Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-31 / 311. szám

1988. DECEMBER 31. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1 i 7 Tíz Éj autóbuszt kapott a Jászkun Volán Tíz új Ikarus autóbuszt adtak át pénte­ken, az év utolsó előtti napján a Szolnoki Jászkun Volán Vállalatnak. A beérkezett két csuklós és nyolc 266-os típusú autóbusz üzembehelyezése elsősorban a megyei, tá­volsági, helyközi forgalom javítását szol­gálja. A csuklós jármüvek, a szóló bu­szok egy része az elővárosi forgalomban Szolnok—Rákóczifalva, Tiszasüly, Tisza­jenő, Martfű, Tiszaföldvár közötti útvona­lon közlekedik. Több gépjármű Karcag, Tiszafüred, Kisújszállás, Jászberény és Kunszentmárton szolgálati helyeire települ. A vállalat a közlekedési tarifák újbóli emelkedése fejében törekszik az utazás biztonságának, kulturáltságának a növe­lésére. Az év végén beérkezett tíz jár­művel együtt 1988-ban huszonnégy új au­tóbuszt állítottak forgalomba, nagyobb ré­szét a már nullára leírt, selejt járművek pótlására. Elvégezték a tervezett 23 busz teljes felújítását is- A megyeszékhely he­lyi közlekedésének fejlesztésére egy új autóbuszt helyeztek üzembe. Fotó: Tarpai Zoltán Jászberény, Lehel vezér tér Változó városközpont- a régi és az új harmóniája Fővállalkozók a tervezők Olyan a város, mint egy élő szervezet, él, mozog, vál­tozik benne az élettelen anyag. Ez a változás azonban más léptékű, az utcák, terek, városrészek fölött máskép­pen telik az idő. Van úgy, hogy emberöltők nyomtala­nul vonulnak el rajta, de lehet, hogy egy évtized is sarkából forgatja ki a múl­tat, a tehetetlen köveket. Éppen ezért a városnak meg­van az a kivételes képessége, hogy ha elöregedett, lepusz­tult is, meg tud újulni, fia­talodni. Lebontásra vár Jászberény főtere, a Lehel vezér tér több száz éve ala­kult ki — mai határai, mé­retei talán a múlt század második felében —, mégsem fogható rá, hogy megállt volna az idő fölötte. Az épü­letek többsége nincs 100 éves, sőt akad egészen fiatal is: éppen a két legjelentősebb, a városi tanács és a bíróság között. Sorban újultak meg az épületek a téren, de van sorsára hagyott, életveszé­lyes együttes, sőt hasonló ok­ból foghíj is tátong a néhai börtön mellett. Veszélyes ál­lapotba került a Zirzen Jan­ka, Dózsa György út közöt­ti földszintes épülettömb is, ahol a volt nyomda és a Csiri kocsma saját lábán már meg se tud állni, de le­bontásra, vagy legalábbis alapos felújításra vár ott va­lamennyi ház, üzlet. A hámló vakolatú föld­szintes üzletsor mellett ér véget a hosszan elnyúló tér, melyet hangsúlyosan zár le a századforduló körül épült bank. A kétszintes sarokház kiemelkedik a környezetből, magára hívja a figyelmet, ezért még feltűnőbbek a be- fejezetlenségről árulkodó tűzfalai. Ilyennek épült an­nak idején, ilyen félbeha­gyott kép él 8—9 évtizede a jászberényiek fejében az eredetileg is pénzintézetnek épült mai bankról- A Lehel vezér térnek ezen a részén valóban változatlanul telt áz idő, és a környék építé­szetileg, városképileg elma­radt a lehetőségeitől. Az elmúlt hetekben azon­ban megkezdődött ott vala­mi. Elbontották a bank mellől a már korábban ki­ürített üzleteket és lakást, hogy a Magyar Hitelbank RT jászberényi igazgatósága önmagához és a város főte­réhez méltóbb épületet ál­lítson. Méltóságát azzal igyekeznek megteremteni, hogy a jelenlegi részt teljes A bank három szinten ősz- szesen 314 négyzetméterrel bővül a Dózsa György' út fe­lé, majd az épület tovább folytatódik, és befordul a Bérkocsis utcán is. A bővít­ményen ismétlődnek a hom­lokzati díszítőelemek, azo­nos anyag jelenik meg, to­vább pedig az előbbivel har­monizáló íves nyílások, er­kélyek, párkányok folytatód­nak. A Szolnok Megyei Ta­nács Tervező-Beruházó Vál­lalata által készített terv azt ígéri, hogy az így kialakuló együttes építészetileg magas fokon megoldja az eddigi problémát. A Hitelbank csaknem 100 milliót költ az építkezésre. Ebből 61 lesz csak maga a felújítás, amiért kicserélik az ablakokat, elbontják és újjáépítik a tetőt, mely hód­farkú (műemlék) cserépfe­dést kap, a bádogfedést pe­dig rézburkolat helyettesíti- Eredeti formájában állítják helyre a kupolát, rajta a ta­karékosságot jelképező méh- kaptárt. Utólagos szigetelés­sel akadályozzák meg a vi­zesedést és felújítják a fű­tési rendszert. Minderre és a bővítésre azért van szük­ség, mondja Koháriné Szaszkó Mária, mert az épü­let ma már nem felel meg a banki igényeknek. Mióta a Magyar Nemzeti Bank jász­berényi fiókjából a Magyar Hitelbank RT egyik igazga­Jászberény központi ré­szén 1990 végére így egységes modern, ugyanakkor stílusos együttes alakul ki, amely példát adhat a városközpont lepusztult tömbjeinek re­konstrukciójához- A városi tanács keresi ennek módját, egészében felújítják, és ha­sonló stílusban bővítik. Sőt nemcsak a bank bővül, ha­nem a városi tanács elkép­zelésének megfelelően át­épül az egész épülettömb. A tervek ismeretében azonban az együttes nem méltóság- teljes, hanem könnyed, játé­kos lesz, mint a már meglévő sarokház. tósága lett, bővült a tevé­kenységi körük, megnőtt az ügyfélforgalmuk, és még újabb vállalkozásokat is sze­retnének indítani. Az üzleti élethez szükséges megfelelő körülmények megteremté­séhez pedig nem sajnálják a pénzt. A Hitelbank bővítése ka­póra jött a városi tanácsnak, mivel az építkezést összekap­csolhatták a többi épületrész lecserélésével. Pénze nem lévén. vállalkozót keresett, és eddig még szokatlan mó­don éppen a tervezők vál­lalták ezt a szerepet. A bank mellett felépítendő három- szintes épület földszintjén üzletek, az emeleten pedig 12 lakás lesz. A tervező-be­ruházó vállalat először fog ilyen fővállalkozásba, hogy kulcsrakész házakat kínáljon a piacra, mondja Papp Béla igazgatóhelyettes, de ez a jövő útja. Ha munkát akar­nak, a tervezés és műszaki ellenőrzés mellett magukra kell vállalniuk a kivitelezés kockázatát is. És ha ez az első próbálkozásuk sikerrel jár. akkor szeretnének na­gyobb részt vállalni a vá­rosközpont újjáépítéséből- Ezzel együtt bővül a tömb Szabadság tér felőli oldala is, ahol a földszinten totózó­lottózó, a két felső szinten és a tetőtérben pedig hat vagy nyolc lakás lesz. szem előtt tartva a tér épí­tészettörténeti értékeit, és a műemléki környezetet. A Hitelbank és a tervezők je­lenlegi jó együttműködése pedig főpróbája lehet a to­vábbi építkezéseknek. — lp — Jövő útja a kezdeményezés Az újjáépítés főpróbája Káderhiány és többes jelölés — Előnyök és hátrányok Önállóan küzdelmesebb lesz Januárban nyolc új tanács alakul a megyében Tizenegy éves „házasságok” bomlanak föl. Január el­ső felében önálló tanácsot alakít Alattyán és Jásztélek, Kőtelek, Nagykörű és Tiszasüly, valamint Csér«, Tiszasas és Tiszaug. Ma még 22 közös tanács található a megyében. Most, hogy fölbomlik három, marad 19. Hogy folyamattá erősö­dik-e a szétválás, ma még nem tudni. Jelzésekről hallani, igényekről, kezdeményezésekről. Leginkább Kuncsorbáról és Jászfelsöszentgyörgyről- Az előbbi örményessel, az utóbbi Jászfényszaruval alkot közös tanácsot. Vannak jó „házasságok” is Vannak jó „házasságok” is. Kiegyensúlyozottt az együttműködés például Jászfényszarun és másik társközsége. Pusztamonos­tor között, ugyanez igaz — 1 a hírek szerint — Tiszaőrs- re, Tiszaigarra és Nagyiván- ra, Tószegre és Tiszavár- konyra is. Vagy azokra a településekre, ahol egy na­gyobb és egy kisebb község alakított — a történelmi ha­gyományoknak, a mindenko­ri „vonzáskörzetnek” meg­felelően — közös tanácsot, mint Jászapáti és Jászivány vagy Jászárokszállás és Jászágó. De figyeljünk most a szét- válókra! Ahol újraalakulnak az önálló tanácsok, megvan az épület, nagyjából össze­állt az apparátus. Nem ilyen egyszerű a dolguk a tisztség- viselőkkel ! Tiszaugon társadalmi ta­nácselnök lesz. Halápi Fe­renc, a mostani elöljáró a jelölt. Tiszasason meghir­dették a vb-titkári állást, al­kalmas pályázó ezidáig nem akadt. Az is kérdés, függet­lenített, azaz „főállású” le- gyen-e a tanácselnökük, vagy .társadalmi”. Talán ez a válasz is megszületik ja­nuár 9-én. az alakuló ta­nácsülésen. A személyi kérdések egy része tehát jórészt nyitott. És ez így természetes. De mindenütt tanácselnököt vá­lasztanak először, önálló­sodnak — ők tudják, miért — a tanácsok gazdasági, műszaki ellátó szervezetei, a „gameszok” is. A tanácsi apparátus a mostani közös tanácsi dolgozókból áll majd össze. Kőtelken azt mondják — bizonyára másutt is így igaz —,' amilyen nehéz volt 1977-ben otthagyni a saját falu tanácsát, ugyanolyan nehéz most megválni a kö­zös tanácstól! Miért? Most Egészen más a helyzet Nagykörűben és Tiszasü- lyön. Súlyon a népfront — az elöljárósággal egyetértés­ben — Kollár Istvánt, a mostani közös — kőtelki székhelyű — tanács elnökét, Veress Kálmánnét, a tisza- sülyi kirendeltség vezetőjét (aki annak idején már volt tanácselnök a faluban) és Ádám Ferencet, az ottani Béke—Barátság Tsz fiatal energetikusát jelöli a poszt­ra. A döntésre mindössze január 4-ig kelk_várni, ak­korra tűzték ki a tanácsülést. Tiszasülyön egyébként már akadt alkalmas pályázó a vb-titkári tisztségre. Nagykörűben viszont még nem! Az elöljáróság novem­berben kiírta ugyan a pá­lyázatot, ám jelentkező nincs, egyetlen egy sem. A tanácselnöki széket ugyan­akkor ketten is megcéloz­zák: Barát József, a terme­lőszövetkezet párttitkára, aki — nagykörűi lakosként — 1935-ig a kőtelki közös tanács elnöke, majd Nagy­körű elöljárója volt. A má­sik jelölt Kovács Tibor, a közös tanács nagykörűi ki- rendeltségének a vezetője. Az alakuló tanácsülés idő­pontja Nagykörűben január 5. Kőtelken huszonketten dol­goznak az apparátusban. Januártól — szétválva — az önálló tanácsokban 6—6 em­bernek kell ugyanazt tudni, amit eddig a huszonkettő végzett. Úgyhogy a tanácsi dolgozók különösebben nem örülnek. Igaz. hogy egyes ügyfajtákból kevesebb jut, ám ugyanannak az ügyinté­zőnek többféléhez is kell ér­tenie, mégpedig „profi mó­don.” A tanácsok — az Elnöki Tanács határozata szerint — a megválasztott, tehát a mostani tanácstagokból ala­kulnak meg. Így Kőtelken és Nagykörűiben 12—12i. Ti- saasülyön 11 tagú lesz a ta­nács. Ok választanak elnö­köt, helyettest, végrehajtó bizottságot. Meddig működnek a mos­tani tanácsok-? Két változat lehetséges: vagy 1989 őszéig, amikor az MSZMP Közpon­ti Bizottságának ajánlása szerint tanácstagi választá­sok következnek, vagy 1990 nyaráig, amikor a ciklus véget ér és általános — or­szággyűlési képviselői és tanácstagi — választások lesznek. (Az Országgyűlés hamarosan megalkotja a választási törvényt, a vagy- vagy akkor dől el.) Most viszont úgy vetődik föl a kérdés: mit lehet a hátralévő bő fél-, vagy más­fél év alatt bizonyítani? Hi­ba volna azt gondolni, hogy az önállósuló településekre a korábbinál több pénz jut. Nem jut több! Végered­ményben saját bevételeikkel és az állami támogatással — a fejkvótával — gazdálkod­hatnak. A döntések helyben születnek Előny, hogy a tanács ezzel a rendelkezésre álló pénzzel önállóan gazdálkodik. Ha kevés is, azt jól megválasz­tott cél érdekében ki lehet pótolni a lakosság hozzájá­rulásával. Talán szívesebben adnak, tesznek a falu lakói saját jobbulásukért így, ha hozzájuk közelebb születnek meg a döntések. A hátrány? Mert hátrány is van! Megszűnik az a kö­zös tanácsban rejlő előny, hogy egy-egy nagyobb beru­házást egyik évben az egyik, másik évben a másik tele­pülésen valósítsanak meg. Igaz. a pénzeszközök fel- használásának korábbi kö­töttségei megszűnnek. A szakemberek véleménye szerint mindenképpen ne­hezebb dolguk lesz az ala­kuló tanácsoknak. Egyrészt, mert mindenkinek nehe­zebb lesz. másrészt az előb­bi ok, a beruházási pénzek korábbi koncertrációjának megszűnése miatt. Azért persze mindannyi­an „drukkolunk” nekik! A megyei tanács például az új tanácsok működését kiemel­ten kívánja segíteni. Mi pe- dik legközelebb igyekszünk beszámolni olvasóinknak az alakuló tanácsülések ered­ményéről. Egri Sándor Fel- vagy másfél év alatt bizonyítani Szolnokon a Rendelőintézet rekonstrukciója miatt egyes szakrendeléseket az átala­kítás időtartamáig más helységekben, illetve rendelőkben helyeztek el. így került a Temető úti rendelőbe a megyei üzemegészségügyi és gépjárművezetői alkalmassági szakrendelés, melynek csoportvezető főorvosa dr. Bondár András, — nzs —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom