Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
1988. DECEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gazdag ország vagyunk. Még mielőtt bárki orvosért rohanna e meglepő kijelentés hallatán, kétségbevonya a krónikás beszámíthatóságát, nem árt emlékeztetni az olvasót a gazdaságunkban még ma is fellelhető fonákságokra, pazarlásokra, a különböző félmegoldásokra. Bár ez az eset, amiről a következőkben szó lesz, némiképp különleges — vagy mégsem? —, de hasonlóval szinte mindenki találkozott már. Hisz például jó pár esztendővel ezelőtt a hazai sajtó tele volt azzal a hírrel, amikor az egyik vállalatnál a pénz hiánya miatt nem vették meg a gyártósor utolsó elemét, s a szállítószalag helyett munkások lapátolták zsákokba a készárut. Nos, a következő történetben is az a bizonyos utolsó láncszem hibádzik. De miről is van szó valójában? Karcag és Kisújszállás térségében Csak részben terheli a lakosságot Drágább lesz a tisztított víz Zsuffa Ervin miniszterhelyettes nyilatkozata az arzén-szennyezettségről Tegnap a TIT megyei szervezetének mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztálya és a Magyar Hidrológiai Társaság Területi Szervezete előadói konferenciát szervezett a környezetvédelem témaköréből. A rendezvényen megjelent Zsuffa Ervin, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium miniszterhelyettese, akit ez alkalomból aktuális környezetvédelmi problémákról kérdeztünk. Bodnár Zoltán, a Karcagi Cipőipari Kisszövetkezet elnöke mitagadás, először elég nehezen akar kötélnek állni, de aztán mégis hajlandó a beszélgetésre. Szép kilátások, de... — Tulajdonképpen onnan kezdeném — vág bele —, hogy négy évvel ezelőtt a szövetkezet olyannyira nehéz helyzetbe került, hogy szanálni kellett. Ezután indultunk el a termékszerkezetváltás göröngyös útján. Nekünk ez létkérdés volt, mivel itt hosszú évekig férficipők és -csizmák készültek, amelyeket viszont nem tudtunk gazdaságosan előállítani, s ennek egyenes következménye lett az, hogy gazdálkodásunk labilissá vált. így került sor három évvel ezelőtt az új termékek bevezetésére: lányka, valamint női szandálok gyártásába fogtunk. Ezekből évente 160 ezer párat készítettünk, s ’85—86-ban Csehszlovákiába, Lengyelországba és az NDK- ba exportáltuk. Ez valójában egy gazdaságos tevékenység volt, de a baj ott kezdődött, hogy 1987-ben már nem tudtunk újabb üzleteket kötni, tehát a hogyan tovább kérdésén kellett rágódnunk. Végül is arra a következtetésre jutottunk, hogy egyrészt olyan új termékkel szabad csak előrukkolnunk, amit mások még nem gyártanak, s ugyanakkor a tőkés piaci lehetőségek sem kizártak. Szóval valamiféle különlegességre gondoltunk, már csak azért is, mert Magyarországon a cipőiparban jelenleg inkább kapacitásfelesleg, mint kapacitás- hiány van. így jutottunk el a Massipunkt papucsokhoz. Kétségkívül szerény ember az elnök, mert csak vonakodva vallja meg, hogy tulajdonképpen a Massipunkt gyógvpapucs az ő találmánya. Mint mondja, régen gondolkodott már azon, hogy miként lehetne a talpterápiás gyógymód alapelvei szerint olyan lábbelit készíteni, amely használata kedvező élettani hatásokkal jár. Szakkönvveket tanulmányozott. orvosokkal konzultált, s végül is így készültek el az első párok, majd megkezdődött a sorozatgyártás, aminek eredményeképpen tavaly karácsonykor már a boltok polcaira került a gyógvpapucs. És megfelelő klinikai vizsgálatok után az idén áprilisban pedig hivatalosan is gyógypapúccsá nyilvánították a Massi- punktot. hisz használata bizonyítottan áldásos. — Eddig huszonnégy országba jelentettük be szabadalmaztatásra — folytatja az elnök — annál is inkább, mivel a világon tényleg nincs még ilyen lábbeli. Ami pedig az üzleti lehetőségeket illeti, eddig konkrét megrendelésünk van például Dániából, ahová az idén 600, jövőre pedig már 20 ezer párat szállítunk. Ugyanakkor tárgyalásokat folytatunk kanadai, amerikai, izraeli, ausztráliai cégekkel, egy NSZK-beli cég részéről például közös vállalat létesítésének gondolata is felmerült, sőt egy osztrák cég pedig a világon való ösz- szes értékesítés jogát szeretné megvásárolni. Szóval a kilátásaink szépek — sóhajt az elnök —, de addig még ezekből üzlet lesz, mi akár tönkre is mehetünk. Már megint a pénz — Ez egy külön történet. Tudja, mi sokfelé érdeklődtünk, több nagyobb, meg kisebb vállalattal, szövetkezettel tárgyaltunk, vagyis forgalmazó. értékesítő partnert kerestünk. S végül az akkor számunkra legkedvezőbb ajánlattal előálló Kiskunfélegyházi Primőr Termelési és Kereskedelmi Kisszövetkezetre voksoltunk, és tavaly novemberben kötöttünk velük egy szerződést, melyben rögzítettük, hogy a kiskun- félegvháziak a Massipunkt papucsok kizárólagos forgalmazói bel- és külföldön egyaránt. Abban a megállapodásban leírtuk azt is, hogy anyagilag közösen támogatjuk a termelést és az értékesítést is. Erre viszont 30—30 millió forint hitelt kellett volna fölvennünk, amit ’87 végén és ’88 elején akartunk fölhasználni. A feltételes mód használata nem véletlen, vagyis kútba esett a dolog, mivel a bank annak ellenére, hogy szabályos szerződésünk volt, a ’88-ra igényelt összeget a hitelkeret beszűkülésére hivatkozva már nem folyósította. Emiatt aztán se mi, se pedig a Primőr Kisszövetkezet nem tudta finanszírozni a termelést és az értékesítést. Igen ám. csakhogy amikorra mindez kiderült, már majdnem kétszázezer pár papucs elkészült. illetve gvártás alatt volt. S mivel a Primőr Kisszövetkezet továbbra sem fizetett, felszólítottuk, hogy egyenlítse ki a tartozását, mert ellenkező esetben nem szállítunk tovább és fontolóra vesszük a szerződés felbontását is. A tartozásukat egyébként nem egyenlítették ki. így mi bírósághoz fordultunk a követeléseink behajtása érdekében. Tulajdonképpen 17 millió forintról volt szó. és most már a Legfelsőbb Bíróságon van a dolog. Közben viszont kedvező fordulatot vett az ügy, mivel a Primőr Kisszövetkezetnél elnökváltás volt, s az új vezető olyannyira hajlandónak mutatkozik az együttműködésre, hogy — mint mondta — ha közösen szüneteltetjük a bírósági ügyet, akkor a 17 milliós tartozásukat két részletben kifizetik. Eddig már 11 milliót valóban megkaptunk, a fennmaradó 6 milliót pedig ígéretük szerint december 15-ig átutalják nekünk. Csak nehogy bűvös kockává váljon Hát ennyit a karcagiak kálváriájáról, de az ügy nem maradt következmények nélkül. Mert mint megtudtam, áprilisban végül is felbontották a kiskunfélegyháziak- kal kötött szerződésüket, s tulajdonképpen attól kezdve foglalkoznak saját maguk a papucsok értékesítésével. Persze ennek ellenére még jelenleg is mintegy 20 millió forint értékben van raktáron a Massipunktból. Emiatt aztán a karcagi kisszövetkezetnek hiába van egy, a világpiacon állítólag jól eladható terméke, mégis termelési és fizetési gondokkal küszködik, hisz tulajdonképpen át kellett állniuk másféle termék készítésére. Meglehet, hogy jelenleg van mit csinálni a karcagi kisszövetkezetben, de engem még sem hagy nyugodni a Massipunkt esete. Vajon hogyan vélekedik az ügyről a másik fél, vagyis a Kiskunfélegyházi Primőr Termelési és Kereskedelmi Kisszövetkezet nemrégiben megválasztott fiatal elnöke. Koncz László csak hosszas unszolásra hajlandó szóba állni velem. — Kétségtelen, hogy rosz- szul mértük fel a piacot — állapítja meg —, mert túlságosan is magas áron próbáltuk értékesíteni a papucsokat. Mindezek ellenére 3 hónap alatt eladtunk 100 ezer párat és akkor támadtak pénzügyi nehézségeink. Úgv vélem, hogv be kellett volna tartani a fokozatosság elvét és csak a piaci lehetőségek felmérése után indulhatott volna a sorozatgyártás, mert bizony a kereskedelem túl drágának találta a náran- kénti több mint 700 forintos árat. s ígv nem is rendeltek helőle. Nekünk is nyakunkon maradt több tízezer pár. Viszont az érdekes, hogy több országból érdeklődtek iránta, s ígv megpróbál ink exportálni, s aztán lehet, hogyha divattá válik külföldön. utána itthon is kelendőbb lesz. Egy kicsit meghökkenek e szavak hallatán, s önkéntelenül is a bűvös kocka esete jut eszembe. Mert valójában azzal is az történt. hogv hiába ,-olt magvar a feltalálóin. először meg kellett hódítania a világot ahhoz, hogv itthon is kelendővé váljon, •Tói lehet, hogv a Massipunkt napues nem játék, de vni kálváriáját illeti, nem kizárt, hogv eev második bűvös kockává válik. Nagy Tibor (Fotó: T. K. L.) — A déli országrész hat megyéjében egy átfogó vizsgálat arzénnal szennyezettnek találta az ivóvizet. Szolnok megyében Karcag és Kisújszállás térségében tartalmaz a megengedett határértéknél több arzént az ivóvíz. A tisztításnak a pénzhiány szab határt. Nem lehetséges egy kiemelt program keretében központi támogatással megnyugtató módon megoldani az alföldi települések ivóvíz gondját? — Ha csak az hiányzik, hogy a program kiemelt legyen. úgy akár meg is, nyugodhat a lakosság, mert ezt a megkülönböztetést elnyerte az átfogó akció. Az igazság viszont az, hogy pénz így sincs elég az egészséges ivóvíz biztosítására. A Maros hordalékkúpján lenne meny- .oyiségre és tisztaságra is megfelelő ivóvíz, azonban ez. az érintett településektől meglehetősen távol van. A járható út az arzén leválasztása a vízből, ami viszont nem túl egyszerű, először tehát a megfelelő technológiát kell kialakítani, ami megtörHarmincezer hektárnyi erdőterületével Szolnok megye az ország második, fában legszegényebb térségének számít, erdősítettsége alig több mint öt százalékos, szemben a 18 százalékos országos aránnyal. Aggasztó „fátlanságunkhoz'’ nem kis mértékben járult hozzá az is, hogy az utóbbi években a nagytáblafc művelés, a meliorációs és az öntözésfejlesztési beruházások megvalósítása során jelentősen csökkent az erdősávok, valamint a nem erdőként nyilvántartott fasorok, fásítások területe. Mindezek kedvezőtlen hatásai között legjelentősebb a szél okozta károk növekedése. A hatékonyabb gazdálkodás, a racionálisabb föld- használat érdekében végzett szerkezetátalakítási lehetőségek végesek. További megoldást jelenthet viszont — a jó exportlehetőségeket biztosító faanyaatermelés révén is — a mezőgazdasági termelésre gazdaságosan nem hasznosítható. gyengébb minőségű fás területek hasznosítása. Egyébként nemcsak megyei szinten, nrA testület az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának felkérésére véleményt mondott arról, hogy miképpen. milyen koncepció figyelembe vételével újulhat meg az agrárpolitika. A testület szerint a társadalmi-gazdasági fejlődés külső és belső körülményeinek megváltozása. a gazdasági reform véghezvitele, az ágazatban szaporodó gondok, s a versenyképesség megteremtése elodázhatatlanná teszi az agrárpolitika megújítását. A tént. Nem lebecsülve a dolog jelentőségét természetesen, el kell mondani azért, hogy az arzénszennyezettség ilyen töménységben rövid távon egészségkárosodást nem okoz. Mondhatjuk azt is, hogy ezekben a megyékben már régóta issza a lakosság ezt a vizet kimutatható károsodás nélkül, ám nem tudóit róla. — .4 víz tisztításának szükségességéhez tehát mm férhet kétség. Hadd teaycm fel ismét a kérdést: honnan lesz erre pénz? — A program keretében elvégzett munka máris milliárdos nagyságrendű. A források a’apvetően helyiek: tanácsi pénzből finanszírozzák a tisztítás költségeit — no hogy korábban a tanácsi pénzek is a költségvetésből jutottak el a településekre, most viszont kifejezetten a helyi bevételekre kell építeni. Hogy a következő ötéves tervben mennyire tudjuk támogatni a programot ,a minisztérium pénzéből, azt nem tudom megmondani. — Köztudott, hogy az országosan sem konzerválható — a jövő generáció szempontjából sem -- a jelenlegi erdősítettségi állapot. Ezért is hagyott jóvá az Állami Tervbizottság egy olyan, az 1991 és 2090 közötti évekre szóló erdőtelepítési programot, amelyből az előzetes üzemi igények alapján, mintegy 6000 hektárra] részesedik Szolnok megye. Az erdősítési-fásítási igényt jól példázza, hogy az 1988-ban ■biztosított és a jövőre rendelkezésre álló célcsoportos beruházási keret adta lehetőségeket meghaladó nagyságrendben kívánnak erdőt, erdcsávokat, fasorokat kialakítani megyénk nagyüzemei. A kezdeményezés megvitatására hívták egybe tegnap Szolnokon a megye közös- és állami gazdaságainak vezetőit, erdészeti szakembereit. A tanácskozáson a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Zöldövezet Tervező Trodá iának képviselői tájékoztatták a jelenlévőket a Haidú-Bihar megye részén? általuk már kivitelezett tanúimén vterv elkészítésének szocialista ga'zdaság szervezésének új modelljét kell kialakítani, amiben a kereslet-kínálat ütköztetése, a piaci viszonyok válnak átfogó gazdaságkoordináló tényezővé. A szocialista piac- gazdaság modelljébe kell beilleszteni az agrárgazdaságot is, figyelembe véve annak természeti. gazdasági, társadalmi sajátosságait. A gazdasági fejlődés megalapozásához az agrárország a továbbiakban is képes hozzájárulni — zénmentesített víz, a felmerült pluszmunkák miatt jóval többe kerül, mint az, amit tisztán nyerünk a föld mélyéből vagy a folyókból. Tiszabőn pédául 2i—25 forrni egy köbméter ivóvíz, míg Szolnokon a Tiszából nyert ivóvíz köbméterenkénti költsége 10 forint. Jelenleg ezt a különbözetet dotációból egyenlíti ki a vízszolgáltató. Elképzelhető, hogy a jövőben ez az ártámogatás megszűnik, és a tényleges költséget fizetik majd az ivóvízért a fogyasztók? — Bármennyire is nem örülnek neki, de ez elképzelhető. Jelenleg a támogatások leépítése folyik: a kidolgozott program 1991— 92 között a dotációkat minimálisra csökkenti a vízgazdálkodásban, de már jövőre is tanúi lehetünk jelentős leépítésnek. Azt azért nem hiszem, hogy teljesen az illető telpülés lakosságának kell majd viselni a tisztítás többletköltségét, hiszen a tisza- bőinél szélsőségesebb példákat is tudok mondani: van ahol 70—80 forintba kerül egy köbméter ivóvíz biztosítása a fogyasztó számára. Az a valószínű, hogy a Víz- és Csatornamű. Vállalat illetékességén belül az átlagosan jelentkező költségeket fizetteti majd meg a lakossággal. Egy-egy gazdaságnak — így döntöttek a tegnapi tanácskozáson — a területe arányában hektáronként 2 forinttal kell hozzájárulnia a terv elkészítéséhez. A 10 év alatti 6000 hektárnyi fásítás megtervezésénél elsősorban erdőtelepítési koncepciók kidolgozására bíztatták az üzemi szakemberek a tervezőket, tudván a gyakorlatból, hogy a fasorokat. de még az erdősávokat is rendszeresen tönkreteszik a repülőgépes növényvédő- szer-kijuttatással. A tegnapi tanácskozás döntése alapján a megyei tanács megrendeli a tanulmánytervet, a Pilisi Álla mi Parkerdőgazdaság tervezői pedig már a téli hónapokban megkezdik a térképelőkészítési munkákat a hatásági egyeztetéseket. és amikor a tavasz: munkák dandárján tú'llesz- rek a gazdaságok, hozzálátnak a helyszínelésekhez. Várhatóan 1989 végére rendelkezésére is áll maid a meavének, illetve a gazdaságoknak a hosszú távú komplex fásítási tanulmányterv. mutatott rá az elnökség —, ám ehhez a termékszerkezet változtatására, a termékek feldolgozottságának növelésére és az áru minőségének javítására van szükség, nemkülönben a jövedelemtermelő képesség fokozására. Az elnökség legközelebbi, decemberi ülésén ismételten visszatér a témák megtárgyalására, majd a vitaanyagot, a januárban megtartandó szövetkezeti konferencia elé terjeszti, Fásítás Az ezredfordulóig szól a terv Összhangban a meliorációs és öntözésfejlesztési munkákkal tapasztalatairól. TF. A TOT-elnökség napirendjén: Megújuló agrár- és szövetkezetpolitika
