Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-14 / 297. szám

Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: Üzenet a Tisztelt Háziak Iz autók „fekete deboza” lehet 1 tévé képernyője előtt Iz önéllésig Gondolatban már az új Tisza-hídon Mindenki ott volt, akinek bármi köze is lesz az építéshez Tíz-tizenkét nap múlva Megkezdődhet az újjáépítés Örményországban GENF Arafat beszéde az ENSZ közgyűlésén Az új bid makettje közelről Megközelítőleg 55 ezer ember vesztette életét a de­cember 7-i örményországi földrengés következtében, a sebesültek száma meghalad­ja a 13 ezret — jelentette be Gennagyij Geraszimov, a december 12-re összegzett, de egyelőre csak becsült adatokat idézve, s hozzáfűz­te: még mindig nem lehet véglegesíteni az áldozatok számát, mivel a kisebb tele­püléseken okozott károk fel­mérése hátra van. A szovjet külügyi szóvivő kedden Tegnap ülést tartott a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága. A testület tájékoztatót hallga­tott meg hazánk és a kül­földön, elsősorban nyugaton élő magyarság kapcsolatai­ról, valamint arról a tevé­kenységről, amelyet Ma­gyarország folytat a nyugati emigráció irányában. A Po­litikai Bizottság örvendetes­nek tartja, hogy az utóbbi időszakban főként humani­tárius és gazdasági téren közelebb kerültünk egymás­hoz. Figyelemre méltó, hogy az emigráció körében ked­vezően változott a Magyar Népköztársaság politikájá­nak megítélése. Bel- és kül­politikai törekvéseink, a társadalmi és gazdasági re­formfolyamat, a felgyorsult demokratizálás széles körű érdeklődést és pozitív vissz­hangot váltott ki a nyugati országokban élő magyarok között is. Az emigráció Magyaror­szághoz Való viszonyában fontos tényező a befogadó ország és hazánk kapcsola­tainak .rendezettsége. A Ma­gyar Népköztársaság elisme­ri és feltétlen tiszteletben tartja a külföldön élő ma­gyarok állampolgári hűsé­gét. A kapcsolatok ápolásá­ban jelentős szerepe van a kulturális, tudományos és gazdasági élet képviselői Moszkvában, Lev Voznye- szenszkij kormányszóvivő­vel közösen tartott sajtóér­tekezletet az örményországi helyzetről. Geraszimov tájékoztatása szerint a mentőalakulatok­nak 5400 embert élve sike­rült kiszabadítani a romok alól. Több mint 13 ezer holttestet emeltek ki, s ed­dig 24 ezer embert evakuál­tak a földrengés sújtotta körzetekből. A becslések (Folytatás a 2. oldalon) mellett a magyarországi egy­házaknak is. A külföldi magyarság kor- összetétele az elmúlt évek­ben tovább módosult. Álta­lában jellemző azonban, hogy a harmadik generációs magyarok is — bár szüleik­től és nagyszüleiktől eltérő módon — vállalják magyar származásukat. A Politikai Bizottság vé­leménye szerint a külföldön élő magyarokkal való kap­csolattartás a társadalom legszélesebb értelemben vett közös feladata. Időszerűnek tartja az e téren kialakult felfogások és beidegződések felülvizsgálatát, s a kapcso­latépítés — belső és nemzet­közi lehetőségeinkkel, igé­nyeinkkel összhangban lévő — feltételeinek megteremté­sét. Célszerűnek ítéli, hogy a magyar állampolgárok, a hazánkban élő nemzetisé­gek, a szomszédos országok­ban élő magyar nemzetisé­gek és a más államokban magukat magyarnak valló emberek egymáshoz és az anyanemzethez való viszo­nyát azonos alapelvek sze­rint értelmezzük. Így bizto­sítható a bel- és külpoliti­ka összhangja, a sajátos egy­séget alkotó feladatok egy­séges egészként történő, át­fogó kezelése. Ebben mind az állami, kormányzati. Jasszer Arafat ENSZ-ke- retek között teendő konkrét lépéseket sürgetett a közel- keleti rendezés érdekében kedden, a világszervezet közgyűlésének Genfben ta­nácskozó ülésszakán. A ter­vezettnél csaknem félórával hosszabb, 80 perces beszéd végén a PFSZ VB elnöke három pontba foglalt kez­deményezést tárt a közgyű­lési ülésszak elé: (Folytatás a 2■ oldalon) mind a kormányon kívüli szervekre, szervezetekre, mozgalmakra feladat hárul. A Politikai Bizottság meg­állapította: a sajtónak nagy felelőssége van abban, hogy reális, túlzásoktól mentes kép alakuljon ki a külföldi magyarságról a hazai közvé­leményben. A testület ajánlásokat fo­gadott el. Olyan intézkedé­seket javasol az állami szer­veknek. amelyek elősegítik a külföldön élő magyarság és hazánk kulturális, gazda­sági, tudományos intézmé­nyei, személyiségei közötti természetes kapcsolatokat. A Politikai Bizottság át­tekintette 1989 első félévé­nek politikai ünnepeit. Egyetért azzal, hogy márci­us 15-ét, az 1848—49-es for­radalom és szabadságharc évfordulóját a KISZ és a Hazafias Népfront által szer­vezett múzeumkerti nagy­gyűléssel, ifjúsági tömegfel- vonulás keretében a 48-as emléktáblák és emlékhelyek megkoszorúzásával ünnepel­je meg a budapesti lakos­ság. Ajánlja, hogy ország­szerte tartsanak emlékün­nepségeket. Ügy határozott, hogy a pártszervek minde­nütt vállaljanak részt a ren­dezvények szervezésében. (Szóvivői tájékoztató a 2. oldalon) A Közlekedési Minisztéri­um és a Szolnok Megyei Ta­nács tegnap a Szolnoki Vá­rosi Tanács nagytermében rendezett fórumon, melyen a város lakói találkoztak azok­kal, akik az új Tisza-híd és a Szolnokot elkerülő 4-es számú főútvonal tervezésé­ben és kivitelezésében bár­minemű részt vállaltak. Bá­lint Ferenc a városi tanács elnöke köszöntötte a megje­lenteket, közöttük Nagy Er­vin közlekedési miniszterhe­lyettest, Szabó Istvánt, a Központi Bizottság tagját, a megyei ' pártbizottság első titkárát és Mohácsi Ottót, a megyei tanács elnökét. Telt ház volt a tanácste­remben, és ez érzékletesen szemléltette az érdeklődést, mely a megyében az új Ti­sza-híd építése iránt meg­nyilvánul. Ámbár egy mérő­szám már igazolta az együtt­érzést és a mindenre kész támogatást: meglepően rövid idő alatt talált gazdára ko­rábban a 100 millió forintnyi lakossági kötvény és az a 224 milliónyi közületi kötvény, melyet a megye üzemei, vál­lalatai és intézményei vásá­roltak meg. Nagy Ervin mi­niszterhelyettes ismertette a minisztérium hosszú távú építési koncepcióit, melyből kiderült, hogy bizony a tár­ca semmiképp sincs könnyű helyzetben. Még az ezred­fordulót követően sem szá­míthatunk a közutak építé­sének dolgában szenzációs változásokra, ekkor viszont 40—50 év technikai vívmá­nya fog egyszerre a közle­kedés ágazatára zúdulni. Autós nemzetté válunk az ezredfordulóra, valamennyi családnak lesz gépkocsija — szívesen számonkérjük, majd ezt a miniszterhelyet­testől! — így a jelenlegi 1,8 milliós gépkocsiállomány 3 millióra emelkedik. Az or­szág 150 ezer kilométernyi úthálózata kevésnek bizo­nyul, hiszen ma is az egyik legfontosabb tennivaló, hogy a 30 ezer kilométert kitevő országos főúthálózat műkö­dőképes maradjon. Az országnak 12 ezer híd­ja van — mégis a jelenlevő­ket az az egyetlen egy érde­kelte, amely Szolnok határá­ban, a Tiszán épül, várható­an másfél milliárd forintos költséggel. Amint a minisz­terhelyettes elmondta, a pénzhiány miatt el kellene nyújtani az építkezést, ám ezt mégsem teszik: szilárd elhatározásuk, hogy két és félév alatt befejezik az új híd és az elkerülő útszakasz építését. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese indoklásában az építkezés szükségességét bi­zonygatta. A 4-es számú fő­útvonal, a megyeszékhely főutcája is, az Eötvös tér és a Szabadság tér között 25 igen fontos intézmény talál­ható — előttük halad el a napi 30 ezres gépkocsiforga­lom, napi ezer kilogramm szénmonoxidot bocsátva ki a város légterébe. Ami pedig a tűrhetetlen hangzavart ille­ti? A 30—35 decibeles zaj az elviselhetőség szintjén van, a szolnoki főúton viszont csúcsforgalomban a zajárta­lom meghaladja a 80 deci­belt is. A lakosság védelme érdekében alighanem ennyi érv elégséges, de ha nem úgy az építkezés előnyéül szolgál, hogy végre megvaló­sulhat a szandai rét árvíz- védelme, melyre előnyös megállapodás született a Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztériummal. Egyébként a megyei tanács általános elnökhelyettese méltóképpen mondott kö­szönetét azoknak a segítő­kész támogatóknak — így a közlekedési, a Honvédelmi, a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium­nak és dolgozóik közül né­hány különösen elkötelezett szolnoki „hídbarátnak” —, akiknek múlhatatlan érde­meik lesznek abban, hogy e jelentős beruházás megvaló­suljon. Hogy Szolnok hídváros, ezt a történelme is bizonyít­ja: 1562-ben épült fel az el­ső szolnoki Tisza-híd, me­lyen 25—30 ezer szarvasmar­hát hajtottak át a hídvám- naplók szerint. Ezt a török csapatok felgyújtották, az új 1692-ben állta a helyét. A mostani, melyről a tanácsko­záson esett szó, éppen 300 év után fogadja majd a Tisza (Folytatás a 3. oldalon) KÖZLEMÉNY a Politikai Bizottság 1988. december 13-i üléséről Képek a mezőtúri „Kontaktéból" A hagyományos termékcsaládok szerelése, ezek helyettesítésére vásárolták az IFG li­cencet Jordániái exportra mosógépkapcsolók készülnek Tíz éve bevezetett nyugatnémet li- cenc alapján gyártott műszer­kapcsolók ösz- szeszerelése — n zs — Átszerveződ!) KGST-bizottság A KGST Gépipari Együtt­működési Bizottságának év­tizedekkel ezelőtt létreho­zott tíz ágazati irodája ezek­ben a hónapokban az integ­rációs szervezet korszerűsö­désével összhangban átszer­veződig Ennek során teg­nap Budapesten megalakult a mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépgyártók irodá­ja, s a tagok a szervezet élé­re magyar elnököt válasz­tottak. A budapesti ülésen 12 na­pirendi pontot tárgyalnak meg, köztük a magyar fél javaslatára a kis- és közép­gazdaságok munkagéprend­szereinek gyártásra vonatko­zó együttműködési lehetősé­geket. A tanácskozáson szor­galmazzuk továbbá a mező- gépgyártás közös háttéripa­rának kialakítását, az egyes tagországok által szállított gépek, feldolgozó berende­zések pótalkatrész-ellátásá­nak tíz évre való kiterjesz­tését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom