Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-21 / 303. szám

1988. DECEMBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Talán sokan emlékeznek még az Illatszertár című té­véjáték sikerére, amelyben Bodrogi Gyula játszotta a tulajdonos szerepét, s ame­lyet az a Hajdufy Miklós rendezett, aki annak előtte többnyire veretes történelmi tárgyú televíziós drámákkal jelentkezett a képernyőn. Akkor azt hihettük, afféle kalandos kiruccanás ez ré­széről a könnyedebb hang­vételű vígjátékok világába; most azonban, hogy ismét egy úgynevezett szórakozta­tó játékkal rukkolt elő szer­dán este, most már akár programnak is tekinthetjük Hajdufy műfajváltását. Fel­ismert valami fontosat és lényegeset, hogy a közön­ségnek kivételesen szüksége van manapság a mulatságos időtöltésre. S hogy erre ki­válóan alkalmasak például a két világháború közötti idő szerzői, azok munkái, például Csathó Kálmán. Fű­szer és csemege című drá­májából készített tévéjáté­kot Hajdufy, s rögvest hoz­záteszem: az. Illatszertáré- hoz hasonló sikerrel. A tit­ka? Hajdufy ezeket a köny- nyű vígjátékokat is ugyan­olyan komolyan veszi, mint a sokkal súlyosabb, történel­mi drámát. Talán még gon­dosabban ügyel a jellemek rajzára, a helyzetek kimun­kálására, a játék ritmusára, mint amazokban. Feszes já­tékot produkál, és nem len­ge lötyögést. Fűszer és csemege Csathó könnyed és szóra­koztató a műveiben. Schöff- lin Aladár, az éles szemű, de tárgyilagos kritikus álla­pította meg róla: „A társa­dalomkritikától gondosan óvakodik, nem gondolkodó­ba akar ejteni, hanem szó­rakoztatni, a dolgokat mu­latságos oldalukról megfog­ni”. A Fűszer és csemege némileg mintha ellene mon­dana a szigorú bírálatnak, mert igenis kritikusan mu­tat be egy érdekes élősdi típust, egy fiatalembert, Ala­dárt, egy öreg boltos örö­kössé tett unokáját — jc menő üzletet hagy rá a nagyapa —, de aki léha. költekező életrrtódjával; dzsentri magatartásával csődbe viszi a virágzó üzle- • tét, feláldozza felelőtlen szenvedélyének, a lovaknak és mindent felemésztő föl­desúri gesztusainak. Vele szembe állít egy szorgalmas, ügyes, tehetséges kereskedő­segédet, aki tudja, hogy a kereskedés szakma, s hogy itt legfőbb erény az udvari­asság és a megbízhatóság. Nem véletlen, hogy végül is ő kerül vissza a családi fű­szerkereskedésbe, s hogy övé minden rokonszenvünk, míg ugyanakkor ellenszenvünk Aladárra zúdul, sőt az sem véletlen, hogy a csinos Luj­za is végleg megkedveli őt. A szorgalmas kereskedő erényei — bizony ma is megszívlelendő tanulságo­kat kínálnak — és az üzle­ti világ megjelenése a hi­telekkel és a váltókkal, az is ismerősnek tűnhet. (S a jövőben méginkább ismerői? lesz majd számunkra!) Ta­lán épp ez az érdekes Haj­dufy munkájában, hogy ő mindig felfedezi a régiben is azt, ami összecsenghet be­lőle mai problémáinkkal, napjainkkal. És mindig ter­mészetesnek érezzük ezeket a gondolati „kapcsolato­kat”. Most is, bár időben távol áll tőlünk a cselek­mény, érzelmileg mégis tel­jesen ráhangolódunk a lá­tottakra. Az ő kezében a „legporosabb” dráma * is megfrissül, újjászületik — s ízléseink szerint. Igaz, hogy ehhez ő mindig kitűnő szí­nészeket is választ! Most is a ritkán látható, de nagyszerű jellemszínészt ta­lálta meg a nagypapa sze­repére, Gera Zoltánt, a na­gyot halló komikus nagy­anyát pedig Fónav Márta játszotta elragadóan, és Szacsvay László testesítette meg színesen a léha és svihák Aladárt. Még egyszer szeretném aláhúzni, a rit­musnak óriási a szerepe az ő játékaiban, ez is az átlag íölé emeli komédiáit. A fe­szes ritmus; itt nem lehet elszundikálni egy-egy jele­net között, nincs üres járat. Ha így haladunk, Hajdu­fy Miklós lesz a legmegbíz­hatóbb szórakoztatónk a képernyőn. Benne bízha­tunk, mert amit kínál, az minőség a mulatságban is. Ritka az, ami neki sikerült, hogy egyszerre arasson mű­vészi és közönségsikert, ami alighanem a televíziós mű­vészet egyik fő követelmé­nye. Hajdufy: százszázalé­kosan tesz eleget neki. Ez +Az Apropó: szórakoztatás. Je­lentkezett ismét a szombat esti Ez Az, Déry János vezette, felléptek benne so­kan. Van ennek az egyveleg ízű összeállításinak néhány állandó eleme is, tartó osz­lopa, mint például Antal Imre fotóalbuma, most Al­bert Flórián albumába la­pozhattunk bele, s ismer­hettük meg a „császár”, Flóri életének meghittebb pillanatait is, kedves hu­morral kommentálva. Egyébként nem harsány a humora ennek a szórakozta­tó műsornak, inkább csip­kelődő a hangja, s hétköz­napi dolgokon csipkelődik, azaz kapcsolódik a valóság­hoz. • Mint például a rejtett kamerával készített felvéte­lek is, de ugyanígy a Knézy Jenő felvezette furcsaságok a szöuli olimpia esemény­tárából. S ugyanez tapasz­talható a mini fórumban, melynek résztvevői ezúttal is szellemesnek bizonyul­tak: Aczél Endre, Árkus József, Pálfy József, Pintér Dezső „vitték a szót.” In memóriám... Volt az elmúlt héten, ami kissé meglepett, mert hozzá hasonlót a televízió történe­tében nemigen ismerek: hogy a televízió valakiről születésének évfordulója al­kalmából egymást követően kél este is műsorral emlé­kezzék meg. Márpedig Só­lyom László esetében ez történt. Az az történt vol­na, ha vasárnap este közbe nem szól a „sors”, vagy aho­gyan közölték: a közönség. Ugyanis a vasárnap esti Az altábornagy című pályaké­pet azért nem sugározta te­levíziónk, mert állítólag újabb érdekes dokumentu­mok kerültek elő a nézők jóvoltából, amelyekkel majd gazdagítható lesz a tragikus életű Sólyom László televí­ziós pályaképe. Ha valóban egy gazdagabb tartalmú do­kumentumfilm lesz majd az ára a mostani film elmara­dásának, vetítése elhalasz­tásának, akkor üsse kő. csak nyerhetünk. Bár meg­lehetősen szokatlan módja ez a mostani a műsorváltoz­tatásnak, és nem is veszély­telen, hisz különböző talál­gatásokra is okot adhat, nem is indokolatlanul, tekintet­tel a téma bizonyos érte­lemben vett kényességére. Kíváncsian várhatjuk te­hát az új dokumentumfil­met, annál is inkább, mert a szombat esti emlékeztető — In memóriám Sólyom László — többnyire régi hír­adók protokoll felvételein mutatta be a fegyveres erők egyik koalíciós időkbeli ve­zető egyéniségét, s csak ar­ra volt jó, hogv felébressze a nézőben a kíváncsiságot további részletek megisme­résére. A személyi kultusz áldozatáról 80. születése napján a MOVI Katonai Filmstúdiója készítette . a dokumentumfilmet, a Párt­történeti Intézet dokumen­tumainak. a Szabó Ervin Könwtárban található új­ságcikkek. valamint az egv- kori híradókból vett felvé­telek felhasználásával: fénykéoezte és rendezte Si­mon György. Valkó Mihály Három királyok Cél: a KISZ versenyképessé tétele Az új szerveződésekről kérdeztük Iváncsik Imrét, a KISZ MB első titkárát Szándéknyilatkozat Az Országos KÍSZ-értekezlet meghirdette a párt átalakuló ifjúsági szervezetének politi­kai platformját. Az újjászerve­ződő KISZ tagja az lehet, aki a platformot elfogadja. Az átalakulás során bármilyen szerveződés létrehozható. Az újonnan szerveződő és hagyo­mányos" csoportosulások sza­badon társulhatnak egymással, önállóan választhatják ki azt a KISZ-szervet. amelyhez kap­csolódni kívánnak. A KISZ Szolnok Megyei Bi­zottsága a KISZ platformját kiindulási alapként kezelve úgy ítéli meg, hogy változó szervezetünkben is szükség van megyei szerveződési szint működtetésére. Kinyilvánítja szándékát a korábbi működési mód alapvető megváltoztatá­sára. Az irányító funkciót mel­lőzve csatlakozási lehetőséget aiánl azoknak a szerveződé­seknek. amelyek önkéntesen kívánnak tömörülni megyei szinten tevékenységük össsze- hangolására. Javasoljuk létre­hozni a Kommunista Ifiúsáei Szövetség Szolnok Megyei Szervezeteinek Tanácsát. E fórum a hozzá csatlakozó szerveződéseknek önállóságuk megtartása mellett lehetősé­get biztosíthat együttműködés­re. tapasztalatcserére. véle- m^nvegveztetésre. nvilvános állásfoglalásra. érdekképvise­letre a meg vei döntéshozó fó­rumokon. szolgáltatások igény-« bevitelére, a KISZ KB-val tör­ténő kapcsolattartásra. A KISZ Szolnok Megyei Bi­zottsága az új megyei szerve­zet programjának tervezetét a csatlakozók igényei, elképze­lései alapján szándékozik el­készíteni. Az új KISZ-tanács programtervezetének, szerve­zeti és működési szabályának előkészítésére munkabizottsá­got hozott létre, melynek — áz észrevételeket és konkrét javaslatokat várva — ajánlja: — az MSZMP megyei Bizott­ságával egyeztetve alakítsa ki a párt és KISZ szervei együtt­működésének rendszerét; — képviseleti program ki­dolgozásakor kiemelten kezel­je a bér- és foglalkoztatás­politika, a lakásgazdálkodása, az oktatás és közművelődés, a szociálpolitika kérdéseit; — tegyen javaslatot a me­gyei eszközökkel a szerveze­tek. a tagság számára nyújt­ható szolgáltatásokra. Számítunk a KlSZ-szerveze- tek és szerveződések csatlako­zására. Végleges programunk együttes alakításának lehető­ségét kínáljuk. Közvetlenül a megyei szint­hez kapcsolódni kívánó szer­veződéseknek — amennyiben anyagi támogatást igényelnek — február 8-ig kell jelentkez­niük a megyei mandátumvizs- gáló bizottságnál. A megyei programtervezet véleményezését és n meevei küldöttgyűlés küldötteinek megválasztását március 19-ig kérjük elvégezni. Az érdeklődők részletes fel­világosítást a megyei és vá­rosi KISZ-bizottságokon kap­hatnak. KISZ SZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA ¥ ’miü V ít mt Morvay Zsuzsa az ismert pesti keramikus művész né­hány évig az NSZK-ban dol­gozik Darmstadt kertvárosá­ban, Modau-ban. Alkotásai­ból a napokban nyílt kiállí­tás a Niederramstadt-i Fuchs- Galériában. A tártait érde­kessége, hogy bemutatták a művésznő Három Királyok című életnagyságú kompozí­cióját, amelyet Darmstadt városának ajándékozott. Ké­pünkön Morvay Zsuzsa és Wilfried Müller az ajándék szoborcsoport élőit. MTI—fotó: Fényes Tamás Hírünk az országban — Népszava, 1988. 280. szám: Kandó Kálmán tér. (A hazai villamosenergia­szolgáltatás megindulásának centenáriumára emlékeztek nemrégiben Szolnokon. A jubileum alkalmából Kandó Kálmánról a magyar vifi- lamosipar megteremtésében kiemelkedő szerepet játszó mérnöktudósról teret ne­veztek el a megyeszékhe­lyen, a Vosztok úti lakótele­pen.) — Vasárnapi Hírek, 1988. 49. szám: Demokrácia az is­kolában. (Országos pedagó­gus-vándorgyűlés a Jászbe­rényi Tanítóképző Főisko­lán.) — Forrás, 12. szám: Sztripkó István: Szolnok megye népművészete. (Üj sorozatot indított útjára az Európa Kiadó Népművésze­ti örökségünk címmel. A sorozat első kötete megyénk népművészetét mutatja be. azzal a céllal, hogy szű- kebb hazája kulturális ér­tékeivel egyben felhívja a figyelmet a magyar népmű­vészeti örökségre.) — Magyar Nemzet, 1988. dec. 14-ei szám: Az új Ti- sza-híd. valamint a várost elkerülő 4-es számú főút építésének kivitelezési ter­veiről tartottak tájékoztatót Szolnokon. Összeállította: a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Olvasószolgálata Kérdéseink a következők voltak: Országos akcióról van szó? Az átszervezéssel nem lazul-e a KISZ egyéb­ként sem szoros szervezeti struktúrája? Kikhez szól a Szándéknyilatkozat? Mit ta­kar a „szerveződések” ki­fejezés? Mit várnak a cím­zettektől, milyen csatorná­kon juttathatók el a véle­mények, állásponotok? Meg­szűnhet a KISZ megyei — vagy városi, községi, üzemi ■— bizottsága. Nem aggódik emiatt a függetlenített ap­parátus? Az új rendszerben hogyan módosul a párt- szervekhez fűződő szervezeti viszony? A KISZ megyei bizottsá­gának első titkára a követ­kezőket válaszolta: — A Szándéknyilatkozat eredete a KISZ országos értekezletét megelőző vitá­kig nyúlik vissza. Több kö­zösséggel folytattunk akkor eszmecserét. Ezeken vető­dött fel az igény: változzék meg a megyei irányítás ha­gyományos láncolata — me­gye, város, község stb. — megtartására ma már nincs szükség. Gondolkodtunk a felvetésen, majd az orszá­gos értekezlet álláspontjá­nak birtokában kialakítot­tuk elképzelésünket. Isme­retes. hogy a KISZ konfe- ranciája a szervezethez tar­tozás egyetlen feltételeként a platform elfogadását írta elő. Az akció tehát az or­szágos koncepcióba illő sa­ját kezdeményezés. Figye­lembe vettük az állami, a politikai irányítás szerveze­ti változásait, átgondoltuk, egyáltalán milyen lehet egy működőképes rendszer. A nyilatkozatot ezek után szö­vegezőik meg a megyei bi­zottság legutóbbi ülésén. — Az új rendszer valóban takar bizonyos szervezeti la­zításokat — tudatosan! Alapvető célunk a KISZ versenyképessé tétele, a vi­ták vállalása, élénkítése be­lül és kívül. Radikális vál­toztatásokra van szükség, a szándékolt szervezeti át­alakítások cselekvési kény­szereket is tartalmaznak. Tehát egy rugalmasabb, hoz­záértőbb, gyorsabban reagá­ló, önálló egységekből álló szervezet kialakítását cé­lozza az elgondolás. — A Szándéknyilatkozat címzettjei: a KISZ-tagok, minden fiatal és a közvéle­mény. Tagjainkhoz fordulni természetes. A KISZ-en kí­vüli fiatalokhoz a követke­zők miatt fordulunk: a programhirdetések időszakát éljük, ismerjék meg ők is a KISZ programját, ezzel le­hetőséget kínálunk az együttműködésre, a csatla­kozásra. Nem titkolt szándé­kunk, hogy tagokat nyerünk ügyünknek. Hasonlóan gon­dolkodunk a közvéleménnyel kapcsolatban, támogató egyetértésre számítunk. Az észrevételeket várjuk, azok minden lehetséges módon és csatornán eljuttathatók hoz­zánk: levélben, személyesen, telefonon stb. Illúzióink persze nincsenek. Lehet, hogy a nyilatkozatnak nem lesz nagyobb visszhangja. Ezért kicsit a jövőnek is szól a felhívás, de az is előfor­dulhat — reméljük —, hogy jó értelemben már most meglepetés ér bennünket. — A „szerveződések” ki-' feiezésben bármilyen indí­tékkal már létrejött, vagy később megalakuló ifjúsági csoportokat értünk. Például, ha valamelyik környezetvé­dő céllal alakul, működik, nem kell más. szervezethez csatlakoznia, a platformot elfogadva tevékenykedhet a KISZ-en belül, sőt kérjük erre. Szabadon dönthet arról is, hogy melyik irányítási szinthez akar kapcsolódni, megyéhez, városhoz stb. A KISZ-szervezetek is önálló­ak a hovatartozást illetően. — A megyei irányítási szint megtartását mi szük­ségesnek tartjuk, de az em­lített kapcsolódási szisztéma magában hordozza a meg­szűnés lehetőségét is. A vá­rosi, községi, üzemi bizott­ságoknál ugyanez a helyzet. Mi senkit, semmire nem be­szélünk rá a csatlakozás szintjét illetően. Ilyen hord­erejű változás törvénysze­rűen feszültségekkel és eg­zisztenciális bizonytalan­ságokkal jár az apparátus­ban. Mégis azt tartom he­lyesnek, hogy azok az irá­nyítási szintek maradjanak meg, amelyekre a tagságnak szüksége ván. — Véleményem szerint az új szervezeti kapcsolódások feltétlenül hatással lesznek a pártalapszervezetekhez fű­ződő szintbeli viszonyokra is. Szokatlan ez, újszerű megoldásokat igényel. Meg­győződésem, hogy ezzel nem lesznek komolyabb gondok. A szőkébb környezet kom­munistái, párttag KISZ-tag- jai politikai eszközökkel be­folyásolni tudják a KISZ- szervezetek működését — azok hovatartozásától füg­getlenül. Berki Imre Szövés, fonás, gyertyaöntés Szünidei programok nagyoknak és kicsiknek Tizenkét napos szünet vár december 22-től, csütörtöktől a középiskolás diákokra és az általános iskolák tanulói­ra, a gyerekekre. A megye nagyobb településeinek mű­velődési otthonai,. úttörőhá­zai most is gazdag téli szün­idei programokat kínálnak a kicsi és nagyobbra nőtt láto­gatóknak. Szolnokon, a Megyei Mű­velődési és Hiúsági Köz­pontban játszóházak: szövés, fonás, gyöngyfűzés, videofil­mek és óévbúcsúztató várja a gyerekeket a hagyomá­nyoknak megfelelően. Az SZMT Művelődési Központ­jában épp a szünet első napján, csütörtökön délelőtt tartják meg a Mesezsák cí­mű bérletsorozatban részt vett gyerekek számára az él­ményeiket „feldolgozó” ját- szóházat. A Tisza Antal Üt- törőház is csaknem minden napra tartogat meglepetést ezek közül a leginkább várt esemény bizonyára a 28-ai falusi módra rendezett disz­nóvágás lesz. 29-én délután asztalitenisz-versenyre, az újév második napján pedig szabadtéri téli játékokra várják a gyerekeket. Több városban lesz a szü­net ideje alatt ajándékmű­sor, fenyőünnep. Martfűn, a művelődési házban az ezévi utolsó tanítási napon, de­cember 21-én, szerdán este 17 órakor kezdődik; kará- csonyuíán, 27-én délelőtt rajzos foglalkozás lesz ugyanitt a gyerekkönyvtár­ban. A szövés és a gyöngy­fűzés rejtelmeibe a kicsiket és a nagyokat Papp Kornélia 22-én és 29-én délelőtt, ja­nuár elsején délután kétszer vetítik le a Hupikék törpi- kék és Törpicur című filmet. Tiszafüreden jobbára csak filmvetítések lesznek a mű­velődési házban. A válasz­ték azonban színes: a gyere­kek láthatják Donald kacsát, a rózsaszín párducot és Tün­dér Lalát, ezen kívül igazi téli szüneti „sláger” lesz a kétrészes amerikai film, a Micimackó, amit például Karcagon január 2-án és 3- án vetítenek. Karcagon egyébként több Intézményben is várják a gyerekeket. A városi fenyő­ünnep 22-én lesz a Déryné Művelődési Központban, délelőtt a kisdobosoknak, délután az úttörőknek. 27- én Betlehemes játékban ve­het részt minden érdeklődő a Helyőrségi klubban ,egy nap­pal később ugyanitt vetélke­dővel egybekötött művészeti foglalkozás lesz a nagyob­baknak. 30-án délelőtt a gyertyaöntés fortélyait ta­nulhatják ki a gyerekek. Ajándékokat, fenyődísze­ket készíthetnek a gyerekek a kunszentmártoni művelő­dési ház foglalkozásain, ahol ezen túl elsősorban arra lesz lehetőségük a diákoknak, hogy mozogjanak, hisz első­sorban sportprogramokat kí­nálnak a ház munkatársai a két ünnep között. A törökszentmiklósi úttö­rőházban 21-én lesz a fenyő­ünnep, ezt követően min­den nap lesz 'érdekesnek ígérkező program. 27-én dél­előtt például szilveszteri üd­vözlőlapokat készíthetnek az érdeklődők, 30-án pedig a szilveszteri álarcok elkészí­tésére lesz mód. Operaklub Tiszavárkonyban A tanulóifjúság esztétikai és zenei műveltségének fej­lesztése érdekében Opera- klub alakult a Tiszavárko- nyi Általános Iskolában, ötven bérletet vásároltak az Operaház Erkel Színhá­zában színre kerülő öt if­júsági előadásra. Az előadá­sok után Budapest egy-egy nevezetességével is megis­merkednek a klubtagok. Utazásukat a Mezőgép tósze­gi gyára biztosítja. AjándékmOsor nyugdíjasoknak Hétfőn Szolnokon, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban karácsonyi ajándékműsorral kedvesr- kedtek a nyugdíjasoknak. A Hazafias Népfront és a Vö­röskereszt városi bizottsága szervezésében, meghívták azokat a tagokat, akik részt vállaltak vagy vállalnak a közéletben. A meghívotta­kat Léder László, a Nép­front városi elnöke köszön­tötte. Műsorról a művelődé­si központ gondoskodott,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom