Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-03 / 263. szám

1988. NOVEMBER 3 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Három jelölt közül Megyei pártbizottsági tagot választottak Taggyűlés az MMIK alapszervezetében (Folytatás a 2. oldalról) Tegnap a kora esti óráki­ban soron kívüli taggyűlést tartott Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont pártalapszervezete. A 16 tagot számláló pártszerve­zet az egyetlen olyan alap­szervezet a megyében, amely megkapta azt a jogot, hogy tagjai közül közvetlen vá­lasztással delegáljon egy új tagot a megyei pártbizottság testületébe. A több mint het­ven dolgozót foglalkoztató intézményben folyó politiüai munkát irányító pártszerve­zet taggyűlésén tehát egyet­len napirend szerepelt: meg­vitatták az erre vonatkozó előterjesztést, illetve megvá­lasztották a megyei pártbi­zottság új tagját. A taggyűlés résztvevőit — köztük Jakatics Árpádot, a megyei pártbizottság osztály­vezetőiét — Kenyeres Sán- dorné alapszervezeti titkár köszöntötte. Elmondta, hogy a delegálási joggal — mely- lyel az alapszervezeten kí­vül tíz pártbizottság élhet — annál is inkább nagy fele­lősség hárul a párttagokra, mert a választás eredménye­képp olyan arra alkalmas embernek kell bekerülnie a megyei testület tagjai közé, aki a jövőben nemcsak az intézményt, hanem a megye közművelődési dolgozóit is képviseli a politikai munká­ban. A megyei tanács cigány­ügyi koordinációs bizottságá­nak tegnapi ülésén, amelyen részt vett Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Szász György, a tisza- roffi tanács elnöke beszá­molt a községben élő cigány lakosság helyzetéről. Tiszaroffon a cigányok száma 1987-ben 347 volt, ez az egész lakosság 14 száza­léka. Ilyen arány már sajá­tos gondokat vet föl. amely- lyel föltétlenül foglalkozni kell. A 70-es évek elején eredményesen kezdődött meg a szociális követelmények­nek meg nem felelő telep (ez ebben az esetben a cigány­telepet jelenti) felszámolá­sa, de a folyamat később le­lassult, még ma is van tíz putriszerű építmény a köz­ségben. Másik nagy gond a foglal­koztatás. Tiszaroffon 182 munkaképes korú cigány (102 férfi és 80 nő) lakik, kö­zülük 77,5 százalék rendelke­zik állandó munkaviszony­nyal. Nehezíti a helyzetet, hogy a munkaképes kordák­nak csak 22 százaléka talált helyben munkát. A cigányok nagy része segédmunkás vagy betanított munkás, és e rétegek elhelyezkedése egyébként is egyre nehe­zebb. Jelentős eredmények van­nak az oktatásban, minden 5 éven felüli cigány gyer­Jakatics Árpád hozzászólá­sában hangsúlyozta, hogy az intézmény számára a köz­vetlen választás lehetőségét az a szellemi háttér alapozta meg elsősorban, amely az itt végzett kulturális, művelő­déspolitikai tevékenységet jellemzi. A döntéselőkészítés alapos­sága érdekében az alapszer­vezet tagsága októberben há­rom tagú jelölőbizottságot választott, amely széles kö­rűen tájékozódott a tagság körében a személyre szóló javaslatokat illetően. A párt­tagok politikai felkészültsé­gét figyelembe véve, mérle­gelve, hogy a jelöltek alkal­masak-e az intézmény, a pártszervezet tagságának képviseletére, végül a jelö­lőbizottság két személy fel­vételét javasolta a jelölő­listára. A névsor a vitában egy személlyel egészült ki, így a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ pártalap­szervezete hármas jelöléssel választotta meg az új párt­bizottsági tagot. A három fordulós titkos szavazás eredményeképp a pártszer­vezet dr. Horváth Attilát, de­legálta a megyei pártbizott­ság testületének tagjai sorá­ba. B. J. mek óvodába jár. Növekszik a 8. osztályt elvégzők ará­nya, továbbtanulásuk azon­ban (szakmunkásképzőben vagy középiskolában) még elég ritka jelenség. Az egészségügyi helyzet javult a cigányság körében, azonban még mindig nagy az elmaradás a község egészé­hez viszonyítva. A cigány la­kosság egészségi .állapota rosszabb, átlagéletkora pe­dig körülbelül tíz évvel ala­csonyabb. A bizottság az írásos elő­terjesztést és a tanácselnök szóbeli kiegészítését megvi­tatta, több javaslat született a helyzet további javításá­ra az oktatás, az egészség­ügy és az államigazgatás te­rületén. Fölmerült a cigány értelmiség szerepe, az egész­ségügyben a véradás és az ezzel járó orvosi vizsgálat propagálása a cigányság kö­rében, igény több cigány ta­nácstag választására és ön­kéntes rendőr(ök) beállítá­sára. összességében a bizottság, a gondok ellenére, a tiszarof- fi helyzetet javulónak és biztatónak ítélte, hozzátéve, hogy a javulás fenntartása a nehezebb gazdasági helyzet­ben is fontos feladat lesz a községben és azon kívül is. Ezután a koordinációs bi­zottság a cigánycsalád-segí­tők éves tevékenységét érté­kelte. Dr. Horváth Attila 1942- ben született Szolnokon. Is­kolai tanulmányait a Kőtel- ki Általános Iskolában vé­gezte, majd a jászapáti gim­náziumban érettségizett. A Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Bölcsészettudomá­nyi Karán szerzett diplomát történelem-földrajz-nép- művelés szakon. 1965-től dol­gozik népművelőként, elő­ször a Ságvári Megyei Mű­velődési Központ munkatár­saként. 1978 óta a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont igazgatóhelyettese. 1984 óta párttag, alelnöke a Nép­művelők Egyesülete orszá­gos szervezetének, ugyanak­kor a megyei szervezet elnö­ke. Megyénkben 1984 óta tart a cigány családokat segítő hálózat kialakítása, ez a feladat mintegy 15—16 em­ber beállításával oldható meg. Jelenleg tízen foglal­koznak a rászoruló cigány családok segítésével főállás­ban. hárman pedig részfog­lalkozásként végzik ezt a munkát. Eddig Tiszaburán, Tiszabőn, Törökszentmikló- son, Kunmadarason, Karca­gon, Szolnokon, Öcsödön, Jászapátin. Jászladányban, Jásztelken és Jászberényben dolgozik családsegítő. A kö­zeli jövőben Kisújszálláson és Csépán áll be, és a két részfoglalkozású státuszt fő­állássá alakítják. A koordinációs bizottság elismeréssel állapította meg, hogy a családsegítők mun­kája hasznos és eredményes, ugyanakkor óvott attól, hogy e központok bürokratikus segélyelosztó helyekké vál­janak, és hangsúlyozták a felszólalók, hogy a közpon­tok munkatársai igyekezze­nek a családokkal együtt megoldani a gondokat, segít­sék őket. s ne helyettük in­tézkedjenek. A cigányügyi koordinációs bizottság a továbbiakban a cigány gyermekek részére szervezett nyári felzárkózta­tó tábor tapasztalatait, maid a szolnoki Barna Gyöngyök cigány népművészeti együt­tesben folyó munkát értékel­te. Befejezték a Tiszafüre­di Hámán Kató Tsz-ben is a dohánytörést. Az idén a közösben, illetve a háztájiban összesen 35 hektáron termeltek a füstölnivalóból. A ter­més az öntözés ellenére is közepes (Fotó T. Z.) tok alakítására is. A párt­munka fejlesztését a Köz­ponti Bizottság által jóváha­gyott feladatterv irányozza elő. Ma tehát nem új progra­mokat kell alkotni, hanem a meglévőket végrehajtani és így elérni, hogy a XIV. kong­resszusra — széles körű tár­sadalmi és párton belüli vi­tában — kialakíthassuk a hosszabb távra szóló cselek­vési programot. Most lassan megyünk elő­re vagy gyorsan? — tette fel a kérdést Grósz Károly. Las­sabban haladunk a szükség­letekhez viszonyítva, de gyorsabban korábbi önma­gunkhoz és az adott feltéte­leinkhez képest. A pártmunkáról szólva a főtitkár a pártértekezlet óta eltelt időszak egyik kedvező jelenségének nevezte az ön­álló politikai tevékenység kialakulását. Nem tartotta hibának, hogy a pártszerve­zetek maguk dönthetik el, tartsanak-e pártértekezletet vagy nem. Nagy érték, hogy közben felfrissül a káderál­lomány, hiszen annak meg­újítására már korábban vál­lalkozni kellett volna. Nő a cselekvési készség. Jelentős változás, hogy a politikai in­tézményrendszer három olyan tartóoszlopa, mint a szakszervezet, a Hazafias Népfront és a KISZ keyesi a maga arculatát, és bátorítja az új gondolatokat. Termé­szetes, hogy ezek között vi­tatható nézetek is hangot kapnak. A hatalmi apparátus szilárd, a parlament és a kormányzat munkája biztató irányban fejlődik. Sok kér­désben a vezetésben is tisz­tábbak a tennivalók. A nehezítő tényezők közötf említette Grósz Károly a sajtót. — Én sajtópárti vol­tam és vagyok mondotta. — A sajtóban sok érték van. ... úgy érzem, hogy míg ko­rábban indokolatlanul túl szépre festette a képet, most egyre inkább csak a bírálha­tó elemeket mutatja be. Ez tehát egy más irányú torzu­lás, amelyet meg kell állíta­ni. Nem adminisztratív esz­közökkel, hanem úgy. hogy többet kell politizálnunk a sajtóban dolgozó elkötelezett újságírókkal, sokakkal, akik segíteni, akarnak, de olykor nem tudják, hogyan. Venezuelai képviselők látogatása Tegnap venezuelai parla­menti képviselők látogattak megyénkbe — dr. Carlos Sequera Yepez szenátor ve­zetésével. A delegáció tag­jait dr. Bugán Mihály, a me­gyei tanács elnökhelyettese, a Szolnok megyei képviselő- csoport vezetője fogadta a megyei tanács épületében, s adott tájékoztatást a megyé­ben folyó államigazgatási munkáról. A venezuelai képviselők — Omar Hiquerra, a Venezue­lai Köztársaság budapesti nagykövetségének első titká­ra és Bugán Mihály kíséreté­ben — délután a Szolnoki Mezőgép Vállalatot keresték fel. A paraszti jövőről Kerekasztal A paraszti jövendőről, a falvak sorsáról közös kerék­asztal beszélgetést rendez november 9-én 13 órától az MSZMP Politikai Főiskolája és a Veres Péter Társaság. A főiskolára meghívott résztvevők eszmecserét foly­tatnak majd a parasztság je­lenlegi helyzetéről, élet-, munka- és gazdálkodási kö­rülményeiről. A vita napi­rendjén szerepel a paraszt­ság életének keretéül szolgá­ló települések jelene és még- inkább a jövője is. Grósz Károly a Magyar Hírlap október 28-ai számá­ban megjelent, és a vitában többször említett nyilatkoza­táról szólva elmondta: szük­ségesnek tartotta, hogy tájé­koztassa az országot és Kül­földi partnereinket is nem­zetközi pénzügyeink néhány időszerű kérdéséről. Felhasz­nálta az alkalmat arra is, hogy megemlítse: a vezetés­ben különböző nézetek vitája zajlik, ami természetes, de nincs semmiféle hatalmi harc, s a hangsúlyt mindenki az egységre helyezi. Köteles­ségünk azon dolgozni — mondotta végezetül Grósz Károly —. hogy a párt veze­tősége még jobban összecsi­szolódjon, s gondolkodásá­ban, cselekvésében még egy­ségesebb legyen. Vita, felszólalások A felszólalások alapvető mondanivalója az volt, hogy a pártban, a társadalmi élet minden szférájában fel kell gyorsítani a pártértekezlet állásfoglalásának, a párt és a kormány más döntéseinek végrehajtását. Erre alapot adnak a pártértekezlet óta kibontakozott kedvező irá­nyú folyamatok. Ezek végig- vitele azonban hosszabb időt, esztendőket igényel. Ennek kapcsán elhangzott: a vezetés legyen türelmetle­nebb önmagával szemben, de vegye figyelembe a realitá­sokat és tanúsítson türelmet, egyben következetességet a végrehajtás során. Hazánkban — húzták alá mások — ma nem az egy- vagy többpártrendszer kér­dése áll a középpontban, hanem a párt tevékenységé­nek megújulása, a különbö­ző mozgalmak, érdekképvi­seleti szervek munkájának korszerűsítése. Üjra és újra szóba került a vitában a nyilvánosság szükségessége és fontossága. Szorgalmazták, hogy a tö­megkommunikáció — a je­lenségek arányainak meg­felelően — tükrözze a társa­dalom sokszínűségét. A tanácskozás jellemzője a kritikus, önkritikus hang­vétel s a reális értékelés mellett a további tennivalók határozott megfogalmazása volt. Egybehangzó volt az a vélemény, hogy mindenek­(Folytatás az 1. oldalról) rai, diákjai virágokkal já­rulnak az emlékműhöz. Kunszentmártonban a Köztársaság téri Lenin-em- lékműnél 9 órakor koszorúz­nak a városi pártbizottság, a városi tanács, a KISZ váro­si bizottsága, a fegyveres testületek, valamint az üze­mek, az intézmények képvi­selői. A Kossuth téri szovjet hő­si emlékműnél tartják a városi megemlékezést Mező­túron november 7-én 10 órakor. A