Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
(Folytatót a 2. oldalról) val, s azt Javasolta, hogy a tervezetet alaposan átdolgozva mint törvényjavaslatot terjesszék az Országgyűlés elé. Szlrtesné dr. Tom- sits Erika (Budapest, 22. vk), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Számú Gyermekklinikájának tanársegéde és Németh Ferenc (Békés m., 9. v.), az MSZMP Orosházi Városi Bizottságának munkatársa ugyancsak csatlakozott ahhoz az indítványhoz, hogy törvényben szabályozzák a lőfegyverekkel kapcsolatos kérdéseket. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk ), az Athenaeum Nyomda csoportvezetője azt firtatta: a törvénytervezet előkészítői miért nem vették figyelembe a honvédelmi bizottság észrevételeit. Az elhangzottakkal kapcsolatban Horváth István belügyminiszter hangsúlyozta: a kormány nem fog szembeszegülni az Ország- gyűlés mostani ülésén is megnyilvánuló közakarattal. Hogy mennyire veszik figyelembe a képviselők felvetéseit, arról elmondta: az Elnöki Tanács ülésén ugyan hangot adtak bizonyos aggályoknak, de sem a honvédelmi bizottság ott jelenlevő elnöke, sem más nem tiltakozott ez ellen az elgondolás ellen. Az Országgyűlés — három tartózkodással — úgy határozott, hogy a lőfegyverekkel és lőszrekkel kapcsolatban törvény szülessen. Ezért felkérték az Elnöki Tanácsot, hogy intézkedjen a törvény előkészítéséről,, s a törvényerejű rendeletet hatálytalanítsa. A képviselők ezután — e módosítással — egyhangúlag tudomásul vették az Elnöki Tanács jelentését. Módosító javaslat az élelmiszerekről szóló törvényhez A napirend szerint ezután Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), a Meggyfa utcai Napköziotthonos Óvoda óvónője az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvényhez fűzött módosító javaslatát terjesztette elő. A már egy korábbi ülésszakon elhangzott észrevételére emlékeztetve hangsúlyozta: indítványának lényege az volt, hogy az élelmiszerek gyártása és a forgalomba hozatala különüljön el egymástól. A gyártótól független szerv döntsön arról, hogy egy termék közfogyasztásra forgalomba hozható-e, vagy sem. Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter reagált a képviselői indítványra. Elmondotta, hogy álláspontját egyeztette a kereskedelmi miniszterrel, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkárával is. ök is egyetértettek abban, hogy, amit a képviselő kér, azt tartalmazza a jogszabály. Igaz, egyszerűsített formában, kevésbé zaklatva a gyártókat, ám megőrizve a fogyasztók érdekeit. A miniszter részletező válaszában kifejtette: a jelenlegi feltételek biztosítják, hogy a gyártmány vizsgálatát a gyártás egész vertikumában elvégezhessék, még a tömegtermelés megindítása előtt. Az ellenőrzési feladatokat a gyártásban a MÉM- hez tartozó szervezetek végzik. Ez a világ legtöbb országában így történik. Emellett a Kereskedelmi Minisztérium önállóan foglalkoztatja azt a szervezetet, amely a kereskedelemben, a vendéglátásban, a tömegétkeztetésben, a bolthálózatban vizsgálja az élelmiszerek forgalmát. Kovács Lászlóné ismét szót kért. Továbbra is azon a véleményen volt, hogy a gazdálkodó szervtől független szervezetnek kell elvégeznie az ellenőrzést. Ez az importtermékek esetében meg is valósul. Miért kell különbséget tenni a termékek között, attól függően, hogy az belföldről vagy külföldről származik? Az illetékes bizottság és a miniszter álláspontját a képviselők — 30 tartózkodással, 2 ellenszavazattal — elfogadták, elvetve ezzel a törvénymódosítási indítványt. Interpellációkat és kérdéseket tárgyalt ezután a képviselőtestület. Interpelléciók és kérdések Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Tsz pártbizottságának titkára aj gesztorgazdaságoknak az ipari szolgáltató szakcsoportok adótartozásaiért viselt felelősségével kapcsolatban interpellált a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez. Kifejtette, hogy a szövetkezeteket hátrányosan érinti, hogy a kötelékükből kiváló szakcsoportok adótartozásait rajtuk követelik. Dr. S'zilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke részletező válaszában szólt arról, hogy a szövetkezetek felelősségét a szakcsoportokért — 1981 óta — egy meglehetősen szigorú kormány- rendelet szabályozza. Eszerint a szövetkezet a szakcsoport tartozásaiért felel a szakcsoport elkülönített vagyonával, a szakcsoportnak átadott vagyonrészekkel, és ha mindez kevés, felel a szövetkezet egész vagyonával. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ezt követően két, 1985-ben megszűnt szakcsoport ügyében hozott bírósági ítélet magyarázatával világította meg a képviselők számára a bírói döntések okát. Szólt arról, hogy valóban ellentmondásos volt a különböző bíróságok megítélése a szakcsoportok adótartozásainak kérdésében, de végül is a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa állást foglalt az ügyben. Eszerint a jogszabály nem korlátozza a szövetkezet felelősségét a polgári jellegű tartozásokra, ez a felelősség a szakcsoport minden pénzügyi jellegű tartozásáért fennáll. Erről az elvi jelentőségű állásfoglalásról a Legfelsőbb Bíróság elnöke tájékoztatta az illetékeseket, és jelenleg is ez a mérvadó a vitás kérdésekben. Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el. Ennek indoklásául elmondta, hogy a bíróságok közötti jogértelmezési vita miatt nem egy vagy két szövetkezet, hanem szövetkezetek tucatjai kerültek lehetetlen helyzetbe. Szavazás következett: az Országgyűlés 21 ellenszavazattal, 153 tartózkodás mellett vette tudomásul a Legfelsőbb Bíróság elnökének válaszát. A képviselők ezután kérték, hogy az igen szavazatokat is számolják meg. Üjra szavaztak a választ elfogadók, akik 188-an voltak. Weiszböck Rezsőné (Győr- Sopron m., 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár nyugdíjas igazgatója a közlekedési miniszterhez interpellált a közutak rossz állapota, a soproni közúti határátkelőhely korszerűsítése, valamint a 84-es főút Sopront elkerülő szakaszának kiépítése tárgyában. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár a többi között elmondta, hogy az utóbbi évtizedben a közúti forgalom 30 százalékkal nőtt. az utak fenntartására fordítható összegek reálértéke a felére csökkent. Így az utak állapotának romlása meggyorsult. Évente mintegy 1000—1500 kilométer hosz- szúságú utat kellene aszfaltozni, de például ebben az évben csupán 300 kilométerre futotta. Támogatta az interpellálónak azt a javaslatát, hogy az útfelújításokra fordítható költségeket normatívák alapján számítsák Új törvényeket fogadott el az Országgyűlés ki. Egyetértett azzal is, hogy képezzenek úgynevezett útalapot, amelynek kialakítására a költségvetés reformja során kellene visszatérni. Kijelentette, hogy a Sopront elkerülő út megépítését a legsürgetőbb feladataik között tartják számon, de annak megépítésére a VII. ötéves tervben nem látnak lehetőséget. Weiszböck Rezsőné a választ elfogadta, de kérte az Országgyűlést, erősítse meg: a Sopront elkerülő út építésének legyen elsőbbsége a határátkelőhely beruházásával szemben. A képviselők az államtitkár válaszát — az interpelláló fenntartásával — 18 ellenszavazattal és 37 tartózkodással elfogadták. Dr. Hellner Károly (Bukamatviszonyok között — mutatott rá a képviselő — ez a mérték már idejét múlta. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter reálisnak ítélte meg a képviselő által felvetett problémát. A minisztériumhoz is számos olyan észrevétel érkezik, ami azt bizonyítja, hogy a szerződéses kamatmaximum 8 százalékos mértéke valóban idejét múlta. Ezzel kapcsolatban két dolgot ajánlott megfontolásra. Az egyik, hogy a kamatot valójában a gazdaság és a piac viszonyai alakítják. A másik: ameny- nyiben a Polgári Törvény- könyvben szabályoznak valamit, annak időtállónak kell lennie. Nyilvánvaló, hogy az idejétmúlt kamatmaximumot Derűs pillanat a komoly tanácskozás közben dapest, 32, vk.), a Magyar emelni kell. Kérdés azonGazdasági Kamara főosz- ban, hogy miként határoztályvezetője Polgári Tör- ható meg, s milyen mértévénykönyv 232. paragrafusá- két alkalmazzanak. A miban meghatározott kamat- niszter — a képviselővel címértékkel kapcsolatban in- lentétben — azt tartaná célterpellált az igazságügymi- szerűnek, ha a PTK-ban rögniszterhez. A hatályos tör- zítve szerepelne a kamat vény szövege kimondja: „a konkrét mértéke. A Pénzszerződéses kapcsolatokban, ügyminisztériummal és a ha jogszabály kivételt nem bankkal folytatott konzultátesz. kamat jár. Magánsze- ciók alapján arról tájékozmélyek egymás közti szer- tatta a képviselőt, hogy a ződési viszonyában kamat jövő év elején áttekintik a csak kikötés esetén jár, ka- lakossági bankügyleteket, s matos kamatot érvényesen ennek kapcsán alakítják ki nem lehet kikötni ...; a ka- a megfelelő kamatokat, is. mat mértéke, ha jogszabály Arra kérte az Országgyűkivételt nem tesz, vagy a lést, hogy ennek kapcsán a felek alacsonyabb mérték- jövő év elején térjenek viszben állapodnak meg, évi 8 sza az interpellációban megszázalék...; jogszabály el- fogalmazott problémára, térő rendelkezésének hiá- A képviselő és az Or- nyában a kamat kikötése az szággyűlés az interpellációra évi 8 százalékot meghaladó adott választ egyhangúlag részében semmis ..A mai elfogadta. Díjfizetési mentesség Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.), a Duna Cipőgyár szabásza az Országos Árhivatal elnökéhez interpellált. Azt kifogásolta, hogy a rádió- és a televíziószabályzat szerint minden műsorvevő készülék után előfizetési díjat kell fizetni, holott a tévékészülékeket nemcsak az adások vételére használják, hanem számítógépek működtetéséhez, monitorként is. Kérte, hogy ilyen esetekben mentesítsék a használókat a díjfizetési kötelezettség alól. Interpellációjának második részében azt kérte, hogy a magánszemélyek tévéelőfizetési díjmentességével kapcsolatos szabályozást változtassák meg. Jelenleg ugyanis csak az kaphat mentességet, akinek jövedelme nem haladja meg a 2500 forintot. Ez az összeg ma már rendkívül alacsony, a legkisebb nyugdíj is 2800 forint. Javasolta a mentességhez ■Szükséges jövedelemhatár felemelését a mindenkori legalacsonyabb nyugdíj ösz- szegére. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke mindkét kérést jogosnak ítélte. Ígérte, hogy legkésőbb a jövő év március 31-éig — az interpelláló képviselő bevonásával — rendezik a kérdést, addig pedig egyedi elbírálással, a nyugdíj legalacsonyabb összegét figyelembe véve adják meg a kedvezményeket. Bozsó Lajosné és az Országgyűlés a választ — egy tartózkodással — tudomásul vette. Dr. Vodila Barna (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a volt edelényi járási hivatal nyugdíjas elnöke a jogi képzettséggel rendelkező helyi tanácsi dolgozóknak a lakosság részére végzendő magánmunkája tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. Figyelmeztetett arra, hogy az ország sok ezer kistelepülésének lakói, ha kisebb jogügyleteket akarnak létrehozni — például adás-vételi szerződés, végrendelet készítése —, fáradságos utakat tesznek meg, esetenként napokig távol maradnak munkahelyüktől, s ez tetemes költséget is jelent számukra, mert jelenleg csak ügyvédek és ügyvédi közösségek köthetnek ilyen jogügyleteket. A helyi tanácsi vezetők alkalmasak ilyen munkák elvégzésére, s számukra anyagi, erkölcsi megbecsülést, tekintélyt és bizalmat jelentene, ha élhetnének ezzel a lehetőséggel. Kulcsár Kálmán igazság- ügyminiszter válaszában kifejtette: e kérdés a közeljövőben elkészülő, a jogi képviselet egységesítéséről szóló törvény kapcsán kerülhet előtérbe. Ugyanakkor rámutatott: a községi tanácsi vezetők és a lakosság között hatósági jogviszony áll fenn. Az ilyen ügyek intézése kapcsán ez a viszony sajátos módon megváltozhat. Gondot okozhat az is, hogy adott esetben ugyanazoknak az embereknek kell felülvizsgálni hatósági szempontból az egyes iratokat, akik készítették. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép érdi gyárr egységének igazgatója kereskedelmi miniszterhez interpellált szeszesitalok reggel 9 óra előtti árusítási tilalmának megszüntetési tárgyában. Elmondotta, hogy az „alkoholrendelet” alkalmazása üdülőhelyeken teljesen indokolatlan, de másutt sem érte el a kívánt hatást. Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszában egyetértett azzal, hogy a jogszabály elavult. Véleménye szerint a munkahelyeken kell szigorítani a fegyelmet, csak ez hozhat megoldást. Mivel ez a jogszabály több tárca együttes rendeleté, arra kérte a képviselőt, hogy a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériummal egyeztetve decemberben adhasson választ a kérdésre. Antal Imre — bízva a kedvező döntésben — elfogadta Beck Tamás válaszát; hasonlóképpen döntött a Parlament •■'is. Ezután Beck Tamás válaszolt dr. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) képviselőnek a legutóbbi ülésszakon az egészségügyi szolgálat gépkocsiellátása tárgyában benyújtott interpellációjára. A kereskedelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy a képviselő a körzeti orvosok gépkocsiellátásának megoldatlanságára hívta fel a figyelmet, kérve a helyzet megváltoztatását. A miniszter elmondta, hogy az intézkedés mintegy négyezer körzeti orvost érint, s a megoldáshoz 800 gépkocsira van szükség, hogy azokat öt évente ki lehessen cserélni. A kérést azóta teljesítették; az autók kiutalása a Szociális és Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe került. Beok Tamás elmondta azt is, hogy a napokban Cse- hák Judit szociális és egészségügyi miniszter további gépkocsik kiutalását kérte, s erre a kereskedelmi miniszter ígéretet tett. Szólt arról is, hogy a közeljövőben megvizsgálják a körzeti állatorvosok gépkocsi-ellátásának helyzetét is. Dr. Papp Elemér és az Országgyűlés a választ elfogadta. LakAsbérbeadás szabadon Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), a Budapesti Elektromos Művek vezérigazgatója az utak tisztasága tárgyában intézett kérdést a közlekedési minisztériumi államtitkárhoz; mert — mint mondotta — sok baleset származik abból, hogy az utak szennyezettek, piszkosak. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár válaszában elmondta, hogy az utak tisztaságát több rendelet, és az ez évben elfogadott közúti közlekedési törvény is szabályozza. Dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.) rábapor- dányi körzeti orvos a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhez intézett kérdést a telekkialakítás esetén fizetendő földvédelmi járulék alóli mentesítés tárgyában. Váncsa Jenő válaszában tájékoztatta a képviselőt, hogy az ezzel kapcsolatos törvény módosítását a jövő év első felében kívánják benyújtani az Országgyűlésnek. Ez alkalmat ad arr ra, hogy az egyes rendelkezéseket a társasági törvénnyel is összhangba hozzák. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferroké- mia Ipari szövetkezet jogtanácsosa az építésügyi és városfejlesztési minisztertől kérdezte: tervezik-e a helyiséggazdálkodásról szóló 19/1984./IV. 15./ miniszter- tanácsi rendelet olyan értelmű módosítását, hogy a magántulajdonban lévő laEgy tiltás Király Zoltán (Csongrád m„ 5. vk.), a Televízió Szegedi Stúdiójának szerkesztő riportere egy, 1945-ben kelt belügyminiszteri rendeletre hivatkozva — amely csupán bejelentési kötelezettséget ír elő a felvonulásokra, a gyülekezésekre — azt kérdezte a belügyminisztertől: a Budapesti Rendőr-főkapitányság milyen jogszabályok alapján tiltotta be a brassói munkásmegmozdulás első évfordulójára tervezett budapesti szolidaritási felvonulást, s miért oszlatta szét a rendőrség ezt a demonstrációt. Horváth István az általános társadalmi háttér felvázolása után rámutatott: az idézett rendelkezés mellett vannak más, magasabb szintű, frissebb jogszabályok is e kérdések rendezésére. Ami a konkrét esetet Illeti, a belügyminiszter elkást ne csak a helyi tanács elnökének engedélyével — vagyis lényegében egy kötelező, ám formális aktus után lehessen bérbeadni nem lakás céljára. Válaszában Somogy] László miniszter elmondta: foglalkoznak az említett rendelkezés módosításával. Ugyanakkor a miniszter válaszából kiviláglott: nem elsősorban a képviselő által felvázolt cél vezérli a jogalkotókat, ugyanis az a véleményük, hogy a lakásállományt védeni kell. 1987-ben összesen 766 lakás épült Magyarországon állami, vállalati kölcsön, szociális támogatás nélkül. Hétszázhatvan- hat család mondhatja tehát el magáról, hogy szabadon rendelkezik otthonával, az összes többi tavaly elkészült lakás tulajdonosai jelentős támogatást kaptak. A társadalmi igazságosságot sértené, ha az alacsony kamatú OTP-kölcsön törlesztése mellett valaki 25—30 ezer forintért adná bérbe egyik lakását (hiszen ilyen esetben általában töb lakással rendelkező tulajdonosról van szó). Tehát a minisztérium azzal foglalkozik, hogy megteremtse a jogi lehetőségét annak: ilyen esetben az OTP és a munkáltatói kölcsönt folyósító vállalat azonnali hatállyal felmondhassa a szerződést. A tartozás visz- szatérítése után az állampolgárnak természetesen joga lenne bármilyen céira szabadon bérbe adni a lakást. A miniszter szavait taps fogadta. Indoklása mondta, hogy a tüntetés szervezői a demonstrációt megelőzően bejelentést tettek a rendőrségen. Ott közölték velük, hogy a hely — a román nagykövetség környéke, illetve a forgalmas Thököly út — s a csúcsforgalmi időpont nem alkalmas egy ilyen demons- rációra. Emellett rális volt a veszélye annak, hogy az adott időpontban egy ilyen tüntetés esetleg kívülről is eredő sugallatra — valamiféle provokációba torkollik. A rendőrséget a tüntetés szervezői később azzal vádolták, hogy brutálisan lépett fel a demonstráció résztvevőivel szemben. A belügyminiszter szerint ez az állítás nem felel meg a valóságnak. A kérdésekre adott válaszokkal az Országgyűlés novemberi ülésszaka befejezte munkáját.