Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-10 / 294. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 DFGFMBFR 10. Kétnapos nemzeti gyász Örményországban Helikopteren szállítják el a földrengés sebesült áldozatait az elmúlt 80 év legsúlyosabb kaukázusi földrengése után (MTI — Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) ezer körül mozog a halálos áldozatok száma. Hozzáfűz­te ugyanakkor, hogy az ed­digi részadatok körülbelül ennyi áldozatot valószínűsí­tenek. A sebesültek száma is több ezret tesz ki, jelenleg 5000 sérültet ápolnak kórhá­zakban, rajtuk kívül azon­ban tízezreket kellett első segélyben részesíteni. Jere­vánban azzal számolnak, hogy a közeli napokban újabb 5000, a romok alól ki­mentett embernek lesz szük­sége kórházi ápolásra. Voz- nyeszenszkij szerint elkép­zelhető, hogy még százak, esetleg ezrek várják kisza­badításukat a romok alatt. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen esélyeik vannak az életben maradásra, Igor Gyenyiszov egészségügyi mi­niszterhelyettes elmondta: optimális körülmények kö­zött, vagyis ha az illető nem sérült meg komolyabban, több napig is életben marad­hat a romok alatt. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a romok alól kiemelt sebesültek több­sége számos, meglehetősen komoly törést, zúzódást, bel­ső sérülést szenvedett. Becs­lések szerint még legalább egy hét szükséges a romok nagy részének átvizsgálásá­hoz és eltakarításához. Eb­ben a munkában részt fog­nak venni a Franciaország­ból és Nagy-Britanniából érkező, speciális műszerek­kel ellátott mentőalakulatok is, valamint a több országból küldött, különlegesen kikép­zett mentőkutyák. A szovjet egészségügyi mi­nisztérium egyébként külön — 20 tételt) tartalmazó listát állított össze és juttatott el a segítségüket felajánló or­szágoknak arról, milyen gyógyszerekre, gyógyászati eszközökre van szükség első­sorban a katasztrófa hely­színén. Mihail Gorbacsov szovjet államfő Moszkvában, rögtön megérkezésekor, a repülőté­ren tájékoztatót hallgatott meg az örményországi hely­zetről, majd haladéktalanul bekapcsolódott a földrengés következményeinek felszá­molását célzó munka irá­nyításába Mint Vagyim Perfiljev külügyi szóvivő el­mondta, Gorbacsov azonnal a helyszínre utazik, amint megtette a mentés érdeké­ben elengedhetetlenül szük­séges központi intézkedése­ket. Nagy erőkkel kezdődött meg az elsősegélyhez szüksé­ges orvosi berendezések, gyógyszerek szállítása, ami­hez a honvédelmi miniszté­rium két óriás szállítógépet bocsátott rendelkezésre. Ha­sonlóan gyors ütemben ha­lad a romeltakarításhoz szükséges technika, nagy tel­jesítményű daruskocsik, te­herautók helyszínre szállítá­sa is. Nehezíti a helyzetet, hogy Örményország kataszt­rófa sújtotta vidéke jelenleg egy irányból, Baku felől kö­zelíthető csak meg vasúton, a többi irányban a földren­gés tönkre tette a vasúti pá- Ivát. A tervek szerint a jö­vő hét elejére helyreállítják a Tbiliszi felőli vonalat is. A munkálatokhoz egyébként ezer teherautót és 100 autó­buszt küldtek a térségbe. A fő feladat most nem az áldozatok számolása, han„em az élők megmentése és se­gítése — hangsúlyozzák a földrengéssújtotta Örmény- országban, aho.1 a katasztró­fa szomorú mérlegét még mindig nem lehet nontosan megvonni. Az armenpressz nénteki jelentése szerint Le- ninakanban és a teljesen el­pusztult Szpitakban eddig már félezer túlélőt sikerült kiszabadítani a romok alatt. A hajléktalanok számát hi­vatalosan 400 ezerre becsü­lik és a Jerevánban ülésező válságbizottság máris elha­tározta mindkét város újjá­építését. A világszerte kibontakozó segítőkészség első jeleként 180 szakértővel, köztük 22 orvossal és 20 tonnás segély- szállítmánnyal megérkezett pénteken Jerevánba két francia repülőgép és már várják az első brit segély­csapatot is. Olaszországból és Svájcból is felszálltak már a szakembereket, a mentésre idomított kutyákat és a szükséges egészségügyi felszereléseket, illetve sátra­kat és terepjáró kocsikat szállító repülőgépek is. Pén­tek éjszaka újabb 200 fős francia segélycsapat is út­nak indul. Ronald Reagan utolsó sajtóértekezlete Ronald Reagan amerikai elnök csütörtök esti sajtó- értekezletén „sikeres öröm­teli, történelmi látogatás­ként” értékelte Gorbacsov New York-i útját, egyben szomorúságának adva han­got az örményországi tra­gédia miatt. A nyolc évi kormányzás után januárban távozó el­nök emlékeztetett arra, hogy éppen egy évvel ez­előtt írták alá Washington­ban a rakétaszerződést, amely — mint mondotta — „korszakos jelentőségű” hi­szen egy egész fegyverfajtát iktatott ki. Az eltelt évben minden területen — a fegy­verzetkorlátozásban, az em­beri jogok terén, a regonális válságok megoldásában, a kétoldalú kapcsolatokban — „jelentős volt a haladás, s voltak áttörések is”. E fo­lyamat erdeménye volt Mi­hail Gorbacsov ENSZ-be- széde is — mondotta az el­nök, hangoztatva: az út, amelyet az 1985-ös, első csúcstalálkozón együtt kezd­tek, „nyitva marad, folyta­tódik a béke keresése, fe­lelősségünk nem csökkent, hanem nőtt”. Reagan szerint az Egye­sült Államoknak határo­zottnak kell maradnia, fenn kell tartania az amerikai katonai erőt — egyúttal folytatva a lendületes diplo­máciai erőfeszítéseket. Reagan a szovjet vezető politkaí jövőjére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelen­tette: „Valamennyien tud­juk. hogy a bürokráciával küzd, amely mindenütt egy­forma ,s amelynek első szá­mú törvénye az, hogy ön­magát védje. Az elnök egyébként reményének adott kifejezést, hogy a megújhodott Szovjetunió „csatlakozik a nemzetek családjához” s nem folytat­ja — úgymond — terjesz­kedő politkáját. Arra a kérdésre, hogy kö­veti-e az Egyesült Államok a szovjet példát a hagyo­mányos erők leszerelésé­ben, az elnök nemmel vá­laszolt: véleménye szerint a Szovjetunió még a csökken­tés után is fölényben lesz, „hiszen vagy ötmillió kato­nájából csak ötszázezret szerel le. így további tár­gyalásokra lesz szükség a bejelentés után is, amelyet egyébként nagyra értéke­lünk.” KAIRÓ Péntekre virradóra az iz­raeli hadsereg jelentős lét­számú különítményei táma­dást indítottak libanoni te­rületek ellen, Bejrúttól alig 20 kilométerre délre. Az iz­raeli kommandók és a velük szembeszálló palesztin, liba­noni és a térségben állomá­sozó Szíriái egységek között heves harcok robbantak ki. TEGUCIGALPA Hondurasban csütörtökön lezuhant egy amerikai kato­nai helikopter. A katasztró­fában a helikopter öt főnyi személyzetéből négyen vesz­tették életüket. Hírügynöksé­gi értesülések szerint a heli­kopter Palmerola amerikai katonai támaszpontról szállt fel. BERLIN Pénteken Berlinben befe­jeződtek Erich Honecker és Raif Dizdarevics tárgyalásai. Az NDK államtanácsának elnöke és a jugoszláv állam­elnökség elnöke az utolsó megbeszélésén a nemzetközi helyzetet tekintette át. Kamarai sajtótájékoztató Gyorsítani a reformot Országgyűlési bizottság ülése A szovjet haderőcsökkentés történelmi jelentőségű A Magyar Gazdasági Kamara szükségesnek tartja a reform gyor­sítását, eszközrendsze­rének bővítését, a gazdaság liberalizálását — mondta Gábor András, a szervezet elnöke, a Tungsram vezér- igazgatója pénteken, a Du­na Intercontinental Szál­lóban tartott sajtótájékoz­tatón. A kamara alapvető feladata: a munkáltatók ér­dekeinek következetes kép­viselete. Ezzel kapcsolatban, megjegyezte: a kamara nem egyszerűen a vállalati ké­relmek továbbítójaként kí­ván a jövőben a kormány­nyal és a SZOT-tal tár­gyalni. bár a gazdálkodás objektív értékmérőinek hi­ányában időnként ezt is meg kell tennie. Hozzá tar­tozik a kamara tevékeny­ségéhez, hogy esetenként önmérsékletre intse a vál­lalatokat, így például a jö­vő évi szabadabb bérgaz­dálkodás tekintetében. A közeljövőben ajánlással fordulnak a vállalatokhoz, hogy kerüljék el a bérek teljesítmények nélkül való emelését. Azokat a vállala­tokat, ahol mégis ezt ta­pasztalnák, a kamara a maga eszközeivel, etikailag vagy más módon elmarasz­talja. A kamara egyetért azok­kal a véleményekkel, mi­szerint elsőbbséget kell biz­tosítani a műszaki-technoló­giai haladásnak, s javítani kell a műszaki értelmiség megbecsülését. A kamara az ár- és bérreformról is kialakította a maga állás­pontját. Erről szólva hang­súlyozta: a piaci mechaniz­musok fejlesztése mellett sem szabad megfeledkezni a szociálpolitika jelentősé­géről. A továbbiakban arról szólt, hogy a kamara tá­mogatja az adósságállo­mány csökkentését. Az Országgyűlési külügyi bizottsága pénteken üdvözöl­te Mihail Gorbacsov New Yorkban tett bejelentését az egyoldalú szovjet haderő­csökkentésről. Megelégedés­sel vette tudomásul, hogy a tervezett haderőcsökkentés Magyarország területét is érinti. A bizottság megrendülés­sel fogadta az örményorszá­gi földrengésről szóló híre­ket, és együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátarto­zóinak. A külügyi bizottság pénte­ki ülésén ez a két téma rendkívüli napirendi pont­ként szerepelt. Az előzetes terv szerint a Külügyminisz­térium jövő évi költségveté­sét, valamint az Országgyű­lés ügyrendjének módosítá­sát tárgyalta volna meg a testület. Az, ügyrendi terve­zet azonban — mint kiderült — még nincs megvitatásra alkalmas állapotban, így ez­zel nem foglalkozott a kül­ügyi bizottság. A külügyi költségvetési irányzat, vala­mint az ahhoz fűzött minisz­terhelyettesi kiegészítés fö­lötti vita pedig általánosabb szintre emelkedett. Számos képviselő ugyanis az egész jövő évi költségvetési kér­déskörhöz fűzött megjegyzé­seket az ülésen. A gorbacsovi bejelentésről és az örmény földrengésről a bizottság ülésén elnöklő Szű­rös Mátyás szólt. A bizott­ság — Boldizsár Iván által megfogalmazott — állásfog­lalásában történelmi jelen­tőségű világpolitikai aktus­ként értékelte a szovjet kez­deményezést. A Magyar Or­szággyűlés külügyi bizottsá­ga ezt a haderőcsökkentési bejelentést a Szovjetunió új külpolitikai gondolkodása, új katonapolitikai koncepci­ója gyakorlati megvalósítá­sának tekinti. Az örményor­szági földrengésről szóló tragikus hírek kapcsán a külügyi bizottság őszinte együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, az örmény nemzetnek, s ba­ráti szolidaritásáról biztosí­totta a népet. A bizottság elismeréssel adózott a Külügyminisztéri­umnak, eddig végzett mun­kájáért; és ezt várja el a jö­vőben is. a pénzügyi szem­pontból nehezebb körülmé­nyek ellenére. A minisztéri­um jövő évi költségvetésé­nek tervezetét a külügyi bi­zottság elfogadta, dacára an­nak, hogy az abban foglalt erőteljes takarékossági kény­szer akadályozhatja majd a minisztérium hatékony mű­ködését. A hozzászólók egy része bírálta a megkülönbözteté­sek nélküli vállalati elvoná­sok módszerét. Többen hangot adtak azon nézetük­nek, hogy vannak még tar­talékok az úgynevezett kö­zösségi kiadások, elsősorban a honvédelmi kiadások te­rén. Ezzel összefüggésben felhívták a figyelmet a szovjet haderőcsökkentési tervek bejelentése nyomán kedvezőbbé vált nemzetkö­zi légkörre. Ugyancsak költségvetési téma, hogy Szűrös Mátyás az ülésen felolvasta a Csongrád megyei képviselő- csoport levelét, amelynek alírói szorgalmazzák az ok­tatás pénzügyi támogatásá­nak erőteljes fokozását. ' Madarasi Attila elmond­ta, hogy a pénzügyi kor­mányzat előterjesztése is kiemelt helyen kezeli a fel­sőoktatás és a tudományos kutatás kérdését, csakúgy, mint az egészségügyet. A külügyi bizottság szük­ségesnek látja, hogy éssze­rűsítsék, hangolják össze jobban a különböző intéz­mények között a Magyaror­szágról szóló külföldi tájé­koztatást. Az ülésen fölve­tődött az igény, hogy a kül­ügyminiszter a közeljövő­ben tartson expozét a tárca tevékenységéről a bizottság előtt. Erre jövőre kerül sor. Sörgyári .vita pénzről és etikáról Igazgatói választottak, új részvényesek jelentkeztek A kérdés: ki „teríti” majd a martfűi sört? Nyugodtan mondhatni, sorskérdésekről döntött pénteki, késő délutánba nyúló ülésén az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár RT igazgatósága. Az alaphelyzet ismert: az eredetileg gazdasági tár­saságként alakult vállalko­zás idén változott át rész­vénytárasággá, akkor ami­kor a beruházással kapcso­latban indult NEB-vizsgálat súlyos pénzügyi szabályta­lanságokat állapított meg a társaság gesztoránál, a Mező- héki Táncsics Termelőszö­vetkezetnél. A téesz a ha­talmas beruházási terhek miatt a csőd szélére sodró­dott, a társasági tagok pedig biztosabbnak látták, ha a sörgyár részvénytársasággá alakul át. A tegnapi igazgatósági ülés elsőként igazgatót vá­lasztott a gyár élére, mivel a NEB-vizsgálat következ­ményeként az előző vezető­nek távoznia kellett a he­lyéről. Nos, az igazgatóság ügyvezető igazgatóvá — egyhangúlag — Dudás Já­nost, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának csoportvezetőjét választot­ta meg. Ez után került a testület elé az a csomagterv, amely a Kőbányai Sörgyár és az Országos Kereskedelmi- és Hitelbank részvényvásár­lási ajánlatát tartalmazta. A részvényeket az eddigi legnagyobb részvényes, a már említett Táncsics Ter­melőszövetkezet bocsátotta áruba, hogy a beruházás miatt kialakult szorult hely­zetéből ki tudjon lábalni. A két vásárolni szándé­kozó cég ajánlatának lénye­ge a következő: összesen 400 millió forint értékben ven­nének a sörgyári részvé­nyekből, a névértéknél ala­csonyabb áron. Ennek kis- sebbik része lesz készpénz, míg a nagyobbik hitelátvál­lalás. Ezért cserében a Kő­bányai Sörgyár feltételt szala, és előnyöket is ígér a társasági tagoknak. Felté­tele az, hogy a Martfűn gyártott sör nagykereske­delmi értékesítéséből is fő részt kíván vállalni — ez­által a nagykersekedelmi árrés révén lényegesen na­gyobb nyereséghez juthat, mint amennyi a mérsékel­ten nyereséges sörgyártás után járó részvényesi oszta­lék. Ezzel a kikötésével azonban merőlegesen ke­resztezik a mamutvállalat a Kunság Füszért érdekeit, hiszen a szolnoki kereskedő cégnek egy 1986-os határo­zat jogot biztosít 190 ezer hektoliter sör „terítésére” •— nagykereskedelmi érté­kesítésre. A határozatot a társaság közgyűlése hozta, így e szerv feladata lesz a megváltoztatása is. Az igaz­gatóság mindenesetre úgy foglalt állást, hogy javasol­ja a közgyűlésnek a határo­zat érvényesítését, mivel a Kőbányai Sörgyár ajánlatá­nak többi része kedvező a részvénytársaság számára. Mik ezek az ajánlatok? Közismert, hogy a martfűi sörgyár bővítő beruházás előtt áll, aminek eredmé­nyeként 1992-ben a jelenle­ginél lényegesen több — 380 ezer hektoliter — sör gyár­tására is lehetőség nyílik majd. A budapesti részvé­nyes-jelölt vállalta, hogy az első esztendőben — függet­lenül az akkori heyzettől — a saját kockázatára gondos­kodik a teljes mennyiség értékesítéséről. Emellett — mint nagykereskedő és mint részvényes — ígéri, hogy a jelenlegi hatvan százalékról nyolcvan százalékra lehet majd növelni a drágább, minőségi sörök arányát a termékszerkezeten belül. Azoknak nagyságrendekkel nagyobb a nyereségtartal­ma, így ez az egész nagyon kedvező a részvénytulajdo­nosok szempontjából. Döntés tehát e kérdésben még nincs, mert a Kőbányai Sörgyár nagy változásokat hozó részvényvásárlása az Rt közgyűlésének határoza­tától függ. Az igazgatóság állásfoglalása mindeneset­re azt jelzi, hogy tagjai — érthetően — az osztalék várható nagysága vezérelte voksának leadásakor. Bo­nyolítja azonban a helyze­tet, hogy a Kunság Füszért jelenlévő képviselője beje­lentette: cége nem kíván lemondani a „sörterítési” jogairól, mivel a sörgyári társaságba való belépésük­nek alapfeltétele volt ez a lehetőség. A földrengés következtében otthontalanná vált lakók a város központjában elszállításukra várnak (MTI — Telefotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom