Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-20 / 302. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. DECEMBER 20 Mit csinál a Szolnoki IKV? Idejét múlt kijelentések A Körösvidéki Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság a Mcteosat 3 időjárási műhold megfigyeléseinek vételére alkalmas berendezést vásárolt. A készülékkel 24 órán keresztül figyelemmel kísérhetik a Föld — közelebbről Európa és Magyarország — felszínének, lég­körének állapotát, az időjárási frontok mozgását, következtethetnek a csapadékhullásra. Ez utóbbi ár- és belvízvédelmi szempontból jelent fontos információt. Képünkön adatfel­dolgozás a számítógépteremben (MTI-fotó: Fazekas László) Villanyrendőr Jászberényben Vizsgázik a közlekedésirányító lámpa Az IKV nevének hallatán mindenkinek, de különösen tanácsi lakásban élőknek van egy-egy „kedves” törté­netük a cég munkáját ille­tően. Lassan már folytatásos regényt lehetne írni a bér­lők és a bérbeadók gyakori levélváltásairól, amelyekben a tanács vagy az IKV hatá­rozatot hoz. értesít, a lakó pedig kérvényez, fellebbez, és így tovább. Hiszen ki ne hallott volna már a nem mű­ködő liftekről, a rosszul fel­újított tető miatt beázott, frissen festett lakásokról, a vizesedő falakról, az évekig húzódó tatarozásokról, az ezeket kísérő tömérdek bosszúságról, az elfecsérelt napokról, egyszóval arról a véget nem érő panaszáradat­ról, ami általában az ingat­lankezelő vállalatok munká­ját kíséri. Ez az egyik oldal, de nem vitatom, hogy a másik oldal helyzete sem könnyebb. Mert ugye a normális ingatlanke­zelés a közönséges halandó számára az1- jelenti, hogy az épületeket folyamatosan ja­vítják. karbantartják. Emel­lett természetesen hosszabb időközönként sorra kerül a házak felújítása is. Ameny- nyiben ezek teljesülnek, ak­kor beszélhetünk iól mű­ködő ingatlankezelési rend­szerről. Csakhogy a szóban- forgó vállalatok ügyintézői­nek szájából leginkább azt lehet hallani, hogy erre sincs nénz, meg arra sincs pénz. Nos. mint megtudtuk, e kiielentésnek van is alap­ja, ami abból adódik, hogv az ingatlankezelő vállalatok tulajdonképpen korlátozott nyereségérdekeltségűek. -Ez annyit jelent, hogy például az árbevételeiket — mond­juk a lakbéreket, meg a kü­lönféle díiakat — köznonti- lag a hatóság állaoít.ia meg, miközben azt. is meghatároz­zák. hogv a lakbérhői menv- nvit fordíthatnak üzemelte­tésre. tehát szemétszállítás­ra. világításra, felvonójaví­tásra és ígv tovább. S. ha az előír1 összegnél olcsóbban oldják me» feladataikat, ak­kor a különbözet tiszta áve­réséiként ‘jelenik meg, de ennek az ellenkezője is igaz. A kertészet története Ma­gyarországon címmel új ál­landó kiállítás nyílik meg ma délután 14 órakor a Ma­gyar Mezőgazdasági Múze­umban Budapesten, a Vaj- dahunyadvár barokk szár­nyának emeletén. A kiállí­táson a hazai kertészet — Diktál a piac vagyis a veszteséget is a vállalatoknak'kell lenyelni­ük. így mindenképpen érde­keltek abban, hogy gazdasá­gosan, hatékonyan, takaré­kosan dolgozzanak. Noha a teljes képhez az is hozzátar­tozik. hogy emiatt kevesebb nyereségadót kel] fizetniük, mivel a hatóság így próbálja úgymond helyzetbe hozni az ingatlankezelő vállalatokat, mondván, ha már árat nem emelhetnek, legalább a nye­reségük ne legyen kevesebb. De még így sem jut min­denre pénz, ugyanakkor be­szélnek még kapacitáshiány­ról is. Nos, ilyenkor azt hin­né az ember, hogy a két hi­ány a piac törvényei szerint éppen elég ahhoz, hogy egy vállalat csődbe menjen- S, hogy ez a megállapítás a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalatra mégsem vonatko­zik, annak számos oka van. Elsősorban sokrétű és szer­teágazó tevékenységének kö­szönhető, hogy például az erre az évre tervezett 393 millió 290 ezer forintos ár­bevételét várhatóan 400 mil­lióra teljesíti. Meglepő, de ennek az összegnek mindösz- sze 12 százalékát teszi ki a hagyományos ingatlankeze­lésből. bérlemény szolgálta­tásból származó bevételek. Persze vannak azért nye­reséges tevékenységek is. Ilyen például a hőszolgálta­tás, pedig ennek az árát is központilag határozzák meg. Nem titok, hogy a Szolnoki IKV kijön abból a pénzből — 131 és fél millió forintról van szó — sőt a szigorú energiagazdálkodás, a be­rendezések jó műszaki álla­pota. a fegyelmezett munka, a Széchenyi lakótelepen lévő számítógépes hőközpont mind-mind hozzájárult ah­hoz. hogy az idei 24 millió forintos nyereség fele a hő­szolgáltatói tevékenységből jön össze. Jól tudom, hogy ezt így. leírni nem túl szerencsés, mert önkéntelenül is azt su­gallhatja az olvasónak, hogy gyümölcs- , és zöldségter­mesztés, díszkertkultúra és gyógynövénytermesztés - — •történetét kísérhetik végig a látogatók fotók, dokumentu­mok, eredeti tárgyak segít­ségével. A kiállítást Bálint György címzetes főiskolai tanár ajánlja majd a nézők figyelmébe. a bérlők bőrére nem nagy kunszt nyereséget produkál­ni, miközben dideregnek a lakásokban az emberek. Nos, ez így már csak azért sem lehet igaz, mert az utóbbi időben a bejelentett fűtési panaszok száma igen­csak megcsappant. Míg ko­rábban volt olyán esztendő, amikor 100—150 panasz ér­kezett a népi ellenőrzési bi­zottsághoz fűtés ügyben, ad­dig mostanában csaknem megszűntek az efféle beje­lentések. Mint az előzőekben emlí­tettük, ma már sokféle do­loggal foglalkozik a Szolno­ki Ingatlankezelő Vállalat, így például tevékenysége az ingatlanközvetítés teljes skáláját felöleli, ami ma­gánlakások vételét, eladását, állami- és magánlakások cseréjét tanácsi bérlakások eladását, közületek részére ingatlanok, irodahelyiségek vásárlását, ingatlanok érték- becslését jelenti. Ezen kívül van a vállalatnak egy villa­mos karbantartó részlege, amely a város antennarend­szerének 'kiépítését, üzemel­tetését végzi, nem csak a ta­nácsi lakásokban. Ugyancsak a vállalat berkeiben dolgo­zik egy felvonószerelési részleg, amelynek szakembe­rei ma már az ország min­den táján vállalják a liftek karbantartását, felújítását. De még ez sem minden, hisz lakásokat is éoít az IKV, gé­neket ad bérbe a magán­építkezőknek és bútorléce­ket gyártanak a vállalat dol­gozói. Ez utóbbi tevékenysé­gük az idén például 12 mil­liós bevételt hozott, de jö­vőre már 25 millió forintos megrendelésük van­Szóvall, mindezeknek kö­szönhető, hogy a vállalat az idén megduplázza nyere­ségét. S így ma már idejét múlta az a korábban sokat hangoztatott, az IKV-val kapcsolatos kijelentés, mi­szerint van egy szolgáltató vállalat, amelv Dénzt az ál­lamtól kan. abból nyeresége­sen gazdálkodhat, de ugvan- akkor jelenléte meglehetősen „piacidegen”. N. T. Karácsonyi hangverseny a Széchenyin Tegnap délután rendezték meg a Rigó József Üti Álta­lános Iskola hagyományos karácsonyi hangversenyét Szolnokon, a Széchenyi la­kótelepen. A koncerten a Kodály kórus, a Bartók Bé­la Zeneiskola vonószeneka­ra mellett felléptek a házi­gazda intézmény ifjú zené­szei is. Most vizsgázik Jászbe­rényben az évtizedek óta várt és végre megkapott közlekedésirányító lámpa. A 70-es évek elején a 31-es főút korszerűsítésekor vető­dött fel előszór a jelzőlám­pa felszerelésének gondola­ta. Az akkor kiépített Lehel vezér téri csomópontban a burkolat alatt a védőcsöve­ket is lefektették, elkészült a terv, az utolsó percben azonban az ödaszánt lámpa­rendszert Szolnokra telepí­tették. A forgalom nagysága akkor egyébként nem is in­dokolta a Lehel vezér téren a villanyrendőrt. Azóta a lakossági fórumo­kon rendszeresen szóba jött a lámpa, de az ismétlődő forgalomszámlálások sem igazolták az igényeket. A három éve kialakított Lenin téri csomópont azonban — hamarosan kiderült — a vártnál nagyobb forgalmat bonyolít. Ott csatlakozott a 31-es útra a Farmosról be­vezető Attila út és a Thö­köly út, mint városi gyűjtő­út. A kőhíd átépítésével le­szűkült Rákóczi út is odate­relte az autósok egy részét. Forgalmas és veszélyes ke­reszteződés alakult ki, amit a baleseti statisztika is iga­zol — idén három súlyos és három könnyű baleset tör­tént a Lenin téren. Az el­sőbbséget élvező Szövetke­zet úton jól haladt a forga­lom, de különösen csúcsfor­galom ideiében a Thököly és Attila út felől körülmé­nyes volt a felhajtás. A városi tanács és a Szol­noki Közúti Igazgatóság együttműködésében nyár végén végre megkezdődött a kivitelezés, miután apróbb forgalmi módosításokkal, il­letve közlekedési rendőrök segítségével se tudták a megfelelő irányítást megol­dani. A több, mint négy és félmilliós beruházásból csaknem kétmillió a taná­csot terhelte, amiért az át­alakítás alépítményi munkái (aknák, aljzatok, szegélyek) készültek el, az igazgatósá­got terhelték az oszlopok, lámpák költségei, a közúti automatika felszerelése és az aszfalt záróréteg. A négy­ágú kereszteződésben telje­sen vegyes forgalom talál­kozik, ezért a tervezők az átvezető-képesség növelése érdekében a lassú járművek közül a kerékpárokat és se­gédmotorokat külön útra terelték. Számukra a Szö­vetkezet út két oldalán, az ABC és a Felszabadulás út között kerékpárutat építet­tek. A 31-es útnak ezen a sza­kaszán a kerékpárok nem hajthatnak az úttesten. Ke­resztező irányból sem lehet az úttesten a csomópontba behajtani a kerékpárosok­nak. A Thököly útról jobb­ra, a vasút felé, a Kossuth Lajos út régi kivezetőjén kanyarodhatnak, míg egye­nesen és balra a Lenin em­lékmű mögött az ABC szer- vizútján, majd a Szövetke­zet utat keresztező gyalogos­átjáró mellett vezet a ke­rékpárosok útja. Az autó­sok közlekedési rendjét a négyfázisú lámparendszer egyértelműen meghatároz­za. Haladási irányukban a korábbiakhoz képest a vál­tozás annyi, hogy a Tejipari Vállalat felől érkezők a kórház és Farmos felé csak a kereszteződés előtt, a Fel- szabadulás úton fordulhat­nak jobbra. Ha ezt elvétik.’ akkor a főútról a Zagyván túl a Lehel vezér téren tér­hetnek le. A közlekedésirányító lám­pák felszerelése és a forgal­mi rend megváltozása ve­gyes érzelmeket keltett a jászberényiekben. Megszűnt a főúton haladók kizáróla­gos elsőbbsége, és olykor több perces várakozásra kényszerülnek, megszűnt ugyanakkor a balesetveszély is. A forgalom lassúbb, de biztonságosabb lett. A de­cember elsején megkezdett 360 órás próbaüzem után az illetékesek december 20-án értékelik a tapasztalatokat. Jelenleg a forgalmasabb na­pokban 105, máskor 90 má­sodperces periódusidővel változnak a lámpák (ennyi a várakozási idő minden irányban), éjszaka pedig sárga villogó fény figyel­meztet az óvatos vezetésre. Sárgán villognak, vagy ki­hunynak a lámpák műsza­ki hiba esetén is. Ilyenkor a táblák igazítanak el a for­galmi rendben, amit érde­mes figyelmes, óvatos köz­lekedéssel tanulmányozni, hogy ismét megszokott ke­reszteződés legyen Jászbe­rényben a Lenin tér. — lp — Új állandó kiállítás Budapesten LEVELEK A HAZÁBÓL A HONBA Szokásokról, megszokásról, reményről Kedves komám, ott hagytam abba, hogy szerin­tem igaztalamil mondá a tévé­szerelő, hogy a mi lépcsőházunk a legrondább az egész Széchenyi városrészben. Ha az orrát befog­va, csupán a látványra alapozva tette ezt a kijelentést, hát nem ő volt számomra az első. Megálla­pították ezt már közösen a szol­noki városi tanács és az ingat­lankezelő vállalat képviselői laká­sunk szemrevételezésekor, melyre a kulcs átadása adott alkalmat. Egészen pontosan azt mondták a folyosó és a lépcsőház falaira néz­ve, hogy azért nem ártana itt me- szeltetni és festetni néha ... Ak­kor magam is ezt gondoltam, a későbbiekben jöttem rá, hogy tel­jesen fölösleges művelet volna, vagy ahogy otthon mondanák: pa­zarlás. Ezek a bizonyos falak a helyi folklór szöveges és nem szö­veges díszítő elemeit őrzik — elő­reláthatóan — az utókor számára. Panaszfalnak és ingerlevezető fa­laknak is felfoghatod, tartalmuk egyre gazdagszik. Egyik nap meg­tudtam, miért. Álldogálok a felvo­nóra várva, az meg is érkezik, egy idősebb pár lép ki belőle, a hölgy némi rosszallással megállapítja, hogy már megint újabb irka-firka került‘ a lift oldalára. Utastársam, akivel beszálltunk, a felfele indu­ló lendülettel összhangban * jelen­tette ki: ha nem tetszik a banyá­nak, hát költözzenek saját, kertes házba! Nem a gyerekek a hibásak ezért — fejtegeti a továbbiakban —, hanem a tervezők, mert a kölykök nincs hol levezessék az energiájukat, mert egy ekkora la­kótelepnek kellett volna építeni egy uszodát is, akkor a gyerekek ott pancsolnának, és nem firkál­nák a falat unalmukban. Ügy éreztem, több tudás birtokában szállók ki a liftből, aztán már a lakásunkba lépve kirügyezett raj­tam a bizonytalanság: valóban a lényegre világított-e rá ez az apu­ka? Az uszoda szükségességéhez kétség nem fér, de a jelenlegi gazdasági helyzetben... És vajon annak a gyereknek (?) is az uszo­da hiányzik, amelyik nemi szerve­ket ábrázolt a siralomfalakon, a naív képzőművészek stílusában magányosan vagy éppen csúcsta­lálkozó közben? És a gyerek pan­csolásba menet vagy onnan jövet nem hódol-e ugyanúgy fékezhetet- ien hajlamainak? Mert ennek az apukának a gyereke a strandolási lehetőségtől függetlenül, nagy va­lószínűséggel továbbra is a lép­csőházban marad főállásban, és ott vezeti je a levezetnivalókat Utaztam ugyanis még egy alka­lommal az uszodát hiányoló pa­pával. Addig nem tudtam el sem képzelni, mitől olyan ragacsosak a lift irányítógombjai. Várakoz­tunk, közben az illető nagytakarí­tást végzett mutatóujjával az or­rában. Utána beszálltunk a felvo­nó kabinjába, mindenkitől előzé­kenyen megkérdezte, melyik eme­letre óhajtja, s azután az inkrimi­nált ujjával sorra nyomogatta a gombokat. Mit tanulhat ilyenkor a gyermek? ... Azóta mindig a zsebemben lévő papírzsebkendő­vel nyomom meg az engem érdek­lő gombot, így a termék végül is rendeltetési helyére kerül, egy kis kitérő után. Innen is látni, hogy semmi különösebb gond nincs ezen a lakótelepen, csak a furasá- gokat meg kell fejteni, s ami meg­fejthetetlen, azt meg kell szokni. Mint például, azt a szombat-va­sárnapi szörnyű hangot, melyről már tettem említést. Az utóbbi csendesnek ígérkező vasárnapon reggeltől este tízig szinte szünet nélkül dolgoztak itt, valahol fö­löttem, mellettem vagy alattam, a szobák falai úgy rezegtek, mintha idebenn fúrna meg valaki egy páncélszekrényt. Valami maffiózó lehet a tettes, sehogyan sem sike­rült kiderítenem, honnan jön ez az észveszejtő zaj, minden szom­széd úgy tett, mintha fogalma sem volna, ki csinálja, csak any- nyit nyilatkoztak halkan, hogy nem tőlük ered. Űgyhogy ez a nyomozás is fölösleges időpazar­lásnak bizonyult. És értelmetlen­nek: a keresztfiad háromkor már ■olyan fáradt volt, hogy elaludt, és nem ébredt meg az újabb kassza­fúrási kísérletekre, csak álmában össze-összerezzent. Fogadnék: még egy-két ilyen bölcsőde nélkü­li nap, és már nekem kell zörög­nöm valamivel ahhoz, hogy elalud­jon, ha a kedves szomszéd vélet­lenül abbahagyná, E téma lezárá­saként állíthatom: nem volt igaza a havernak, amikor óvott ettől a városrésztől. Az ember környeze­te olyan, amilyen az ember ma­ga. Nem a Széchenyi lakóteleppel van a baj, mi, a lakói vagyunk olyanok, amilyenek . . . Árpi koma, az üzenetet meg­kaptam, a levelet nem. Már az üzeneted is fölöttébb elgondolkoz­tató: vigyázzak, miket írok, mert neked ebből bajaid származhat­nak. Ezért most nem is tudom, mit tegyek az ünnepek közeled- tén, hiszen odahaza, nálunk (még mindig nem vagyok képes a nála- tokra.) a karácsony szó is tilos ... Mindegy, leírtam, és óvatosan írok még hasonlókat, esetleg maid „elhatárolod magad” ettől és né­zeteimtől és személyemtől és minden „idegenségtől”... Ha megadatik, ez lesz a második sza­bad " karácsonyunk, ilyentájt az ember gyakrabban (pontosan: fáj­dalmasabban) gondol az otthon maradt családtagjaira, barátaira, szeretteire, akikkel oly szívesen együtt. lenne a szeretet meghitt estéjén (és máskor is). Nemcsak az otthoni hivatalosságokat sért­heti, hanem egyszerűen ízléstelen­ségnek is tűnhet számodra, hogy pont most, ebben a , helyzetben örömteli, boldog karácsonyt kíván­jak. Mégis ezt teszem, sőt, egyén­nél boldogabbat, egy igazi, kizáró­lagosan szeretetteljes karácsonyért imádkozom mindannyiunk szá­mára. Még nem felejtettem el az abszurditást: a Kárpátok lábánál nehéz fenyőfát vásárolni. Tudom, nincs szaloncukor, dió, alma és narancs, és hús sincs a töltöttká­posztához Vagy akármihez, kenyér is alig-alig, talán csak a melegség maradt meg va szívekben ehhez a? alkalomhoz, s a remény... Ha sikerül, mi sok szál gyertyát gyúj­tunk, és velünk lesztek, le sem kell húnynunk a szemünk. Talán abból lenne a legkeve­sebb bajod, ha így zárnám sora­im: nem ölel komád... Most az egyszer nem tehetem, még a lát­szat kedvéért sem. Maradjunk en­nél: reményteljes karácsonyt! Nektek, nekünk, mindenkinek. Csakazértis: ölel komád, Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom