Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-06 / 290. szám

1988. DECEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács vb napirendjén Döntés a színház felújításáról A Szigligeti Színház iel- jeskörű felújítása már az előző ötéves terv időszaká­ban indokolt lett volna. Mos­tanra pedig oly módon hasz­nálódtak el berendezései, az épület maga is olyan megvi­selt állapotba került, hogy nem felel meg a biztonsági előírásoknak, egyszerűen ve­szélyes, s ugyanakkor a szín­vonalas művészi munkának is akadálya. A több mint 70 éves épület felújítási mun­kálatainak megkezdése ha­laszthatatlanná vált — álla­pítja meg az az előterjesztés, amelyet többek között tegna­pi ülésének napirendjére tű­zött a megyei tanács végre­hajtó bizottsága, és körülte­kintő, felelősségteljes esz­mecsere eredményeképpen döntött a színházi rekonst­rukció sorsáról. Méghozzá közismerten nehéz anyagi helyzetben hozta meg dönté­sét. de korántsem más. mű­velődési célokra szánt forrá­sokat csökkentve, nem más beruházások kárára: ellen­kezőleg. olyan többlet erőfe­szítésekre vállalkozva, ame­lyekkel előteremthetőek a két ütemben történő, több évig tartó, de folyamatos színházi évadot nem zavaró felújításhoz szükséges forin­tok. Döntött abban a tudatban, hogy a helyzet valóban drá­mai, a színház létéről van szó, a megye jeles kulturális intézményéről, mely nem­csak itthon, határainkon túl is növeli hírnevünket, mely jelenleg is az ország egyik kiemelkedő színházi műhe­lye, ahonnan emlékezetes előadások kerülnek ki rend­re. A felújítás első üteme, amely 1989-től 1992-ig tart, Ma, amikor a kultúrára, egészségügyre egyre keve­sebb pénz jut, nem közöm­bös, hogy egy-egy vállalat mennyit fordít dolgozói művelődésére, szociális helyzetének javítására. A Szolnok Megyei Ta­nács Vasipari Vállalatának igazgatója, Lakatos Ferenc tegnap számolt be a Szol­noki Városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának ülésén arról, hogy mit tesznek dol­gozóik művelődéséért, egészségéért. A vállalat öt, megyei, te­lephelyén négyszázhuszon­hét dolgozót foglalkoztat. Tavalyi termelési értéke meghaladta a 400 millió fo­rintot. A dolgozók egészsé­gének érdekében az elmúlt években többmilliós beru­házásokat valósítottak meg — nagyrészt a szászbereki üzemben. Az egészségre ár­talmas porok és gőzök ki­szűrésére korszerű gyártó- csarnokot alakítottak ki, le­vegőtisztító rendszerrel, amely 28 és fél millió fo­rintba került. Környezetvé­delmi célokat szolgál a szennyvíztisztító berende­zés is, amelyért 25 milliót az épület üzemi részeinek (színpad, öltözők, raktárak, műszaki kiszolgáló helyisé­gek) felújítását, illetve bő­vítését foglalja magában, s mintegy 200 milliót igényel költségekben. Előteremtésé­ben a végrehajtó bizottság számít, illetve támaszkodik a megyei tanács, megyei vál­lalatok és üzemek pénzbeli támogatására, a helyi taná­csok és a lakosság hozzájá­rulására. Az épület komplex korszerűsítésének tanul­mánytervét a Középület Ter­vező Vállalat szakemberei készítették — takarékos és a legcélszerűbb megoldáso­kat választva. Ugyancsak határozott a testület ezen az ülésén a megyei könyvtár elhelyezé­fizettek. Űj malom is léte­sült a szászbereki üzemben — korszerű szűrőberende­zéssel — 7 és fél millióért. A többi négy üzemben évente 2 millió forintot for­dítanak a nehéz fizikai munka kiküszöbölésére — emelőberendezéseket, tar­goncákat vásárolnak, üze­meltetnek. A vállalat egész terüle­tén biztosították a tisztál­kodáshoz szükséges fürdő- és mosdóhelyiségeket. A szeszbereki üzemben helyi mosodát is kialakítottak, ahol a dolgozók munkaru­háját tisztítják. A dolgozóknak körülbe­lül fele részesül üzemorvo­si ellátásban — Szászbere­kén és a szolnoki központ­ban van üzemorvosi rende­lés. A vállalat tavaly több mint 860 ezer forintot for­dított a dolgozók üdülteté­sére, 41 ezer forintot kul­túrára, 17 ezret sporttevé­kenységre. A dolgozók min­den évben részt vesznek vá­rosi, megyei, szakszerveze­ti sportrendezvényeken, a vállalaton belül a futball­sének megoldását szolgáló, a Tisza Antal út 2. szám alatti, megüresedett épület átépíté­séhez szükséges pénzeszkö­zök biztosításáról. Továbbá döntés született a következő megyei tanácsülés program­járól és időpontjáról: a tes­tület december 16-án ül ösz- sze, többek között megvitat­ja az elmaradott térségek távlati fejlesztési program­ját, s tájékoztató hangzik el az új adórendszer bevezeté­sének tanácsi tapasztalatai­ról, Rendelkezett a vb az új községi tanácsok — Alaty- tyán, Csépa, Jásztelek, Kő­telek, Nagykörű, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszaug — ülésé­nek összehívásáról a követ­kező év januárjának első felében. nak, a tekének, az asztali- tenisznek, a horgászatnak vannak hagyományai. A Vasipari Vállalat 2500 —3000 példányos letéti könyvtárral rendelkezik. Évente általában ezer köny­vet kölcsönöznek. Az üze­mi könyvterjesztői hálózat és a könyvbizományosok biztosítják helyben — akár részletre is — a könyvvá­sárlást. Tavaly a dolgozók több mint 110 ezer forint értékben vásároltak köny­vet. A városi tanács végrehaj­tó bizottságának tagjai a beszámoló alapján megálla­pították, hogy a vállalat je­lentős erőfeszítéseket tesz a dolgozók művelődési, egész­ségügyi, szociális ellátására. Hogy még jobb eredmé­nyeik legyenek, a vb. töb­bek között a következő ja­vaslatokat tette: fordítsanak nagyobb gondot a szociális gondok megoldására, a munkakörülmények javítá­sára, az egészség védelmé­re; keressék annak lehető­ségét, hogy az ifjúmunká­sok részére klubot hozza­nak létre a szabadidő kul­turált eltöltésére. n MIOK állásfoglalása A Magyar Izraeliták Or­szágos Képviselete teljes ülést tartott, amelyen állás- foglalást hagytak jóvá. A dokumentum rögzíti, hogy a magyar zsidóság elveti a nemzetiségi státusz létesíté­sének lehetőségét. Az állás- foglalás leszögezi: ragasz­kodnak történelmileg kiala­kult státuszukhoz, és határo­zottan kijelentik, hogy sem­miképpen nem kívánnak a nemzetiséghez tartozás le­hetőségével élni Jászalsószentgyürgyön Előtérben az öntözéses növénytermesztés A Jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi Tsz-ben idén 17,3 millió forintot terveztek gépvásár­lásra. A háztáji hagymater­mesztés segítésére 3 millió­ért öntözőberendezést vet­tek, vásároltak négy trak­tort. kisegítő (rakodó, rend­felszedő és kazlazó) gépeket, és várják a 3,5 milliós cu­korrépabetakarító gépsor megérkezését. A hitelfelvé­tellel is megnöveli összeg előrelépést jelent a korábbi évekhez képest, mert tavaly csak 8,1 milliót fordítottak a géppark fejlesztésére A jövő évi gépvásárlási összeget még nem határoz­ták meg. de annyi bizonyos, hogy előtérbe kerül a szán­tóföldi növénytermesztés gé­pesítése. A kukoricatermés nem lesz elegendő idén sem a saját igények kielégítésé­re. ezért a jövő évi termésig mintegy 350 vagonnyit kell vásárolniuk. Ezért döntöttek úgy, hogy egyelőre 200 hek­táron bevezetik az öntözéses kukoricatermesztést, amit később a duplájára emelnek. Kevesebb műtrágya a földeken Évek óta 6 millió forin­tért vásárol műtrágyát a Jánoshidai Vöröshajnal Tsz. A folyamatosan csökkenő mennyiséget szervestrágyá­val nem tudják pótolni, de a gyengébb táperőutánpótlás a terméshozamokban eddig még nem jelentkezett. A ki­eséseket igyekeznek a táro­lási veszteségek lefaragásá­val és a gazdaságosabb ki­szórással ellensúlyozni. Idén ősszel már mintegy 10 százalékkal kevesebb mű­trágya jutott a földekre, mint tavaly, és a várható ár­emelkedések ismeretében jö­vőre további csökkenéssel számolnak. A fajlagos mű­trágya ilyen arányú csök­kenése ugyan bizonyosan a terméshozamok esésével jár, de jó gazdálkodás esetén ez még (éppen a fajlagos keve­sebb ráfordítás miatt) nem jelenti a jövedelmezőség csökkenését. Fontos döntés született, örömmel adjuk közre e bizo­nyára sokak számára, mindazok számára megnyugtató hírt, akik rendszeres látogatói színházunknak, s akik nem kevés aggodalommal vették tudomásul az évad kezdetén a riasztó jelzéseket: Schwajda György igazgató szinte „kétségbeesett” kiáltását a televízió képernyőjén, vagy lapunk hasábjain a tárgyilagos beszámolót a színház lehangoló és tarthatatlan tárgyi feltételeiről, az épület, a berendezések keserves álla­potáról. Most végre határozat született. S aligha lehet két­séges, hogy a tanács segítségkérő, támogatásra invitáló sza­va is megértésire talál ezúttal is, mint ahogy ez annyi eset­ben megtörtént már széles e Jászkunságban, hol a lakosság is mindig szívesen áldoz nemes ügyre. Régóta kísérő és kísértő probléma megoldását szolaáló ha­tározatra tette rá n pecsétet a tanácsi testület. Régóa, hikz az előző évek során minthogy súlyos, a demográfiai hullám okozta oktatási szükségletek kielégítésére kellett pénzügyi erőforrá­sainkat összpontosítani — iskolák épültek, osztálytermek születtek — a kérdéses intézmény bajainak orvoslása sajnos, bár szükségszerűen, háttérbe szorult. Most azonban, ha nem is kevés áldozat árán, végül mégis csak felgördül a függöny nemcsak a Szigligeti előadásán, hanem egy másik „előadás” kezdetén, a rekonstrukció, mely bizonyára legalább annyi izgalmat tartogat, mint egy való­ságos színházi premier. De ezek az izgalmak, színházunk megifjulásának izgalmai lesznek immár, s nem szorongató érzések, a kilátástalanság nyomasztó érzései. S reméljük, az előadás, azaz a felújítás végeztével együtt tapsolhatunk majd a várva várt sikernek. — VM — Milliók a dolgozók egészségéért I Vasipari Vállalat beszámolója a tanács vb előtt Humusz készül a vágóhídi hulladékból Pápai textíliák ausztráljába Megérkeztek az első meg­rendelések Ausztráliából a Pápai Textilgyárba. A tar- kánszőtt kelmék legnagyobb hazai gyártója több mint harminc országba szállítja termékeit, de ezen a földré­szen most mutatkozik be először. Emellett tovább bő­vítette exportját a Pápai Textilgyár hagyományos vásárlóinál is, a korábbi mennyiség többszörösét vá­sárolták meg tőlünk az idén az amerikai, a kanadai és ciprusi kereskedők. (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen olyan kí­sérletek folynak, melyeknek során a szarvasmarha, a juh, a sertés és a nyúl trágyáját giliszták segítségével hu­musszá alakítják át. Igaz, hogy a gödöllőiek nem vál­lalkoztak a húsipari hulladé­kokkal való kísérletezésre, de az ötlet tulajdonképpen in­nen származik. S mivel a húsiparosok nem adták fel a dolgot, tudomásukra jutott, hogy Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozik egy professzor — dr. Zicsi András —, akinek legfőbb kutatási területe ép­pen a giliszták vizsgálata. Nos. a lényeg az, hogy ő el­kezdett kísérletezni a hús­ipari hulladékokkal és jó másfél éves munka eredmé­nyeként megtalálta azt a gilisztafajt, amelyik a vágó­hídi hulladékok ártalmatla­nítását tökéletesen elvégzi, vagyis az eddig veszélyes hulladékot hasznos anyaggá, humusszá alakítja át. Ez tu­lajdonképpen egy technoló­giai modell, amelyben meg­határozták például hogyan és milyen keverési arányban kell lerakni a hulladékot, meddig kell azt érlelni, mi­kor kell a gilisztákat bele­tenni és így tovább . . . A Szolnok Megyei Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat partnereket keresett, s már tavaly tavasz óta az Abonyi TJj Világ Termelő- szövetkezet tábláin folynak is a kísérletek. Tehát nem szeretnénk elkiabálni, ezért is hangsúlyozzuk, hogy még csupán kísérleti stádiumban van a dolog, de az eredmé­nyek biztatóak. Ám túl kell esni azon a hosszabb proce­dúrán, ami általában ha­zánkban az új eljárások en­gedélyeztetését még ma is kísérik. Remélhetőleg meg­gyorsítja ezt a folyamatot az a tény, hogy az előzőek­ben már szóba hozott Abo­nyi Új Világ Tsz százhek­táros táblájára most az ősszel már kiszórták a gi­liszták által humusszá alakí­tott húsipari hulladékot, s kíváncsian várják, várjuk a jövő évi eredményeket. S ha egyértelműen bebizonyoso­dik a termésnövekedés, ak­kor bízhatunk abban, hogy a mostani kísérletből hama­rosan mindennapi gyakorlat lesz. — nt — JEGYZETLAPOK. Megújulás kevesebb panellel Jelentős állomásához ér­kezett az elmúlt hét vé­gén a magyar szakszerve­zeti mozgalom. Péntektől vasárnapig. szélsőségeket sem nélkülöző vitában, 68 hozzászólás és legalább ugyanennyi írásban le­adott javaslat alapján ar­ról döntött a 1014 szava­zati jogú küldött, hogy fel­számolva a több évtizedes hibás gyakorlatot, a pálya­tévesztést, alapvető fel­adatként a dolgozók, a munkavállalók érdekvé­delmét és érdekérvényesí­tését tűzik ki célul. A demokratikus centra­lizmus gyakorlatát pedig felváltja a közmegegyezés és szolidaritás, s a szak- szervezetek szövetséget al­kotnak majd úgy, hogy alapvetően szakmákra szerveződnek. A megújulás szándéká­hoz valós tartalmat a hozzászólásoknak csak ki­sebb része tudott adni. Ta­nácskozási „liturgiánk” hagyományos forgatóköny­vébe ma még — úgy tű­nik sokak szerint — nem illik bele a tegnapinál ke­ményebb hangvétel. Több felszólaló — ahogy ezt mások kritikusan meg 1.3 jegyezték — valamiféle termelési tanácskozással tévesztette össze a fóru­mot s nem igazán a moz­galom új arculatának ki­alakításához adott ötlete­ket. így és ezért fordulha­tott elő, hogy a zárónapon, az egyébként előre kiadóit tanácskozási dokumentu­mokkal kapcsolatos szava­záskor, egyesek noha kö- ' zülük már jópáran szót kaptak — még a „vaskály­hánál” álltak, s ekkor kezdték a vitaanyagokkal kapcsolatos észrevételeiket előadni. Talán ezért, e felkészü­letlenség miatt is hatott kissé anakronisztikusnak Németh Miklós miniszter- elnöknek az első napon tett kijelentése, miszerint ha szakszervezeti konszen­zusról és szolidaritásról van szó, azt nehezen tud­ja csak úgy elképzelni, hogy a vitakészség kime­rüljön a kormánnyal való szembenállásban. A dolog dialektikájához ugyanis az is hozzátartozik, hogy a gondok egy részének meg­oldása a szakszervezetek egymás közötti vitájában és egyeztetései során való­sulhat meg. Volt viszont olyan fel­szólaló, aki a kormányfői nézetet nem valamiféle „kincstári” mozgalmi alap­állásból, hanem gazdasági megfontolásokra alapozva igyekezett vitatni. Szerin­te a kormány a nagyobb jelentőségű gazdasági lé­pések végrehajtása helyett csak a lakossági terhek növelésével próbálta eddig a költségvetés egyensúlyát megteremteni. Csoda-e hát. ha a szakszervezetek először a kormánytól vár­ják a komplex, dialektikus gondolkodást és azt. hogy a gazdaság tartalékai számbavételénél értékén kezelje az egyes tényező­ket, és elsősorban azokat mobilizálja, amelyekből származó haszon nagyság­rendje tényleg gyorsítja a pénzügyi egyensúly meg­teremtésének folyamatát. A bérek visszafogása az emberi értékek inflációját is eredményezi. A felszabadulás óta má sodik alkalommal megren­dezett országos értekezlet mindenesetre biztatóan gazdagodó tartalommal és kevesebb „mozgalmi pa­nellel” próbálta a meg­újulás útján a kezdeti lé­péseket megtenni. S bár a tervezett névváltoztatási ól (Magyar Szakszervezetek Demokratikus vagy Orszá­gos Szövetsége legyen-e?) nem döntöttek, ez a tagsá­gi viták feladata lesz majd. a cégtábla átfestésének jo gossága máris érezhető volt abból a tartalomból, ami kézzelfoghatóvá tette a mozgalomban, a kellő hangsúlyeltolódást. Nekünk, akiknek az ér­dekvédelméről szó van, egyelőre persze csak a re­ménykedés jut, miszerint bízzunk abban, hogy az új hangok nagyobb súlyt is kapnak, mint ahogy azt a korábbi gyakorlatban megszokhattuk. Szilas Péter Hogy ne szoruljanak ki a közéletből A legutóbbi képviselő- és tanácsválasztás hozott néhány nem várt, sport­nyelven fogalmazva vas­kos meglepetést, hiszen ismeretlenek tűntek fel és nyertek esélyesnek ítélt jelöltek előtt. Mindezeken kívül akadt ezeknek a vá­lasztásoknak egy ennél el- gondolkoztatóbb követ­kezménye is: mégpedig az, hogy a népképviselet kü­lönböző választott tiszt­ségviselői közé meghök­kentően kevés harminc év alatti fiatal jutott be. Jó, jó, hallom az ellen­vetést, a politika, a köz­életi szereplés: legyen szó tanácstagságról, népi el­lenőrökről, vagy képvise­lőkről, azért megfelelő ta­pasztalatot, ismereteket, megnyerő fellépést, kellő életbölcsességet feltéte­lez, ami nem születik ma­gától, hiszen évek, évtize­dek eredménye. Mindeb­ben lehet némi igazság, ámbár az is hamis, amely szerint az öregek rendel­keznek csak a bölcsek kö­vével, mivel a fiatalok ki- sebb-nagyobb mértékben valamennyien hebehur­gyák. Ráadásul az is ron­totta az esélyüket, hogy a huszonéves kor az otthon- teremtés, a túlmunkák, a házépítés, a családalapítás ideje, és mindez a legrá­termettebb, legvállalko- zóbb szellemű ifjaktól te­mérdek munkaidőn kívüli kötöttséget, energiát je­lent. A felsoroltaknak ta­lán egyenes következmé­nye, hogy sok testületből nemcsak a fiatalok hiá­nyoznak, hanem a fiatalos tűz, a bátor véleményal­kotás is olykor fehér hol­lónak számít. Mindezen gondok eny­hítése érdekében a KISZ és a népfront megyei bi­zottsága gondolt egy me­részet, és meghirdetett egy tanfolyamot, jobban mondva képzési progra­mot a tehetséges tizen-, de főleg huszonévesek köz­életi szereplésének támo­gatása érdekében. A fog­lalkozásokra a megye minden zugából százhúsz fiatalt vártak, akik közül végül is az első, tiszalige- ti összejövetelre hetven­kettő érkezett. Itt a 18—35 év közötti érdeklődők — akik mindkét nemet hoz­závetőleg azonos mennyi­ségben képviselik — rövid tájékoztatókat hallgattak meg a szocialista demok­rácia intézményrendsze­rérői, annak korszerűsíté­si törekvéseiről, a hazai választások tapasztalatai­ról, a népi ülnökök, a ta­nácstagok jogairól. Még három, hétvégi összejövetelt tartanak, ter­veznek ennek a hetvenkét érdeklődőnek azért, hogy a következő választásokon méltó és erős ellenfelei le­hessenek a náluk idősebb vetélytársaiknak is. D. Sz, M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom