Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

xxxix. évf. 284. sz„ 1988. nov. 29., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tanácskozott az SZKP KB Napirenden a politikai intézményrendszer reformja Hétfőn Moszkvában megtartotta soros ülését az SZKP Központi Bizottsága. Az ülésen a politikai intézményrend­szer reformjával összefüggő intézkedéseket vitatták meg, a téma előadója Mihail Gorbacsov, a KB főtitkára volt. A kérdésről nyitott vitá­ban összesen tizenegyen szó­laltak fel, közöttük Vitalij Vorotnyikov, az OSZSZSZK LT elnökségének elnöke, Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára, Vaino Válás, az Észt KP KB első titkára Abdulrahman Ve- zirov, az Azerbajdzsán KP KB első titkára. A vitát Mi­hail Gorbacsov foglalta ösz- sze, majd a testület határo­zatot fogadott el a tárgyalt napirendi pontról. A tanácskozást Pozsgay Imre nyitotta meg, hangsú­lyozva, hogy ezt a találkozót a kormány és a SZOT kép­viselőinek előző, szeptemberi megbeszélésének szellemé­ben hívták össze. A tanácskozás napirendjé­ül a résztvevők elfogadták az államminiszternek azt a ja­vaslatát, hogy elsőként a Munka Törvénykönyve mó­dosításával kapcsolatos kér­déseket, majd ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb — vitatott — pont­jait, s ezután a foglalkozta­táspolitika aktuális tenniva­lóit vegyék górcső alá. Nagy Sándor különösen nagyra értékelte a kormány készségét a találkozó iránt, mert mint mondta: nagyon nehéz helyzetben kerül sor erre a megbeszélésre. A szakszervezetek abból in­dulnak ki, hogy jövőre olyan helyzetben keli élni, dolgoz­ni, amikor változatlanul nagy terhet kell viselnie az ország'“ népének. Az eredeti elképzelésekhez képest ron­tani fogja a költségvetés helyzetét, hogy az Ország­A Központi Bizottság ugyancsak hétfői ülésén hallgatta meg Nyikolaj Rizs- kov előterjesztését a Szov­jetunió 2005-ig szóló gazda­ság- és társadalomfejlesztési koncepciójáról, amiről szin­tén határozatot fogadott el. A szovjet párt vezető tes­tületé megerősítette a szep­temberi KB-ülésen megala­kított kül- és belpolitikai bi­zottságok személyi összeté­telét. Az ülésen Inamzson Usz­gyűlés legutóbbi, múlt heti ülésén a beterjesztett javas­latnál alacsonyabb mértékű nyereségadót fogadtak el. Ezt is figyelembevéve a szakszervezetek határozot­tan kérik: további terheket ne hárítsanak a lakosságra, az eredeti 1989-es mértéke­ket felülvizsgálva keressék az elfogadható kompromisz- szumokat a reálbérek ala-- kulása, a szociálpolitikai juttatások és a nyugdíjak kompenzálása ügyében. En­nek lehetséges forrásairól szólva a SZOT főtitkára fel­vetette a katonai kiadások további mérséklésének szük­ségességét, a nagyberuházá­sok terheinek esetleges idő­beli széthúzását, a veszte­séggel gazdálkodók támoga­tásának leépítését. A találkozót Pozsgay Imre is fontos eseménynek minő­sítette. Egyetértett azzal, hogy azokban a kérdések­ben, amelyekben megálla­podásra jutnak, tényszerű, világos forgalmazásra kell törekedni, hogy a későbbiek­ben egyik félnek se legyen lehetősége a maga értélme­manhodzsajevet, az Üzbég Párt Központi Bizottságá­nak volt első titkárát az SZKP KB-tagsága, további két személyt pedig KB-pót- tagsága alól mentett fel a Központi Bizottság, mert le­járatták magukat. * * * Az SZKP Központi Bi­zottsága megbízza a Politikai Bizottságot és a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottsá­gait: hajtsák végre azokat az egyeztetett intézkedéseket, zése szerint interpretálni az elhangzottakat. Ez a kor­rekt együttműködés egyik feltétele — hangsúlyozta. A kormány is nagy remé­nyeket fűz a szakszerveze­tek tanácskozásához, mert amikor a szakszervezeti mozgalom saját helyzetének, szerepének tisztázásával fog­lalkozik majd, egyúttal vá­laszt keres az ország problé­máinak megoldására is. A továbbiakban arról szólt, hogy a kormánynak a rossz gazdasági helyzetben is jók a tárgyalási pozíciói. Ezzel kapcsolatban kiemel­te: a kormány politikailag nem kívánja viselni a fe­lelősséget azért a korszak­ért és azokért a tévedések­ért, amelyek az ország gaz­dasági válságához vezettek. Üj körülményeket és új ki­indulópontokat kell terem­teni, hogy az együttműkö­désben is új határok felé haladhasson a SZOT és a kormány"— mondotta az ál- lamminiszter! A vitában felszólalók kö­zül Halmos Csaba államtit­kár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke ki­fejtette: az előzetes tárgya­lások során a Munka Tör­MA: Véradók napja Szolnokon 3. oldal Újszászi hideg napok Szabadságié a szabadság ? 4. oldal Szolnok hét megyével határos Ha az ország térképét alposan megvizsgáljuk, könnyen igazat adunk an­nak a megállapításnak, hogy Szolnok az ország „legközpontibb” megyéje. Nem kevesebb, mint hét megyével határos, lakói jó- szomszédságban élnek Bé­kés, Bács-Kiskun, Heves. Csongrád, Pest, Borsod- Abaúj és Hajdú-Bihar me­gye lakóival. Mindez olyan együttműködést is jelent, amelyet Szolnok megye már a hetvenes évek második felében szorgalmazott szom­szédainál. A ' tanácsok együttműködését ugyanis az érvényben lévő jogszabá­lyok, valamint a tanácstör­vény, s legutóbb az Ország- gyűlés 1985-ben megalko­tott terület- és településfej­lesztési hosszú távú kon­cepciója is lehetővé, hova­tovább szükségessé teszi. A hetvenes évek második fe­lére a Szolnok Megyei Ta­nács részéről az együttmű­ködés lehetőségeinek föltá­rása volt a jellemző. Az el­ső szorosabb kapcsolat, s kezdeményezés Békés me­gyéhez kötődött. A két me­Komáromból Üj ipari kenőanyagok Környezetbarát, energia- takarékos és importkiváltó gépjármű- és ipari kenő­anyagokkal bővítette ter­mékskáláját a Komáromi Kőolajipari Vállalat. Az egyik többek között a két­ütemű mezőgazdasági gé­pek, a háztáji kisgépek, a kézi szerszámok és a mo­torcsónakok kopását gátol­ja. A másik elsősorban az ólommentes benzinnel üze­melő négyütemű személy- gépkocsik élettartamát nö­veli meg. Előnyösen hasz­nálható turbófeltöltésű mo­torokhoz is. A dízelmeg­hajtású gépek motorolaj - családja is bővült. A nagy­városi forgalomban közle­kedő tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz olyan újdon­ságot ajánlanak, amellyel üzemanyag-megtakarítás ér­hető el. Komáromban gyár­tott ipari kenőolajok hét különböző viszkozitású ter­mékkel egészültek ki. Al­kalmazásuknak többek kö­zött az az előnye, hogy lé­nyegesen jobb a hőstabili­tásuk és a kopáscsökkentő hatásuk. A gyár szakembe­rei a szabadban dolgozó, nagv hőmérsékleti ingado­zásnak kitett munkagépek­hez is kifejlesztettek egy új hidraulikaolajat, (Folytatás a 2. oldalon) Életvédelmi funkcióval is ellátott taxirádió-telefonok kísérleti gyártása kezdődött el a BRG salgótarjáni gyárában. Az URII sávban működő taxirádiók a diszpécserközponttal állnak összeköttetésben, s a hagyományos funkciók mellett vészhelyzet esetén riasztás­ra is alkalmasak (MTI fotó: Kulcsár József) (Folytatás a 2. oldalon) Kompromisszumokat keresnek A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése Megbeszélésre ültek össze a kormány és a SZOT képvi­selői tegnap a Parlamentben. A kormány tárgyaló küldött­ségét Poszgay Imre államminiszter, a szakszervezetekét pe­dig Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezette. A legutóbbi bővítések eredményeként több, mint 3100 négy­zetméter alapterületű üvegházzal rendelkezik a túrkevei Vá­rosgazdálkodási Vállalat kertészete. A thermálvízzel fűtött üvegházakban szegfűt, gerberát, fréziát, kálát, illetve csere­pes virágokat nevelnek (Fotó: T. K. L.) Együttműködés a megyei tanácsok között gye tanácsának tervgazda­sági bizottsága közösen mérte fel az együttműkö­dés lehetőségeit, s azok szervezeti, gyakorlati ki­munkálását apparátusaira bízta. Ezt követően Csong­rád megyével tárgyaltak közös dolgaikról a szolno­kiak. Az együttműködést segítette, hogy a dél-alföldi tervezési, gazdasági körzet­ben a három szomszédos, Békés, Csongrád és Bács- Kiskun egymás között már kialakította munkakapcso­latait. Így aztán körülbelül három éve a dél-alföldi gazdasági körzet Szolnok megyével is bővült. A négy alföldi megye tanácsi veze­tői évente megtárgyalják közös dolgaikat. Az együtt­működés egyelőre a kör­nyezetvédelemben, a keres­kedelemben és idegenforga­lomban. valamint a terme­lőszférák közül különösen a mezőgazdaságban hoz gya­korlati eredményt. Így pél­dául a Túrkeve felé vezető úton, a kétpói határban Szolnok megye társulásos formában hozta létre Bács- Kiskun, Csongrád és Békés részvételével a veszélyes hulladékok telepét. A következő együttműkö­dési megállapodást Heves és Pest megyével 1987-ben kö­tötte Szolnok megye. Ennek gyakorlati példája egyelőre, hogy két megyei tanács pénzével építenek utat Tar- naörs és Jászdózsa között, valamint az, hogy az épülő jászfényszarui gyógyszer- tár költségeihez Pest megye is hozzájárul. A Tisza-tó körzetében közös főépítészt foglalkoztat Heves és Szol­nok megye, s Kisköre, Ti­szafüred rendezési tervét a két megye készítteti el. Sajnos a megyék együtt­működésében egyelőre a legnehezebb a lakosságot legnagyobb mértékben érin­tő közlekedési és egészség- ügyi együttműködés lehető­ségeinek fölhasználása. Re­mélhetőleg ezen is segíteni fog az a megyék közötti in­formációs rendszer, amely számítógépes listán rend­szerezi a legfontosabb kö­zös feladatokat, s a cselek­vésre ösztönző feszültsége­ket, — á lakosság jobb el­látása érdekében. Rekonstrukció a jászberényi kenyérgyárban A jászberényi kenyérgyár 1957-ben egy iskolaépület átalakításával kezdett ter­melni. Harminc év alatt azonban az akkor korszerű­nek számító technológia alig változott, legfeljebb gépjavítások, gépcserék voltak. A naponta 10,9 ton­na kenyér sütésére alkal­mas gyárban 1976-ban üzembe helyeztek egy 7,3 tonna/16 óra kapacitású sü­teményesüzemet is. Az el­avult technológia miatt a jászberényi kenyérgyár ma már az igényeknek csak nehezen és nem teljes mér­tékben tud megfelelni. A Szolnok Megyei Sütő­ipari Vállalat ezért úgy ha­tározott, hogy mintegy 60 milliós beruházással teljes rekonstrukciót hajt végre J ászberény ben. A kivitelezés ez év nya­rán a szociális helyiségek, egy iroda és a laboratórium felújításával kezdődött. Idén még megépül a teljes liszt­manipuláció, vagyis a zsá­kos szállítást, tárolást liszt­silók váltják fel, és a liszt tankautóval, ömlesztett ál­lapotban érkezik. A jövő év első felében folytatódik a kenyérsütő üzem technoló­giai rekonstrukciója, mely­hez az épületet teljes egé­szében fel kell újítani, és részben átalakítani. A gőzkemencék helyett alagútkemence épül, korsze­rűsödik a dagasztás és a tésztakészítés más folyama­ta is. A kemencecsere ide­jén a kenyérsütés szünetel, melyet egyrészt a sütemé­nyesüzemben gyártandó ke­nyérrel, de főleg jászapáti, jászárokszállási és szolnoki üzemek segítségével pótol­nak. A vállalat felkészül arra, hogy a fogyasztók a rekonstrukciót a lehető leg­kevésbé érzékeljék. A pró­baüzem várhatóan a jövő év júliusában kezdődik, majd utána a munka foly­tatódik a süteményesüzem felújításával. Ott a kivite­lezést az év végére fejezik be. A Szolnok Megyei Sütő­ipari Vállalatnak a VII. öt­éves tervi legnagyobb beru­házásával a fogyasztói igé­nyeknek jobban megfelelő, egyenletes minőségű kenye­ret sütnek, javul a terme­lés biztonsága és a dolgo­zók munkakörülménye. LP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom