Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-09 / 293. szám

1988. DECEMBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az indiai nagykövet Szolnokon Tegnap Szolnokra látogatott Satindra Kumar Lambah, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete. A vendéget a megyei pártbizottság székházában Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, és tájé­koztatta a megye főbb társadalmi, politi­kai, gazdasági jellemzőiről. A találkozón részt vett Jakatics Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Kovács László, a megyei párbizottság titkárságának ve­zetője. A nagykövet — akit elkísért felesége is — ezután a Szolnoki Városi Tanácsra lá­togatott, ahol Bálint Ferenc tanácselnök adott tájékoztatást a megyeszékhely éle­téről. A városnézést követően Satindra Ku­mar Lambah felkereste a Killián György Repülő Műszaki Főiskolát, ahol megtekin­tette Vilaghy Árpád sz.obrászművész kiál­lítását. A Repülőtéri Helyőrségi Klubban rendezett tárlaton Bede László ezredes kalauzolta az indiai vendéget, majd tá­jékoztatást adott a főiskola kulturális éle­téről. A nagykövet a délutáni órákban vissza­utazott Budapestre. Képünkön az indiai nagykövet, a megyei pártbizottságon, bal oldalt felesége. Fölkészülés az Országgyűlésre Tiszaföldváron tanácskozott a képviselők megyei csoportja A szokástól eltérően is­merkedéssel kezdődött teg­nap délelőtt az országgyűlé­si képviselők Szolnok me­gyei csoportjának idei, utol­só ülése. Ezúttal Tiszaföld­váron, a Lenin Termelőszö­vetkezet központjában ta­lálkoztak, s meghallgatták Fekécs Mátyást, a Lenin Termelőszövetkezet elnökét, aki tájékoztatót tartott a nagy múltú s jelenleg is a megye legjobb szövetkezetei közé tartozó negyvenéves gazdaság eredményeiről, je­lenlegi helyzetéről. A rövid tájékoztató után Sziráki András, dr. Király Ferenc, Molnár Ferenc, Búzás Jó- zsefné és Török Sándor még sok mindenre kíváncsiak voltak. így például arra, megtérül-e a szövetkezetben az öntözés, milyen nyeresé­get ért el a gazdálkodás kü­lönböző ágazataiban a szö­vetkezet? Hogyan fogadták és számolgatták-e már a vállalkozói nyereségadó ha­tását. milyen szerepe van a nagyközség ellátásában a gazdaságnak? Fekécs Má­tyás válaszai után még egy beszámolót hallgattak meg, de ez már közvetlenül kap­csolódott az 1989. évi költ­ségvetés decemberi parla­menti Vitájának anyagához. Boros Lajos, a megyei tanács tervosztályának vezetője rö­vid áttekintést adott a ta­nácsi gazdálkodás 1988. évi eredményeiről, s örömmel mondta el, hogy bár az idei munka nehezebb körülmé­nyek között zajlott, a lehe­tőségekhez mérten a tanácsi gazdaság jó eredményekkel zár. Bár mind a lakosság, mind a gazdálkodó szerve­zetek jövedelmezősége rom­lott. a fejlesztést, beruhá­zást sújtotta az általános forgalmi adó,) — a gazdálko­dó szervezetek jelentős tá­mogatásával és a társadalmi munka mintegy 1,6 milliárd forintos értékével a szeré­nyebb tervek valóra váltak. A tervosztály vezetője szólt az 1989. évi tanácsi költségvetésről is. őszintén megmondta, a várható 7,6 milliárd forint költségvetés­ből mintegy 5,8 milliárd az intézmények fenntartására és működésére kell. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy megvalósítják azokat a kar­bantartási és felújítási ter­veket is, amelyek szüksége­sek lennének. Beszélt a két legjelentősebb feszültségről, a megyében lévő mintegy 11 ezer állami lakás felújí­tására. karbantartására for­dítható pénz csekélységéről, valamint arról is, hogy nem várható sok javulás a bel­területi utak további fejlesz­tésében, megóvásában. 1989­ben nejn épül Szolnok me­gyében új tanácsi bérlakás, ' de 2000—2500 magánerős la­kás fölépülésével számolnak, amelyekből mintegy 800 csa­ládnak 80 millió forint álla­mi támogatás adható. Rövid tájékoztatást adott arról is, hogy folytatódik Szolnokon a rendelőintézet. Mezőtúron a kórház rekonstrukciója és megkezdődik a jájszberényi kórház felújítása is. vala­mint (erről a héten lapunk­ban már tájékoztattuk olva­sóinkat) elkezdődik a szín­ház felújítása és megoldódik a megyei könyvtár elhelye­zési gondja is. Dr. Bugán Mihály, a kép­viselőcsoport elnöke ezután fölidézte társainak a de­cember 20-án kezdődő és előreláthatólag négy napig tartó Országgyűlés napi­rendjeit, A kéDviselők szót váltottak az idei költségve­tés, a személyi jövedelemadó és az illetéktörvény módosí­tásáról. s más napirendek­ről, valamint a parlament ügyrendjének várható válto­zásairól. A képviselőcsoport ülésén részt vett. s a tanácskozás végén élénk eszmecserét folytatott a hosszú parla­mentre készülődő képvise­lőkkel Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. S. J. Kettős szorításban Kutyának a diploma, avagy kinek nyújtsák be a számlát? Kunszentmártonban — be­leértve a város vonzáskörze­tét is — a lakosságnak mindössze 2,03 százalékát teszik ki az értelmiségiek. Létszámuk látványos növe­kedése nem várható, hiszen csökken a felsőfokú tanin­tézetekbe a körzetből jelent­kezők száma, másrészt en­nek a térségnek nincs külö­nösebb vonzó hatása az ér­telmiségiek körében. Úgv tűnik tehát, hogy hosszabb- rövideb'o ideig konzerváló­dik a jelenlegi állapot.- ami sok tekintetben hátrány az ottani lakosság számára. Elég utalni olyan tényekre, hogy huszonhaton képesítés nélkül tanítanak, a közmű­velődési dolgozók közül csak tizenegynek van képe­sítése. hogy néhány község­ben üres lakás várja az or­vost, a pedagógust és így tovább. Nyilvánvaló, hogy áldat­lan állapot ez, változtatni kellene rajta, oldani azt a kettős szorítást, amit az ér­telmiség országosan is ta­pasztalható alacsony társa­dalmi megbecsülése és a helyi lakosság értelmiség iránt támasztott igénye je­lent. Felismerte ezt a városi pártbizottság is — feladato­kat adó tanulságokat szűrje le a helyzetből., A kunszentmártoni kör­zetben élő értelmiségiek leg­nagyobb csoportja a pedagó­gusoké. Háromszázötvenné- gyen vannak. Az agitációs és propaganda munkabizottság nevében Kuna Imre iskola- igazgató terjesztette a váro­si pártbizottság elé a helyi értelmiség helyzetéről szóló jelentést. Szerinte a pedagó­gusok munkafeltételei, anya­gi-erkölcsi megbecsülése te­lepülésenként változó. Egy­ben azonban mindenütt azo­nos a helyzetük, nevezetesen abban, hogy sehol sem tud­ták kivívni maguknak a jelentőségüknek, képzettsé­güknek megfelelő presz­tízst. Sok a képesítés nélkü­li nevelő, néhol nagy a fluk­tuáció, és a tartalmi mun­kában is nagy különbségek tapasztalhatók. Nem sikerült még szakíta­ni a körzetben azzal a sokat kárhoztatott gyakorlattal, hogy a pedagógusokat olyan feladatokkal bízzák meg, melyeknek semmi közük az oktató-nevelő munkához. Sok fölösleges adminisztrá­cióval vonják el a pedagó­gusokat fő hivatásuk gya­korlásától. Mivel könnyen „mozgathatók", különféle társadalmi megbízatásuk is van. — némelyiküknek négy-öt is. Ráadásul a meg­élhetési gondok miatt több­ségük kénytelen mezőgazda­Tanárok kapával Szellemi hiánycikkek A kulcskérdés sági tevékenységet is foly­tatni. Ilyen körülmények között el lehet képzelni, hogy mennyi idő és energia jut önképzésükre. Fülöp Zoltánné tiszakürti iskola- igazgató elmondta, hogy egy felmérés alapján náluk csak a pedagógusok tizennyolc százalékánál rendszeres a továbbképzés. És. ha valaki el is végez valamilyen spe­ciális tanfolyamot, akkor sem tudják emelni a fizeté­sét. Az orvosok felett sem fel­hőtlen az ég. Az egészség- megőrzés társadalmi prog­ramja fokozza terhelésüket. Az alapellátás feszültségei, a felszerelés hiányosságai, az orvoshiány esetenként az alapellátásban is gondot okoz. nemhogy a megelőzés­ben lehetne eredményeket elérni. Dr. Gránicz János kunszentmártoni ügyvezető körzeti orvos azt is szóvá tette, hogy a napi munka mellett nagy terhet jelent az orvosok számára az ügyelet, ugyanakkor ez anyagiakban nem mutatkozik meg. Kívá­natos lenne, hogy az ügyeleti idő beszámítson a szolgálati időbe, annál inkább mert, nyugdíjjárulékot is vonnak az ügyeleti díjból. Elmondta azt is: mindenki elvárja, hogy minél korszerűbb is­mereteket alkalmazzon a gyakorlatban az orvos, de nem Iszerveznek számukra továbbképzést. Amennyiben igen, azt az orvos saját költ­ségére. Korábban a költsé­geket az SZTK fedezte. Az agrár és a műszaki ér­telmiség helyzete sem ró­zsás. különösen azokban a termelőszövetkezetekben, üzemekben. amelyekben anyagiak hiányában nincs pénz a fejlesztésre, a gép­park felújítására. Kevés szá­mukra az ösztönző érdekelt­ségi rendszer. A kutatás, a kísérletezés, a szakmai pub­likáció, a kezdeményezők felkarolása hiányzik. Ez a helyzet nem ambicionál sen­kit. A gazdasági fejlődés fel- gyorsításának szándéka vi­szont mást tételez fel. A közművelődésben dolgo­zó értelmiségiek a „bevétel- centrikus" gazdálkodással küszködnek. Akaratuk elle­nére kénytelenek a színvo­nalat leszállítani. Az említett gondok mel­lett a fiatal értelmiségiek alacsony jövedelme nincs arányban a pályakezdés ter­heivel. Nem csoda, hogy so­kan — elsősorban a fizikai dolgozók — nem a diploma megszerzésére, hanem a mi­előbbi keresetet hozó mun­kára irányítják gyermekeik figyelmét. A felsőfokú okta­tási intézményben tanulás ugyanis nemcsak négy-öt évi keresetkiesést jelent, hanem a család összjövedelmét is jelentősen csökkenti. Esetenként az értelmiségi­ek más városba való áttele- pülése is gondot okoz a kun­szentmártoni körzetben. Van, aki a megbecsülés hiá­nyát. a rossz szervezést lát­ja ebben. Petróczki Károly, a BVM kunszentmártoni gyárának igazgatója helye­sen adja meg a választ ar­ra a kérdésre, hogy kinek kell ezért benyújtani a számlát? Azt mondja: a munkahelynek. Mindenhol meg kell értetni a dolgozók­kal, hogy az értelmiség ál­tal végzett, kvalifikáltabb munkát jobban meg kell be­csülni. Azt hiszem, ez a kulcskér­dése annak, hogy a kun­szentmártoni körzetben több értelmiségi leljen otthonra és végezzen alkotó munkát. S. B. Egészségvédelem Az egészségmegőrzés tár­sadalmi programjának kez­deti tapasztalatait összegez­ték, s a további teendőket határozták meg a megyei egészségvédelmi tanácsok titkárai csütörtökön Buda­pesten. a Szociális és Egész­ségügyi Minisztériumban tartott országos értekezletü­kön. Az értekezleten bejelen­tették: január elsejétől az Egészségmegőrzés Társadal­mi Programjának Informá­ciós Központja néven adat­bank kezdi meg működését. Új rendelet a közúti jármüvekről Január elsejétől: korlátozásokat törölnek el Önállóan döntenek a vállalatok Urbán Lajos közlekedési miniszter csütörtökön sajtó- tájékoztatón számolt be a múlt heti minisztertanácsi ülésen elfogadott új, a köz­úti szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló rendeletről. A jelenlegi szabályozás Megújul a nőmozgalom (Folytatás az 1. oldalról) tására nem foglalhatják új­ra el. Eléggé lehangoló ké­pet rajzoltak a „levelező” családokról, akik hétközna­pokon jobbára csak a kony­haasztalon hagyott levélkék segítségével „találkoznak" egymással, s az apróságok­ról, akiket anyjuk már kora reggel kénytelen bölcsődé­be, óvodába utaztatni. Volt családanya, aki egyenesen így fogalmazott: „Nem kell nekünk több egyenjogúság! Inkább az apa keresse meg a család fenntartásához szükséges anyagiakat, s ne legyen szükség a nagy haj­tásra rohanásra, ami á családok tömeges széthullá­sához vezet.” Többen hang­súlyozták, hogy aki „csak” anya akar lenni, azt segíteni kell, és jó lenne végre, ha a társadalom elismerné ezt a szerepet. Szervezeti megújulást is tervbe vett az MNOT el­nöksége. Fontos kérdésként hangsúlyozzák, hogy az ed­dig szoros pártirányítással működő szervezet önálló mozgalommá kíván válni, amely az eddigieknél mar­kánsabban vállalja fel a nők érdekvédelmét és érdekér-i vényesítését. A vitafórum hozzászólói közül néhányan beszéltek arról is, hogy a jelenlegi helyzetben nem elsősorban nőmozgalmi változások se­gíthetnek, hanem a társada­lom általános gazdasági ba­jainak orvoslása. Hogy a nő újra elfoglalhassa eredeti helyét a társadalomban és a családban. Üj gátőrházat épít Abádszalókon a Kötivizig. Az épület tetőterében vendégszobákat is ki­alakítottak (Fotó: T. K. L.) szerint a közületek csak meghatározott számú és tí­pusú személygépkocsit sze­rezhetnek be és tarthatnak üzemben, a vállalati önál­lóság növekedésével egyre indokolatlanabbá váltak ezek a kötöttségek. A janu­ár 1-jével életbe lépő szabá­lyozás feloldja a korlátokat, s minden vállalat annyi és olyan gépkocsit tarthat, amennyit és amilyet akar. Ezzel párhuzamosan érvé­nyét veszti az az intézkedés is, amely korlátozta a ma­gánszemélyek által üzem­ben tartható közúti jármű­vek fajtáit, teherbírását és darabszámát. Változás lesz az Is, hogy január 1-jétől nem a jármű életkorával, hanem tényleges műszaki állapotával határozzák meg a személytaxizáshoz hasz­nálható gépkocsik körét. Alapvető követelményként írja elő az új rendelet, hogy a nagy járműveket ne köz­úton, vagy egyéb közterüle­teken tárolják, hanem kije­lölt telephelyen, illetve tá­rolóhelyen. Menetlevelet to­vábbra is kell vezetni, de a gazdasági vezető dönti el, hogy mely adatok kitöltését tarjla szükségesnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom