Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
*.*»« SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 282. sz.. 1988. nov. 26.. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA A TARTALOMBÓL: Az utolsó futás A tisztánlátás is a megújulás feltétele Szülőföldem a Jászkunság Kulturális magazin Fiatalokról fiataloknak Folytatta munkáját az Országgyűlés Vita a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrohajtásáróI Tegnap délelőtt 9 órakor a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló beszámoló feletti vitával folytatta munkáját az OrszággyűAz elnöklő Stadinger István elsőként Bartha Ferenc államtitkárinak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének adta meg a szót. Elöljáróban elmondta, hogy az idei kedvező folyamatok fenntartása, erősítése, a konvertibilis áruforgalomban elért aktívum további növelése rendkívül fontos a külső egyensúly helyreállítása, a gazdasági reform továbbvitele szempontjából, s a magyar gazdaság zökkenő- mentes finanszírozása érdekében is. A külső egyensúly javítása, a konvertibilis eladósodás megállítása kiemelt célja a programnak. Ez olyan követelmény, amit mindenképpen el kell érni. Több területen a gazdasági folyamatok nem az el- képzelteknek megfelelően alakultak. A költségvetés hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. Ez a hiány nem ássa ugyan alá az ország devizapozícióját az idén, de a következő időszakban semmiképpen sem tartható fenn, Az állaimháztartás terhei, régi és új kötelezettségei túl nagyok. Halaszthatatlan a költségvetési reform mielőbbi végrehajtása, hogy az állami szférának a gazdaságban betöltött túlzott szerepét csökkenteni lehessen. A vállalatok és a lakosság megtakarítási hajlandósága egyaránt alacsony. Csökkent az értékpapírok kereslete is. A jövőben az állam, a jegybank, a pénzintézetekés a vállalatok vagyoni és adóssághelyzetének az eddiginél reálisabb megítélésére van szükség. Így készíthetők a gazdaság tényleges folyamatait tükröző pénzügyi programok. Ezzel kapcsolatban az MNB széles körű helyzetfeltárást végzett: 1980. szeptember végén tartozásaink konvertibilis valutában 16,7 milliárd dollárt, követeléseink 6,4 milliárd dollárt tettek ki, így nettó adósságállományunk 10,3 milliárd dollár volt. Külföldi követeléseink, közül az általunk nyújtott kereskedelmi hitelek egy részének megtérülése bizonytalan. A bankári biztosítékkal nem fedezett exportkövetelések értéke mintegy 900 millió dollár. Ennél a tételnél is fennáll az a veszély, hogy egy része a későbbiek során nem folyik be. A továbbiakban arról beszélt, hogy 1982 óta a rendszeres forintleértékelés jelentősen megnövelte a népgazdaság devizatartozásainak forintértékét. Vannak más tételek is, amelyek szintén terhelik az államháztartást. Mindezek alapján az állam adóssága mintegy 320 milliárd forintra tehető, amelyet növel az éves költségvetési deficitek halmozott összege. így összesen 480 milliárd forinttal adósodott el a költségvetés a jegvbanknál. Ez a teher a múltban halmozódott fel, következményeit már eddig is viselte a gazdaság, csak most a dolgok a he!és ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Tanácskozik az Országgyűlés lyükre kerülnek. Az állam- adóssággal kapcsolatban kamattérítési és perspektivikus törlesztési tervet kell elkészíteni. Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.) a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvos-helyettese az adótörvényt nem kevés hibája ellenére is a stabilizációs program egyik alapelemének tartotta, amely kiélezte, még nyilvánvalóbbá tette a társadalomban kendőzötten meglévő komoly feszültségeket. Kritikusan szólt egyes céljaink túlzó voltáról, rámutatva: a program néhány eleme nem a reális lehetőségek, hanem a vágyott eredmények mechanikus függvényeként fogalmazódott meg. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepes- tárcsái Nagyközségi Tanács elnöke a legégetőbb, megoldást követelő problémák közül a képviselő kiemelte a fiatalok lakáshoz jutását. Sürgette, hogy 'készüljön egy átfogó, egyben megvalósítható lakáshoz jutási program. Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár lakatosa emlékeztetett: az Ország- gyűlés tavaly abban bízva szavazta meg az adótörvényt. hogy az elősegíti maid a hatékony gazdálkodás megindulását. Kétségeinek adott hangot az Országos Tervhivatal tájékoztatóiát illetően. miszerint a gazdálkodó szervezetek nyeresége idén több lesz, mint 1987- ben volt. Mérei Emil (Baranya m., 7. vk.), a Mecseki Szénbányák nvugalmazott vezér- igazgatója a válságágazatként nyilvántartott szénbányászat gondjairól számolt be. Indítványozta a jelenleg is veszteséges bányavállalatokra felülről rákényszerített bérszabályozás minden formájának megszüntetését. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter az Országos Lakásépítési Alap létrehozásának tervéről szólt, s visszatekintett a lakásépítés eddigi eredményeire. Elmondta, hogy 1950 óta 2,5 millió lakás épült az országban, s a közhiedelemmel ellentétben ennek többsége magánkivitelezésben készült. Az újonnan kialakított lakásépítési koncepcióban foglaltak is ezt a folyamatot erősítik, hiszen tanácsi beruházásban 1980-tól ez év végéig csak 100 ezer, míg magánerőből 448 ezer épül. A szinte töretlen magánlakásépítés azonban gondokat is rejt — mutatott rá Somogyi László. Az Országos Takarékpénztár és a takarékszövetkezetek jelenleg 2 millió 900 ezer, lakásépítéssel összefüggő hosszú távú hitelezési szerződést tartanak nyilván. Ezek összege ez év végén eléri a 279 milliárd forintot. E kölcsönöket az elmúlt évtizedekben alacsony kamatokkal adták, s ez annak idején nem okozott feszültséget, mert a piaci kamatok és a hosszú távú lakásépítési kamatok szinte fedték egymást. A költségvetés a piaci kamat és az OTP által finanszírozott lakásépítési kamatok különbségét mindig megtérítette, különben a pénzintézeteknél alapvető veszteség keletkezett volna. Tavaly ez az összeg már elérte a 11.5 milliárd forintot. Az idén (Folytatás a 2. oldalon) NAPTÓL MOSZKVÁBAN Szovjet—francia csúcstalálkozó Pénteken délután hivatalos munkalátogatásra Moszkvába érkezett Francois Mitterrand. A francia államfőt útjára kilenc minisztere kísérte el, akik a szovjet— francia kapcsolatok különböző területeken való erősítésének lehetőségeit vitatják meg szovjet partnereikkel. Az államfőt a vnukovói repülőtéren Eduard Sevard- nadze külügyminiszter és Anatolij Lukjanov, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese üdvözölte. Közvetlenül a megérkezés után a Kreml Katalin-ter- mében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke fogadta a francia köztársasági elnököt, akivel rövid megbeszélést folytatott. Tartalmas és tárgyszerű tárgyalások jellemezték a pénteki moszkvai csúcsszin- tű szovjet—francia megbeszéléseket — közölte a két küldöttség szóvivője a megbeszéléseket követő esti együttes sajtótájékoztatón. Gennagyij Geraszimov és Hubert Vedrine elmondta, hogy a két államfő több mint két órás négyszemközti eszmecserét folytatott, majd a küldöttségek tagjainak részvételével teljes ülést tartottak. Ennek középpontjában a kétoldalú viszony, az európai helyzet, a kelet— nyugati kapcsolatok kérdései álltak. A . tájékoztatón szóba került, hogy a francia elnök Moszkva után Prágába és Szófiába is ellátogat. Francois Mitterrand szombaton Bajkonurba utazik, ahol jelen lesz a szovjet—francia űrexpedíció indításánál. Városi pártbizottsági ülésekről jelentjük Jó előkészítés- egyhangú állásfoglalás Jászberényben Tegnap ülést tartott az MSZMP Jászberényi Városi Bizottsága. Első napirendi pontként Kiss Gyulának, a városi pártbizottság titkárának előterjesztésében meghallgatott egy jelentést az oktatáspolitikai helyzetről, különös tekintettel az oktatási törvény bevezetésének politikai tapasztalataira, illetve a további feladatokra. A Jászság egészét felölelő jelentéshez kapcsolódó vitában szót kért és kapott Mile Károlyné általános iskolai tanár; dr. Szalóki Terézia főiskolai tanár; Bethlendi Béla szakmunkásképző intézeti igazgató; Gubicz Györgyné, a városi tanács osztályvezetője; Oláh János nyugdíjas; dr. Kalmár Pálné, a Jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója és Szabó Lajos, a Jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzem párttitkára. Búzás Sándor városi tanácselnöknek a. jelentéshez fűzött észrevételeit felolvasták a testület előtt. Az első napirend után tették fel a kérdést a testületnek: tartsanak-e városi pártértekezletet Jászberényben? Az állásfoglalás előtt Kovács Miklós, a városi pártbizottság első titkára a szerkesztő bizottság, Fehér Imre pedig a káderbizottság1 munkájáról tett jelentést. Kovács Miklós arról adott számot, hogy a jászsági pártszervezetek nagy többsége és a városi pártbizottság állandó bizottságai kibővített pártbizottsági ülés összehívását javasolják, és nem tartják indokoltnak a városi pártértekezlet megtartását. Ennek ellenére szólt a pártértekezlet összehívását kezdeményezőkről is. A községek közül — a többségi vélemény figyelembevételével — Jászfényszaru kezdeményezte a pártértekezlet összehívását. Jásztelken, Alattyánon és Jászladányon megoszlottak a vélemények. A közvetlen irányítású üzemi és intézményi pártbizottságok közül a Műszeripari Szövetkezet és a rendőrség pártbizottsága szerint időszerű a városi pártértekezlet, a Zagyvamenti Tsz-ben pedig megoszlottak a vélemények. A közvetlen irányítású pártalapszervezetek közül a „Pedagógus III.”, az egészségügyi, a rádió és a FOTK alapszervezete kezdeményezte a pártértekezlet összehívását. A pártbizottságok közül három, a vitaanyagot véleményező pártalapszervezetek közül öt nem foglalt állást ebben a kérdésben. A többi területen a pártszervezetek jelentősebb hányada úgy foglalt állást, hogy a pártértekezlet ösz- szehívása nem indokolt. A pártértekezlet mellett kiállók érvei szerint — erről is beszámolt Kovács Miklós —, a párttal szembeni bizalomcsökkenés megállításához nélkülözhetetlen egy alulról építkező, demokratikus előkészítés. Szükségesnek tartják, hogy a párttagság képviselőinek szélesebb köre közvetlenül nyilváníthasson véleményt, s legyen részese a döntésnek. Megítélésük szerint az újonnan megválasztottak a párttagság szélesebb rétegének bizalmát élveznék. Álláspontjuk szerint az országos gondok, a politikai folyamatok alakulása, a várhatóan növekvő feszültségek szükségessé teszik a pártértekezlet összehívását. A véleményt nyilvánítók döntő többsége a kibővített (Folytatás a 4. oldalon) Hidegre fordult az idő Lékelik a halastavakat, hópaplan alatt a vetések Csütörtök hajnalban az ország egyik leghidegebb pontja Szolnok megye térsége volt, talajközelben mínusz huszonkét Celsius-fok hőmérsékletet is mértek. A korán érkezett igen kemény tél nehéz helyzet elé állította és gyors cselekvésre késztette a mezőgazdasági üzemeket. A Szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz-ben halastavak lékelésével védik a 150—200 tonnányi telelő halállományt, mert a jégpáncél az oxigéntől, a hótakaró pedig a fénytől zárta el. A motoros jégvágókkal, éles szerszámokkal vágott lékeken át jutnak éltető oxigénhez, fényhez, sőt az élő Tiszából friss vizet is áramoltatnak az egyre vastagodó jégpáncél alá. A MOHOSZ megyei intézőbizottsága november közepén megkezdte Szolnok nagy horgászparadicsoma az Al- csiszigeti Holt-Tisza ivadékkal történő őszi betelepítését. A tervezett 300 mázsa helyett azonban csak 100 mázsa ivadékot sikerült kihelyezni, mivel a jegesedés megakadályozta a további munkákat. A tervezett ivadékmennyiség fennmaradt részét, már csak a tavaszi olvadás után telepíthetik be. A mezőgazdasági üzemek állattenyésztő telepein is teljes a készültség. A Zagyva- rékasi Béke Tsz sertés- és baromfitelepein földgázzal biztosítják a szükséges hőmérsékletet, készenléti szolgálat vigyázza és akadályozza meg az itatórendszerek, vízvezetékek befagyását. Gondok csupán a liba- és a tyúktörzsállománynál várhatók, a gyors és erős lehűlés ugyanis csökkentheti a tenyésztojás-termelést. A megye 144 ezer hektár őszi- búza- és árpavetésének állapota változó. A Palotási Állami Gazdaság 3000 hektár őszi vetése szárazság miatt szórványosan kelt. Az erős fagy korán jött. A talajban egyébként is kevés a nedvesség. A hótakaró vékony, az időnként felerősödő szél a havat foltokban elhordta. A vetések állapota így nem mondható kielégítőnek. Az állatállomány téli elhelyezése beteleltetése megtörtént, a férőhelyek állapota jó, a gyorsan beálló hideg azonban a tejtermelésben visszaesést okozott. A gazdaságban nagy mennyiségű halat tároltak bé a telelőbe, ahol a levegőztetést vízforgatással végzik. Egyelőre nincs veszély, de a levegőztetés költségei megnőttek. Ha a jégpáncél véglegessé válik, később halveszteséggel is számolnak. A karácsonyi halellátás érdekében azonban minden intézkedést megtesz a gazdaság. — endrész —
