Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
TT»n éwf. M3, •*.. 1M3. »«t. m„ bétít A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződött ez ülésezek 0 Uj törvényeket fogadott el az Országgyűlés Vita és szavazás a Központi Műszaki Fejlesztési Alaprél szóló törvényjavaslatról — Kiegészítések és korszerűsítések a gazdasági társaságokról alkotott törvény nyomán — Tájékoztató a költségvetésről Kérdések, interpellációk Szombaton a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az Országház ülésterme Az ülésszak harmadik napján az elnöklő Jakab Ró- bertné elsőként Simon Péter Pálnak, (Borsod m., 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kombinát gyáregységvezetőjének adta meg a szót. A terv- és költségvetési bizottság előadója a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből való elmozdulást a termelés és a termékek műszaki színvonalának, versenyképességének javításában jelölte meg, amelyben meghatározó szerepet kap a kutatási-műszaki fejlesztési tevékenység. Leszögezte, hogy a fejlesztési célok kijelölése, a kutató-fejlesztő munka irányítása, feltételeinek és eszközeinek meghatározása a kormány feladata. Ennek egyik legfontosabb eszköze a Központi Műszaki Fejlesztési Alap rendszere, amely az elmúlt három évtizedben alapvetően bevált. A jelenlegi intézmény újraszabályozását a gazdasági reformfolyamathoz való illesztése követeli meg. Az alapról folytatott bizottsági vitákról szólva elmondta: a mélyreható eszmecserék során felszólalók helyeselték a törvényi szintű szabályozást, a rendszer szektor- és szervezetsemlegességét, normativitását. Alapvetően egyetértettek az alap céljaiban, a forrásképzés módjában, mértékében. Több bizottságban is felvetődött, hogy a kutatást. a műszaki fejlesztést, az ezekkel kapcsolatos pénzügyi és szervezeti kérdéseket szabályozó számtalan, és egymásnak részben ellentmondó rendelet, utasítás helyett az Országgyűlés tűzze napirendre egy egységes, korszerű innovációs törvény megalkotását. A vitában hangot kapott fiz is, hogy a fejlett nyugati technika-technológia átvételében nem voltunk elég határozottak. Az előrelépés erőteljes szemléletváltást követel, nemcsak az irányító szerveknél, hanem a vállalatoknál is. A bizottságok szükségesnek tartották, hogy a Minisztertanácsot kötelezzék évenkénti beszámolóra az Országgyűlésnek az alap felhasználásáról. Volt olyan javaslat is, hogy a Parlament hozzon létre tudománypolitikai bizottságot, amelynek feladata az alap felhasználásának ellenőrzése lenne. A terv- és költség- vetési bizottság vitájában szorgalmazták: az OMFB a törvényjavaslat elfogadása után változtassa meg szervezetét és működését. Tóth János (Budapest, 37. vk.), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára rámutatott: a magyar gazdaság jelenlegi kritikus helyzetének egyik legfőbb oka, hogy évtizedes lemaradás alakult ki a tudomány és a technika eredményeinek alkalmazásában. A reálértelmiség körében az ösztönző gazdasági, társadalmi környezet hiánya miatt lemondás, kétségbeesés, perspektí- vátlanság tapasztalható. Sokan külföldön, avagy pályájukat elhagyva a harmadik gazdaságban keresik a boldogulás útját. A műszaki értelmiség egy része deklasz- szálódik, elveszti értelmiségi jellegét. E kedvezőtlen folyamatok láttán az Ország- gyűlésnek is el kell gondolkodnia, s meg kell keresnie az e helyzetből kivezető utat. A MTESZ a törvénytervezet s más új törvénytervezetek vitájánál és elfogadásánál szeretné biztosítva látni a műszaki, tudományos haladás garanciáit a kormány munkájában, illetve a vezetés minden szintjén. Tóth János megállapította: a Központi Műszaki Fejlesztési Alap rendszere nem valamiféle egyedülálló, sajátosan magyar konstrukció. Az infrastrukturális, ágazatközi részvétel, illetve a kockázatmegosztás gyakorlata. Az ilyen vegyes finanszírozású fejlesztéseknél ugyanis hatékonyan kapcsolhatók össze az állami, a vállalati, a magán, illetve a hazai és a külföldi források. A MTESZ javaslattevő kíván lenni a Központi Műszaki Fejlesztési Alap fel- használásában, s igényt tart arra, hogy az alap felhasználásának társadalmi ellenőrzéséből is részt vállalhasson. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója bevezetőben arról szólt, hogy a jelenlegi körülmények között a műszaki fejlesztési alap képzése a vállalatok számára gyakorlatilag adójellegű elvonásként jelentkezik, terheiket növeli. Ez azért kedvezőtlen, mert a más. hasonló jellegű befizetésekkel együtt növeli a vállalati jövedelmek központosítását. Mindezzel együtt a képviselő jónak tartotta a törvényjavaslatot, azzal egyetértve elfogadásra javasolta. Ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy erősíteni kell az alapból folyósított pénzek felhasználásának ellenőrzését. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), egyetemi tanár, a MÉM Központi Élelmiszer- ipari Kutatóintézetének főigazgatója úgy vélekedett: a Központi Műszaki Fejlesztési Alap megteremtése jól, koncepciózusán történik, azonban az elosztásban, a felhasználásban az elvek és a gyakorlat összhangja még nincs kellően kidolgozva. Meggyőződésének adott hangot: halaszthatatlan rátérni a kockázati tőke szerinti finanszírozásra, azaz arra, hogy részt vállaljunk a műszaki fejlesztés megvalósításában állami eszközökkel és részesedjünk annak hasznából. (Folytatás a 2. oldalon) A szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leveleiből, cikkeinkre adott válaszok a 4. oldalon Az összefogás ad erőt a gondolatnak A tízéves Jászapáti Szövetkezeti Néptánc- együttes bemutatása az 5. oldalon. Mikor nyit Szolnokon a karácsonyi falu ? A kérdésre Márton Ernő, a városi tanács termelési ellátásfelügyeleti osztályának vezetője válaszol a 8. oldalon. Évente egyszer Szovjet—francia csúcstalálkozó Közös űrkutatás — Mitterrand elutazott Moszkvából A moszkvai szovjet— francia csúcsszintű tárgyalások mérlegét vonta meg szombat reggeli záró megbeszélésén Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand. A szovjet és a francia vezető elégedetten nyugtázta, hogy a Szovjetunió és Francia- ország álláspontja számos nemzetközi kérdésben megegyezik és hasonlóképpen ítélik meg a kétoldalú kapcsolatokat is. A Kremlben megtartott utolsó találkozón megkülönböztetett figyelmet szenteltek a ,.közös európai otthon" megteremtésére vonatkozó elképzelésnek. Gorbacsov abszurdnak nevezte azokat a véleményeket, hogy ez a terv a helsinki folyamat megtörésére, Nyu- gat-Európának az Egyesült Államoktól való leválasztására irányulna. Hangsúlyozta: az „európai közös otthon" megteremtése valójában a Helsinki megkezdett folyamat továbbvitele. Ügy ítélte meg. hogy a helsinki folyamat már eddig is számos politikai és gyakorlati eredményt hozott. Mindkét vezető szorgalmazta a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődését, a kulturális, oktatási, technológiai, környezetvédelmi együttműködés erősítését. Gorbacsov fontosnak nevezte, hogy az európaiak megtanulják: az elképzelések valóra váltásakor a földrész méreteiben kell gondolkodni. Korunk jelentős tényezője a széles körű nyíltság, amelyre a Szovjetunió törekszik — mondotta közvetlenül a közös szovjet— francia űrrepülés kezdete előtt Bajkonurban tartott nemzetközi sajtóértekezletén Francois Mitterrand. A francia elnök kedvezően értékelte szovjetunióbeli munkalátogatásának eredményeit, Közölte, hogy a figyelem középpontjában álltak az együttműködés, a leszerelés, az. ökológia kérdései, s az emberi kapcsolatok minden területét felölelő témák. Mitterrand kiemelte Mihail Gorbacsov- nak a közös európai ház létrehozásával kapcsolatos gondolatát. Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja „egy olyan Európa kialakítását, amelyet a KGST és az EGK közötti kölcsönös kapcsolatok figyelembe vételével, s a jelenlegi valós feltételek mellett létre lehet hozni”. A francia elnök bejelentette: döntés született arról, hogy évente egyszer a legmagsabb szinten, évente kétszer pedig külügyminiszteri szinten tartanak szovjet—francia találkozót. Francois Mitterrand és kísérete az esti órákban elutazott a Szovjetunióból. * • * Szombaton magyar idő szerint 16 óra 50 perckor a bajkonuri űrrepülőtérről felbocsátották a Szojuz TM típusú űrhajót két szovjet és egy francia űrhajóssal — Alekszandr Volkovval, Szergej Krikaljowal és •Jean-Loup Chrétiennel — a fedélzetén. A hármas közel egy hónapon át együtt dolgozik a Mir űrállomás mostani személyzetével; december 21- ikén az expedíció francia tagja, Jean-Loup Chrétiert a jelenleg az űrállomáson dolgozó két kozmonauta, Musza Manarov és Vlagyimir Tyitov társaságában visszatér a Földre. Megalakult a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa Megalakult a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa. Az alakuló közgyűlést vasárnap az Országház kongresszusi termében tartották meg 27 alapító tagszervezet részvételével. A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy az eredetileg tervezett Magyar Ifjúsági Országos Tanácsa helyett a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa nevet veszik fel. A hosszan tartó és élénk vita után a résztvevők — mintegy 250-en — elfogadták a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa alapító nyilatkozatát és alapszabályát. A tanács elnökévé Strumpf Istvánt, az előkészítő bizottság elnökét választották meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, aki a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a megjelenteket. Hangsúlyozta: úgy vélem, hogy itt ma nem elsősorban hitvitákat és ideológiai természetű eszmecseréket kellene folytani, hanem néhány alapvető szervezeti és politikai kérdésben kellene megegyezésre jutni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző napon befejeződött országgyűlési ülésszakon négy évtized alatt először fordult elő, hogy kifejezetten politikai napirendi pontot tárgyalt az Országgyűlés, mégpedig a kormány programját a politikai intézményrendszer reformjára. Mint mondta, ebben a programban megtaláható azoknak a törekvéseknek a háttere, amelyek egyetértést és együttérzést válthatnak ki a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa minden résztvevőjéből. Kifejtette: ami a közgyűlés résztvevőit és a képviselt szervezeteket illeti, bizonyos tolarenciára van szükség. Az új pluralista jogállami berendezkedésben1 a legkülönbözőbb szerveződések a leendő új Alkotmány tiszteletben tartására épülnek, és a létrejövő szerveződéseken belül nem a hegemóniára való törekvés, hanem az együttműködés lehet a kibontakozás feltétele. Hangoztatta: ami ma itt történik, az előisko- lája, mintája lehet egy demokratikus berendezkedésű társadalmi együttműködésnek. Hétvégén a Tiszaügetben a Szolnoki MÁV MTE labdarúgói a ZTE csapatával MNK- mérkőzést játszottak a legjobb 16 közé jutásért. A viadalon végül is a ZTE 3:1 arányban legyőzte a szolnoki gárdát. Képünkön Kis öt védő közül kiemelkedve, Huszár kapust is becsapva, a hálóba fejeli a MÁV MTE egyetlen gólját. Beszámolónk a 7. oldalon található (Fotó: T. K. L.)
