Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-05 / 265. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. NOVEMBER 5. Üres lakás gazdát kíván Alapos felmérést követően terjesztik a vb elé javaslataikat a megyei tanács munkatársai Az év elején 5167 lakásigénylőről tudtak a megye városaiban és Martfűn. Az igénylők nagyjából fele-fele arányban szeretnének tanácsi bérlakáshoz, illetve OTP-lakáshoz jutni. (Valamivel kevesebben kérnek bérlakást, s valamivel többen vá'lalnák, hogy lakásgondjukat saját erőből, hitel segítségével megoldják.) Épül a megyében évente kétezer-nyolcszáz — háromezer lakás. Kevés. Tudjuk, hogy kevés. Különösen akkor, ha azt is tudjuk, hogy legnagyobb hányaduk úgynevezett önerős építkezés eredménye. Magyarul családi ház, vagy társasházi lakás, amelynek tető alá hozásához természetesen segítséget nyújt az OTP vagy a takarékszövetkezet. Ám — ismétlem — ezek javarészt nem csökkentik az ilyen vagy olyan formában lakást igénylők számát. Elvándorolt Szolnok megyéből ebben az évben több mint tízezer ember. Az úgynevezett népességmegtartó képesség dolgában a 19 megye közül hátulról vagyunk harmadikok a sorban, azaz nálunk rosszabb népesség- megtartó mutatóval csak Borsod és Szabolcs rendelkezik. A két legfontosabb elvándorlási ok a más megyében való munkavállalás, illetve a továbbtanulás. Gyanítom, harmadik ok a lakáshiány, ha az elvándorlás indítékait csupán az élet anyagilag megfogható, a javakkal kézzelfoghatóan körülmezsgyéz- hető dolgaiban keressük. Nem hittek a statisztikának A statisztika kimutatott az év elején a megyében hétezer üresen álló lakást! Nemigen leli meg a bölcsek kövét, aki azt mondja; nosza, költöztessük be azt az ötezer igénylőt ezekbe a lakásokba, adjuk hozzá az egyébként is épülő háromezret, és kijön, nemhogy lakásínségről, inkább lakásbőségről kell beszélnünk. Mellesleg, ha igaz a hétezer, meg a háromezer, és családonként legalább három emberrel számolunk, máris otthonra lelhet a megyében egycsapásra harmincezer állampolgár. Háromszor annyi, mint ameny- nyien ebben az évtizedben itthagyták e tájat. De jó lenne, ha így lenne! Csakhogy közel sincs így! Aki így számol, azt nem a matematika, hanem saját rossz logikája csapja be! Mert — hogy mást ne mondjunk —, azok az üresen álló lakások, — döntően családi házak —, nem ott találhatók, ahol legnagyobb a hiány. Mondjuk a megyeszékhelyen, ahol háromezer-hat- száz az igénylő. Nem véletlenül olyan népszerűek Szandaszőlős, Rákó- czifalva, meg Üjfalu, Tószeg, Várkony, de még Vezseny — vagy a másik irányban Zagy- varékas — portái, régi házai a szolnokiak körében. Szóval azok az üres lakások, házak éppen azért üresek, mert ott kókadoznak, szomorkodnak, ahol, nem pedig ott büszkélkednek, ahol kellenének. Hagyjuk, hát akkor, az egész okoskodást? Semmiképpen ne, így vélték ezt a tanácsi szakemberek is. — Nem hittünk a számoknak, ám a nagyságrend — a kimutatott hétezer üres lakás —, mégiscsak sok — vallja azóta is dr. Kerékgyártó Imréné, a megyei tanács építési- és vízügyi osztályának csoportvezetője. — A dologgal foglalkozni kell! A megyék közötti együttműködés jegyében elmentünk Bácsba, meg Csongrádba. Ott mi a helyzet? Közben megérkezett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felhívása: „Társadalmi, gazdasági fejlődésünk, belső ellentmondásainak egyik sajátos jelensége, hogy míg az ország — Körülbelül négyezer olyan családi ház áll üresen a megyében — vélekedik Nagy Ferenc, a megyei tanács tervosztályának csoportvezetője — amely jelenlegi állapotában, vagy ki- sebb-nagyobb felújítással lakható volna. De ne játsszunk tovább a számokkal — hétezer, négyötezer, négyezer —, a becsléssel, a közelítő felmérés adataival, mert — szerencsére — a megyei tanács szakemberei sem azt tették! Júniusban körlevelet küldtek szét a megyében, az összes tanács megkapta. Megkérték őket, mérjék fel most már egyes településein lakáshiány van, más településeken viszont lakóépületek, családi házak állnak hosszú ideig üresen. Közismert, hogy „legdrágább lakás” az üresen álló lakás, ennek megfelelően egyre fokozódó társadalmi igény az üresen állás időtartamának megrövidítése, a lakások mielőbbi hasznosítása”. Ezért — javasolja a minisztérium — a tanácsok irányított, szervezett formában foglalkozzanak az üresen álló lakóépületek értékesítésével. Majd a körlevél ismerteti azokat a már meglévő — talán kellően ki nem használt — lehetőségeket, amelyek az üres lakások adásvételét hivatottak köny- nyíteni. Igen ám! Az élet — hogy úgy mondjam —, alaposan túlhaladta — többek között — az 1974-es alaprendeletet. Kiss Péter, az építési- és vízügyi osztály főelőadója már sorolja is az érveket, ellenérveket : — A rendelet erősen korszerűsítésre szorul. A megyében például kizár 22 kiemelt települést, ahol a kedvezményes hitel ilyen lakások megvásárlására nem fordítható. Pedig üres lakás ott is található, lakásigénylő még több! Aztán, ami igaz volt 74-ben — „az (ilyen) ingatlanok forgalmi értéke száz-háromszázezer forint körül alakul” — az kevéssé igaz ma! Most, százezer forint kölcsönt nyújthat az OTP (kedvezményes kamattal) ilyen lakások megvásárlására. Ez kevés! Különösen kevés, ha bekalkuláljuk: telekkel együtt nem kínálnak 100—300 ezerért még huszonöt évig lakható házakat. (A 25 év is kikötés!) Mi a teendő? A nyáron Kecskeméten összeültek Bács, Békés, Csongrád, meg Szolnok megye tanácsainak vezetői. Szót váltottak, az üresen álló lakásokról is. Az előterjesztést Bács-Kiskun megye tanácsa készítette. Azt írják benne, hogy „közelítő felmérések” szerint Békés megyében nyolcszáz— ezer, Bács-Kiskunban ezernégyszáz, Szolnok megyében körülbelül négy—ötezer családi ház áll üresen. végre pontosan; végül is mi a helyzet? Valóban hány ház áll üresen? Eladná-e azt benne nem lakó tulajdonosa? Az üres családi házak közül mennyi lakható, hány szorul felújításra? Vegyék számításba azokat az ingatlanokat is, amelyek esetében csak a telek hasznosítható. Rákérdeztek még a becsült forgalmi értékre, a közművesítésre és egy sor másra. A helyi tanácsok szorgalmasan töltögették a rubrikákat és szeptember közepére beküldték az adatokat a megyeszékhelyre. A felmérés eredményét a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat összesíti még az idén számítógépein. Merthogy az elképzelések szerint az IKV ingatlan- közvetítő csoportjának lesz a feladata — talán már jövőre — az üres lakások adása, vétele is. Az pedig pénz nélkül nem megy. Vajon lesz-e tőke erre a célra? — A nyáron már jeleztük az Országos Tervhivatalnak, hogy a mostani, kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek nem segítik az üres lakások megvásárlását. Pedig, ha a lakásgazdálkodásba bevonjuk ezeket a lakásokat, a megyében a feszültség jelentősen csökkenhet. Elsősorban a tanácsi bérlakásokra szorulók helyzetén szeretnénk javítani — tájékoztat Kerékgyártó Imréné. — Viszont éppen nekik legkevesebb a pénzük! — Ebben az évben hetvenöt millió forinttal részesültek a tanácsok a megyében a kedvezményes kamatozású központi lakástámogatási hitelkeretből. Igaz, hogy ennyit korábban még soha nem kaptunk a Tervhivataltól, jövőre mégis valamivel többet szeretnénk. Ebből a lakástámogatási hitelkeretből mind az ötvenhárom tanács kérhetett a megyében, a hetvenötmillió most merült ki. Szolnok negyvennégy millióval élt az év elején. Itt vannak az újabb, még erre az évre szóló igények, azokból is látjuk, hogy jövőre nem lesz elég a hetvenöt millió. Nos, e hitelkeret felhasználásának módjáról mindenütt a helyi tanács dönt. Odaítélheti a lakásvásárlónak vissza nem térítendő támogatásként — ebben az esetben a helyi tanács vállalja magára a hitel törlesztését —, illetve megkaphatja az illető kedvezményes hitelként. — Ez rendben is van, csakhogy sok a lakásra váró. Az üres lakások felvásárlásához mégiscsak szüksége lesz az IKV-nak az induláskor némi forgótőkére! — Egyelőre nagy kérdés, hogy ezt honnan tudjuk előteremteni. Összesítés még az idén — Tulajdonképpen nem olyan nagy összegről, néhány millió forint forgóalapról van itt szó — állítja Nagy Ferenc. — És a másik; többféle módon is bevonhatók az üresen álló lakások a lakás- gazdálkodásba. A helyi tanácsok is gondolkozhatnak, mit tudnának tenni. A helyi tanács is megveheti állami lakásnak, vagy közvetítheti ezeket az ingatlanokat! Az OTP-től felvett hitellel és a tanácsi támogatással együtt bizonyára akadna vásárló. A másik megoldás, ha az IKV adja-veszi a lakásokat, a házakat. Ha valaki megkapja a családoknak járó szociálpolitikai támogatást és — teszem azt — ugyanazt a hitelt, mintha új lakást építene, már lenne fizetőképes kereslet. És hadd áruljam el még egy eretneknek tűnő gondolatomat: ha sem az ingatlan- közvetítő szervezet, sem a tanács nem veszi meg a házat, mondjuk kibérelheti a helyi tanács a rászorulónak. Mindezzel elsősorban azt kívánom jelezni; minél többféle lehetőségen gondolkodunk, annál jobb. Nem szívesen szakítom félbe Nagy Ferenc „eretnek”, megoldást előrevivő gondolatait. Ám most — úgy tűnik — nemigen juthatunk tovább. A megyei tanács illetékes osztályai mindenesetre hamarosan a végrehajtó bizottság elé terjesztik javaslataikat az üresen álló lakások dolgában. Mi pedig — addig is — kíváncsian várjuk, mit bocsátanak ki az IKV számítógépei. Egri Sándor Barátsági nap A tudomány orosz nyelven a Lehel Vezer _ •■■■ Gimnáziumban __________VáHllOfOl 3 1616006 „ Nem mindennapi óra a mai”, kezdte a tanítást Galina Viktorovna tegnap délelőtt a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium nyelvi laboratóriumában. A szomszéd termekből is áthozták a székeket a vendégek szá nára, akik az utolsó sorban és padok mellett szorongva ti- gyelték az óra menetét. A pergő kérdéseket gyors válaszok követték, azután a tanárnőt ismételve a diákok szavakat, mondatokat skandáltak, majd letették a fejhallgatót, mikrofont és a labor egy másik végében szemléltető képek előtt ültek össze. A 45 perc alatt egyetlen magyar szó hangzott el, az is akcentusa miatt derültséget keltve, a tanárnő szájából. Az orosz tannyelvű oktatás nyílt tanítási napján a vendégek már az első órán meggyőződhettek arról, hogy a herényi gimnáziumban milyen eredményességgel folyik az oktatás. Pedig a társalgói órát jóval nehezebbek követték, ahol nemcsak az orosszal, hanem a képletekkel, összefüggésekkel is meg kellett küzdeniük a gyerekeknek. Magyarul is próbára teszi az embert a fizikai törvényszerűségek megértése, megmagyarázása. Valen- tyina Zserebenykova óráján azonban úgy tűnt, hogy a diákoknak az idegen nyelv nem okozott külön nehézséget. Az első hetek különösen fárasztóak voltak — mondta később a szünetben Farkas Andrea —. de már megszoktuk ezt a koncentrálást, belejöttünk az oroszba. Amikor válaszolni kell általában már nem a nyelv okoz gondot. Ezt állapították meg a vendégek is az eszmecserén. A gyerekek ilyen rövid idő alatt is megtanultak oroszul gondolkodni, legalábbis egy szaktárgy adott területén. A vendégek, jórészt értő szakmabeliek, a Szolnoki Varga Katalin Gimnázium tanárai (ahol angolul kezdődött idén kéttannyelvű oktatás) és nyelvszakos tanárok voltak. Az órákon ott figyelt egy népes küldöttség is Szolnokról, és tanáraik vezetésével szovjet állampolgárok gyerekei. Közülük többen nem először találkoztak a jászberényi diákokkal, mert egy hetet már közösen töltöttek a nyár végén. A most bemutatkozó jászberényi tanulók korábban már fél évet, a nyolcadik osztály második felét. a gimnázium falai között az orosz nyelv bűvkörében töltötték. Elegendő is volt ez az előkészítő ahhoz, hogy szeptember elsején zavartalanul, de nem minden várakozás nélkül megkezdődjék az orosz nyelvű képzés. A két csoportra bontott hu- szonkettes létszámú osztály diákjait az első hetesben teljes egészében lekötötték az órák. A délelőtti foglalkozások és a délutáni konzultációk után kimerültén érkeztek haza, vagy dőltek le a kollégiumi ágyakra. Ugyanakkor teljes készültségben volt és van ma is a tanári kar nemcsak a két tanítási nyelvű oktatásban résztvevő tanárok. Nyitott kérdés még, hogy tudják-e tartani ,orosz nyelven is a gimnáziumi szintet a megye egyik legerősebb középiskolájában, ezért fogott össze mindenki. A Szovjetunióból három tanár érkezett, ők most tanulnak magyarul, a tanári karban pedig mindenki feleleveníti az orosz tudásit, üres időben látogatják az orosz órákat. Erre azért is szükség van, hogy lássák, hol tart szakmailag az oktatás, hol kell esetleg segíteni a délutáni konzultáción. A barátsági napon a délután a megemlékezésé és a szórakozásé volt. Hagyomány a gimnázium és a helyi szakközépiskola között, hogy az évfordulókat közösen ünnepelik. Most a nagy októberi szocialista forradalom tiszteletére a Liska József Erősáramú Szakközép- iskola diákjai adtak műsort szovjet szerzők műveiből a Déryné Művelődési Központban. Azután pedig a pinceklubba vonultak a fiatalok, ahol a diszkóban már nem volt szükség annyira a nyelvtudásra. A szolnoki szovjet diákok is rövid műsorral kedveskedtek vendéglátóiknak, és a közeljövőben viszontvárják a herényi gimnazistákat, hogy Szolnokon erősítsék a barátság szálait. Lukácsi Pál MTESZ egyesületek Küldöttgyűlések kezdődnek Novemberben és decemberben a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 33 tagegyesületének többsége küldöttértekezletet tart. Azért nem mind, mqrt az egyesületek önállóan döntenek a tanácskozás összehívásának szükségességéről. A szakemberek értékelik a két és fél éve megtartott küldöttértekezletek óta eltelt időszak munkáját, s meghatározzák az elkövetkezendő időszak tennivalóit. Valamennyi tudományos egyesület maga határozza meg, milyen témákat tűz a küldöttértekezlet napirendjére. Az azonban bizonyos, hogy mindenhol számba veszik a műszaki fejlesztést akadályozó tényezőket, s elemzik a reálértelmiség munkafeltételeit, anyagi és erkölcsi megbecsülését. A küldöttértekezleteken megvitatják azt is, hogyan lehetne az egyesületek szerepét növelni a gazdaságpolitikai döntések meghozatalában. Az egyesületi tanácskozásokat követően a MTESZ előreláthatóan a jövő év februárjában országos tanácskozáson tekinti át az 1986-ban megtartott XIV. küldöttközgyűlés határozatainak időarányos végrehajtását. Kiállítások, előadások, Karcagi napok A két szomszédos megye illetve a két város közötti együttműködés erősítését szolgálja az a rendezvény- sorozat, melyet Kiskunhalas és Karcag Város_ Tanácsa közösen hívott életre. A kunsági történelmi, néprajzi, népművészeti, irodalmi és képzőművészeti hagyományai, valamint a két város közötti mai kapcsolatok ápolásának szándékával látja vendégül Karcagot a Duna- Tisza közének nagymúltú települése, Kiskunhalas. A Karcagi napok eseménysorozatát tegnap délután nyitotta meg Molnár Ferenc a Karcagi Városi Tanács elnöke. Ezt követően a Gőzön István Művelődési Központban Györfi Sándor szobrász- művész munkáiból válogatott kiállítást ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Bel- lon Tibor múzeumigazgató. Ugyancsak tegnap két rendhagyó irodalomóra volt a város három középiskolájában, melynek keretében a Nagykunságnak az irodalomban játszott szerepéről beszélt Körmendi Lajos író. Az egyhetes — november 11-ig tartó — Karcagi napok keretében gazdag kiállítási anyagot tekinthetnek meg a kiskunhalasiak: A Győrffy István Nagykun Múzeum, a koncertek Kiskunhalason Háziipari Szövetkezet, valamint a Népi Iparművészeti Szövetkezet anyagából nyílik egy-egy bemutató, önálló kiállításon szerepel Karcag népművészete. A fentieken kívül megtekinthetik ifj. Szabó Mihály, Kungazda Ferenc és Kántor Sándor fazekas tárgyait. A művelődési központban dr. Kovács Tibor orvos-festő mutatja be képeit. Ma este 20 órai kezdettel a Máv Művelődési Házban a Senior Yorick zenekar ad koncertet, ugyanakkor az Alföld étteremben gasztronómiai bemutatót rendeznek a Nagykunság jellegzetes ételkülönlegességeiből. November 8-án a gyakorlatban is jól hasznosítható talajkutatási tudományos eredményekről számol be dr. Blaskó Lajos kandidátus, a DATE Kutatóintézetének munkatársa. November 9-én a városi könyvtárban a Yorick diákszínpad és az amatőr műfordító kör mutatkozik be, egy nappal később pedagógiai tárgyú előadást tart Veréb József. A Karcagi napok zárásaként november 11-én a Gőzön István Művelődési Központban a karcagi vonószenekar, valamint a zeneiskola tanárai adnak hangversenyt. A Magyarország tudományos felfedezői című új állandó kiállítás megnyitásával egyidejűleg múzeummá avatták az. Érdi Magyar Földrajzi Gyűjteményt. Képünkön a székely szoba (MTI fotó: Cser István) Központi hitelkeret
