnak hitt kulturális élet. Mindezt fél év alatt érte el a ház új vezetője, akinek nincs is „köze” a közművelődéshez. Ide csak egy út vezet: befelé című írásunk a 7. oldalon Áprilisban KISZ­kongresszus A KISZ Központi Bizott­sága pénteken kezdődött ülésén, — az Országos KISZ-értekezlet határoza­ta alapján — az április 21— 23 közötti időszakra össze­hívta a KISZ XII. kong­resszusát. Az ifjúsági szövetség ve­zető testületé tanácskozásá­nak első napján zárt ülésen döntött azokról a személyi kérdésekről, amelyeket a legutóbbi ülésen elhalasz­tott, majd megtárgyalta és módosítással elfogadta a KISZ és a Magyar Úttörők Szövetsége költségvetését. Utólag az álláspont elfogadtatott Miért nem előzte meg testületi ülés az áremelé­sekről a kialakított állás­pontot? — kérdeztük Fenyvesi Józseftől, az SZMT vezető titkárától. Interjúnk a lap 5. olda­lán Határozat Az MSZMP megyei bizottsága 1988. december 21-én ha­tározatot hozott a megyei pártbizottság és szerveinek 1989. évi feladataira, a gazdaságban végzett pártmunka megszervezésére és ellenőrzésére. A határozat lapunk 2. oldalán található A Magyar Állami Földtani Intézet szolnoki laboratóriumában talajtani térképezéshez szemcseelemzést végeznek. 1985-ben fejezték be a Nagyalföld talajának lazaüledékes vizs­gálatát, azóta a Kisalföld különböző részeiről érkező mintákat vizsgálják. Az eredménye­ket tavaly óta már számítógéppel rögzítik és rendszerezik, majd a budapesti központba küldik feldolgozásra Fotó: KF. Az anyagi erők koncentrálása enyhíti a feszültségeket A megyei tanács elfogadta idei költségvetését Tegnap délelőtt ülést tartott Szolnok Megye Tanácsa. A tárgysorozat első napirendi pontjaként Mohácsi Ottó tanács­elnök tartott tájékoztatót a végrehajó bizottság tevékenysé­géről, illetve az előző tanácsülés óta történt fontosabb ese­ményekről, majd a megyei tanács idei költségvetésére, a he­lyi tanácsok költségvetési szabályozóira és kötelező előirány­zataira kidolgozott javaslat vitája következett. A tanácstagoknak már ko­rábban megküldött írásos dokumentumhoz Boros La­jos, a megyei tanács terv­osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Az elő­adó először az 1988-at jel­lemző folyamatokról szólott. Az elmúlt évben az állami támogatások szokásos csök­kenésén s az árszínvonal növekedésén kívül főként fejlesztések és felújítások terén az általános forgalmi adó alkalmazása nehezítette a gazdálkodás feltételeit. A tanácsok e kedvezőtlen ha­tások ellensúlyozására nö­velték érdekeltségi bevételei­ket és igyekeztek mind job­ban hasznosítani a társadal­mi összefogásban rejlő lehe­tőségeket. A fejlesztési feladatok ösz- szességükben megvalósultak, sőt több területen az elő­irányzatokat meghaladó eredménvek születtek. Meg­épült közel 2300 lakás. A tanácsok 190 millió forintot fordítottak a magánlakás- építők. főként a fiatal háza­sok támogatására. Ez közel 800 család lakáshoz jutását tette lehetővé. A tanácsok és intézmé­nyeik pénzellátása alapvető­en zavartalan és folyamatos volt. Ezt az 1987 évinél na­gyobb hitel igénybevételével is segítette. Ennek következ­tében a múlt év végi hitelál­lomány az 1987. végi 180 millió forintról 380 millió forintra emelkedett. Az intézmények működteté­sét nehezíti, hogy az ez évi áremelések nyolcszázalékos mértékben és csak az egész­ségügyi, szociális ellátás, ok­tatási-kulturális szolgálta­tás területein kerültek köz­pontilag elismerésre. Ennek hatására általában az intéz­mények működési színvona­lának j-omlása várható. hálózat, kiépül a megyék közötti számítógépes munka­erő-nyilvántartás. A megyé­ben történő új munkahely létesítésének támogatásához a megyei tanács lehetőségei szerint pénzügyi forrásokat biztosít. A pénzügyi egyensúly biz­tosítása érdekében ez évben is több tanácsnál és a me­gyeközpontban válik szüksé­gessé, megközelítően további 100—110 millió forint fej­lesztési hitel felvétele. A szóbeli kiegészítőt köve­tő vita során a megyei ta­nács tagjai közül először Szekeres László kért szót. Beszámolt a számvizsgáló bizottságnak az előterjesz­tett költségvetési javaslat kidolgozása során szerzett tapasztalatairól, elmondta, hogy a tervező munkát az eddig megszokottnál jóval több bizonytalanság tette bonyolulttá, hogy a tanács­tagok által megismert javas­lat mellett töb.b variáns megvalósíthatóságának mér­legelése után döntöttek. Szembetűnő a feszültség — mondotta a felszólaló — a mostani ötéves terv eredeti céljai és az idei megyei és helyi tanácsi tervek számai között. A különbség értéke­léséhez feltétlenül figyelem.- be kell venni, hogy a taná­csok 1986-ban éppen a terv­ciklus közepe után — főként 1989-től — a feladatok meg­oldását szolgáló pénzügyi források bővülésével szá­moltak. Ehelyett az 1989-re ütemezett feladatokra még az 1988-asnál is kevesebb pénz áll rendelkezésre. En­nek az ellentmondásnak az enyhítésére csak akkor van remény, ha a meglévő anya­gi eszközöket a legtöbb fe­szültséget hordozó terüle­tekre koncentráljuk. Fenyvesi József először arról szólott, hogy a Szak- szervezetek Szolnok Megyei Tanácsa megtárgyalta a költségvetési javaslatot, ám az írásos anyag kézhez ka­pása és az SZMT-ülés kö­zötti idő túl rövid volt ah­hoz, hogy a testület tagjai megismerjék és összegezzek a dolgozók széles rétegeinek a véleményét a javaslatról. A felszólaló a tanácsülés elé tárta a szakszervezeti testü­letnek a költségvetési iavas- lat néhány fontosabb kérdé­séről kialakított álláspont­ját: A feladatokat sikerült ésszerűen. társadalmilag, gazdaságilag indokoltan rangsorolni — helyesen él­vez elsőbbséget az intézmé­nyi működtetés feltételeinek biztosítása, majd a megkez­det* beruházások befeiezése, a lakáshoz jutás feltételei­(Folytatás a 3. oldalön) Az idei terveket a taná­csi gazdálkodás feltéte­leinek lényeges romlá­sára számítva kellett el­készíteni. Ezért növek­szik az elhalasztásra ke­rülő és a csak alacso­nyabb színvonalon meg­oldható feladatok száma. Szükségszerűen növe­kednek a segélyezésre történő kiadások, össze­gük eléri a 130 millió fo­rintot Romlanak a kommunális, te­lepülésüzemelési feladatok megoldásának pénzügyi fel­tételei. Több településen a közvilágítási költségek fede­zetének a megteremtése is jelentős gondot okoz. Bővül a közhasznú mun­kavégzés lehetősége. Január 1-től bevezetésre került a munkanélküli segély: a munkahelyet keresők segí­tése érdekében bővül, illet­ve teljes körűvé válik a munkaerőszolgálatiiroda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom