Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
xxxix. évi. 304. sz., 1988. dec. 22., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Grósz Károly látogatása a KISZ KB-nál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerdán az esti órákban ellátogatott a KISZ KB székházába, ahol megbeszélést folytatott a szervezet vezetőivel. A kötetlen eszmecserén szó volt a párt és az ifjúság kapcsolatáról, az MSZMP előtt álló feladatokról, a KISZ újjászervezéséről. Ez utóbbiról szólva Grósz Károly támogatásáról biztosította a KISZ újszerű kezdeményezéseit. A decemberi ülésszak második napján Hz Országgyűlés elfogadta a költségvetési törvényt Szerdán délelőtt 9 órakor az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó előterjesztések feletti együttes vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy Schöner Alfréd főrabbi (országos lista) indítvánnyal fordult az Országgyűléshez: a törvényhozó testület a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához címzett táviratban fejezze ki együttérzését az örményországi földrengés károsultjaival. Az Országgyűlés egyetértett a javaslattal. n költségvetési vita folytatása Ülést tartott a megyei pártbizottság A megyei pártbizottság 1988. december 21-én ülést tartott, melyen részt vett Ri- móczi Sándorné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Kontakta mezőtúri gyárának csoportvezetője. A testület megvitatta és elfogadta: 1. Szabó Istvánnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkára előterjesztésében a megyei pártbizottság két ülése között végzett munkáról szóló jelentést és a Központi Bizottság 1988. november 22-i és december 15-i üléséről történő tájékoztatást, 2. Szabó István előterjesztésében az 1988. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést, valamint a megyei pártbizottság és szerveinek 1989. évi feladataira a gazdaságban végzett párt- munka megszervezésére és ellenőrzésére vonatkozó javaslatot. 3. Mohácsi Ottónak, a megyei tanács elnökének előterjesztésében a megyei tanács 1988. évi költségvetésének várható teljesítéséről és az 1989. évi költségvetés irányelveire vonatkozó tájékoztatót, 4. Szűcs Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megyei pártbizottság tervezőmunkája korszerűsítésével kapcsolatos javaslatot, 5. Szűcs János előterjesztésében a megyei pártbizottság mellett működő tanácsadó testület létrehozásáról szóló javaslatot. Ezt követően a megyei pártbizottság személyi kérdésben döntött: Zelenyánszki Andrást megválasztotta a megyei pártbizottság tagjának, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkárának, a gazdasági szövetkezetpolitikai munkabizottság elnökének. Az első három napirendi pont megtárgyalásánál a megyei pártbizottság tagjain és az állandó meghivattakon kívül részt vett húsz — a megye gazdasági helyzetét ismerő gazdasági szakember is. A napirendek vitájában részt vett: Bálint Ferenc, Bereczki Lajos, Bethlendi Béla, dr. Bényei Magdolna, Botká Lajosné, Csáki István, Fábián Péter, Fenyvesi József, Gergely Zoltán, Hakucsák László, Horváth Attila, Ladányi Sándor, Madaras László, Németh László, Papp Lajos. Simon Ferenc, Szabó László, Tabák Lajos, Tokár István. Urmössy Ildikó, Zelenyánszki András, Zsembeli István, Zsemberi István, Zsilka Sándor. Számvetés a gazdaságpolitikáról Az első felszólaló dr. Kádár Magdolna (Szolnok m., 6. vk.) kunhegyesi körzeti orvos véleménye szerint a reformfolyamatok a termelésben és a piaci viszonyokban még nem gyökeresedtek meg olyan mértékben, hogy erősödésük reformköltségvetéssel kiszolgálható lenne. Gondok mutatkoznak a tekintetben is, hogy működésében zavarokkal küzdő, hangulatában zilált gazdaságra nehéz .olyan költségvetést építeni, amely közvetíteni, sőt érvényesíteni tudja a stabilizáció érdekében már meghozott döntéseket- Javasolta, hogy az egymásra épülő felügyeleti szervek és háttérintézmények ésszerű körét határozzák meg: teljes leépítés legyen ott, ahol a termeléstől már elidegenedett, vagy az intézményi átszervezések miatt ágazati kapcsolódásaikat is elvesztett, a termelést gátló hatású szervezetek vannak. Javasolta az APEH és a bankok irodaház és bankpalota, célú beruházásaira felhalmozási adó megállapítását. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) ráckevei körzeti állatorvos véleménye szerint a beterjesztett költségvetési tervezet rossz, és lényegesen jobbá nem is tehető. Indoklásképpen elmondotta, hogy nem lehet jó költségvetés az, amelynek bevételei sokkal kisebbek, mint a kiadásai; amely elvonásaival csökkenti a munkakedvet, szinte lehetetlenné teszi a termelő beruházásokat, a műszakitechnikai fejlesztést, a bővített újratermelést — azaz saját létalapját emészti fel. Radnai Gábor (Budapest, 48. vk.), a MÁV Vezérigazgatóságának mérnök ügyintézője csak a négyes variációt tartotta elfogadhatónak, ez van összhangban a pénzügypolitika által korábban meghirdetett céllal, miszerint vissza kell szorítani a költségvetés újraelosztó szerepét. Dr. Kádár Magdolna Fábián Károly (Győr-Sop- ron megye, 13- vk.), a Pető- házi Cukorgyár igazgatója nem értett egyet a Pénzügyminisztérium javaslataival. Szerinte a kiadások csökkentésére kell törekedni: főképp a bürokratikus intézmények kiadásaiból és a védelmi költségekből kell lefaragni. Keszthelyi Zoltán (Borsod- Abaúj-Zemplén megye, I. vk.), a MÁV Miskolci Vontatási Főnökségének műszerésze egyetértett azokkal a gondolatokkal, amelyeket már az előtte szólók többen is megfogalmaztak: nem szabad növelni a vállalati elvonások mértékét. Indítványozta, hogy az Országgyűlés jövőre tűzze napirendre a termelő infrastruktúra teljes keresztmetszetének elemzését. Szalai Gyula (Fejér megye, 1. vk.), az Alba Regia Építőipari Vállalat kőműves brigádvezetője az ország jelenlegi gondjait boncolgatva elszomorítónak nevezte, hogy bár mindenki a kétkezi munkásemberek képviseletében lép fel, valójában sokan kiszorításukra törekszenek, s csupán annak a rétegnek az érdekeit próbálják előtérbe állítani, amelyhez tartoznak. Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk), az Ácsi Cukorgyár műszerésze kemény szavakkal bírálta a jelenlegi pénzügyi politikát, amely arra biztatja a vállár latokat, hogy termeljenek többet, ugyanis így az elvonás mértéke is növekedhet. Nehezményezte, hogy a bürokratikus apparátus leépí-' tése változatlanul igen lassan halad. Bánfalvi András (Szabolcs- Szatmár m., 4. vk.), az Újfehértói Lenin Tsz elnöke felrótta a pénzügyi kormányzatnak, hogy a költségvetés egyensúlyának javítását a vállalatokat, a termelőszövetkezeteket sújtó terhek növelésével kívánja megvalósítani. Többek között ennek a következménye, hogy az 1250 termelőszövetkezet közül jelenleg több mint hétszáz alacsony hatékonysággal dolgozik, vagy veszteségessé vált. ReidI János (Somogy megye, 5. vk.), a Videoton Elektronikai Vállalat tabi gyáregységének csoportvezetője az 1951 óta változatlan összegű napidíj tarthatatlanságára hívta fel a figyelmet. Indítványozta, hogy a groteszk helyzet megoldása érdekében a pénzügyminiszter az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal közösen dolgozzon ki megoldást, és erről tájékoztassa az Országgyűlést. Horváth Ferenc _ (Somogy (Folytatás a 2. oldalon) Az első napirendi pontban Szabó István, a megyei párt- bizottság első titkára számolt be a megyei pártbizottság két ülése között ^végzett munkáról. Részletesen tájékoztatta a testületet a Központi Bizottság december 15-i üléséről, majd válaszolt a megyei pártbizottság tagjainak kérdéséire, melyek részben a Központi Bizottság ülésén elhangzottakra, részben a megyei pártbizottság munkájára vonatkoztak. A következő napirendi téma az 1988- évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról készült jelentés, és a gazdaságban 1989-ben elvégzendő politikai feladatokról, a megoldásukhoz kapcsolódó pártmunka megszervezéséről, ellenőrzéséről szóló javaslat megtárgyalása Szabó István szóbeli beaján- lásával kezdődött. A megyei pártbizottság első titkára elmondta, hogy a dokumentumok elkészítését a szokásosnál szélesebb körű vita előzte meg, ennek során számos különböző, esetenként egymással ellentétben álló álláspont kristályosodott ki. A vitatott kérdések egyike az volt, hogy a megye gazdaságában az idén történt változások minősít- hetők-e egy kívánatos strukturális változás első jeleiként? A tények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a gazdaság átalakítása csak több éves folyamat eredménye lehet. Az azonnal érzékelhető változásokat csak komoly megrázkódtatások árán lehetne elérni, ezt pedig nem kívánja senki. Az „elmozdulás” erőltetésére csak azért sincs szükség, mert a megyei eredmények ilyen lépést nem indokolnak, A jövedelemtermelés javulásáról is korai lenne még beszélni, és az is igaz, hogy a vállalati stratégiák jelentős része még ma sem szolgál egyebet, mint a túlélést. Nem kis gond ez, de be kell látni, hogy az ilyen stratégiák a meglévő gazdasági alapok állapotát, a gazdasági jogi szabályozás változásait, esetenkénti hiányosságait, nem egyszer a politikai szándék következetlen végigvite- lét is visszatükrözik. A gazdaság liberalizálásától várható előnyök értékelésében is eltértek az álláspontok, néhánvan úgy vélték, a bérszabályozás vagy az import kötöttségek enyhítése nem ellensúlyozhatja a vállalati mozgástérnek a jövedelmek központosítása miatt várható további szűkülését. Szinte teljes volt az egyetértés abban, hogy a vállalkozás és az ebből fakadó kockázat nélkül nem remélhető előrelépés, nagy vitát váltott ki viszont az, hogy a helyi pártszervezeteknek milyen feladata, mekkora felelőssége van a kockázat indokoltságának és mértékének megítélésében. A pártbizottság elé terjesztett határozati javaslatban, éppen e tanulságok alapján került erőteljesebb hangsúly a vezetők személyes felelősségére. A gazdasági döntésben rejlő kockázatot és annak indokoltságát a vezetői munka minősítésekor figyelembe veszi a pártszervezet, arról azonban nincs szó, hogy ezzel a rossz döntésekért a felelősség átszállna a pártszervezetreElégedettek lehetünk-e az idei gazdasági eredményekkel? — Tette fel a kérdést Szabó István. Megyénk gazdasága az 1988. évet nem egyszerűen túlélte: jelentős teljesítmény a tőkés export dinamikus növekedése és az is, hogy a gazdálkodók többsége képes volt alkalmazkodni a változó adó-, ár- és hitelviszonyokhoz, hogy nagy foglalkoztatási feszültségek nem alakultak ki. A vállalatok, szövetkezetek romló pénzügyi, fizetési helyzete, a kooperáció további lazulása, a termékszerkezetváltás lassú üteme viszont már korántsem elégedettségünket táplálja. Eddig sem tehettük meg, a jövőben még kevésbé mondhatunk le arról, hogy a párt általános- és gazdaság- politikáján belül megyei sajátosságokat tükröző, önálló arculatot teremtő politikai törekvéseket fogalmazzunk meg. Nem szorítkozhatunk a KB törekvéseinek látszólag testre szabott adaptációjára. A megye valóságos érdekeit kell megfogalmaznunk, és képviselnünk kell azokat. Ennek megfelelően a most vitára bocsátott határozat- tervezet nem is kívánt arra vállalkozni, hogy konkrét termelési célokat, választható alternatívákat jelöljön meg. A dokumentum készítői azokra a feltételekre koncentráltak, amelyek a gazdasági vállalkozásokhoz bátorító politikai hátteret biztosíthatnak. A megvalósítás kulcskérdése az lesz — zárta beszédét Szabó István, hogy a gazdálkodó szervezetek elfogadják-e: érdekeik és a határozatban megjelölt törekvések egybeesnek. A vitában elsőként Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára kért szót. Többek között azt mondta el, hogy a határozattervezetben már tükröződik a gazdasági és politikai szervezetek közötti munkamegosztás szükségessége, ám a gyakorlatban még igen sok a tennivaló addig, amíg a két oldal együttműködését biztosító mechanizmus zökkenőmentes lesz. Például hogy a politika felkészülhessen a várható foglalkoztatási feszültségek kezeléséhez kapcsolódó feladataira, a gazdaságnak kell jeleznie a szerkezetátalakítás során kívánatos változásokat és azok következményeit. Tokár István, az Ipari Szövetkezetek Szol(Folytatás a 3. oldalon) A jövő évi költségvetésről tárgyal az Országgyűlés A pártbizottság tagjai a szóbeli előterjesztést hallgatják