városi pártbizott­ság, a városi tanács, a tár­sadalmi szervezetek, a Ha­zafias Népfront, a fegyveres erők, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok és a Ve­gyesipari Kisszövetkezet képviselői koszorúzással kö­szöntik a nagy októberi szo­cialista forradalom 71. év­fordulóját. A Jubileumi parkban lévő Lenin-szobornál emlékeznek a törökszentmiklósiak. A városi pártbizottság, a váro­si tanács, az üzemek, intéz­mények, a szocialista brigá­dok, a tömegszervezetek ko­szorúznak. Ezután kitünteté­si ünnepség lesz a városi pártbizottság épületében. Az ünnepségen átadják a váro­si tanács és a Hazafias Nép­front Törökszentmiklós vá­rosért díjait. előtt a párt akcióképességét kell helyreállítani, illetve erősíteni. Ehhez kezdemé­nyező politikára, összefogás­ra, a programokban megje­lölt célok következetes kép­viseletére van szükség. A vitában felszólaltak: Szabó István, Veres József, Varga László, Tömpe Ist­ván, Jassó Mihály, Horváth István, Szilágyi Tibor, Dud- la József, Vajda György, Berecz Frigyes, Glanz Lász- lóné. Katona Imre, Szépe Agnes, ördögh Szilveszter, Aczél György, Györgyi Béla, Pozsgay Imre, Kői Tibor, Deák László, Ormos Mária, Horn Gyula, Gáspár Antal- né, Medgyessy Péter, Oszta- fi Béla, Kiss István, Huszár István, Nyers Rezső, Berend T. Iván, Nagy Sándor, Tő­kei Ferenc, Bónyai István és Hollán Zsuzsa. A Központi Bizottság további három tag­ja — Révészné Kéri Anna, Gubicza Ferenc és Szlame- niczky István — írásban nyújtotta be hozzászólását. Tájékoztató az ülésről A központi bizottsági ülés első témájának másfélnapos vitájáról — amelyben har­minchármán fejtették ki vé­leményüket belpolitikai hely­zetünkről. a párt feladatairól — Berecz János, a KB titká­ra. a napirendi pont előadó­ja tájékoztatta az újságíró­kat szerdán este a Közpon­ti Bizottság székházában. Rövid bevezetőjében utalt arra, hogy tudatosan tértek el a Központi Bizottság ülé­seinek az utóbbi időben megszokott közvetlen nyil­vánosságától, hogy e nagy fontosságú témákról minden zavaró körülménytől menté­sen fejthessék ki véleményü­ket a testület tagjai. Az el­hangzottakról azonban ezút­tal is részletes tájékoztatást kap a közvélemény. Előzetesen állásfoglalás-tervezetet sem dolgoztak ki. hanem a vita tapasztalatai alapján készült ilyen dokumentum, amelyet a KB-tagok észrevételei alapján véglegesítenek majd, s hoznak nyilvánosságra. Kiemelte: a testület úgy foglalt állást, hogy nincs há­rom-négy évünk a radikális reform bevezetésére, 19J0 elején meg kell valósítani a bérreformot, a költségvetés és a tervezés reformját. Tiszafüreden 15 óra 30 perckor a Lenin-szobornál koszorúznak a városi párt- bizottság, a városi tanács, a fegyveres erők, az ideigle­nesen hazánkban állomáso­zó szovjet katonai alakula­tok, a társadalmi és tömeg­szervezetek, a gyárak, üze­mek, az MSZBT-tagcsopor- tok képviseletében. Túrkevén 9 óra 30 perc­kor a szovjet katonák sírjai­nál a hála koszorúit helye­zik el a városi pártbizottság, a városi tanács, a társadal­mi és tömegszervezetek, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet katonai alakulatok, az üzemek ne­vében. Ezután 10 órakor a Petőfi téri szovjet hősi em­lékműnél tartanak politikai nagygyűlést és koszorúzást. A nagygyűlés szónoka Ku- rucz Károly, a városi párt- bizottság tagja. Az emlék­műnél helyezik el a meg­emlékezés koszorúit a váro­si pártbizottság, a városi ta­nács, a KISZ városi bizott­sága, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok, a HNF városi bizottsága, az oktatá­si intézmények, a fegyveres testületek, a Vörös Csillag Tsz, a Tiszántúli Autójavító és a Városgazdálkodási Vál­lalat képviselői. Az ünnep tiszteletére no­vember 4-én Tiszatenyőn ta­nácsházát avatnak. Tiszaroffon kevesebb a gond Napirenden a cigány családok segítése Ülést tartott a cigányügyi koordinációs bizottság Koszorúzások, ünnepségek, megemlékezések a megyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom