Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-27 / 307. szám
1988 DECEMBER 71. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Színes televíziókészülékeinek két típusával is jelen van az ausztriai piacon az Orion. Egyelőre a Nárcisz és a CTV5601 típusú készülékeket i—, amelyeknek egyik alkatrészgyártója a jász- fényszarui gyár — kínálja a külföldi vevőnek. A Jászságban gyártott hangfalaknak is van kereslete a nyugati piacokon, a kilenc gyártott típusból hármat exportálnak *■— az idén 3400 darabot szállítottak a Sanyo cégnek. Hazai felhasználásra több, mint 55 ezer darabot szállítottak. A gyár ezen kívül 65 ezer fekete-fehér televíziót adott az idén az itthoni piacra. Legtöbbet — 35 ezret — a Mecsek típusból gyártott. Felvételeink a jász- fényszarui gyár összeszerelő szalagján készültek. Fotó: TKL. Ausztriába is exportál az Orion Egészséges a jószágállománv, de sok a „beteg” takarmány (Folytatás az 1. oldalról) aázaléka e két alapvető ermelési feltétel hiányos- ágai miatt fellépő betegsé- 'ekből adódik. A megye kö- ös és állami gazdaságaiban nűködő állattenyésztési te- epek jórésze — a nemrégen nég „élő” és ösztönző rekonstrukciós támogatások, a kedvező üzemi szándékok •llenére — járványvédelmi zempontból bizony megle- ietősen elavult. Az idén, ke- eskedelmi forgalomban kapható keveréktakarmá- lyoklból mintegy 800 tételt ’izsgáltak meg az állomás aboratóriumában. Ezekek a felénél állapítottak leg olyan béltartalmai vagy likrobiológiai hiányossá- okat, amelyek csökkenthe- ik a jószágok betegségekei szembeni ellenálló ké- ességét, fejlődési lemara- ást, szaporodásbiológiai za- arokat. végső soron elhul- §st is okozhatnak. Jóllehet, az állategészség- ;gyi ellátás személyi adottágait — az állami szolgáltban és a nagyüzemek sa- át alkalmazásban dolgozó Jlatorvosok számát és fel- észültségét illetően, kedve- ő helyzetben van megyénk, megelőző és az értékőrző llategészségügyi munka zorosan vett szakmai féltődéi nem minden tekinteten kielégítőek. Egyre hosz- zabb azoknak az állatgyó- yászati eszközöknek, yógyszerekm ek, készítmé- yeknek a listája, amelyek irtósan hiánycikknek szárítanak, és amelyeknek — ivén jelentős részük importáru — helyettesítése is gondot okoz az állatorvosoknak. Annak ellenére, hogy kétségtelenül sok az állategészségügyi munka hatékonyságát rontó közgazdasági tényező, a szakigazgatási intézmény vezetői is vallják: vannak tartalékok a tevékenység beruházás nélküli javítására. Közvetlenül a termelésben dolgozók, de a munkájukat irányító szakvezetők esetében is igaz, hogy kissé elkényelmesítette az állattenyésztőket a hosz- szú ideje tartó és remélhetőleg továbbra is tartós járványmentesség. Igaz. örvendetesen mind több, jó színvonalú állategészségügyi munkát végző gazdaság kivétel ez alól, sok helyütt kívánnivalót hagy még maga után a telepek kerítettsége, a szociális épületek szakszerű üzemeltetése, a személyi és állatforgalom biztonsága. A tömeg- és keveréktakarmány ok minősége miatti megbetegedések, elhullások is bizonyára csökkennének. ha megnőne az azok gyakoribb bel tartalmi és mikrobiológiai vizsgálata iránti üzemi igény, és általános gyakorlattá válna a vizsgálati eredmények alapján történő takarmányozás. A természetszerűbb állattartás lehetőségeinek jobb kihasználása — a legelők intenzívebb hasznosítása, a legeltetési idény meghosz- szabbítása — is feltétlenül csak javíthatja az állategészségügyi helyzetet. T, F. Hz idén több, jövőre még több Sokan már megkötötték a szerződést, ahol pedig még hiányzik az aláírás a megállapodásokról. csak azért van, mert a gazda még nem tudta eldönteni, hogy jövőre a háztáji gazdaságában mennyivel több sertés hizlalására szerződjön a termelőszövetkezettel. Jászberényben viszont a Zagyvamenti Tsz-ben mar sejtik: 1989-ben a tsz háztáji gazdaságaiban a sertéshizlalás és a felvásárlás növekedni fog. Az elmúlt év végén a tsz 1100 hízott sertés felvásárlására kötött szerződést a háztáji gazdákkal. A szerződéses hizlalás az értékesítés biztonságának megteremtése mellett, egyéb, a tsz által önköltséges áron nyújtott támogatással járt. Ennek és a szerződésben vállalt kötelezettségek szigorú betartásának az eredménye, hogy a háztáji gazdák a hizlalási, a tsz pedig a felvásárlási tervét teljesíti túl szinte minden évben. Az idén például 1500 sertést vásároltak föl. négyszázzal többet a tervezettnél. A jövő évre tervezett, az ideinél is nagyobb felvásárlást a tsz arra alapozza, hogy a háztáji gazdáknál növekszik a sertéstartási kedv. A korábbiaknál kedvezőbbek lesznek a felvásárlási árak. A gazdák ezen kívül remélik, hogy a tápok árának az emelése együtt jár majd a minőség javításával, vagyis jobb és hatékonyabb I tápokat, szemestakarmányokat kapnak a sertések, Akit közfelkiáltással választottak elnöknek Nádudvaron Tisztességben megőszült parasztemberek számára az emlékezés esztendeje az idei. Negyven évvel ezelőtt a történélemcsinálás érzetének hideglelős izgalmával kezdtek hozzá a szövetkezetek alapításához. Vitték amire vitték: a mezőgazdaságnak ma sem kell szégyenkeznie amiatt, amit évente letett az ország asztalára. Szabó Istvánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a TOT és a Nádudvari Vörös Csillag Tsz elnökével arról beszélgetünk, életének szála hogyan fonódott össze a szövetkezeti mozgalom 40 évével. — Én -még nem vagyok 40 esztendeje tagja a Vörös Csillagnak, ám ennek mindössze 2 esztendő a híja. Az elnöki székben 36 éve ülök, és ennyi idő után talán már nem hat dicsekvésnek ha elmondom, hogy annak idején közfelkiáltással választottak meg. Nem én voltam jelölve, ám a közgyűlésen valaki 'felkiáltott: „Legyen Pista az elnök!” — és a többiek egyhangúlag mellém álltak. — Hogy kezdődött: a falusi legényember mivel nyerte el a sokat tapasztalt gazdák bizalmát? — Ismét olyat mondok, amit csak az idő távlata ment: a falu kedvence voltam. Már a háború előtt korengedménnyel ott voltam a Hangya Szövetkezet vezetőségében. A földosztáskor, 1945-ben kaptam 5 hold földet, ezzel lettem aztán tag 1950-ben a Vörös Csillagban. Végigéltem 1953-at és 1956- ot. Azért jegyzem meg ezt a két dátumot, mert 1953-ban is földet osztottunk, és ki akartuk javítani az átszervezés torzulásait, de földet osztottunk ’56-ban is, amikor széjjelmentek a termelőszövetkezetek. Jó, hogy újra- kezdtük a szervezést, ma már talán megbocsátja a történelem, hogy türelmetlenek voltunk, „ropogott a csont”, elsősorban az öregek viselték nehezen az úi életformát. — Közben miként lett az ötholdas gazdából az ország legnagyobb gazdája? Hiszen Ön két olyan székben is ül. amelyből nincs még egy: a TOT elnökeként belátja az ország termőföldjeit, és Nádudvaron az ország legnagyobb szövetkezetét irányíthatja. — Amikor beléptem a közösbe, megválasztottak igazgatósági tagnak, aztán elküldték elnökképző iskolába. Érdekes, 36 éve vagyok elnök, és soha nem gondoltam arra, hogy leváltanak, soha nem gondoltam arra, hogy lemondok. — Jöttek a (rangok: hogyan következtek sorban? — Először járási pártbizottsági tagság, aztán 1958- ban országgyűlési képviselői tisztség, 1962-ben a Központi Bizottság póttagja lettem, négy év múlva pedig rendes tagja. Most, a 13. pártkongresszuson érit a legmegtisz- teltetőbb megbízatás: a Politikai Bizottság tagjává választottak. Ezen kívül 12 évig voltam az Elnöki Tanács tagja. Én főállásomnak mindig a Nádudvari Vörös Csillag Tsz elnökségét tekintettem! — Mégis: várja önt egy szék a TOT székházában. Hogy tud jelen lenni tehát valamennyi döntést hozó fórumon? — Nekem a hét nem öt. hanem hét napból áll. A szabad szombatot és a vasárnapot nem ismerem, innen már egyszerű a dolog: három és fél nap a fővárosban — ugyanannyi otthon Nádudvaron. Az utóbbi 20 év alatt annyit autóztam ezen az útvonalon, hogy kétszer körbeutazhattam volna a Földet az Egyenlítő mentén. Két gépkocsivezetőm heti váltásban éli velem ezt a kétlaki életet. Én kényesen vigya • zok arra, hogy a tsz-ben az elfoglaltságom kárát ne lássa a tagság; a vezetőségi üléseken részt veszek — ámbár lehet, hogy ezek vasárnap vannak — a szövetkezet intézményeit első kézből irányítom, és úgy hiszem, a négyezer ember minden gondolatát ismerem. Hát persze, a munkatársaim előtt le a kalappal — de az ország legnagyobb tsz-ének rangja őket is sok mindenre kötelezi. — Mekkora is az ország legnagyobb közös gazdasága? — Négy és félmilliárd forintos üzem a miénk: 22 ezer hektár földünk van, és mi valóban a földből élünk, nem az ipari tevékenységből! — Mondja, Nádudvaron is lehet aszály, száj- és körömfájás, nyereség nélküli esztendő? Szabó István egy halvány mosollyal nyugtázza a kérdés sandaságát. — Minden lehet, bár nyereség nélküli esztendő a 38 év alatt egyszer sem volt. Olyan a környezetünk, hogy nem vagyunk kiszolgáltatva: a Keleti-főcsatornából jókora területet tudunk öntözni, ám ha sok az eső a csatorna vízlevezető lesz. Ebben az esztendőben 125 mázsás termésünk volt hektáronként kukoricából, 600 mázsa cukorrépából. 400 mázsa burgonyából, 70 mázsa búzából. Azt hiszem, azért ez bizonyítvány. — Jól tudom, hogy a TOT megújulásra készül? — Jól tudja: mi a szó szoros értelmében meg akarunk újhodni, és nemcsak beszélni róla. Huszonkét éve élünk ebben a struktúrában, nem hiszem, hogy olyan tökéletes, hogy ne lehetne rajta változtatni. Az elvünk az, hogy az alappillér a szövetkezet és nekik kell létrehozni a szövetségeket. Talán az lesz a járható út, hogy ezek elnökei kapjanak képviseletet az országos tanácsban, akkor nem lesz olyan, hogy kettészakad az érdekképviselet. Idáig úgy volt, hogy „puha kormány — puha érdekképviselet” — ha a kormány érdesebb lesz, az érdekképviseletnek is ha- tározottabbnak kell lenni. Márpedig a kormánynak keményebben, következetesebben kell kimondani a szót, mert nem tehet mást, egyébként a gazdaság összeomlik, és a kormány elveszti a felügyeletet. Nekünk viszont felkészültebb apparátussal kell felvállalni az élesedő vitát. Vétójogot kell, hogy kapjunk, a területi szövetségeket nem felügyelheti a megyei tanács illetékes osztálya, minket országos szinten nem felügyelhet a Minisztertanács, mert azoknak tartozunk felelősséggel, akik eltartanak bennünket. — Esetleg sztrájkjogot is követelnek? — A parasztok kinevetnének bennünket azért, ha ezzel állnánk elő, erre tehát nem gondoltunk. — A többpártrendszer kihívásainak hogyan akarnak megfelelni: nevezetesen a parasztpárt, kisgazdapárt éledezését milyen érzésekkel szemléli? — Mi az MSZMP-nek vagyunk elkötelezve: a magyar szövetkezeti mozgalom csak a szocializmus feltételei között létezhet. Az elnökök nagy része kommunista, a TOT-elnökség tagjainak 90 százaléka párttag, ez tény. Ha a szövetkezetekben hódít majd valamelyik párt, mi nem kérdőjelezzük meg a működését, normális kapcsolatot fogunk vele kialakítani, — ön népszerű ember a parasztság körében? — Erre nem tudok választ adni. Engem is sokan bírálnak, részben mert régen itt vagyok, részben azért, mert azt mondják, nem érzem a gyenge termelőszövetkezetek gondját. Pedig nagyonis érzem! Ügy látom azért, hogy a személyem elleni bírálat még nem állt össze kardallá. Az utóbbi két esztendő nem volt sikeréve a mezőgazdaságnak, talán ezért is a több kritikus hang. Biztos, hogy 1986-ban megtorpant, tavaly és az idén pedig visszaesett. Én az okok közül első helyre teszem a szabályozórendszert, másodikra az aszályt, harmadikra az üzemek gyenge vezetését. Ha ezt a nyilatkozatot a pénzügyminiszter adná, ő az első helyre a gyenge vezetést tenné, és a harmadik helyre a szabályozók következetlenségét — mondja és nagyot nevet. — Térjünk vissza Nádudvarra: karácsony estéjén a Szabó család hány tagja ült az ünnepi asztal mellett? — Van egy leányom, aki Pestre ment férjhez, ám a két kisunokám beleesett az influenzába, így ők nem voltak ott a családi összejövetelen. A fiammal és a feleségemmel együtt vacsoráztunk, mint házasságunk 34 évének valamennyi karácsony estéjén, halat és bájg- lit. Utána borral koccintottunk. Valamennyi paraszt- ember boldogulására! Palágyi Béla A Kunmadaras! Költségvetési tizem asztalosrészlegében egyedi megrendelések alapján nyílászárókat, valamint áruszállító ládákat illetve raklapokat készítenek (Fotó: D- G.)
