Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-19 / 301. szám

4­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 DFOEMBER 19. Dupla tehót fizetünk „Sok-sok túrkevei lakos” aláírással kaptunk levelet olvasóinktól, melyből idé­zünk: „Legnagyobb megrö­könyödésünkre — minden előzetes felszólítás nélkül — fizetési letiltást küldtek munkahelyeinkre a második félévi tehó befizetésének el­mulasztása miatt. Háromszáz forint helyett — büntetés és kamat címén összesen 690 fo­rintot kell fizetnünk. Szerintünk november köze­pén még bőven benne vol­tunk a második félévben, ezért nem értjük a városi tanács letiltási intézkedését, amiért szégyenkezünk a munkahelyünkön.” A tehóletiltás és büntetés ügyében Herczegh Istvánné- tól, a Túrkevei Városi Ta­nács adóügyi csoportvezető­jétől kértünk tájékoztatást: három éve fizet a lakosság tehót. mindenki tudja, hogy március 15-ig kamatmentes az első félévre esedékes ösz- szeg, a második félévre szó­ló pedig július 1-jétől szep­tember 15-ig. A tehóbefize- tésre küldött csekk mellett felhívtuk a figyelmet arra, hogy az esedékes összegek kiegyenlítésére ugyanaz a szabály vonatkozik, mint bármelyik adóra, vagyis hát­ralék esetén 300 forint le­tiltási pótlékot kell fizetni. Minderre piaci hangosbe­mondón, tanácsi tájékozta­tókban is felhívtuk a lakos­ság figyelmét, az adóív meg­küldése, — melyen szerepel a tartozás — egyenlő volt a figyelmeztetéssel. Nem köte­lességünk, hogy emellé még külön végrehajtási felszólí­tást is küldjünk. Sajnos eb­ben az évben összesen négy­száz letiltással kellett meg­keresnünk az adóhátralék­ban lévők munkahelyét. Ki és hogyan képvisel bennünket ? Egyre több olvasónk teszi fel a címben szereplő kér­dést, és fordul hozzánk, hogy megtudja, lakókörzeté­ben ki az országgyűlési kép­viselő, mikor találkozhatna vele. Volt, aki a fogadóórá­jára készült, többen a be­számolóján szeretnének részt venni. Ez utóbbiakhoz tartozik Könyves János szol­noki olvasónk (Kulich Gy- u.) aki többek között ezt ír­ta: „Sajnos nem tudom, hogy ki az országgyűlési képviselőm, és nem biztos, hogy ez csak az én hibám. Már több mirtft egy éve vá­rom, hogy beszámolót tart­son az eddig végzett mun­káról, amire szeretnék el­menni. Olyan értesítést többször kaptam, hogy a ta­nácstagunk ekkor és ekkor, itt és itt tart beszámolót, de emellett jó lenne, ha az or­szággyűlési képviselőnkkel is találkozhatnánk. Szeretnénk, ha számot adna a parlamen­Értesitést kaptunk arról, hogy november 30-án végzik a második félévi kémény - seprési munkát, és az ide vonatkozó rendelet szerint négy órás várakozási időt jelölhetnek meg a lakók számára. A bérlők kötelesek biztosítani a lakásba való bejutást, ezen kívül nyoma­tékosan felhívták a figyel­müket: „A seprési munkák elvégzése a bérlő vagyon- és életbiztonságát szolgálja. Esetleges akadályoztatás mi­att a vállalatunkra háruló költséget kénytelenek le­szünk a lakóra terhelni.” A négyórás várakozási idő egy nap szabadságomba került — írta a szolnoki, Kulich Gy u. 2. sz. ház egyik lakója —, a kémény­seprők pedig nem jöttek. Ki téríti meg a várakozási költ­séget. és ki felelős azért, hogy a munkát nem végez­ték el? Az ügyben megkerestük a Kéményseprő és Tüzelés- technikai Vállalat városi ki- rendeltségét, ahol mindjárt utánanéztek az esetnek, és megállapították, hogy no­ti tevékenységéről, és azt követően néhány dolgot megkérdezhetnénk tőle. Az a véleményem, ne csak foga­dóórát tartsanak az ország- gyűlési képviselők, hanem nyilvános kapcsolatot is te­remtsenek azokkal az állam­polgárokkal, akik bizalom­mal megválasztották.” Olvasónkkal ezúton kö­zöljük, hogy országgyűlési képviselője Sziráki András, a Szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója. Megtudtuk, hogy amelyik körzetben igé­nyelte a lakosság a képvise­lővel való találkozást, ott vele együtt tartották meg a tanácstagi beszámolót. Ol­vasónk észrevétele erre buz­dítja a fórum szervezőit, s mivel a szolnoki tanácstagi beszámolók január 16-tól kezdődnek, és május 31-ig fejeződnek be, van idő az ezzel kapcsolatos egyeztetés­re. (A szerk.) vember 30-án helyszínen voltak a kéményseprők, és elvégezték a munkát. A la­kóhoz nem csöngettek be, mivel ebben a házban gyűj­tőkémény van, s a karban­tartáshoz nem kell otthon maradnia csak a földszinti- és a legfelső emeleti bérlők­nek. IKV-lakásról lévén szó, nem a bérlőkkel állnak közvetlen kapcsolatban, ha­nem a házkezelőségekkel. A kéményseprésről a 11-es sz. házkezelőség küldte az érte­sítést. Ezek után tőlük kér­deztük meg: miért marasz­talták otthon feleslegesen a lakókat? Takács Ferenc üze­meltető szerint a lakók ér­dekét képviselve küldenek minden bérlőnek értesítést. A kémény tisztítása egyben műszaki ellenőrzés is, mely során bármi probléma elő­fordulhat. Például a gyűjtő­kéménybe vezető cső vala­melyik lakásban kiesik, kor­mos lesz a helyiség vagy egyéb kár keletkezhet. (Ta­lán a kéményseprésről szóló értesítés szövegén kellene változtatni — pontosabbá tenni a tájékoztatást. A szerk.) December 2-án a szolnoki, hatvanasként ismert Cseme­gében — kávézás közben — kiválasztottam egy 30 forin­tos marcipán Mikulást, és kértem rá blokkot a pénz­tárnál. Az eladó nem szol­gálata ki az árut — mondván, hogy az nem 30 forintba, hanem 31.30-ba kerül. Hiába bizonygattam, hogy az álta­lam kiválasztott figurára 30 forintos cédulát ragasztot­tak. Hivatkoztam arra a bel­kereskedelmi rendeletre, mely szerint minden áruért annyit kell fizetni, amennyi rajta van, a pénztárnál már nem lehet megváltoztatni az árát. A vitában nem sike­rült győznöm, nem kaptam meg az árut, de a vásárlók könyvét sem. Ezek után visszakértem a pénzem. Nem az 1.30 forintos áremelés bosszantott, hanem a vevő­vel szembeni magatartás és az, hogy nem találták a vá­sárlók könyvét — írta töb­bek között dr. Horgosi Ödön jászberényi olvasónk. Dénes Lászlónét, a Cseme­gebolt vezetőjét kérdeztük meg az esetről, aki elmond­ta, hogy a vásárlásit megelő­ző napokban érkezett 5000 marcipán Télapót kellett át­árazniuk. Sajnos ennek kö­vetkeztében maradhatott le vásárlók könyve pedig azért nem volt az üzletben — a pénztár melletti helyén —. mert egy bejegyzést továb­bítottak belőle a központ­jukhoz intézkedésre­Paulina Éva: Közös ágy­ban, mégis széjjel című könyvének egyik szereplője, a sokat szenvedett Ágnes kérte e sorok megjelenteté­sét: Ezúton szeretném megkö­szönni a Hetényi Géza Kór­ház és Rendelőintézet pszi­chiátriai osztály főorvosá­nak, valamennyi dolgozójá­nak, hogy talpra állítottak, s hogy egyáltalán élek. Se­gítségük nélkül ma nem lenne együtt a családom, nem örülhetnék fiam ered­ményeinek, nem lenne nap mint nap sikerélményem a munkahelyemen. Megtanítottak arra. hogy az életben azt is észre kell venni, ami szép, és örülni kell a kis dolgoknak is. Csak ily módon, ezzel együtt lehet elviselni a nehézsége­ket, azokat a pofonokat, amelyből a sors rám oly so­kat mért.\. Egyedül élő, nyugdíjas asszony vagyok, aki szigete­lés nélküli, öreg házban la­kom, ráadásul laposban. Mi­után mellettem mind a két utcában kövezéílen kocsiút van, az összegyűlt csapadék a házam alá folyik. Beteg­ségem miatt nagyon ártal­mas a dohos, nyirkos levegő, de nem csak az egészsége­met féltem, hanem a iiá- zam egyre romló állagát is. Sajnos a gyenge alapokon álló házra már nem tudok költeni, ezért kértem a köz­ségi tanács segítségét az út­javítás. vízelvezetés ügyé­ben. ígérték, hogy még eb­ben az évben megcsinálják, elvégzik a munkákat. Ebből az lett, hogy eg.y ekés zetor az utca végén és a házam sarkánál meghúzta a földet, hátul pedig átvágía a kocsi- utat. Mivel az utca közepén semmit nem csináltak, az összes víz a házfal tövénél áll meg- Azt a vigasztalást, amit a zetoros mondott, hogy „már úgysem lesz több eső”, nem tudom elfogadni. Az utca állapota miatt nagyon el vagyok keseredve — a termelőszövetkezet ze- torjai is itt járnak — és to­vábbi segítséget kérek. H. L.-né Cibakháza Karácsonyi ajándék Ajándékozni öröm, s ha magunk készítjük, mégin- kább. Így vélekedtek azok a kis és nagyobb diákok, akik eljöttek a jászberényi Kákái László Úttörőház ajándékké­szítő délutánjára. Mindenki kedvére válogathatott, hogy mit és miből készíti megle­petését a közelgő ünnepre. Voltak, akik gipszfigurákat öltöztettek tengerésznek, betlehemi királynak vagy orosz népviseletes leány­nak (képünk). Mások pa­pírból, vagy festett tésztá­ból varázsoltak ékszereket. Nagy. sikere volt a gyöngy­fűzésnek, az abból készült karkötőknek. Többen a só­kerámiát választották. Itt kedvenc rajzfilm figurák keltek életre. Népszerűek voltak a házi kivitelezésű karácsonyi és újévi üdvöz­lőlapok. A karácsonyfára akasztható mézes sütemé­nyeknek nemcsak a recept­jét vihették haza a gyere­kek, hanem meg is kóstol­hatták a „mintapéldányo­kat.” A több tálca finom fa­lat nem tartott addig, mint a kézműves délután, melynek résztvevői azzal búcsúztak, hogy az ajándékok elkészíté­sére megtanítják társaikat is. Faragó László Jászberény Örömet szerezni Az év utolsó hónapjában sok a jókívánság, az ünnep, több az alkalom arra, hogy törődjünk egymással és örö­met szerezzünk- Talán nem veszik tolakodásnak, ha azt szeretném, hogy az idősek számára írt versemből egy kis töredék megjelenne a lapban. E sorokkal kezdte levelét Kiss Jenő Béláné jászladányi olvasónk, aki évek óta rendszeresen be­számol a helyi nyugdíjas­klub életéről. Verseiből nem egyszer adtunk már ízelítőt, íme a legutóbbiból egy vers­szak: Ha tehetnénk, mi meg­tennénk. / nyugdíjassal csak jót tennénk, / Arcuk lágyan simogatnánk... / életüket szépre fordítanánk. Válaszoltak - intézkedtek II kifogás jogos Ártorna címmel lapunk december 6-i számában szó­vá tettük, hogy a szolnoki Aranykanna ABC-ben 46.40 forintért adták ugyanazt a szójakészítményt (Sojavita), amit a másik boltban hu­szonhárom harmincért. Tóth Béla, a Szolnok Me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat mb. igazgató­ja erre válaszolva azt írta, hogy a kifogás jogos. Ez­úton kérnek elnézést azok­tól a vásárlóktól, akik az Aranykanna ABC Áruház­ban a termékért 46.40 forin­tot fizettek. A 200 grammos szójakocka ára 23.20 forint Megállapították, hogy nyolc csomagot adtak el belőle drágábban. A vásárlókat visszavárják, és az árkülön­bözettel azonnal kártalanít­IA tárgyalóteremből I Órarablásért hét év Még a nyár derekát mu­tatta a naptár, amikor a ti- szaföldvári Sport Presszó­ban iszogatott a tizennyolc­éves helybeli Gonda Lajos (Ó Nagy B. út 37.) és a fia­talkorú Sz. J. Záróra körül ugyancsak emelkedett han­gulatba kerültek. Noha már laposakat pislogtak, annyit azért még láttak, hogy egy férfi zsebében feltehetően több pénz lehet: legalábbis ez derült ki a márkában tartott bankókról, amikor fizetett. A történeti hűség­hez. tartozik az is, hogy a férfinak sem sok hiányzott már ahhoz, hogy valamilyen vízszintes testhelyzetet ve­gyen fel. — Hallod-e — súgta Gon­da a cimborájának —, meg kéne szerezni a stekszet .. . Bólintás jelezte a választ, és a tett aijnál inkább kivi­telezhetőnek látszott, mivel az illető hazafelé indult. A két jómadár tisztes távol­ságból követte az egyensú­lyát keresgélő atyafit, aki szerencsétlenségére ráadá­sul találkozott Puporka Já­nossal. Róla annyit, hogy 23 éves helybeli lakos (Baross út 135.) aki rövid élete fo­lyamán eddig már öt alka­lommal összeütközésbe ke­rült a törvénnyel. • Akadt ezek között járműlopás, ga­rázdaság, betörés, vereke­dés. Mindezek ellenére affé­le jó ismerősként köszöntöt­ték egymást, és még pár szót is váltottak, majd a kocsma felé igyekvő Pupor­ka találkozott két cimborá­jával. Ö is azt ajánlotta: re­mek ötlet a rablás: éppen ezért gyorsan vett a presz- szóban egy doboz cigarettát, majd csatlakozva cimborái­hoz, a pityókás ember után eredtek. Utol is érték, majd Puporka nekiesett, mivel el akarta venni ■ az óráját. Egyedül nem sikerült, mert a megtámadott hadonászott, de azután közös erővel csak megkaparintották az áhított órát. A sikeres rablás után zsebrevágta, és mint aki jól végezte a dolgát, távozott. A társai azonban nem elégedlek meg ennyivel, ép­pen ezért egy sötét zugba is követték a kiszemelt áldo­zatot, és először négyszáz forintot vettek ki a zsebé­ből. Már eltávoztak, amikor eszükbe jutott, hogy több is lehet nála, ezért visszamen­tek hozzá. A csillagtalan éj­szakában alig találtak rá, mert a földön feküdt. Sum­ma summárum: az illetőnek újabb ezer forintja bánta a második találkozást. Az éjszakai rablók ügyét felsőfokon a Szolnoki Váro­si Bíróság dr. Kiszelyné dr. Finta Éva tárgyalta. Gonda Lajost társtettesként, cso­portosan elkövetett rablás bűntette miatt 3 évi fegy- házra, Sz. J.-t 3 évi, a fia­talkorúak börtönében eltol-» tendő szabadságvesztésre, az órát elrabló Puporka Jánost pedig hét év fegyházra ítél­ték. Az ő esetében azért ennyi az elzárás, mivel több­szörös visszaesőről van szó. Mindezeken kívül hármójuk közül ő az, aki feltételes sza­badságra sem bocsátható, így tehát le kell ülnie a hét évet. Talán felesleges a kér­dés, hogy a pár száz forin­tos szerkezet megért-e eny- nyi esztendőt? Aligha. Már- Dedig az ő esetében ennyi lesz az elzárás, és a többiek­nek sem csökken a bünteté­sük, hiszen másodfokon a megyei bíróság, dr. Dobos József tanácsa az ítéleteket helybenhagyta. D. Sz. M. ják a boltban. A rossz árazás miatt az illetékes dolgozót figyelmeztetésben részesítet­ték, egyben felhívták az ABC-áruház vezetőjének fi­gyelmét, hogy hasonló eset­ben fegyelmi fehelősségre- vonást alkalmaznak. Hozzászólás cikkeinkhez Oz önvédelem jogán Az utóbbi időben a gáz- és riasztópisztolyokkal kapcso­latban sok cikk jelent meg a lapokban, foglalkozott vele a rádió, televízió is. Leg­utóbb a Néplap december 7-i számában olvastam e témá­ról, melyben a fegyverszak­értő fejtette ki aggályait. Véleményem szerint nem olyan veszélyes eszközről van szó, mint amilyennek bemutatták. Az erről szóló t.v-riportot gyenge cirkusz­nak tartom. Mivel a gáz- és riasztófegyverek tartásáról, Vásárlásáról hozott törvény- erejű rendelettel sok fóru­mon elutasítóan foglalkoz­tak, engedtessék meg az el­lenkező vélemény is: enge­dély nélkül is van belőle olyanoknál, akiknél ez jog­talan előnyt jelent. S ha már egyeseknél ezek az esz­közök megtalálhatók, meg kell adni a lehetőséget má­soknak is, hogy, ellenük vé­dekezhessenek. Hány ember maradna életben, ha az erő­szakos cselekményeket nem késsel, golyós fegyverekkel követnék el. Ezért is indo­kolt lenne az engedélyezése, és azért is, mert már fényes nappal leütnek embereket, gépkocsikat rongálnak, ke­rítésről lopják el a dróthá­lót s'tb. Aki törvényesen vá­sárolhatna ilyen eszközt, az nem a közrend ellenében tenné, hanem a rendőr part­nere lehetne — írta többek között Csömör András jász- kiséri olvasónk. Bár helyt adtunk ellen­kező véleménynek is, nem titkoljuk, hogy azokkal ér­tünk egyet, akik a gáz- és riasztófegyverekről hozott törvényerejű rendelet ha­tályba lépése ellen tiltakoz­tak és érveltek! A mások sé­relmére, bűncselekményre is használható fegyvereket nem érdemes a jog eszközeivel szentesíteni­Urbán József rendőr-őr­nagy fegyverszakértő véle­ménye is erről győzhette meg olvasóinkat. A döntés­hozók rugalmasságát bizo­nyítja, hogy az Elnöki Ta­nács a december 2-i ülésén visszavonta a gáz- és riasz­tófegyverektől hozott rende­letet. (A szerk.) Szerkesztői üzenet Dókus Lászlóné, Török- szcutmiklós: A levelében le­írtak alapján feltételezzük, hogy az új olajkályha huzat­beállítása rossz, ezért nem fűt megfelelően. Kérésünk­re az ÁFOR szajoli telepé­nek minőségellenőrzési osz­tályáról rövidesen felkere­sik, és megvizsgálják, hogy milyen a fűtőolaj kalóriaér­téke. Összeállította: Csankó MiklósnO i A szerkesztőség postájából Öreg ház alá folyik az viz Köszönöm, hogy talpra állítottak az új ár (31.30) arról a fi­guráról, amit a vevő kivá­lasztott. A vita végére érke­zett, és elismerte az árazás­ból származó hibát, a vevő­től pedig elnézést kért. A Kéményseprés és kötelesség Nem azért az 1.30-érl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom