Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-20 / 302. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! fl mai számunk melléklete a Néplap jövő évi falinaptára Sevardnadze megkezdte tokiói tárgyalásait Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette hétfőn megkezdődtek a japán— szovjet külügyminiszteri tárgyalások Tokióban. A szovjet nagykövetséget és környékét, valamint a külügyminisztérium vendégházát — ahol a tíz-tíz tagú küldöttség tárgyalóasztalhoz ült — 3 ezer rendőr vette körül. A tárgyalások új elemet nem tartalmaztak és váratlan fordulatot sem vettek. A délelőtti tárgyalási forduló során egyetértés . jött létre Eduard Sevardnadze és vendéglátója, Unó Szószuké között abban, hogy gyakoribb eszmecserére lenne szükség a két ország külügyminiszterei között. Bevezetőjében Eduard Sevardnadze kijelentette, hogy a Szovjetunió határozott szándéka a kétoldalú kapcsolatok javítása, Moszkva „új fejezetet” akar nyitni a két ország viszonyában. Válaszában Unó Szószuké kifejtette: a japán—szovjet kapcsolatok fejlődése hozzájárulás lenne az ázsia—csendes-óceáni térség békéjéhez és biztonságához, ezért japán részről arra törekednek, hogy fokozatosan felszámolják a két ország közötti nézeteltéréseket. Unó Szószuké szerint a szigetország érdekelt a peresztrojka és a glasznoszty politikájának sikerében és gondosan figyelemmel kísérik a gorbacsovi békekezdeményezések végrehajtását. Hangsúlyozta: Japán üdvözli az új szovjet külpolitikai gondolkodásmódot, mindazonáltal, annak a tokiói aggodalomnak is hangot adott, mely szerint ..Ázsia keleti részén folytatódik a Szovjet felfegyverkezés'' és a térség biztonságának érdekében a szovjet katonai erők csökkentésére szólított fel.Lépést tartani a sportban is Megyei aktíva Szolnokon Tegnap délután a megyei pártbizottság 1988- június 29-i, a megye testnevelési és sportmozgalmának: továbbfejlesztésére hozott állásfoglalása alapján megyei sportaktívát tartottak Szolnokon, a megyei pártbizottság épületében. Az aktívaülésen részt vett Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke; Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Fábián Péter és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkárai. Szűcs János megnyitója után Szabó István mondott beszédet. Bevezetőül arról szólt, hogy semmilyen nehézségre hivatkozva nem mondhatunk le az egészség- megőrzésben és az ifjú nemzedék fizikai és lelki állóképességének növelésében döntő szerepet játszó testnevelés és sport támogatásáról. Erre nemcsak a politikai felelősség, hanem a megye sportéletének hagyományai is köteleznek. A továbbiakban azt fejtegette. hogy a szerény, olykor becsülendő eredmények mellett. megyénk testnevelési és sportmozgalma sok tekintetben nem tudott lépést tartani a növekvő és változó követelményekkel. Az utóbbi évek megnövekedett társadalmi gondjai, a gazdasági élet tartós nehézségei, és esetenként az indokolt szemléletváltozás és gyakorlat hiánya is hátrányosan befolyásolta a megye sportmozgalmát. Hangsúlyozta: a megyei lehetőségeket, adottságokat és a követelményeket Is figyelembe véve a megyei pártbizottság úgy ítélte meg, hogy a fő figyelmet az iskolai testnevelés és a sport további javítására, illetve a szabadidősport szélesítésére kell fordítanunk. Feltette a kérdést: milyennek ítélhető az iskolai testnevelés és a diáksport megyénkben? Választ is adott rá: Fejlődőnek és igen sok gonddal. ellentmondással küszködőnek. Eredménynek tekinthető, hogy a megye mintegy 40 általános iskolájában megvalósult a mindennapos testnevelés, hogy 13 általános iskolában és egy középfokú tanintézetben megemelt óraszámmal testnevelés tagozatos osztály működik. Eredmény, hogy megyei intézkedések történtek a könnyített, illetve a gyógytestnevelés általános iskolai elterjesztésében, a képzés szakszerűségének javításában. Nőtt a testnevelőtanárok száma- Fejlődés tapasztalható a tárgyi és a létesítményi feltételek alakulásában is. Jelentős eredmény az js. hogy megyénkben több mint 60 diáksport- kör és közel 50 diáksport egyesület jött létre, amelyek ma már mintegy 30 ezer fiatalt tömörítenék. Az eredmények mellett szólt a gondokról is, köztük a testnevelési órák számának csökkenéséről, az iskolák közötti szakmai munka színvonalának különbségéről, a szakos tanárok, illetve a megfelelő 'sportlétesítmények hiányáról. Különösen aggasztónak nevezte a szakmunkásképző intézetek helyzetét. Meghatározónak tartotta, hogy a diáksportkörök és a diáksport egyesületek működésében a hangsúly most már tartalmi kérdésekre helyeződjön. A tömegsportról megemlítette, hogy megyénkben évente 350—400 szabadidős sportrendezvényt szerveznek, és a résztvevők száma a 200 ezret is meghaladja. Egyéb eredmények felsorolása mellett megemlítette, hogy a lakosság testedzése, sportolása nem vált tömegessé és rendszeressé. A szabadidősport eredményességét, hatékonyságát a korszerűsödő, rugalmas formák ellenére gátolja a rendezvénycentrikus- ság, az alkalomszerűség. Nehezítő körülmény az ilyen célra rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek elégtelensége, a meglévők kihasználatlansága is. A feladatokról szólva indokoltnak tartotta a szabadidős (Folytatás a 2. oldalon) Decemberi Ülésszak Ma kezdi munkáját az Országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden délelőtt 10 órára összehívta az Ország- gyűlést. A Minisztertanács az Országgyűlés napirendjére javasolja: a minisztériumok felsorolásáról szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költség- vetéséről szóló törvénytervezet, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a társadalombiztosítási alapról szóló törvénytervezet megvitatását. Az Országgyűlés decemberi ülésszakán megvitatásra ajánlják' továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot, a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvénytervezetet, valamint az Alkotmány módosításáról, illetve az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. A képviselők várhatóan megtárgyalják az Országgyűlés ügyrendjének módosításával foglalkozó előterjesztést. Az Országgyűlés következő ülésszakának témáiról hétfőn nemzetközi sajtótájékoztatót rendezett a Mi- niszertanács Sajtóirodája a Parlamentben. Marosán Györgynek, a kormány szóvivőjének köszöntő szavait követően Békési László pénzügyminiszter-helyettes adott tájékoztatást az 1989. évi állami kölségvetésről szóló törvényjavaslatról. Hangsúlyozta: a költségvetés-tervezet kompromisz- szumokat tartalmaz, figyelembe veszi az egyensúlyi követelmények teljesítését, tekintettel van arra, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek, s megteremti a fejlődés lehetőségét a gazdaság legprogresszívebb erői számára. A kormány három változatot terjeszt az Országgyűlés elé: az első variáció a jövedelmek, bevételek növelését, a nagyobb jövedelemcentralizációt tűzi célul, a 2—3. változat nem növeli a jövedelemközpontosítást. hanem jelentősen mérsékli a támogatásokat. Mindhárom variáció egységesen 20 milliárd forintos költségvetési mérleghiánynyal számol. Túrkeve, 1988 Nehéz évet zár a Vörös Csillag Tsz Gépek vásárlására már nincsen pénz Sajátos esztendőt zárnak idén a-mezőgazdasági nagyüzemek, sajátos időszakot hagy maga mögött a Túr- kevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet is. Űjabb nagy változások a közgazdasági környezetben, tovább romló pénzügyi feltételek és ösz- szességében rosszabb vállalati (szövetkezeti) pozíciók — így lehetne tán leginkább summázni az évet. A szabályozó rendszer idei változásai összességében újabb 13 millió forintot faragtak le a Vörös Csillag nyereségtömegéből, ami az elfogadható esztendőkben 40 és 50 millió forint között szokott mozogni. Erre az évre — már a változások várható hatásainak ismeretében — óvatos összeget, 30,2 millió forintot tervezett csupán magának a szövetkezet, s ez tükröz egy nagyfokú bizonytalanságot is. Várható, hogy ezt a nyereségtervet némileg túlteljesíti év végére a cég. Béremelés nem volt 1988- ban a szövetkezetben. Ennek némi ellensúlyozását jelentette, hogy év közben egyhavi keresetnek megfelelő jutalmat fizettek a dolgozóknak. A nyereségterv túlteljesítése túlnyomó részt a kiemelkedő nyári termés- eredményeknek köszönhető. Elsősorban a 60,3 mázsás búzának. A szövetkezet a tervezett beruházásait többségében megvalósítja 1988-ban. Megépítettek és üzembe helyeztek közel 1000 hektár öntözőtelepet, aminek segítségével az öntözött területről százmázsás kukorica átlagtermést takarítottak be már az idén is a szövetkezet gépei. Nem tudta viszont a gazdaság megvalósítani gép- vásárlási elképzeléseit. Ennek fő oka az, hogy a Magyar Nemzeti Bank az e célra még 1987-ben jóváhagyott világbanki hitelt — országos szinten — egyoldalúan visszavonta. Le kellett tehát mondani a tervezett három nagyteljesítményű kombájn megvásárlásáról, holott a géppark fejlesztésének szükségességét jól jelzi, hogy a nyári betakarítás időszakában saját gépekkel azonos számban dolgoztak bérkombájnok a túrkevei földeken. (Tegyük hozzá, hogy ezeknek a gépeknek az ára mára már a csillagos egekig szökött. Egy nagyteljesítményű kombájn 3,6 millió forintba. 130 hektár búr za termésének értékébe kerül.) A szövetkezet fizetőképessége az év eddig eltelt részében biztosítva volt. ám év vége felé közeledve az országos pénzhiány egyre erősebben érezteti hatását Túrkevén is. Növelni kívánják az exportot Részvénytársasággá alakul a SZOTÉV A bizalom jele: a részvényesek nagy száma Szabó István, és a sportaktíva résztvevőinek egy csoportja A Szolnok Megyei Tanács Tervező és Építőipari Vállalata tegnap nagy horderejű döntést hozott: a cég három részre szakadt: az anyavállalat mellett megalakult a SZOTÉV Tervező Részvénytársasága és a SZOTÉV Ipari és Építőipari Részvénytársasága. Szó ami szó, a döntést nem verték nagydobra, az alakuló közgyűlés hírét az utolsó pillanatban „szivárogtatták ki”. A részvényesek száma amolyan tesztvizsgával ér fel; vall arról, miként tartják számon a szakmában a részvénytársaság — alapítóit. Ügy látszik, a SZOTÉV iránt nagy a bizalom, hiszen az Ipari Rt. 18. a Tervező Rt. 8 részvényest tudott megnyerni ügyének, így 187.2 millió, illetve 20,3 millió forintnyi alaptőkével vág neki'az ú j, kockázatokkal nehezített gazdálkodásnak. A legnagyobb részvénytulajdonos mindkét Rt-nél a SZOTÉV anyavállalat, de jó befektetésnek találta a részvények vásárlását az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, a Villanyszerelő Ipari Vállalat és a Fejér Megyei Tanács Építőipari Vállalata is. Az Ipari és Építőipari Rt ügyvezető igazgatója Molnár Gyula, a Tervező Rt. élére pedig,Vincze Sándor került. Az átalakulás okairól Ádámosi György vezérigazgató elmondta, hogy a SZOTÉV olyan nagyságrendűvé vált, amikor a forgóeszközeinek finanszírozására szükséges a külső tőke bevonása. Elsősorban az exportpiac ellátását tűzték ki célul; az idén 50 millió forint értékű termékük jutott ki a tőkés piacra, jövőre az odairányuló exportot 100 millió forintra tervezik — én még mindig csak a feléjük irányuló piaci igények töredékét tudják kielégíteni- Hogy milyen változást jelent a részvénytársaság megalakítása? Elsősorban megnő a vezetők személyes érdekeltsége és a felelőssége. Elméletileg az is elképzelhető, hogy az ügyvezető igazgató akár évi egymillió forintot is megkeressen — de az sincs kizárva, hogy kedvezőtlen gazdasági eredmény esetén egyik percről a másikra elveszítse az állását. Az Rt. önálló jogi személy, az anya- vállalat mint főrészvényes, a közgyűlésen keresztül érvényesítheti akaratát. Ám — amint azt Kun György közgazdász, levezető elnök elmondta — éppen a legfontosabb dolgokban diktálhat, így megszabhatja a részvénytársaság stratégiáját, beleszólhat a fejlesztési kérdéseibe és a személyzeti irányítás is az anyavállalat hatókörébe tartozik. Egyébként azt tervezik, hogy január 1- jétől a lakosság részére is bocsátanak ki részvényeket, melynek a legkisebb címlete 10 ezer forint lesz. A szakmában az a hír járta, hogy a SZOTÉV anyagilag jól áll, ezt megerősítették a vállalat vezetői is, tehát számukra semmiképp nem mentőakció volt az. hogy három felé „osztódtak”. Természetesen a döntés eredményességét a jövő évi gazdálkodás sikere indokolja majd meg kellően. — pb —
