Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

««■— SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évf. 264. sz„ 1988. nov., 4., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: „Nem tudok megbarátkozni a szobrokkal” A rádió és a televízió jövő heti műsora Kiégett a Tungsram lámpája Hz MSZMP Központi Bizottsága november 1—2-i ülésének állásfoglalása n belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól i. törvény módosítása. Meg­indult a kormányzati dönté­si rendszer megújítása. _A szakszervezeti mozgalom, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szövetkezeti szövetségek és más társadalmi szerveze­tek is hozzákezdtek mun­kájuk megújításához. Meg­alakultak, vagy megalakuló­ban vannak különböző új társadalmi-politikai moz­galmak és egyesületek. Bő­vül a tér a különböző érde­kek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére, ugyanakkor a nézetek polarizálódnak. n A párt- és állami ve- zetés helyzetét nehezí­ti, hogy egyszerre kell meg­küzdenie a múltban elköve­tett hibák következményei­vel és a jelenlegi gondokkal. Az elmúlt másfél évtized be nem váltott ígéretei, a sok­szor megalapozatlan előre­jelzések, a XIII. kongresszu­son elhatározott célok telje- síthetetlensége növelik a bi­zalmatlanságot. A gazdasági helyzetről adott hiányos tá­jékoztatás, a túlságosan centralizált döntési rend­szer, valamint az a hiedelem, hogy a párt cselekvési lehe­tősége csaknem korlátok nél­küli, azt a tudatot erősítette, hogy pusztán politikai szán­dékoktól függ, mikor és mi­lyen ütemben következik be a helyzet javulása. Ma sem eléggé ismert a kormányzati döntések korlátozott moz­gástere, ezért erősödik az a felfogás, hogy a helyzet ki­zárólag az érdekképviselet javításával gyorsan megvál­toztatható. A termelésben végrehajtandó fordulatot azonban nem pótolhatja a hatékonyabb érdekképvise­let sem. m A pártértekezlet óta végbement változások mellett is romlik a lakosság — és így a párttagság — hangulata. Ennek fő oka, hogy a gazdasági egyensúly javítására tett — egyébként eredményt hozó — intézke­dések együtt járnak az élet- színvonal érezhető további csökkenésével, az életkörül­mények nehezebbé válásá­val. Felszínre kerülnek és erősödnek a korábbi gazda­ságpolitikából is eredő társa­dalmi-szociális feszültségek. Több lakossági réteg ma ne­héz körülmények között él, így a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a pályakezdő fiatalok, az alacsony jöve­delmű szakképzetlen dolgo­zók, az értelmiség jelentős része. A pártértekezleten végbe­ment személyi megújulás és az elfogadott program széles körben azt a hitet keltette, hogy gyors ütemben lesz le­hetséges a lakosság életkö­rülményeinek javítása. A gazdaság teljesítményeiben azonban csak hosszabb tá­von érhető el fordulat. Ezért ma reálisan nem számolha­tunk a meglévő társadalmi feszültségek gyors ütemű enyhítésének lehetőségével. Ma az érdekérvényesítés színtere egyoldalúan az el­osztási viszonyokra — a jö­vedelmekre, a juttatásokra — tevődött át, miközben hi­ányzik a helyzet orvoslásá­nak termelési háttere. Nyíl­tan ki kell mondanunk, hogy a társadalom különböző ré­tegei által megfogalmazott — önmagukban jogos — igé­nyek rövid távon anyagi esz­közök hiányában nem elé­gíthetők ki. Ezek teljesítésé­nek feltételei csak a gazda­ságpolitikai fordulat végre­hajtásával, a gazdasági re­form következetes kibonta­koztatásával a termelésben hozhatók létre. 5 A társadalmi-politikai ■ mozgalmak, egyesüle­tek megjelenésével, az ér­dekképviseleti szervezetek tevékenységének megerősö­désével a párt kiforratlan, de valóságos pluralista jel­legű politikai viszonyok kö­zé került. Erre a helyzetre sem a párt központi szervei, sem a párttagság nem vol­tak eléggé felkészülve. A párt központi vezető testüle­téit a várakozó magatartás jellemezte. A. párttagság je­lentős része az új helyzet­ben magára hagyatottnak érzi magát. Ez a különböző törvénytervezetek társa­dalmi vitájában is megmu­tatkozott. (Folytatás a 2. oldalon) A tiszafüredi tornacsarnok PEVA és faszerkezetű technológiával készül. A 32 millió fo­rintos beruházás kivitelezője a Szotév. Az ép ítők várhatóan még ebben az évben átadják az új létesítményt. Képünk a belső munkálatokról készült — nzs — Grósz Károly Bécsben Megkezdődtek a kormányfői tárgyalások Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárja meghívásá­ra csütörtökön reggel hiva­talos látogatásra Bécsbe uta­zott. Kíséretében van Beck Ta­más kereskedelmi miniszter, Kovács László külügymi­niszter-helyettes, Marosán György, a kormány szóvivő­je és Demján Sándor, a Ma­gyar Hitel Bank Rt. elnök­vezérigazgatója. Nagy Já­nos, hazánknak az Osztrák Köztársaságban akkreditált nagykövete Bécsben csatla­kozik a küldöttséghez. Grósz Károlyt és kíséretét a Keleti pályaudvaron Med- gyessy Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Várko- nyi Péter külügyminiszter és Raft Miklós, a Miniszterta­nács Hivatalának vezetője búcsúztatta. Jelen volt Ge­rald Kriechbaum, az Osztrák Köztársaság ideiglenes ügy­vivője. A vendéget és kíséretének tagjait hozó különvonat 10 órakor futott be az osztrák főváros Déli pályaudvarára. Grósz Károly fogadására megjelent Franz Vranitzky, Robert Graf gazdasági mi­niszter és több más osztrák vezető személyiség. Ott volt Nagy János, hazánk nagy­követe, aki Bécsben csatla­kozott a küldöttséghez. A magyar vezetőt katonai tiszteletadással köszöntötték. Elhangzott a két nemzeti himnusz, majd Grósz Károly és Franz Vranitzky elvonult a felsorakozott katonai dísz­egység sorfala előtt. A pártfőtitkár-miniszter- elnökre már a látogatás első napján zsúfolt program várt. A kancellári hivatalban előbb Franz Vranitzkyval négyszemközti eszmecserét tartott, — amelyen kívülük csak a tolmácsok voltak je­len —, délután pedig a két kormányfő vezetésével ösz- szeült a magyar és osztrák tárgyaló küldöttség. A szűkkörű megbeszélés­ről Kovács László külügy­miniszter-helyettes tájékoz­tatta az újságírókat. Mint el­mondta, a mostani magas szintű találkozó a tavaly el­határozott rendszeres kon­taktusok sorába illeszkedik. Franz Vranitzky hangsú­lyozta, hogy Magyarország iránt ma rendkívül nagy az érdeklődés a belpolitikai sajátosságok, az intenzív külpolitika és a magyar— osztrák kapcsolatok külön­leges jellege miatt. Grósz Károly tájékozta­tást adott a magyarországi helyzetről. Ügy fogalmazott: a reform végrehajtása len­dületesen folyik, bár ha­zánkban vita van arról, hogy gyors vagy esetleg lassú-e a fejlődés. A magyar minisz­terelnök szerint: a szüksé­geshez képest lassú, a lehe­tőségekhez képest gyors. Beszélt az alternatív moz­galmakról és arról is, hogy Magyarországon vita van az egypártrendszerről és a többpártrendszerről. Kie­melte a magyar politikai rendszer stabilitását, azt, hogy az ország szocialista szövetségesei támogatják tö­rekvéseinket, széles a nem­zetközi szimpátia hazánk iránt. A magyar külpolitika fontos célja, hogy bővítse a kapcsolatokat a szocialista világrendszerrel, de nem mondhat le azokról, a gaz­daság fejlesztéséhez szüksé­ges lehetőségekről, amelye­ket a legfejlettebb ipari or­szágokkal való együttmű­ködés jelenthet, ezért fej-' leszti kapcsolatait a nyu­gati országokkal és a nyu­gat-európai integrációs in­tézményekkel. Ugyancsak délután Grósz Károly a kíséretében levő személyiségekkel együtt lá­togatást tett az Osztrák Szö­vetségi Ipari Gazdasági Ka­marában, s találkozott a szervezet vezetőivel és az osztrák gazdasági élet kép­viselőivel. Este részt vett azon a díszvacsorán, ame­lyet tiszteletére az osztrák kormányfő adott A díszva­csorán pohárköszöntők hangzottak el. A mai események között szerepel egyebek között Grósz Károly és Franz Vra­nitzky közös sajtóértekezle­te, Grósz Károly látogatása a magyar piacon is tevé­kenykedő Waagner—Bíró gépgyártó cég bécsi üzemé­ben, találkozója Kurt Wald­heim osztrák köztársasági elnökkel, megbeszélése az osztrák parlament képvise­lőivel, valamint a magas szintű magyar—osztrák tár­gyalások befejeződése. NEFAG-tervek Erdőfelújítások Szolnok és Pest megyében Rekordévet zár a mezőgazdaság Országos értekezlet az ágazat feladatairól Csütörtökön a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyete­men az egyes ágazatok kép­viselői országos értekezleten elemezték a mezőgazdaság helyzetét. Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter arról adott tájékoz­tatást, hogy az agrárágazat — összehasonlító árakon szá­molva — eddigi történeté­nek várhatóan legnagyobb termelési értékét állítja elő az idén. A miniszter ismertette az 1989. évi szabályozórendszer alakulását. Erről azt mon­dotta: az ágazatok jövedel­mezőségi helyzete együttvé­ve nem romlik. A támogatá­sok jelentős része fokozato­san megszűnik, s fontos az is: szűkül a hatósági áras termékek köre és a közvet­len hatósági beavatkozás je­lentősége. r A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság er­deiben megkezdték az elő­készületeket az őszi erdőfel­újításra, pótlásra és új zöld­területek telepítésére. A Szolnok és Pest megyében lévő harmincötezer hektár erdőségből az ősszel, első alkalommal négyszáz hektár területet újítanak fel akác­cal és nemesnyárral, illetve erdei és feketefenyővel. Het­ven hektárnyi területen pó­tolják a kitermelt fákat. Az új csemetéket termeléke­nyen dolgozó, praktikus gé­pekkel teszik a földbe. A gazdaság brigádjai a saját erdei telepítésen túl bér­munkában is dolgoznak,, gé­peikkel, harminchektárnyi területet ültetnek be, főleg mezőgazdasági üzemeknek. Felmérték a gazdaság er­deiben azt is, hogy a kör­nyezeti ártalmak okoztak-e kárt. Megállapításuk szerint a ceglédi és a pusztavacsi nemesnyár illetve akácültet­vényekben található foltok­ban károsodás, illetve ki­pusztulás. A jelenséget csak- kis részben tulajdonítják a légszennyezés okozta árta­lomnak, sokkal inkább gya­nakodnak a száraz, aszályos időjárásra, minek következ­tében alaposan megcsappant az erdőterületek talajának vízkészlete. A nagy alföldi gazdaság azért is törődik fél­tő gonddal az erdeivel, mert a kitermelt fa javarészét sa­ját üzemeiben dolgozzák fel. Az akácból például a pusztavacsi üzemben hajlí­tott bútoralkatrészeket gyár­tanak. Abádszalókon ládá­kat készítenek, míg nagykö­rösön, kizárólag exportra, raklapokat állítanak elő. Er­re a munkára a közelmúlt­ban teljesen automatizált új olasz gépsort helyezlek üzembe. Franz Vranitzky és Grósz Károly cllép a díszegység előtt I Az 1988. május 20— ■ 22-ei országos párt­értekezlet a gazda­sági és politikai rend­szerben. átfogó válto­zást, a szocializmus megújí­tását határozta el: a haté­konyan működő, a világgaz­dasághoz jól alkalmazkodó szocialista piacgazdaság fel­tételeinek a megteremtését, illetve a politikai intézmény- rendszer demokratikus áta­lakítását. Ehhez jobb szemé­lyi feltételeket hozott létre a párt központi vezető tes­tületéiben. Az elmúlt öt hónapban a különböző szin­tű vezető testületek megha­tározták saját, a megújulást szolgáló feladataikat. A me­gyékben, a városokban ki­bővített pártbizottsági ülé­seken, másutt pártértekez­leteken foglalkoztak a tenni­valókkal. A megújulási fo­lyamatban nagy jelentősé­gű, hogy a további munkát meghatározó döntéseket nem központi előírásra, hanem helyi kezdeményezésekre alakították ki. Ez növeli a párttagság befolyását a megújulási folyamatra, hoz­zájárul a pártszervezetek aktivitásának kibontakozá­sához. 2 A Központi Bizottság * kezdeményezésére az állami szervek széles körű társadalmi bázison, bizottsá­gi rendszerben hozzákezd­tek az átfogó gazdasági re­form, illetve a gazdaságpoli­tikai fordulat kidolgozásá­hoz. Az Országgyűlés elfo­gadta a gazdasági társasá­gokról szóló törvényt, folya­matban van a tulajdonvi­szonyok átalakulása, a költ­ségvetési és a bérreform ki­dolgozása. A pártértekezlet állásfog­lalása nyomán megindult a politikai intézményrlendszer átfogó reformja. Megkezdő­dött az alkotmány felülvizs­gálata. A kormány több mint 30 új törvény előkészítésé­hez kezdett hozzá. Napi­renden van a gyülekezési és egyesülési törvény megal­kotása, a választójogi

Next

/
Oldalképek
Tartalom