Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

1988 DECEMBER 19.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

7

Kosárlabda

A csapatjáték fényes diadala

Győzött az Olajbányász a Sopron ellen

A csapat többi tagja mellett Tóth Zoltán is kirobbanó formában játszott és számos sikeres akció kulcsfigurája volt (Fotó: H. L.)

A nagykabát árnyékában

NB I. Férfi: Szolnoki Olajbányász—Soproni SE 102:76 (50:30). Tiszaligeti sport- csarnok, 300 ti. V.: Weindin- ger, Bacsfay. Sz. Olajbányász: Kmézics (6), Fésűs (2), Juciik (12), Berkics (37), Radonjics (10). Csere: Vida (19/9), Tóth (14/3), Misek (2), Földvári, Makszin. Edző: Halmos István, Szalay Ferenc. Sopron: Major (11/3), Dobrovics (30), Dokmano- vics (1), Szlávik, Rozwa- dowski (20). Csere: Bokor, Pali ez, Belloni (6), Molnár (2), Tálas (6). Edző: Kinter György.

Esélylatolgatás és számolgatás volt hallható a nézők soraiban a sportcsarnok folyosóján. Vajon sikerül-e nyerni az Olajbányásznak az élcsoportba tartozó és addig nagyszerűen szereplő Sopron ellen? S ha igen, az ott elszenvedett hárompontos vereségnél nagyobb különb- séggel-e? A végén erre csat- tanós választ kapott mindenki. Kmézics és a Szolnokról Sopronba került Dokmanovics párharca nyújtott látványt az első percekben, de aztán gyorsan kiderült, hogy az eltávozott játékos ezen a mérkőzésen nem sok Vizet zavar. A hagyományokhoz híven Berkics járt az élen a pontgyűjtésben, a 7. percben már 12:6 volt az eredmény a Szolnok javára. Az első perctől kezdve lendület, harcosság, nagy játékkedv, győzniakarás és régen látott hatalmas küzdőszellem jellemezte az Olajbányász játékát. A beállt Vida két gyors triplával tette le a névjegyét, az őt követő Tóth pedig csapata motorjának bizonyult. Fokozatosan nőtt az Olajbányász előnye, szó szerint állva hagyta a Sopront, amely egyszerűen tehetetlen volt. Hiába cserélt edzőjük többször is, a szolnoki gárdát ezen az estén nem lehetett megállítani. A 17. nercben már 35:17 volt az állás, két perccel később pedig 48:28. Kellemetlen színfolt volt, hogy Berkics a 17. pereben már a harmadik személyi hibát vétette.

Minden szakember, minden szurkoló számára egyértelmű, hogy egy sportág jelene, jövője az utánpótlásnevelés minőségétől is függ. Lehet bármelyik városnak, bármelyik egyesületnek sikeres együttese időlegesen egy sportágban, ám a siker csak rövid életű, ha nem kerülnek felszínre újabb tehetségek, ha a sikeres generációk nem adják át tapasztalataikat a később helyükbe lépőknekAz utánpótlás-nevelés elveit és célkitűzéseit az Olajbányász kézilabda szakosztályának vezetősége hosz- szabb távra határozta meg.

A szakosztály szisztematikusan hozzálátott egy korszerű utánpótlás-fejlesztés kiépítéséhez. Az általános iskolákra épülő korosztályos képzés, a bázis iskolák közötti bajnokságok (kupák) megszervezése, a serdülő és ifjúsági csapatok menedzselése, felkészülés, edzéslehetőségek segítése szerepel a célkitűzések között.

Jelenleg hét általános iskolával és egy középiskolával van szerződéses együttműködése a kézilabdaszakosztálynak.

A bázis iskolákban egymásra épülő, folyamatos képzés a cél és a felfelé áramlásnak a minél jobb feltételrendszerének a megteremtése.

A szakosztály 1988-ban két alkalommal — február, március, november és december hónapban — rendezte

Szünet után folytatódott a remek játék, nagyszerűen dolgozott a csapat, és tovább növelte az előnyét. Nem hiányoztak a gyors indítások, amelyeket ponttal fejezett be, ezúttal kielégített a védekezés, és varázslatra is futotta. Mindenki megijedt, amikor a 3. percben Berkicsnek befújták a negyedik személyi hibát, de ez nem vetette vissza a csapatot. Ellenállhatatlanul játszott, minden olyan szép volt, mint egy mesében. A 13. percben Radonjics kipontozódott. gyorsan követte őt Tóth is, de a csapatot már nem lehetett kizökkenteni a lendületéből. A 17. percben 98:68 volt az állás, fél perc múlva büntetőkből Judik bedobta csapata századik pontját, aztán Berkics is leült pihenni, beállt Földvári és Makszin, a Sopron pedig büntetődobások helyett bedobásokkal hozta játékba a labdát, elkerülendő a még súlyosabb vereséget.

A mérkőzés után jogosan

meg az Olajbányász Kupa tornát, az általános iskolák részére. Mindkét alkalommal nagy lelkesedéssel és szorgalommal készültek az iskolák a mérkőzésekre. Egyre több lett azoknak a száma, akik az iskolában emelt szinten foglalkoztak a kézilabda-oktatással és -képzéssel. A kedvező februári tapasztalatok után ősszel két csoportban V—VI és VII— VIII osztályosok részére rendeztek tornát (kupát). A K. Bozsó úti iskola tornatermében szombatonként nagy csatákat, több színvonalas mérkőzést játszottak a csapatok, és a vártnál szorosabb küzdelemben dőlt el az első hely, a kupa sorsa. A tornát a következő évben is megrendezik, amire a csapatok rendszeres edzéssel készülnek fel- A torna végeredménye:

A csoport (V—VI. osztályosok):

1. Költői úti i.

6

4 1

1 76-16

9

2. Besenyszög

6

4 1

1 36-16

9

3. Rigó úti i. B

6

2 —

4 32-56

4

4. Rigó úti i. A

6

1 —5 7-63

2

A torna legjobb kapusa: Eszes Zsolt (Költői), a legeredményesebb góllövő: Szepesik Attila (Költői) 37 gól.

B csoport

(VII—VIII. osztályosok):

1. Abonyi B

6

5

—

1

111- 41

10

2. Költői

6

5

—

1

112- 68

10

3. Sz.-szőlős

6

5

—

1

85- 59

10

4. K. Bozsó i.

6

2

1

3

43- 76

5

5. Tószeg

6

1

1

4

55- 79

3

6. Besenyszög

6

1

1

4

54- 76

3

7. Abonyi A

6

—

1

5

45-106

1

A torna legjobb kapusa: Dudás Gábor (Abonyi), a legeredményesebb góllövő: Bagdi Gábor (Költői) 41.

csattant a csapatot köszöntő vastaps. Szertefoszlott minden előzetes számolgatás, félelem, mert szombaton este olyan ragyogó játékot nyújtott az Olajbányász, amelynek kevés csapat tudott volna ellenállni. Tudatosan, okosan, taktikusan, gyorsan és ponterősen játszott az együttes, valameny- nyi pályára lépő játékos tudása legjavát nyújtotta, igazságtalanok lennénk, ha bárkit is kiemelnénk. Ezt az Olajbányászt szerettük volna — és szeretnénk — látni mindig. A csapatjáték fényes diadala volt ez a mérkőzés. Halmos István szerint a sok befektetett munkának végre eredményekben is meg kellett mutatkozni, bár szerinte még csak hetven, nyolcvan százalékos teljesítményt nyújtott az együttes. Mindenesetre ezzel a győzelemmel az Olajbányász megszilárdította helyét az első négy között, várjuk a folytatást.

(pataki)

Közgyűlések

Ma délután fél háromkor tartja közgyűlését a Szikra SE, a papírgyár közösségi épületében. Ugyancsak ma lesz az alakuló közgyűlése a szolnoki Triatlon Sportegyesületnek. Akik a születésnél jelen kívánnak lenni, azokat várják a városi tanács kék szalonjában, ma délután öt órakor.

Totóeredmények

1. Ascoli—Roma 2

2. Como—Fiorentina l

3. Internazionale—Juventus 5,

4. Lazio—Pescara x

5. Pisa—Verona l

6. Bari—Avellino x

7. Catanzaro—Cremonese 1

8. Licata—Reggina x

9. Monza—Ancona x

10. Padova—Cosenza 1í

11. Parma—Udinese x

12. Piacenza—Genoa 2

13. Sambenedettese—Brescia 1

Pótmérkőzések:

14. Torino—Milan x

15. Messina—Taranto 1

16. Empoli—Barletta 1

Sakk

Világválogatott

—Szovjetunió

Madridban újabb két fordulóval folytatódott a Világ- válogatott—Szovjetunió sakkviadal. A 16 nemzetközi nagymestert felvonultató sorozaton a nemzetközi gárdát erősítő Portisch Lajos ismét remekelt: az 5. fordulóban világossal legyőzte Alekszandr Csernyint, majd a 6. „körben” a szovjet válogatott egyik éljátékosára, Alekszandr Beljavszkijra mért vereséget úgy, hogy ezúttal a sötét bábukat vezette. A magyar nagymester teljesítményével jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a befejező két forduló előtt a Világválogatott 3 ponttal vezet.

Ha futball, s ha magyar futball — akkor bunda. Ez már csak így van a világban. A megyei labdarúgószakszövetségben azonban erről a ruhadarabról szükségtelen beszélni, hiszen a megyei első- és másodosztályban ugyan ki az ördög akar megvenni egy meccset? Senki.

Két NB Il-es csapatunk hátországa lehet ez a bizonyos megyei bajnokság, hiszen a harminckét csapat, meg azok „fakója”, az ifjúsági gárda már kellő merítést jelenthetne a magasabb osztályban. Nemigen jelent. Élő példája éppen a Jászberényi Lehel sokat szenvedő együttese. Ök azok, akik szinte csak azonos osztályból igyekeztek erősíteni, csak Szolnok megyei játékosokat „vettek”. Az eredmény? Kieső hely. Nyilván nem a legmagasabb tehát a színvonal sem edzésben, sem játékban az ország ezen fertályán a labdarúgás alsó régióiban. Oka is van, persze. Egyrészt ezen a szinten mindenki színamatőr, ledolgozza a napi nyolc (és még ki tudja hány) óráját, azután hetente kétszer-háromszor edz néhány órát. Jó, ha végigbírja így az előírt kilencven percet- Két szakedző, huszonhat edző és ötvenhat segédedző munkálkodik a megye labdarúgásában. De hogy a kispad egyáltalán nem népszerű, arra bizonyíték, hogy itt a Tisza mentén ennél jóval több képesített labdarúgó szakember él, ám

Másodhegedűsként kezdte, de ma már ő a kedvenc Túrkevén, s neve jól cseng a hazai autósberkekben is. Ennyi tömören Szabó Kálmán, a Túrkevei Városi Sportegyesület autocrossozó- ja eddigi négyéves pályafutásáról. A névhez kapcsolódó elismerés szép teljesítményen alapul: az 1988-as szezonzáró bajnoki forduló után az első osztályú egyéni bajnokság összetett értékelésekor a dobogó harmadik fokára állhatott fel a 35 éves sportoló. Ilyen eredményt még a TVSE-ben versenyzők közül senki semért el a sportág létezése óta! Emellett az 1600-as kategória bainoka, s a Jó szomszédok Kupájáért vívott osztrák—magyar versenysorozat harmadik helyezettje. E babérokkal a megye legjobbjai között tartható számon, bár a technikai sportok művelőinek nem sok dicsfény jut hivatalból. Pedig többségük megszállottsága, sportágszeretete példa lehet másoknak ...

— Jóformán a motorokkal nőttem fel — kezdi bemutatkozását a szerény fiatalember — elsőként a terepen való száguldás élménye fogott meg egy 125 köbcentis hatsebességes Cetkával. 1984-ben „nyergeltem át” az autóra, indulásként egy Wartburg-motort nyúztam az acélvázas masinában. Autöcrossban mindenki a másodosztályban próbál'

szerencsét, nekem két évem ment rá, hogy a menők közé kerüljek. Az első osztályban azután folyamatosan csökkent a rajtszámom, ami nálunk az értékrendet jelenti. 1986-ban még a 35-ös, egyévvel később a 19-es, s az idén már a 10-es szám szerepelt az autómon. Jövőre a 3-as dukál, de ha megtörténik a sportág átszervezése (feltehetően 3500-as és 1600-as osztály lesz), akkor a legjobban kedvelt egyest illeszthetem a rajtszámtáb- lámra.

Ez utóbbi géposztály sínem vállalnak föladatot. . . (Nos, fizetségük sem eget rengető!)

Az utánpótlás? Velük képesítés nélküliek foglalkoznak elsősorban. Azaz? Azaz ott, ahol a legjobban képzett hozzáértőknek, pedagógiai érzékkel megáldott „mestereknek” kellene állniuk, ott a legkevésbé képzettek igyekeznek tudást tölteni fejbe- lábba. Az eredmény ismert: nem színvonalas a megyei bajnokság. Nem is nagyon lesz, ha így marad minden, ahogyan van. Pénz viszont nem lesz több, következésképpen a szakembert nem tudják megfizetni, amiből meg az következhet, hogy a színvonal még inkább esik. Csak istenadta tehetségek törhetnek véletlenül a föl - színre. Ismerve az utóbbi esztendők termését: aligha rúgja a bőrt mondjuk Alattyánban Détári Döme utódja . •.

Igaz, hét településünkön nincs futballcsapat, de a szövetség szorgalmazza: legyen. Ki fogja eltartani őket? Mármint ki vásárolja majd a drága futballcsukát, a borsos árú mezt, nadrágot, ki mosat, ki tartja fönn a pályát, ki fizeti az utazást...? A kistelepülések napi gondjai is súlyosak, aligha veszik nyakukba a népszerűségét vesztett futballt. Bár ki tudja? Hiszen a foci program is, játék, ami látványt és némi örömet adhat hétvégén pártucat, esetleg néhány száz embernek.

Nálunk, a szűkebb pátkerembere ugyanis Szabó Kálmán, aki időközben „lovakat váltott”, s a Wartburg helyett egy Lada erőforrást épített be a motor helyére.

— Ez a motor afféle tu- ningolt változat, kicsit megpiszkálva 150—160 lóerő jön ki belőle, s hozzá egy Tatra- váltó csatlakozik. így e kategóriában a spiccen lehetek, de a BMW-vel, Por- scheval és Volvóval hajtott crossautókkal alig-alig bírom az iramot. Még szerencse, hogy vannak kanyarok és emelkedők, ahol ezek is lelassulnak. Most gondolkodom egyébként egy új konstrukción, négy Cetka- motort szeretnék egynek összehozni, azt beletenni a járgányba. Nagy részt pénzen múlik a dolog ...

Apropó anyagiak. Saját bevallása szerint évente 60—80 ezer forintot költ saját pénzéből sportszenvedélyére, s természetesen akadnak támogatói is. A sportegyesület mellett a Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat túrkevei üzeme nyújt segítséget sporttevékenységéhez. Üj lehetőségként említi az anyagiak gyarapítására azt a közelmúltban létrejött kapcsolatot, amelynek révén a televízió képernyőjére kerülhet esetenként az autóriában is. sokat veszített népszerűségéből ez a játék. Több okból. Hiányoznak a világraszóló sikerek, nincsenek nagytudású játékmesterek, góllövők, hiányzik az igazi játék. Ugyanez jellemző a megyére is. A MÁV MTE évek óta ott táncol a fölsőház kapuja előtt, de valahogy sosem perdülnek be az ajtón- A bajnokság egyes szakaszaiban nagyszerű győzelmeket aratnak a fiúk, azután döntő pillanatokban, amikor már csak egy lépés a várt siker, akkor jönnek a fiaskók. Menetrendszerűen. És persze olyankor mendemondák is lábra kapnak. Nem hízelgőek!

A szövetséghez persze a megyei bajnokság tartozik. Ott rendben lejátszották a meccseket. Sok volt a sárga és a piros lap, verték a bírót és egymást a fölhevül- tek, ezzel együtt az élet megy a zöld gyepen is tovább.

Nehezen, de megy.

Nagy dolgok nem történnek, ám ennek ellenére is kimegyünk majd a meccsre, kiabálunk majd, és napokig tárgyaljuk egy-egy mérkőzés történéseit. Mert a foci az foci. Népszerűtlenül is.

A megyei vezérkar négyéves mandátuma lejárt- Újjá alakultak- A tizenegy tagú elnökség — amelynek négy új kinevezettje van! — gondokat vett a nyakába. Mit tud belőlük megoldani? Meglátjuk. Négy esztendejük van rá.

cross legjobbjainak társaságában. Ezzel talán a hirdetni kívánó cégeknek is hatásosabb reklámhordozóvá válik, mert eddig e pénzcsatornán nem sok csordogált finanszírozására. S a forintokból sohasem elég, mindig akad vásárolni való, s bizony a speciális felszerelésnek megkérik az árát. Például tűzálló versenyruhája, ami immár kötelező, harmincezerbe került.

1989-ben — talán le sem

kellene írni — az eddig elérteket szeretné túlszárnyalni. Most érzi igazán jól magát az autósvilágban, miután a befektetett munka valamelyest megtérült. Ezzel együtt újabb feladatot, nehezebbet és évekre szólót, nyugodtan megfogalmazhat magának.

— Mindenképpen tartani akarom megszerzett pozíciómat a hazai bajnokságban, de igazi megméretést az Európa-bajnoki versenyek jelentik. Ha minden összejön, vásárolok egy autóbuszt, így függetlenítve magamat, jóval több külföldi viadalon tudnék majd rajthoz állni. Ott szerezni egy aranykoszorút, rangos mezőnyben, ez még csak beteljesületlen álom számomra!

(lazányi)

Kézilabda

Kupagyőztes iskolások

Kell az utánpótlás

H. Z.

A kevi kedvenc

Egy sikeres év crossautóval

A bajnoki bronzérmes crossautójával