Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. NOVEMBER 5. Ülést tartott a Minisztertanács Kormányszóvivői tájékoztató Folytatódtak Grósz Károly bécsi megbeszélései Kurt Waldheim, az Osztrák Köztársaság elnöke .üdvözli Grósz Károlyt A Minisztertanács pénteki ülésén támogatáscsökkentési programot tárgyalt meg, s úgy határozott, hogy arról az Or­szággyűlés számára írásos tájékoztatást ad a novemberi ülésszakon. Ügy döntött, hogy kezdeményezi a felszámolási és az állami szanálási eljárásról szóló törvényerejű rendelet módosítását. Kezdeményezi továbbá az illetékről szóló jog­szabály korszerűsítését. A kormány előterjesztést fogadott el a szabványosításról és a minőségügyről, s tájékoztatást hallgatott meg a foglal­kozási rehabilitáció korszerűsítéséről. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a XXIV. nyári olimpiai játékokon részt vevő magyar kül­döttség szerepléséről készített előterjesztést, s elismerését fejezte ki az érintetteknek a sikeres szereplésért. A kormány szóbeli tájékoztatást hallgatott meg a moz­gássérültek rehabilitációjáról. A nemzetközileg elismert gyógyító munka támogatására a Pető Alapítvány bővítését kezdeményezte. A Minisztertanács végül felmentésekről és kinevezések­ről határozott. (Folytatás az 1. oldalról) két. A gazdasági együttmű­ködésben az a cél, hogy ez ne korlátozódjék csupán az árucserére, hanem minél inkább bővüljön ki olyan korszerű formákkal, mint a vegyesvállalatok létrehozá­sa, a közös beruházás és ku­tatás. Vranitzky kitért a magyar vezetővel folytatott tárgya­lásainak főbb témáira is. Közölte: biztosították egy­mást mindkét országnak a Bécs—Budapest világkiállí­tás közös megrendezésére irányuló szilárd szándéká­ról és együttműködési kész­ségéről. Az osztrák kor­mányfő a nagymarosi víz­lépcső építését illetően le­szögezte, hogy az ebben va­ló osztrák közreműködés szerződéseken alapul, e szer­ződések változatlanul érvé­nyesek, és az osztrák félnek semmi oka sincs a közremű­ködés „megfontolására” vagy módosítására. Grósz Károly bevezető nyilatkozatában értékes­nek, előremutatónak és őszintének nevezte Franz Vranitzkyvel folytatott tár­gyalásait. Elmondta, hogy eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatokról, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és országaik éle­téről. Hangot adott vélemé­nyének, hogy a kancellár ta­valy szeptemberi budapesti látogatása óta még jobban megismerték egymást, s még hasznosabbá vált a két or­szág közötti együttműködés is. A -két kormányfő ezután kérdésekre válaszolt. Egy svájci lap szerkesztője — utalva arra, hogy Grósz Ká­roly már bejelentette távo­zását a Minisztertanács élé­ről — megkérdezte: ez a tel­Koszorúzási ünnepségek Az 1956-ban, az ellenfor­radalmárok elleni harcban elesettek emlékének tiszte­legtek pénteken Budapesten. A néphatalom hősei, az el­lenforradalmárok ellen ví­vott harcban elesettek em­lékhelyeinél, sírjainál lerót­ták kegyeletüket a párt-, az állami és a társadalmi szer­vek, a fegyveres erők és testületek képviselői, vala­mint a fővárosiak sokasága. A Köztársaság téren tar­tott megemlékezésen részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A munkás- mozgalmi mártírok emlék­műve mellett magasodó dombormű kőfalánál Bara­bás János, az MSZMP buda­pesti bizottságának titkára mondott beszédet. tt Szovjetunió szünetelteti a csapatkivonást (Folytatás az 1. oldalról) hálják a maguk javára ki­használni azt a kedvező helyzetet, amely a szovjet egységek távozása és az af­gán hadsereg erőinek a pa­kisztáni határövezetből tör­tént kivonása után alakult ki. Az ellenzék fokozta ka­tonai tevékenységét, tárna-* dásainak elsősorban a pol­gári lakosság esik áldoza­tul — mutatott rá Bessz- mertnih, és pontos szám­adatokat közölt az áldoza­tok nagyságáról. Emiatt a Szovjetunió vá­laszintézkedéseket fogana­tosított önvédelmi céllal, s többek között nagyobb ha­tásfokú fegyverekkel erő­síti meg az afgán kormány­erők haditechnikai poten­ciálját — közölte Bessz- mertnih, jes kormány lemondását je­lenti-e. A miniszterelnök elmond­ta, hogy Magyarországon ez nem meghonosodott politikai gyakorlat, de lehet, hogy így lesz. Mindenesetre az elmúlt egy évben a Minisztertanács összetétele jelentősen meg­változott, s nem látja okát annak, hogy a kormány le­mondjon. A Szabad Európa Rádió munkatársa az osztrák kan­cellártól azt kérdezte: mi a véleménye arról, hogy az osztrák közvélemény helyte­lennek tartja a bős—nagy­marosi vízlépcső-beruházás­ban való osztrák részvételt. Ugyancsak a Szabad Európa kérdezte Grósz Károlyról: Elképzelhető-e, hogy a tö­meges tiltakozás esetén még­is leállítják az építkezést. Franz Vranitzky hangsú­lyozta, erőműveket nem egy­két évre, hanem egy-két év­tizedre építenek. A magyar fél döntött, osztrák részről szerződés alapján vállalkoz­Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke és Straub F. Brúnó, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke a nagy októberi szoci­alista forradalom 71. évfor­dulója alkalmából táviratban köszöntötte Mihail Gorba- csovot, az SZKP KB főtit­kárát, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökét és Nyikolaj Rizskovot, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökét. A magyar vezetők a Nemrég Eduard Sevard- nadze, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re, aki a Varsói Szerződés külügyminszrteri bizottságá­nak ülése alkalmából Buda­pesten tartózkodott, exklu­zív interjút adott a Magyar- ország főszerkesztőhelyette­sének. A beszélgetés során számos aktuális politikai kérdést érintettek, így szó esett a megújuló szovjet dip­lomáciáról, a, szocialista or­szágok gyakoribb önálló külpolitikai kezdeményezé­seiről, a szovjet—amerikai, magyar—szovjet kapcsola­tokról, Kínáról, a fegyver­zetcsökkentésről és a szovjet politikai foglyokról. Mint Sevardnadze elmond­ta, a szovjet diplomáciában új gondolkodás érvényesül, kapcsolatainkat erre építik valamennyi országgal, de természetesen prioritást él­veznek a szövetséges álla­mok, a szocialista világ or­szágai. A szocialista országok kül­politikai törekvéseiről szól­tak a munkára, s mint min­den szerződést, ezt is végre­hajtják. Grósz Károly válasza rö­vid volt: nem képzelhető el az építkezés leállítása. Az Országgyűlés túlnyomó több­séggel tudomásul vette azt a amely az építkezés folytatá­sáról szól. Grósz Károly és kísérete pénteken délután az osztrák parlament épületében talál­kozott Leopold Gratz-cal, a Nemzeti Tanács első elnö­kével és a négy parlamenti frakció vezető képviselői­vel. A parlamenti találkozót követően — szűk körben — zárómegbeszélést folytatott Grósz Károly és Franz Vra­nitzky. Ezen értékelték a találkozó tapasztalatait. A magyar kormányfő magyar- országi látogatásra hívta meg az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárját, aki a meghívást köszönettel elfogadta. párt, a kormány, az Elnöki Tanács, a magyar nép nevé­ben táviratukban kifejezik jókívánságaikat az ünnep al­kalmából. „A nagy októberi szocialista forradalom győ­zelme, a világ első szocia­lista államának létrejötte nyitotta meg a társadalmi haladás új korszakát. A ma­gyar nép forradalmi harcá­nak eredményei is szorosan kapcsolódnak a nagy októ­ber eszméihez, elválasztha­tatlanok történelemformáló hatásától” — hangsúlyozza a többi között a távirat. va Sevardnadze kifejtette, hogy a múltban az egységet egyöntetűségként fogták fel. Ma azonban az igazi egység a közös ügyhöz való hozzá­járulás sokféleségét tételezi fel. A magyar—szovjet kap­csolatok egyik izgalmas po/it- ja a íegyverzetcsökkentés várható magyarországi ha­tása. Erre vonatkozóan a szovjet külügyminiszter el­mondta; tudja, hogy a ma­gyar közvélemény számára mennyire érzékeny ez a kér­dés. A szovjet embereket is izgatja. Majd hozzáfűzte: a Szovjetunió nem kívánja örökké nemzeti határain kí­vül tartani csapatait. Ha a tárgyalásokon sikerül meg­egyezni a NATO-tagorszá- gokkal, a csökkentés érinte­né a Magyarországon állo­másozó szovjet katonai al­egységeket is. Ezekről a kérdésekről ol­vashatnak bővebben az ér­deklődők a Magyarország 45. számában, amely a postahi­vatalokban és az újságáru­soknál kapható. A Minisztertanács ülését követően a kormányszóvivő, Marosán György távollété­ben Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap főszerkesztője tájé­koztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a testület Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes elnökletével több mint öt órán át tanács­kozott, s a kemény, éles vi­tákkal kísért eszmecserén csaknem hetvenen fejtették ki véleményüket a napi­renden szereplő 11 kérdés­sel kapcsolatban. A megvi­tatott témák közül a szóvi­vő kiemelte a kormány támo­gatáscsökkentési program­ját. A reformtörekvéseket gyakorlati tettekre váltó, nagy jelentőségű intézkedés- sorozat lényege, hogy a költ­ségvetési támogatások je­lenlegi, mintegy 130 milli­árd forintos summáját négy esztendő alatt fokozatosan csökkentik. Jövőre, a prog­ramnak megfelelően, 29 mil­liárd forinttal csökken a gazdaság különböző terüle­tein a támogatások összege; 27 milliárddal mérséklődnek a termelői ártámogatások, s két milliárd forintot tesz ki a fogyasztói ártámogatás el­vonása. További két fontos adat: a bányászatnak mint­egy 5 milliárd forintos, az agrárágazatnak pedig csak­nem 9 milliárdos támogatás­elvonással kell szembenéz­nie. Egyforma feltételeket Ugyancsak a pénteki ' ülés napirendjére került több, a támogatás-leépítéssel ösz- szecsengő téma is. A felszá­molás, az állami szanálás jogszabályainak módosítá­sát kezdeményezve, a kor­mány az eljárási szabályok egyszerűsítésére törekszik. Az illetményekről szóló tör­vényjavaslat korszerűsítésé­vel pedig azt kívánják elér­ni, hogy szektor- és verseny­semleges szabályozás ala­kuljon ki; egyforma feltéte­lek érvényesüljenek a gaz­daság minden területén. A szabványosításról és a minőségügyről hozott új rendelkezések a gazdálkodás megújuló szervezetéhez iga­zítják az előírásokat, egy­szersmind igyekeznek figye­lembe venni a magyar ter­mékek nemzetközi verseny- képességének megszerzésé­hez, megtartásához szüksé­ges új minőségi követelmé­nyeket. A kormány ülésén beje­lentés hangzott el arról, hogy tárcaközi bizottság ala­kult a mozgássérültek re­habilitálásában, gyógyítá­sában világhírű eredménye­ket felmutató Pető-módszer, illetve a Pető Intézet támo­gatására. A testület igyek­szik minden segítséget meg­adni e ^módszer elterjeszté­séhez, népszerűsítéséhez, a gyógyítómunka kiterjeszté­séhez. Ugyancsak a mostani minisztertanácsi ülésen szü­letett meg az elhatározás a Nemzetközi Pető Társaság, illetve a nemzetközi jellegű Pető Intézet létrehozására. A kormány döntött a nem­zetközi Pető Alapítvány fel­állításáról is, s az elkövetke­zendő időszakban 40—45 millió forintos új beruházás­sal bővülhet az intézet. A Minisztertanács ülésén bejelentették azt is, hogy különböző tárcák vezetőinek részvételével bizottságot hoz­tak létre, amelynek felada­tául szabták a hazai vegyes­vállalatok létesítésével kap­csolatos igazgatási, jogi eljá­rások jelenleg meglehetősen hosszadalmas procedúrájá­nak lerövidítését, meggyor­sítását. A testületet Med­gyessy Péter vezeti. Bövlil a kedvezmények köre Bajnok Zsolttól Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár vette át a szót. A támogatás-leépítési prog­rammal kapcsolatban el­mondta, hogy az erről szóló tájékoztatót megküldik az országgyűlési képviselőknek is, így az háttéranyagul szol­gálhat a novemberi ülés­szaknak a gazdaságpolitikai feladatokkal foglalkozó té­maköréhez. Ez annál is fon­tosabb, mivel a program szerves részét alkotja a gaz- dáságpolitikái törekvések­nek, így például a belső pénzügyi egyensúlyt hivatott javítani. A cél ugyanis, hogy ne kizárólag az elvonásokra építsenek, hanem inkább a támogatások. mérséklésével szilárdítsák meg az egyen­súlyt. A négy éves program során a 130 milliárdos támo­gatási összeg 40 milliárdra csökken, így évente hozzáve­tőleg 20 milliárd forint tá­mogatás leépítése várható. A programot egyébként hama­rosan nyilvánosságra hozzák, s az érdeklődők részletes át­tekintést kaphatnak arról is, hogy a költségvetés mely ágaiban szerepelnek támoga­tások, mi ezek feladata és célja, milyen következmé­nyekkel lehet azokat leépí­teni, s a kormány miként kíván eljárni ezekben a kér­désekben. Madarasi Attila rámutatott arra, hogy az említett 130 milliárd forint a gazdálkodás folyó költségei­hez kapcsolódó támogatáso­kat öleli fel. Ezen kívül is léteznek ugyanis támogatá­sok, amelyek a szocialista áruforgalommal összefüggő pénzügyi hidak szerepét töl­tik be, illetőleg a beruházá­sokhoz, fejlesztésekhez jut­tatott hozzájárulások. A kor­mány ezekkel kapcsolatban is a korszerűsítésre törek­szik, a piacgazdaság követel­ményeihez jobban igazodó rendszert kívánnak meg­honosítani. Ugyancsak kéz­hez vehették már a képvi­selők a vállalkozási nyere­ségadó törvénytervezetének „második olvasatát”, amely­hez a Pénzügyminisztérium a jobb eligazodást segítő hát­téranyagokat is mellékelt. így például tájékozódhat­nak a bérpolitika és a bér- mechanizmus jövő évi ala­kulásáról, illetve a társada­lombiztosítási rendszer ter­vezett változásairól. A rövid tájékoztató után az újságírók számos kérdés­sel fordultak az államtitkár­hoz. Kinek a zsebéből veszik majd ki azt a 9 milliárd fo­rintot, amit a mezőgazdaság­tól vonnak el — hangzott a kérdés. Madarasi Attila utalt arra, hogy a mezőgazdaság­ban jövőre különböző költ­ségnövekedések, támogatás- leépítések, felvásárlási ár­emelések következnek be. A mezőgazdasági üzemekre há­rul majd a feladat, hogy gazdaságosságuk javításával fedezzék a támogatás-leépí­tésnek mintegy harmadát. Ez az összeg tehát semmiképp nem jelentkezhet majd a fo­gyasztói árak emelkedésé­ben. Egy további kérdéssel kap­csolatban az államtitkár le­szögezte: a vállalkozási nye­reségadó-törvény tervezete változatlanul 50 százalékos általános nyereségadóból in­dul ki, amiből az egyes te­vékenységek különböző ked­vezményben részesülnek. Ennek eredményeként a nyereségadó gyakorlatilag 40 százalék, körül alakul, a benyújtott tervezet szerint. A kedvezmények köre egyébként bővült, elsősorban az élelmiszer-kiskereskede­lem, illetve néhány kulturá­lis tevékenységgel kapcso­latban. Bajnok Zsolt elmondta, hogy a parlament őszi ülés­szakán elhangzott egyik kép­viselői javaslat nyomán a kormány pénteki ülésén fog­lalkozott a magas állami tisztségeket betöltő vezetők munkabérére, illetve nyugdí­jazására vonatkozó szabá­lyozással. Az ezzel foglalko­zó írásos jelentés megállapí­totta, hogy e kérdés több szempontból rendezetlen. Máig sincs például tisztázva, hogy ki illetékes a minisz­ter, illetve miniszterelnök illetményének megállapítá­sára. Jórészt ezzel is magya­rázható az állami vezetők bérének devalválódása, ami az államigazgatás egészében éreztette kedvezőtlen hatá­sát. A szóvivő példaként em­lítette, hogy az elmúlt évben a miniszterelnök illetménye mindössze 67 százaléka volt a kiemelt vállalatok vezetői fizetésének, a miniszteri net­tó fizetés pedig csupán 64 százaléka volt egy „a” ka­tegóriába sorolt vállalati ve­zető bérének. Ezért az idén, az Elnöki Tanács egyetérté­sével, a legfelső állami veze­tés szintjén 12,3 százalékos bérrendezés volt. A minisz­terelnök jelenleg 40 300 fo­rint, a miniszterek pedig 30 200 forint illetményben részesülnek. E kérdések megnyugtató rendezésére egyértelműen tisztázni kelle­ne például — feltehetően az Alkotmány megfogalmazá­sakor —, hogy ki a kineve­ző, kinek az illetékességi és felelősségi körébe tartozik ilyen szinten az illetmények, fizetések megállapítása. Bajnok Zsolt érintette a dinamikusan fejlődő ma­gyar—amerikai gazdasági kapcsolatokat. Elmondta, hogy Grósz Károly Egyesült Államokbeli látogatása óta tíznél több, műszaki-tudo­mányos, gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó amerikai delegáció látogatott hazánk­ba. Intenzívebbé és kiter­jedtebbé vált az együttmű­ködés, például az Occidental Petroleum céggel, amely a magyarországi szénhidro­génkutatásban vesz részt, s eredményesnek ígérkező együttműködés alakul a Bechtel céggel, amely komp­lex hatástanulmányt készít a bős—nagymarosi vízlép­csővel kapcsolatban. Emel­lett ígéretesek a kontaktusok a távközlésben, a számítás­technikában, a könnyűipar­ban. Elismerés az olimpikonoknak Ami az olimpikonok sze­replését illeti, a kormány ülésén elismeréssel szóltak a magyar csapat kiemelkedő eredményeiről, ugyanakkor azt sem hallgatták el, hogy a doppingügyek árnyékot ve­tettek a magyar sportra. Ez­zel kapcsolatban Deák Gá­bor, az ÁISH elnöke adott tájékoztatást a kormány tagjainak. Elmondta, hogy a doppingbotrányba kevere­dett két magyar súlyemelő ügyében minden eddigi vizs­gálódás eredménytelen volt. Éppen ezért az ÁISH továb­bi lépéseket tart szükséges­nek, s egy rangos szakértők­ből álló bizottságot nevezett ki azzal a céllal, hogy az eset körülményeit a lehető legteljesebben tárják fel. Magyar vezetők távirata Exkluzív interjú a Magyarország legújabb számában Eduard Sevardnadze a magyar—szovjet kapcsolatokról, csapatkivonásokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom