Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-07 / 291. szám

1988 DEGEMBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A szülőföld vonzásában iEgy csütörtöki program­mal kezdem: újra jelentke­zett a Megengedett sebes­ség, a televízió politikai ka­baréja. Űjra jelentkezett, de nem friss műsorral, egy több mint másfél éve dobozban álló programját mutatta ezúttal be, amit megszüle­tése idején nem engedtek képernyőre. Ennek követ­keztében szerkesztője, Far- kasházy Tivadar meg is sza­kította kapcsolatait az illeté­kes intézménnyel. Most úgy látszik, újfent szent a bé­ke, hisz zöld utat kapott az inkriminált műsor. A hely­reállott békességnek aligha­nem örvendhetünk, hisz a rádióból jól ismert humo­rista bizonyára sok öröm­teli percet szerez majd né­zőinek a televízióban, a visszatérés azonban nem valami szerencsés. Sőt, egye­nesen bosszantó, több szem­pontból is. Kabaré humor nélkül 7 Mindenekelőtt érthetetlen és megfejthetetlen talány­ként mered előttünk a haj­dani visszatartás ténye. Va­jon mi okból nem léphette át a „megengedett’’ határt ez a tartalmában mondhat­ni közömbös kabaré, amely­re sok minden ráillik, csak épp a politikai jelző nem. Politikailag ennél semlege­sebb kabarét eddig még aligha láthattunk! Azt meg ugyebár fel sem tételezhet­jük, hogy egyszerűen minő­ségi kifogások merültek vol­na fel vele szemben, ki­mondván, hogy nem üti meg a képernyő-nyilvános­ság mértékét. Ezért — saj­nos — televíziónkban eddig még nem maradt se film, se egyéb műsor. Pedig ha egy több mint egyórás kabaré alatt egyetlen egyszer sem lehet nemhogy jóízűt nevet­ni. de még mosolyra derül­ni sem, — legfeljebb kín­jában nevethet a néző, ho­gyan lehet humor címén ennyi zöldséget összehor­dani —, akkor ott a minő­séggel is igen nagy baj le­het. S erre még az sem le­het mentség ezúttal, hogy a szerzők, az alkotók a kép­ernyőn valami mást akar­tak, mint mondjuk a rádió­ban. Más stílusban, hang­vételben, igyekeztek humo­rosan ábrázolni mindennapi életünk kirívó jelenségeit. Talán mélyebb gondolati­sággal is közelítve a tárgy­hoz, mint ahogyan szokás. Csakhát vajmi kevés ered­ménnyel! A most látott ösz- szeállításban aligha fedez­hetjük fel ennek az éret­tebb humornak a nyomát, vagy pedig annyira elrejtet­ték előlünk, hogy egysze­rűen nem voltunk képesek a nyomára bukkanni. Az ember szinte nem akart hinni a szemének és a fü­lének, amikor • például a kabaré nyitányaként a két kitűnő humorista, egyben íróember is, csacska fecse­géssel ütötte el — produk­cióként — a drága időt. De a máskor harsány kacagást keltő Markos—Nádas kettős is olyasmit művelt a Shou- gun-jelenetben, aminek ön­magában nemigen volt ér­telme, viszont mélyebb, elvont jelentését megfejteni nem lehetett. (Talán nem is lett volna érdemes keresni, mert nem volt!) Sándor György „humorista” szerep­lése is az „érthetetlen” ka­tegóriába sorolható, érthe­tetlen ugyanis, hogyan ad­hatta ez alkalommal olyan olcsón. Premier Az elmúlt héten újra je­lentkezett a Premier is, im­már harmadik adásával a második csatornán, s ha az említett kabaré csütörtö­kön keserű kiábrándulást okozott, akkor a péntek esti igényesen kellemes összeál­lítás valósággal szellemi fel­üdülést jelentett. Dicsérem fetétlenül ezt a kulturális vállalkozást, mert tartalmi vátozatosságával, formai ol- dottságával, egyre táguló horizontjával a televízió egyik legérdekesebb műsora. Azzá nőtte ki magát. Igaz, a mostani programban a Vi­tézi bál, Görgey Gábor drámájának televíziós be­mutatója az átlag fölé nem emelkedett, sőt talán a rá­dió közege jobban megfe­lelt volna tálalása módjá­nak, semmint a képernyő, amelyen a tévéjáték kép­ernyőre hangszerelt rádió­játékként hatott, s bár Meszléry Judit és Gyön­gy össy Katalin két ragyogó karaktert hozott a tévéjá­ték főszerepeiben, ők be­szélgettek egymással hosz- szan telefonon, igazi fe­szültség híján drámájuk mégsem forrósította fel a levegőt. Viszont ebben a Premierben tanúi lehettünk egy rendkívül izgalmas be­szélgetésnek, amely nem nélkülözte sem a drámát, sem a humort. Vinkó József a tőle megszokott finom eleganciával bírta szóra a Párizsban élő Roland To- port, „az ördög humoristá­ját”. aki harsány felneveté­seivel, ugyanakkor művé­szetről, életről vallott külö­nös nézeteivel, nem utolsó­sorban groteszk grafikáival napjaink valóban különös jelensége. Sokoldalúságával a szellem; gyönyörűségek igazi reneszánsz ember, aki mellett nem veti meg az egyéb földi élvezeteket sem, lásd a beszélgetés perceivel arányosan fogyó tartalmát az asztalon álló boros pa­lacknak, csaknem minden nevetéshez egy-egy pohár vörös bor is dukált. Rajzait látva természetesen ébred­hetett fel bennünk a vágy; mielőbb látni műveit a va­lóságban is. Amire a Nem­zeti Galéria jelenlévő mű­vészettörténész főigazgató­jától némi ígéretet is kap­tunk. Apropoó, Bereczky Lóránd, az ő közreműködé­se új színfolt a Premierben. Hozzáteszem, jó ötlet ily módon szakemberekkel is bővíteni a műsor vezetői­nek körét, erősítvén ezzel is a program társasági jelle­gét. Elismerés tehát a Pre­miernek, amelyet ezúttal Szegvári Katalin irányított­vezetett. bölcsen, okosan, a nézőt képviselve, friss ér­deklődéssel minden egyes téma iránt. Röviden Valamit a hétvégéről, fő­leg a szombat estéről, me­lyet Kudlik Júlia is azzal ajánlott a kegyeinkbe, hogy ez a szerelmes filmek estje. Ami a témát illeti: igaza volt. A szerelem képezte tárgyát a franciák kétrészes tévéfilmjének (II. rész va­sárnap), és a Jegy Rómába című nyugatnémet filmnek is. Csakhát önmagában a téma még nem biztosítja a sikert. Sajnos, mindkét mű meglehetősen közhelyesen tárgyalta ezt a csodálatos érzést. A francia film egy meglehetősen ismerős sztori formájában .— korosodó asszony egy ifjú ember von­zalmának fényében várat­lanul felismeri egyéni érté­keit, s a maga jogát köve­telvén bátran szakít unal­massá váló házaséletével, bizony régi, szentimentális regények világát, szereplőit juttatta az eszünkbe. S ezen az sem változtat, hogy itt a játék nem a szokásos mó­don végződik, azaz a fele­ség nem tér vissza urához, hogy azután csak szívében őrizze és viselje a remény­telenné váló szerelem érzé­sét, itt boldog pillanatokkal, rendhagyóan zárul a film. Némi rosszmájúsággal ezért azt is mondhatnám. az Ahogyan élni szeretnék egy­szerűen felbuitás a házas­ságtörésre. Példa arra. hogy lám még a gvermek sem le­het akadály, hogy önző mó­don csak saját vágyainkat kövessük. V. M. December 23-ig Pályázat ifjú közösségeknek Az ifjúsági közösségeket támogató megyei program mellett — amely Jászkun Horizont néven vált ismert­té és népszerűvé — újabb le­hetőség az a pályázat, me­lyet a megyei tanács ifjúsá­gi és sport-, valamint műve­lődési osztálya hirdetett meg. A pályázat meghirdetőit mindenekelőtt az a szándék vezette, hogy elősegítsék a középiskolások közösségei­nek körében a demokratiz­mus fejlesztését. A cél meg­valósítására: az iskolai és kollégiumi, diákotthoni ön- kormányzatok tartalmi mun­kájának támogatására. a már működő öntevékeny di­ákkörök működési feltételei­nek megteremtésére, vala­mint a diáksportkörök egye­sületté alakulására 200 ezer forint pályázati alap áll ren­delkezésre. Az összegből a különböző közösségek a de­cember 23-ig benyújtott pá­lyázatok minősítése alapján részesülnek majd, melynek felhasználását a meghirdető szervek képviselői ellenőr­zik. A pályázatokat melyet két példányban kell bekül­deni a Megyei Tanács VE. Ifjúsági és Sportosztálya cí­mére (5002 Szolnok, Mátyás király u. 31.) — tartalmaz­nia kell a közösség nevét, el­mét, képviselője nevét. Is­mertetni kell a közösség te­vékenységi körét, az ehhez rendelkezésre álló egyéb for­rásokat, a kért támogatás összegét, valamint a pályázó közösség betétszámlájának számát. A támogatások ösz- szegéröl a pályázók január 31-ig kapnak értesítést. Levelek a hazából... Tegnapi lapszámunkban a 4. oldalon a Levelek a ha­zából a honba című írásba hiba csúszott. Az első mon­datok helyesen: Komám, a múltkor az itteni lakásgon­dokat fejtegettem, utólagos érzésem szerint nem sok sikerrel, azaz hiányosan, egyoldalúan. Kifelejtettem például...; Továbbá a szö­vegben szereplő „szükségte­len felülit” helyett „szük­ségleten felülit” a pontos kifejezés. Ha emlékezetem nem csal, körülbelül négy évvel ez­előtt láttam először működni a szolnoki politikai kaszinót. A helyszín Jászberény volt, a Hűtőgépgyár Művelődési Otthona. Megmaradt ben­nem az a nap (ha a pontos dátum nem is), hiszen rég­óta nem láttam ilyen ekla­táns példát a „játszva taní­tás" klasszikus elméletére. Az akkori tinicentrum ifjú látogatói az ismeretek, az adatok, információk olyan érdekes halmazával talál­kozhattak, amelyek addig esetleg elkerülhették a fi­gyelmüket. Könnyedség, fel- szabadultság, elegancia — mindez a politika — sokszor talán elvontnak, óvatoskodó­nak, körülményesnek tűnő — nyelvén, ezúttal persze közérthetően. A szolnoki politikai ka­szinó alakulásakor (1980. december 6-án) a harmadik ilyen csoportként indult az országban. Azóta már há­romszáztizennyolc alkalom­mal bizonyították ráter­mettségüket. hozzáértésüket országszerte. Tagjai nem kevesebb, mint 1590 játék­órával büszkélkedhetnek fe­jenként. Játszótársaik vol­tak már gimnazisták, egye­temisták. katonák, felnőttek és gyerekek. Egyszóval min­Dr. Szabó Lajosról több kép is él emlékezetemben. Különböző az iskoláról, a ne­velésről szóló tanácskozáso­kon volt alkalmam megis­merni pedagógiai nézeteit, amelyeket a jobbító szándék türelmetlenségével időnként szokatlan indulatossággal mondott el. Akármilyen szempontból is került szóba az iskola, dr. Szabó Lajos mondandójában mindig a gyerekek álltak a középpont­ban, értük, érdekükben emelt szót. A másik arcot a kutató pedagógusét, legutóbb a hét­végén a második jászkun konferencián is láthattam, amelyen a XVIII. századi Kisújszállás bér- és jövede­lemviszonyairól tartott tar­talmas, alapos előadást. Kis­újszálláshoz köti még né­hány közéleti tisztsége, ép­pen tavaly választották meg a városvédő- és szépítő egye­sület elnökének, de augusz­tus 1-től már Kunhegyesen dolgozik a gimnázium és szakközépiskola igazgatója­ként. Szülőföldjének ugyan az egész Nagykunságot érzi, de azért mégis Kunhegyes, a szülőhelye, a tájegység leg­kedvesebb pontja. Kunhegyes monográfiája — Gyermekkorom szegé­nyen — szép faluszéli vilá­ga, a kunhegvesi református iskola, a könyvek, a térkép, a nagykunsági táj, a nyári nehéz fizikai munkák voltak az első olyan élmények, ame­lyek hatottak rám — vallja, — s aztán tovább formált a kisújszállási gimnázium, vé­gül a Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetemen ki­tágult előttem a világ. Dr. Szabó Lajos történe­lem. földrajz és népművelés szakon szerzett diplomát, s szakdolgozata Kunhegyes monográfiája volt. Első díj­nyertes pályamunkáját még középiskolás éveiben 1955- ben írta A reformkori Ma­gyarország Széchenyi István műveiben címmel. Az egye­temen Tessedik Sámuel nép­művelői munkásságából ké­szített tanulmányt. Kutató­munkája pedagóguspályáján denki, aki szeret játszani, aki szereti mérlegre tenni politikai, közéleti ismereteit, tájékozottságát; természete­sen szigorúan játékos for­mában. Olyan játékban, amelyben eddig még senki nem veszített: itt csak nyer­ni lehetett és lehet ma is! Az elmúlt hétvégén hu­szonkilencen öltöztek ün­neplőbe, hogy megemlékez­zenek a nyolc évvel ezelőtti nevezetes napról. A találko­zó születésnapi vacsorája közben felelevenítették az eltelt majd’ egv évtized leg­ragyogóbb emlékeit, esemé­nyeit. A budapesti majálist, ahol három nap alatt példá­ul ezrek tanulták meg, hogy II. János Pál pápa eredeti­leg fémipari munkásként dolgozott, a Balaton-parti ODOT-ot, ahol öt napon át záporoztak a villámkérdé­sek. villogtak az elmék. De említhetnénk még a szegedi Móra parkot, ahol a szökő­kút tövében horgászták az ifjúsági találkozó résztvevői a batkát (sajátos kaszinós mértékegység) érő halakat, a két pusztavacsi találkozót, a VIT vágtát, a mártélvi EFOTT-ot. Mindenhol több ezren ismerkedhettek meg játék közben politikai és mozgalmi életünk legfonto­sabb kérdéseivel. teljesedett ki. Az egyetem befejezése után Kisújszállás­ra hívták, ahol a gimnázium kollégiumában előbb nevelő­ként majd húsz évig igazga­tóként dolgozott. Munkája mellett 1964-től rendszeresen Í mblikál, a Nagykunság te- epüléseinek XVIII—XIX. századi történetéről, az ott élők élet- és munkakörül­ményeiről, de feldolgozta a kisújszállási gimnázium tör­ténetét 1717—1894-ig, a fia­tal Arany János kisújszállá­si kapcsolatait, a Mirhó-gát építését, társszerzője számos monográfiának, foglalkozott határainkon kívül élő ma­gyar írókkal. költőkkel, s számtalan tanulmánya jelent meg pedagógiai szaklapok­ban elsősorban a kollégiumi nevelés megújításáról. A „szakma” Apáczai Csere Já- nos-díjjal ismerte el dr. Sza­bó Lajos munkásságát 1976- ban, olyan kitüntetéssel, amelyet többnyire életműért szoktak adományozni. Dr. Szabó Lajos akkor míndösz- sze 38 éves volt. Pro Urbe-dij Tudását, felkészültségét — amelyet állandóan gyarapít —* megosztja társaival, hosz- szú ideig megyei középisko­lai kollégiumi szaktanács- adóként tevékenykedett, s nemcsak a pedagógusokkal, hanem másokkal is. Tagja számos intézménynek, köz­tük a Debreceni Akadémiai Bizottságnak, s rendszeresen tart ismeretterjesztő előadá­sokat. Közéleti munkásságát dr. Tóth Alberttel megoszt­va Pro Urbe-díjjal jutalmaz­A becslések szerint har­mincezer pártolót, barátot gyűjtöttek a politikai kaszi­nósok. Közben élték a sajat „civil” életüket; tanultak, tanítottak, kereskedtek, gyó­gyítottak, mert hiszen a ka­szinót társadalmi munkában vezették'vezetik. A vendég­könyv bejegyzései szerint nem is akármilyen színvona­lon. (Bár a legtöbb dicsére­tet — szóban és írásban — a játékosoktól kapták, hiva­talos elismeréssel is büszkél­kedhetnek: az Országos Bé­ketanács emlékplakettjével, . amelyet 1985. május 21-én vehettek át.) A KISZ MB égisze alatt működő politikai kaszinóban olyan tagok találkoztak, jöt­tek össze, akik valóban szív­ügyüknek tekintik az álta­luk művelt játékot. Ritka az olyan közösség, amelyben ilyen remek hangulat ural­kodik. Talán nem is csoda, hogy az elmúlt nyolc évben szerelmek szövődtek és há­zasságok köttettek itt. s az­óta már megszülettek az el­ső „kaszinó-bébik” is. Lehet, hogy egyszer majd ők viszik tovább a lelkes csapatot? Születésnapjukon kívánom: úgy legyen! i. J. ták tavaly Kisújszálláson. A tőle megszokott alkotó­kedvvel, lelkiismerettel, tele ötlettel, rendkívül alaposan kidolgozott programmal kezdte meg igazgatói tény­kedését Kunhegyesen, ahol gyakran érettségi elnökként az előző tanévben pedig óra­adóként dolgozott. Tapaszta­latait így összegzi: — Kedvező benyomásokat szereztem azokról a lehetősé­gekről és értékekről, ame­lyek a többnyire fiatalokból álló tantestületben rejlenek. A tanárokkal való beszélge­tések hatottak rám a pályá­zati szándékomban. Jólesett a korrekt kartársiasságuk, segítökészségük, ösztönzésük. A nevelő iskola programja Dr. Szabó Lajos pályázati programját — amely nem ígér könnyen elérhető sike­reket elfogadta a tantestü­let. Sőt az eddigi rövid idő alatt már lépéseket is tettek a megvalósításért. A közel­múltban az új igazgató ja­vaslatára, a tantestület úgy döntött, hogy az iskola fel­veszi Nagy László, a magyar nevelés kiemelkedő alakjá­nak nevét. A magyar tanító- képzés és gyermekpszicholó­gia úttörője Kunhegyesen született. Fia ifj. Nagy Lász­ló — ő Kisújszállás szülötte — pedig a magyar gyermek­pszichológia európai hírű alakja. Az iskola névválasz­tása nemcsak a híres szü­löttnek kijáró tiszteletből, hanem pedagógiai megfonto­lásokból fakadt. A két Nagy László példája, munkássága alkalmas arra, hogy az isko­la erősítse nevelő jellegét. E mellett Zsigmond ’Ferenc irodalomtörténész és Ilosvai Varga István festőművész a nagyközség ugyancsak ki­emelkedő személyiségei em­lékét is ápolja az intézmény. Szerepel a tervekben év­könyv kiadása, iskolaújság indítása, iskolanapok szer­vezése. hagyományteremtés, s mindenek előtt olyan tar­talmi feladatok egész sora, amelyek növelik a munka minőségét, s ezáltal az isko­la rangját. T. G. Felicitá! Énekes sztárok a fővárosban Romina Power és A1 Bano világhírű olasz énekes há­zaspár december 19-én a Bu­dapest Sportcsarnok Színpa­dán mutatkozik be a magyar közönségnek. Tyrone Power és Linda Christian első lánya. Romi­na, Los Angelesben szüle­tett. Néhány sikeres filmsze­repe után sokat ígérő fiatal tehetségnek tartották, de — szerencséjére avagy sem? — találkozott A1 Bánóval. Eb­ből szerelem, majd 1970-ben házasság lett. AI Bano 12 éves korában kezdte pályafutását az Addio Sicilia dallal. Első nagy si­kerét 1967-ben érte el a Nel Sole című számmal, amely­ből maid’ másfél millió ’ le­mezt adtak el. Nyolc film­ben hangzottak fel A1 Bano dalai, és ezek közül az egyik forgatásán találkozott össze Romina Powerrel. Együtt az életben és együtt a színpa­don : hamarosan Európa- szerte óriási népszerűségre tett szert a házaspár. 1980- ban megnyerték a Kawaka- mj díjat a Yamaha Feszti­válon. Két évvel később ab­szolút sikert könyvelhettek el: a San Remo-i fesztiválon átütő sikert arattak a Felici­tá című dallal, amely a mai napig nem veszített népsze­rűségéből. Legújabb albu­muk, a Liberta napjainkban nemzetközi siker. Politizálás — játékos formában Harmincezer pártolót, barátot gyűjtöttek Nyolc év sikere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom