Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

*«»" SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évi. 288. sz.. 1988. dec. 3., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Határvonal Az elmúlt néhány hónap­ban párttaggyűléseken, tes­tületi üléseken a gazdasági és politikai reform elkötele­zett hívei is gyakran aggód­va föltették a kérdést, hogy voltaképpen milyen irány­ban haladunk, milyen tár­sadalom építését tűztük ki célul, és kikkel akarjuk azt fölépíteni. Ezek a kérdések bizonytalanságot tükröztek, a kétségek bénítóan hatot­tak tevékeny, elkötelezett emberekre is. Grósz Károly sportcsar­nokbeli beszéde óta még kevés idő telt el ahhoz, hogy hatását tárgyilagosan lemér­hessük, talán még nem is tudatosítottuk minden ele­mét, ez bizonyára további eszmecserék, viták tárgya lesz. S természetesen azt is illúzió volna föltételezni, hogy egyetlen beszéd — bár­milyen alaposan és sokrétű­en foglalkozzon is a társa­dalom helyzetével — képes választ adni valamennyi kérdésre. Az azonban bizo­nyos, hogy a legfontosabb dolgok kimondásával igen sokat segített abban, hogy ki-ki összevesse elveit, a gazdaság, a politika kérdé­seiben vallott nézeteit az elmondottakkal, ezáltal tisz­tázza saját helyzetét, viszo­nyát a párthoz, annak poli­tikájához. A beszéd legfőképpen az­zal járult hozzá a helyzet tisztázásában, hogy meghú­zott bizonyos határvonala­kat, élesebbé tette a kontú­rokat a sokak számára már- már összemosódó jelenségek között, s ezzel a dolgok egy­értelműbbek lettek. Megtette ezt a gazdaságpolitika terü­letén is, de most talán a belpolitikában keltett ez na­gyobb visszhangot, hiszen ott volt nagyobb szükség az egyértelmű, világos beszéd- re. 4 Azzal, hogy meghúzta a vonalat szövetséges, ellenzé­ki és ellenség között, köny- nyebb lett bizonyos maga­tartások megítélése, ugyan­akkor a főtitkár azt is nyil­vánvalóvá tette, hogy ez a vonal nem fal, ami ki re­keszt, vagy éppen bere­keszt, hanem átléphető on­nan ide és esetleg innen oda is, de mindig jelzi, hogy va­laki egy adott időszakban éppen hol állt. Ilyen módon tehát a határvonalak meg­húzása nem korlátozza a de­mokráciát, nem valamiféle keményedés jele, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti a demokrácia kiteljesedését. Elsősorban azzal, hogy se­gít elkerülni téves megítélé­seket, azt, hogy a bizonyos kérdésekben szövetségest el­lenzékinek, a törvényesség és az alkotmány elveit tisz­teletben tartó ellenzékit el­lenségnek tekintsük, és for­dítva, ami ugyanolyan hiba lenne. Országunk jövője, boldo­gulásunk, fölzárkózásunk a fejlett ipari országokhoz el­sősorban a gazdaság teljesít­ményeitől függ. Most azon­ban már jobban tudjuk, mint valaha, hogy a gazda­ság és a belpolitika kölcsö­nösen meghatározzák egy­mást, egyikben nem lehet je­lentős változtatásokat végre­hajtani anélkül, hogy az a másikban ne okozzon hason­ló nagyságrendű változáso­kat. A belpolitikai tisztán­látás erősíti a népgazdaság külső és belső pozícióit is. A sportcsarnokbeli beszéd, no­ha nagyobb és hangsúlyo­sabb része belpolitikával, foglalkozott, szervesen il­leszkedik az ország . egész életét megújító reformfolya­matba. B. A. Megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása Napirenden a mozgalom megújulása A SZOT főtitkárának szóbeli előterjesztése Pénteken Budapesten, az Építők Szék­házában megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása. A 4 millió 200 ezer szakszervezeti tag képviseletében 1098 szavazati jogú küldött vesz részt a várhatóan háromnapos programon. A tanácskozás első napján jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Né­meth Miklós, a Minisztertanács elnöke. Részt vett az állami, a politikai és a tár­sadalmi szervezetek számos képviselője is. A tanácskozást Kovács László, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitká­Nagy Sándor elöljáróban leszögezte: az országos ta­nácskozásnak a társadalom­ban felgyülemlett feszültsé­gek, a szakszervezeti tagság által régóta igényelt változá­sok ismeretében, a legutóbbi időben lezajlott széles körű vita tapasztalatainak birto­kában kell meghatározni az ra nyitotta meg. A küldöttek ezt követően megválasztották a tanácskozás munkabi­zottságait. Elfogadták a tanácskozás ügy­rendjét és javasolt napirendjét: a szak- szervezeti mozgalom helyzetéről, megúju­lásának fő irányairól, valamint az érdek- védelmi, érdekképviseleti tevékenység to­vábbfejlesztéséről, illetve a magyar szak- szervezetek új alapokmányának alapel­veiről szóló dokumentumok megvitatását. A tanácskozás résztvevőihez írásban el­juttatott előterjesztésekhez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészí­tést. hogy a most összeült or­szágos tanácskozás szabjon irányt a szakszervezetek tar­talmi-szervezeti megújulásá­hoz, ezzel szoros összhang­ban adjon felhatalmazást egy, az előzőek szerinti tar­talmat tükröző Alapszabály (Folytatás a 2. oldalon) átalakulás, a változás fő irányait, az ehhez kapcsoló­dó politikai, szervezeti és egyéb feltételeket, az érdek- védelmi, érdekképviseleti munka legalapvetőbb kérdé­seit. Majd vázolta társadal­mi és gazdasági életünk vál­tozásait: És hangsúlyozta: A SZOT azt kezdeményezi, Sikeres esztendőt zár a Martfűi Növényolajgyár Jövőre már étolajat is készítenek Csaknem félmillió tonna olajos magot dolgoznak fel Ez a^ esztendő minden jel szerint sikeresen zárul a Növényolaj ipari és Mosó­szergyártó Vállalat Martfűi Gyára számára. Már tavaly is 409 ezer 400 tonna napra­forgó- és repcemagot dolgoz­tak fel, s az idei terveikben pedig 442 ezer 500 tonna olajos mag feldolgozása sze­repelt. De már most látszik, hogy az év végéig ezt a mennyiséget jelentősen túl­szárnyalják és elérik a 478 ezer tonnát. Ez az önmagá­ban is látványos növekedés egyrészt annak köszönhető, hogy a nagyüzem amellett, hogy feldolgozza az olajos magvakat, integrálja, szer­vezi a termelést és szerződést köt a különböző termelési rendszerekkel annak érdeké­ben, hogy mindig megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag álljon rendelkezé­sünkre. Ennek, s a tavalyi jó termésnek köszönhetően az idei első féléves kampányu­kat négy héttel meg kellett hosszabbítaniuk, ami termé­szetesen többlet termelést eredményezett. A nagy ará­nyú termelésnövekedés egy­részt tehát erre. másrészt pe­dig arra vezethető vissza, hogy a Martfűi Növényolaj­gyárban szervezési intézke­désekkel, a- technológia mó­dosításával, kisebb beruhá­zásokkal, jól megszervezett karbantartásokkal a munka- folyamatok zökkenőmentes­sé váltak, a berendezések pedig olyan állapotba kerül­tek, hogy a napi termelést is jelentősen növelni tudták. Ennek bizonyítására talán elég annyit megjegyezni, hogy az idén szeptember 1-je és december 31-e között vár­hatóan 30 ezer tonnával több magot dolgoznak fel, mint a tavalyi év hasonló időszaká­ban. Az előzőekben már emle­getett és a martfűiek által feldolgozott, csaknem 500 ezer tonna olajos mag meny- nyiségére — nagyságrendjé­re — jellemző, hogy a Nö­vényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalat hat gyárában évente összesen mintegy 1 millió tonna olajos mag fel­dolgozása történik. E két szám összevetéséből látszik, hogy a martfűi nagyüzem kapacitása akkora, mint a másik öt gyáré összesen, te­hát tevékenységük minden­képpen meghatározó orszá­gosan is. Ami pedig a jövőt illeti — mint Császár János igaz­gató elmondta — az idén fel­dolgozott mennyiséget sze­retnék tartani az elkövetke­ző években is, annál is in­kább, mert ezt túlszárnyal­ni már csak újabb beruházá­sokkal, gépek beszerzésével lehetséges. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem törik a fejüket az újabb fejlesztéseken. Erre példa, hogy már hamarosan érkeznek a gépek abba a 40 ezer tonna éves kapacitá­sú olajfinomítójukba, amely 150 millió forintba került, s ahol a jövő év szeptemberé­ben indul a munka. S utána a martfűi gyárban már nem csak nyers, hanem étolajat is készítenek majd. Tervbe vették egy étolaj palackozó üzem felépítését is. A Martfűi Növényolajgyár laboratóriumában folyamatosan vizsgálják, ellenőrzik az alapanyagok és a késztermékek minőségét (Fotó: T. K. L.) A Kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Kisszövetkezet bér­munkában az idén 50 millió forint értékben gyárt rakodó­illetve mezőgazdasági gépalkatrészeket NDK megrendelés­re. Felvételünkön nagyteljesítményű fúró-maró berendezé­sen rakodógép tartóbakja készül, amelyből az idén kétezer­kétszázat gyártanak (Fotó: D. G.) Grósz Károly a Brazil KP küldöttségét, Németh Miklós Pertti Sorsát fogadta Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fo­gadta a Brazil Kommunista Párt küldöttségét, amely Sa- lomao Maiina, pártelnök ve­zetésével tartózkodik ha­zánkban. Grósz Károly tájékoztatást adott a magyarországi vál­tozások hátteréről és fő vo­násairól. az MSZMP meg­újulási törekvéseiről, a párt előtt álló időszerű felada­tokról. A brazil vendégek szóltak az országukban zajló demokratizálódási fo­lyamatokról, a brazil kom­munisták tevékenységéről. A találkozón a két párt vezetője megállapította, hogy a világ előtt álló új kihívá­sok jelentősen érintik a nemzetközi kommunista mozgalmat is. Hangsúlyoz­ták, hogy az MSZMP és a Brazil KP kész elősegíteni a mozgalom megújulását, az új típusú egység megterem­tése, a realitásokhoz való fokozott alkalmazkodás, az együttműködés fejlesztése útján. Grósz Károly és Salomao Maiina aláhúzta, hogy szük­ségesnek tartják a két párt közötti kapcsolatok további erősítését, az együttműködés új formáinak fejlesztését. Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Pertti Sorsát, a Finn pénz­ügyminisztérium főigazgató­ját és az általa vezetett gaz­dasági szakértői csoportot, A szívélyes légkörű meg­beszéléseken áttekintették a két ország hagyományosan jó együttműködése bővítésének lehetőségeit. A találkozón jelen volt Hargita Árpád, hazánk hel­sinki és Arto Mansala, Finn­ország budapesti nagyköve­te. December 20-ra összehívták az Országgyűlést Az Elnöki Tanács tegnapi üléséről tudósítás a 3. oldalon ISKOLA ÉS DEMOKRÁCIA Pedagógus vándorgyűlés a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán Pedagógus vándorgyűlésre jöttek össze tegnap délután az ország pedagógusai Jász­berényben. Iskola és de­mokrácia címmel meghirde­tett háromnapos vándorgyű­lés folytatása annak a pá­lyázatnak, melyet a TIT a Művelődési Minisztérium­mal és az Országos Peda­gógiai Intézettel közösen hasonló témakörben az év márciusában hirdetett meg. A pályázattal a szervezők szándéka az volt, hogy a változó világunkban alkal­mat teremtsenek az oktatás jövőjéért aggódó pedagógu­sok irányítók, részére, a vé­leményük kifejtésére. A vándorgyűlés pedig, mely­nek a Jászberényi Tanító­képző Főiskola adott ott­hont, nyilvános fórumává váljon az oktatásban érde­kelt szakembereknek. A kiírás alapján nyolc­vanhét pályamű érkezett be, de a TIT pedagógiai vá­lasztmánya és jászberényi szervezete meghívta a ta­nácskozásra lényegében az ország valamennyi pedagó­gusát. A száznyolcvan részt­vevővel tegnap délután a főiskola dísztermében meg­kezdett vándorgyűlésen, melyen megjelent Gazsó Ferenc művelődési minisz­terhelyettes és Jakatics Ár­pád. a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Fábián Zoltán, a főiskola főigazga­tója köszöntötte a vendége­ket, kollégáit, a megjelent érdeklődőket. Megnyitó be­szédében dr. Rottler Ferenc, a TIT főtitkára szólt az or­szágos rendezvény céljáról, lehetőségeiről, majd átadta a pályázat első három he­lyezettjének a díjakat. Első helyezést ért el Barták Pé­ter veszprémi pedagógus, ketten kaptak második, hár­man harmadik díjat és még három különdíjat osztottak ki. A megnyitó után plenáris ülés kezdődött, melyen vita­indító előadások hagzottak el. Az új oktatási törvény hatásáról és érvényesülésé­ről beszélt Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyet­tes, az oktató pedagógiai munka feltételeiről tartott előadást Nagy József, a JATE professzora és de­mokratikus iskola, értékek és érdekek címmel Lukács. Péter szociológus. Még az­nap szekcióülésekkel folyta­tódott a vándorgyűlés, me­lyet különböző témakörök­ben tartanak ma is. A ván­dorgyűlés vasárnap délben plenáris üléssel ér véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom